Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2008-11-01 / 11. szám

2008. november 3 j&r <o>- mym paksi atomerőmű-Kína atomerőműveket épít Pakisztánban (de a helyzet ennél bonyolultabb) Pakisztáni bejelentés szerint Kína segítséget nyújt az energiaéhes muszlim országnak két atomerőmű­­vi blokk felépítéséhez, tovább erősít­ve az eddigi kötődéseket. Ez a nukle­áris egyezmény egyike volt annak a tucatnyi gazdasági megállapodás­nak, amelyet Asif Ali Zardari elnök pekingi látogatása során írtak alá - jelentette ki Shah Mahmud Qureshi külügyminiszter. Bár a külügyminiszter kevés részletet árult el, a fokozott együttműködés Kí­nával valószínűleg enyhíteni fogja Pakisztán sértődöttségét amiatt, hogy az Egyesült Államok engedélyezi üzleti köre­inek nukleáris üzemanyag, technológia és reaktorok eladását a szomszédos (egyúttal rivális) Indiának. Több amerikai hivatal­nok, közük Richard Boucher helyettes ál­lamtitkár visszautasította a pakisztániak egyenlő bánásmódra való felhívását. En­nek okaként azt jelölték meg, hogy Pakisz­tán nem eléggé fogékony a nukleáris titkok megőrzése terén. Az együttműködés moz­gatója lehet az is, hogy Oroszország atom­erőmű építésén segédkezik Iránban. Ez rá­világít arra is, hogy a nukleáris ipar min­den talpalatnyi földre be szándékozik ten­ni a lábát a három rivális ország területén. Kínai vezetők szerint Kína felismerte Pa­kisztán igényeit, és nemzetközi fórumokon már tisztázta, hogy ellene van a megkülön­böztetésnek - mondta Qureshi külügymi­niszter egy sajtótájékoztatón. Kína egyéb­ként a másik ország legnagyobb befektető­je és fegyverszállítója, és osztozik az Indiá­val való heves versengésben. A fővárostól kb. 200 kilométerre található Chashma atomerőmű felépítésében korábban Kína már segítséget nyújtott. A második blokk építése is jól halad, és várhatóan 2011-ben fejeződik be. A Chashma-3 és Chashma-4 blokkok üzembe helyezése 680 megawatt új kapacitást hoz majd Pakisztánnak. A külügyminiszter viszont nem említette, hogy azok mikor lépnének üzembe és Kí­na konkrétan milyen segítséget adna. Arról sem szólt, hogy vannak-e intézkedések az atomerőművi és a fegyverkezésre szánt nukleáris hasadóanyag elkülönítésére. Pakisztán 1972-ben kezdte meg - kana­dai együttműködéssel épült - első blokk­ja üzemeltetését, de nem írta alá az Atom­sorompó Egyezményt, ami a legfőbb nem­zetközi egyezmény az atomfegyverek és technológiájuk elterjedésének megaka­dályozására. Mindamellett számos nukle­áris létesítményének ellenőrzését megen­gedi a Nemzetközi Atomenergia-ügynök­ségnek. Az Egyesült Államok számára Pa­kisztán nukleáris programja azonban most is fájó pont. Az ország ellen azután alkalmaztak nemzetközi szankciókat, hogy 1998-ban felrobbantotta első nukle­áris töltetét - válaszul a hasonló indiai tesztre. A szankciókat akkor mérsékel­ték, amikor a korábbi elnök, Pervez Muszaraff segítséget nyújtott a 2001. évi terrortámadással gyanúsított al-Qaida ter­roristák levadászásához. De azt követőn, hogy a pakisztáni atomprogram felépítő­je, Abdul Qadeer Khan 2004-ben atomtit­kokat adott át Iránnak, Líbiának és Észak- Koreának, visszavetette Pakisztán azon reményeit, hogy a világ exkluzív nukleá­ris klubjának tagja lehessen. Forrás: lnuclearplace.com Varga József 104 százalékos teljesítményen a 3. blokk 2008. október 31-én a 3. blokkot az eredeti teljesítményének a 104 szá­zalékára terhelték fel. Ezzel a 3. re­aktor névleges hőteljesítménye 1430 MW lett, ami azt jelenti, hogy a blokk villamos teljesítménye jelen­leg 485-490 MW. A felterhelést több hónapos előkészí­tés, az egyes műszaki átalakítások és a blokki teljesítménynövelés (tn) hatósági engedélyeztetése előzte meg, majd a primer köri átalakítások végrehaj­tása következett a 2008. évi főjavítás so­rán. Ezt követte a 3. blokki tn üzemviteli program 1. lépésének végrehajtása, azaz komplex ellenőrzések elvégzése az ere­deti 100% teljesítményen. Miután a szak­mai szervezetek szakemberei, majd az Országos Atomenergia-hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóságának képviselője is úgy nyilatkozott, hogy nincs akadálya a felterhelésnek, azt az ütemterv szerint, az üzemviteli program alapján végrehaj­totta a 3. blokk személyzete. Mivel a turbinán végrehajtandó átala­kításokat csak a 2009. évi nagyjavítás idején lesz mód elvégezni, a 3. blokk tel­jesítménye egy év múlva éri el az erede­ti 108 százalékát. A paksi szakemberek­nek további kihívás, hogy jelenleg zajlik a 2. blokki tn üzemviteli programja is. Az 1. lépés, a "régi" 100% teljesítményszin­ten végrehajtott ellenőrzések után (lap­zártánk után), november közepén várha­tó a 104%, majd "Mikulásra" a 108% eléré­se a 2. blokkon. Az atomenergia jövője A Gazdasági Együttműködés és Fej­lesztés Szervezete (OECD) Nukleáris Energia Ügynöksége (NEA) október 16-án ünnepelte megalakulása ötve­nedik évfordulóját. Ahogyan azt az „50 éves a Nukleáris Energia Ügy­nökség” c. szeptemberi cikkünkben jeleztük, elkészült a 2050-ig kitekin­tő Nuclear Energy Outlook, az „Atomenergia Kilátások” c. jelentés - tájékoztatott Kovács Pál oki. hőfizikus, aki Párizsban, a jelzett szervezet alkalmazásában áll. Luis E. Echávarri, a NEA főigazgatója szerint a legújabb kiadványuk fon­tos szerepet tölt be az atomenergia további szerepével kapcsolatos viták le­folytatásában. A kitekintés szerzői kieme­lik: az atomenergia versenyképes és sta­bil energiaellátást ígér, miközben segít az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásá­nak csökkentésében. Az egyik változat szerint 2050-re a jelenlegi nukleáris tech­nológia a globálisan termelt villamos energia egyötödét állítja majd elő, így 1400 reaktor fog működni, melyek a mai termelés négyszeresét állítják elő. Egy ilyen növekedéshez politikai és társadal­mi támogatás is szükséges. A kormányok felelősek a hatékony biztonsági szabályo­zás fenntartásáért, a radioaktív hulladé­kok elhelyezésének fejlesztéséért és a nukleáris nonproliferáció erősítéséért. A fejlesztések tekintetében az előrejelzés szerint a domináns típusok a harmadik generációs könnyűvizes reaktorok lesz­nek, amelyek biztonsági és gazdaságossá­gi jellemzői a maiakhoz képest tovább ja­vulnak. 2030-ra versenyképesek lesznek a negyedik generációs típusok is, ame­lyek megbízhatóan, minimális hulladék képződése mellett lesznek képesek ter­melni. Ezek után, érdemes áttekintenünk a legfontosabb feladatokat: 1. Kiegyensúlyozottá kell tenni a világ energiaigényé­nek növekedését A folyamatos társadalmi és gazdasági fejlődés érdekében - annak lehetséges környezeti, társadalmi és politikai hatása­ival együtt - az energiaigények kielégíté­se a 21. század jelentős globális kihívása. A világ villamosenergia-fogyasztása 2050-re várhatóan a 2,5-szeresére növek szik. Az atomenergiának komoly szerepe lehet az ellátásbiztonsági gondok megol­dásában. 2. Az atomenergiának hozzá kell járulnia a világ energia­­ellátásának biztosításához Az atomenergia 2006-ban 2,6 milliárd MWh villamos energiát termelt, ami a vi­lág villamosenergia-termelésének 16%-a. A világ a napjainktól 2050-ig tartó idő­szakban képes olyan ütemben atomerő­műveket építeni, amely megfelel a pozitív változatban szereplő előrejelzésnek. 3. Minimalizálni kell a növekvő energiafogyasz­tás negatív hatásait Az atomenergia jelentős szerepet játsz­hat a C02-kibocsátások elkerülésében, a nagyobb energiabiztonság elérésében és a fosszilis üzemanyagok elégetéséből származó súlyos egészségügyi hatások csökkentésében. A (XE-kibocsátást - bele­értve a villamosenergia-termelésbői szár­mazó kibocsátást is - a felére kell csökken­teni ahhoz, hogy a klímaváltozás hatása­it még elfogadható szinten lehessen tar­tani. Az atomenergia jobban szolgálja az energiabiztonságot, mint az olaj vagy a földgáz, mivel az üzemanyag, az urán, kü­lönböző forrásokból származik, és a főbb szállítók politikailag stabil országokban találhatók. Az atomenergia komoly szere­pet játszhat a fosszilis üzemanyagok fel­­használásából származó súlyos egészség­­ügyi hatások csökkentésében. 4. Válaszokat kell adnunk az atomenergia fejlődéséből eredő kihívásokra Az atomenergia lehetőséget ad a várha­tó villamosenergia-igény növekedésének teljesítésére, a fosszilis üzemanyagok használata kapcsán potenciálisan fellépő aggodalmak csökkentése mellett. A lakos­ság jelentős része azonban úgy gondolja, az atomenergia használatának kockáza­tai meghaladják az előnyeit. Az atomipar­nak és azoknak a kormányoknak, ame­lyek az atomenergiára is szeretnének tá­maszkodni, kezelniük kell a nukleáris biztonság, a hulladékelhelyezés és lesze­relés, a proliferáció és fizikai védelem, va­lamint a költségek problémáit. A nukleá­ris biztonság világszintű kérdéssé vált: egy adott országban bekövetkező súlyos esemény komoly hatással járhat a szom­széd országokra; az atomipar elsődleges prioritással kell, hogy kezelje a nukleáris biztonságot és a környezet védelmét. A hatékony hatósági ellenőrzést továbbra is biztosítani kell; ez alapkövetelmény. A nagy aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezési programjainak késése vagy megtorpanása is komoly negatív ha­tást gyakorolhat az atomenergetikára; a kormányoknak és az atomiparnak közö­sen kell dolgozniuk, hogy a biztonságos végső hulladékelhelyezést megvalósítsák. A proliferáció megakadályozása és a fizi­kai védelem terén a világ nukleáris közös­ségének együtt kell dolgoznia, hogy meg­akadályozza az atomfegyverek elterjedé­sét és a radioaktív anyagok bűnözői vagy terroristacsoportok általi bűnös célú használatát. Diszkontált költségalapon az esetek többségében az új atomerőmű épí­tése és üzemeltetése gazdaságilag kivite­lezhető, azonban azok a kormányok, ame­lyek atomerőművek építésébe kívánnak beruházni, szükségük lehet az engedé­lyezéssel, a tervezéssel járó, illetve azon pénzügyi kockázatok mérséklésére, ame­lyeket a radioaktív hulladék kezeléséhez és a leszereléshez kapcsolódóan a pénz­ügyi világ érzékel. Ahhoz, hogy az atom­energia fejlődjön, a jelenlegi kapcsolat­nak a döntéshozók, az atomipar és a tár­sadalom között egyre fontosabb szerepet kell kapnia. 5. A technológiát kell fejleszteni A reaktorok jelen generációja kiváló teljesítményre képes, így alapot adnak a fejlődéshez. A reaktorok tervezésére és az üzemanyagciklusok fejlesztésére irá­nyuló együttműködés még további jövő­beli előrelépéseket is ígér. A jövő könnyű­­vizes reaktorai III+ generációs reaktorok lesznek, tovább javított tulajdonságokkal és jobb gazdasági mutatókkal. Bővebb információ a NEA weboldalán található: www.nea.fr. Sipos László Útfelújítások Kalocsa térségében A Regionális Operatív Program (ROP) keretében fel­újítják Bács-Kiskun megye két kistérségi központját, Kalocsát és Kiskőröst összekötő 5301 jelű út mint­egy 30 kilométernyi szakaszát A beruházás ered­ményeként javul majd a két város megközelíthető­sége, csökken a környezeti terhelés, valamint nő a közlekedésbiztonság, ami által előmozdulhat a tér­ségfelzárkóztatása. Az európai uniós társfinanszírozású projekt össze­sen 29 896 kilométernyi, többnyire külterületen ha­ladó útszakasz felújítását foglalja magában. A felújí­tásra nagy szükség van, hiszen a megye két kistérsé­gi központja - Kalocsa és Kiskőrös - között a vasúti személyszállítás megszűnt így ennek pótlása, a köz­úti közösségi közlekedés körülményeinek javítása különösen fontossá vált nemcsak a két város, de az egész megye számára. A rendelkezésre álló mintegy928 millió forintból a be­ruházók megerősítik az aszfaltot felújítják az útsza­kaszhoz tartozó átereszeket hidakat és vízelvezető rendszereket melyek mára már jelentősen leromlot­tak, így a jelenlegi közúti közlekedési, forgalmi és for­galombiztonsági igényeket már nem elégítik ki. A fel­újításra szánt útszakasz a két kistérségi központ mel­lett érinti még Kecel és Öregcsertő lakosait is, í$ a be­ruházás eredményeként összesen mintegy 44 000 lakos életkörülményeinek javítása valósulhat meg A felújítás rendkívül fontos Kalocsa számára, hiszen a városban egy speciálisan fogyatékos gyermekek­kel foglalkozó oktatási intézményen túl négy általá­nos, két középiskola, két gimnázium és egy főiskola is működik, melyek tanulói között nagy számban akadnak olyanok, kik a környező települések lako­sai. A városi kórház is nagy területet lát el, hiszen a legközelebbi egészségügyi intézmény több mint 40 kilométerre található. Megszűnnek az utóbbi évek nehézségei, bízunk ben­ne, hogy az idén télen már nem kell kerülőutakat használni, mert az 5301-esen semmi sem gátolja a hatékony hóeltakarítást - mondta el Pintér Ferenc, Kalocsa város önkormányzatának műszaki osztály­­vezetője. Az elkövetkező hónapokban ugyancsak megújul a Kalocsa határában induló és az 53 utat az 54-es úttal összekötő, Miskét és Hajóst érintő útsza­kasz is. Sajnos ebbe a beruházásba a településeken átvezető útszakaszok felújítása már nem fért bele, amelyek állapotán csak e^ újabb pályázati támoga­tás javíthat majd. Ezekben a napokban Kalocsa bel­városában is nagyarányú útrekonstrukciók folynak. Mintegy 400 millió forintot költ a kalocsai önkor­mányzata DARF-tól (Dél-alföldi Regionális Fejleszté­si Tanács) elnyert pályázati támogatásból és önere­jéből a város főközlekedési útjainak a felújítására. A beruházás részeként a Foktői úti Vajas híd szerkeze­tét is megerősítik, továbbá két körforgalom is kiala­kításra kerül, mely jelentős mértékben javíthatja a közlekedésbiztonságát Péjó Zoltán Impresszum Atomerőmű Kiadja: a Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős kiadó: Kovács József vezérigazgató Nyomdai előállítás: AS-Nyomda Kft. Szilády üzem, 6000 Kecskemét, Mindszenti krt. 63. Felelős vezető: Boros Gábor Szerződésszám: 4600002419 Főszerkesztő: Beregnyei Miklós e-mail: beregnyei@npp.hu Főszerkesztő-helyettes: Lovászi Zoltánná A szerkesztőség tagjai: Enyedi Bernadett, Gyöngyösiné Nyúl Petra, Gyulai János, Hadnagy Lajos, Medgyesy Ferenc, Prancz Zoltán, Sipos László, Wollner Pál Tördelés: Fazekas András Szerkesztőség címe: Paksi Atomerőmű Zrt. Tájékoztató és Látogatóközpont, 7031 Paks, Pf. 71, telefon: 75/ 507-431, telefax: 1/ 355-7280 Internet: www.npp.hu,www.atomeromu.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents