Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2008-10-01 / 10. szám

2008. október mym paksiatomerőmű 3 Szlovák polgármesterek látogatása Pontosabban polgármesterek, a pol­gármesteri szövetség vezetői és atomerőműves szakemberek - össze­sen 13 fő - tettek látogatást erőmű­vünkben szeptember 18-án. ABohunicei Atomerőmű körüli tele­pülések tisztségviselőiből álló Pol­gári Információs Bizottság kezde­ményezte a látogatást annak érdekében, hogy továbbra is élő maradjon a több éve meglévő kapcsolat a magyar társszerve­zettel. A szakmai koordinációra vonatko­zó felkérést Róbert Holy úr, a Bohunicei és a Mochovcei Atomerőmű szóvivője jut­tatta el hozzám. Dohóczki Csabát kértem meg, hogy vegye fel a kapcsolatot a Tár­sadalmi Ellenőrző és Információs Társu­lás (TEIT) vezetőjével, Török Gusztáv úr­ral a magyar konzultációs tagok kijelölé­sére. A magyar-szlovák-angol nyelvi ka­­valkád megnyugtató rendezésében Kristó Réka és lana Ovecková kollégák voltak segítségünkre. Vendégeink megérkezése után Süli Já­­nos igazgató úr és Mittler István főosztály­­vezető úr adott tájékoztatást a részvény­­társaság aktuális műszaki állapotáról és terveiről, illetve a kommunikációs tevé­kenységről és térségi kapcsolatokról. Szá­mos kérdés érkezett az üzemidő-hosszab­bítás, a teljesítménynövelés és radioaktív hulladékok elhelyezése témakörében, de kifejezett érdeklődést tanúsítottak a részt­vevők az új blokkok építésének lehetősé­geivel, annak finanszírozásával és az MVM Zrt. esetleges tőzsdei megjelenésé­vel kapcsolatban is. A megfelelő tájéko­zottság nem volt véletlen, hiszen vendé­geink között köszönthettük Róbert Gunis urat (az atomerőmű igazgatója), Alena Jelusová asszonyt (a társulás vezetője) és Peter Ryska urat (laslovske Bohunice pol­gármestere), így a közös gondolkodás és érdeklődés alapjai biztosítva voltak. Ha jól számoltam, öt „utolsó kérdés” hangzott el, de végül be kellett rekesztenünk az el­ső szekciót, mert sort kellett kerítenünk az erőműlátogatásra is. A vendégek egy „ismerős” erőműbe jutottak, hiszen a főbb technológiai és építészeti elemek nagyon hasonlóak az otthoni látnivalókhoz. Az üzemi területen Süli igazgató úr és jóma­gam igyekeztünk megválaszolni a nagy­számú kérdést. Még arra is jutott idő, hogy a busszal egy rövid kitérőt tegyünk a KKÁT felé. Az ebédre megérkezett a TEIT-et képvi­selő ötfős delegáció. Kalocsa, Ordas, Fok­tő, Dunaszentbenedek és Gerjen választott vezetőinek bemutatása már itt megtör­tént, az érdemi konzultációra újra a TLK- ba invitáltuk a már kibővült társaságot. Török Gusztáv úr mutatta be a társulást és annak tevékenységét a megalakulástól napjainkig. Természetesen szóba került az ellenőrző tevékenység, az információ­­csere megvalósítása, az atomtörvény vo­natkozó passzusai, a támogatási rendszer, a Nyílt napok és egyéb rendezvények sze­repe, a szakmai látogatások rendszere. Vendégeink most sem lankadtak, a beszá­molót számos kérdés követte. A találkozó végen a felek kinyilvánították szándéku­kat a további együttműködésre és az Eu­rópai Unió megfelelő szakirányú szerveze­teiben való egységes fellépésre. A kifejezetten erőműves beszélgetések során megtudtuk, hogy Bohunicében 11 szlovák korona/kWh körüli áron tudják eladni a megtermelt villamos energiát. Természetesen szóba került az EU-csat­lakozásáért feláldozott két WER-V230 típusú blokk hiánya és a mochovcei 3. és 4. blokk mielőbbi befejezésé­nek szükségessége is. Varga József Kamarai látogatás a TETT-re kész Bátaszéken A Tolna Megyei Mérnöki Kamara vezetősége szeptember 19-én ismerkedett Bátaszékkel. Bognár Jenő polgármester, Adorjáni Márta, az Építési és Városüzemeltetési Iroda vezetője és Partiné Harcsa Magdolna, a művelődési ház munkatársa tájékoztatást adtak településük történetéről az eddigi eredményeikről és a fej­lesztési terveikről. Ezt követően a helyszíneken tekinthettük meg a város nevezetességeit, va­lamint az új mérnöki-építészeti alkotásokat: a tájházat, a romkertet, a katolikus templomot, a tanuszodát és az Alisca-Bau Kft. telephelyét. "Méltán vagyunk büszkék belföldi és külhoni kapcsolatainkra, az Alisca-Bau Kft által épített és 15 év alatt törlesztendő tanuszodánkra, a tanácskozás helyszínét biztosító tájházra és ar­ra, hogy a várost elkerülik a politikában tapasz­talható viharok. Itt békében megférnek a svá­bok, székelyek, felvidékiek, cigányok és magya­rok" - tájékoztatott bennünket Bognár Jenő polgármester, aki vállalta, hogy otthont ad egy kihelyezett elnökség ülésnek. Megtudtuk, kül­honi seg'tséggel ötven napelemet telepítettek a tanuszoda tetején, mely létesítményt a helyi egyesületi tagok és a fiatalok ingyen használ­hatják. A közelmúltban egymilliárd forintot nyertek pályázaton, melyhez illesztve a kétszáz milliós saját részt, jelentős fejlesztéseket tud­nak megvalósítani a helyi gmnázium épületé­ben és az általános iskolákban is. A település vezetése kezdetektől fogva korrekt partnerként támogatja a kis és közepes aktivitású nukleáris hulladékok tárolójának Mórágy és Bátaapáti közötti területen történő építését valamint az ellenőrzési rendszer kiépítését A lakosság ré­széről az információhiányból adódó kezdeti fé­lelmeket sikerül szakszerű módon kezelni aTár­­sadalmi Ellenőrző és Tájékoztató Társulás (TETT) keretén belül. A közvélemény-kutatások tapasztalatai mutatják, az elmúlt években foly­tatott kommunikációs munka eredményes volt. Az itt élők többsége tudja, eddig mi történt a lakóhelyük közelében, tisztában vannak az el­végzett munkákkal és világos képük van a foly­tatásjelentősebb feladatairól. Hong Kong és Kína nukleáris és gázipari megállapodást írt alá Nyugat Mecsek-i Információs Társadalmi Ellenőrző Információs Társulás (TEIT) Társadalmi Ellenőrző és Tájékoztató Társulás (TETT) A két partner üzleti megállapodása eredményeként a déli nagyváros azt reméli, hogy csökkenteni tudja a környezetet érő szennyezést, illetve a- különben ellentmondásosnak ítélt- cseppfolyósított gázt fogadó termi­nálok szükségességét. A megállapodás azt célozza meg, hogy a következő két évtizedben mind földgázból, mind nukleáris energiá­ból folyamatos ellátást kapjon a város, megpróbálva így csökkenteni az olajtü­zelésű erőművektől való függést - áll a ki­adott nyilatkozatban. Az anyaországból (igazából szárazföld a korrekt fordítás, és Kína mindig ezt használja magára nézve különleges státu­szú területeitől való megkülönböztetésé­re) származó tiszta energia nagymérték­ben csökkenteni fogja annak szükségét, hogy Hong Kong földgáztüzelésű erőmű­vet építsen saját területén. Az energiater­melő cégek tőkebefektetésében megnyil­vánuló megtakarítás pedig hozzájárul majd a villamos energia árának csökken­téséhez is. Hong Kong városa szintén pro­fitál az üzlet által, mivel javul a levegő minősége az elmaradó energetikai erede­tű kibocsátások miatt. A földgáz szállítására vonatkozó húsz­éves egyezmény Kína harmadik legna­gyobb olajvállalatával (CNOOC Group) jön így létre, míg a villamos a szomszédos Guangdong provinciából érkezik, ahol atomerőművek üzemelnek. Megvalósít­hatósági tanulmányt is szándékoznak ké­szíteni arra a lehetőségre is, hogy Közép- Ázsiából származó földgáz szállításához alkalmas csővezetéket és gázfogadó állo­mást építsenek Kína területén. Az egyez­ményt Hong Kongban írta alá Donald Tsang helyi energetikai vezető és Zhang Goubao, Kína legmagasabb szintű ener­getikai képviselője. A memorandum azt is tartalmazza, hogy a későbbiekben Kí­na garantálni fogja a mostani szintű szál­lítási mennyiséget. A város jelenleg elsősorban széntüzelé­sű erőművekből fedezi energiaszükség­letét, ezek pedig a térség legnagyobb szennyezői. A várost számos kritika éri, miszerint nem tesz eleget a szmog csök­kentéséért (bár ennek nagy része a határ túloldaláról érkezik), és így tovább nőnek azok az aggodalmak, amelyek szerint a város elveszítheti vonzerejét a tehetséges nemzetközi szakemberek odaáramlása irányában. Bonyolítja az ügyet, hogy a Kí­nai Világítási és Elektromos Társaság egy gázfogadó terminál felépítését szorgal­mazza Hong Kong egyik szigetén, de a helyi környezetvédők támadják a tervet a vadvilág lehetséges sérülése miatt. Irán és Nigéria békés célú nukleáris együttműködése Egy iráni kereskedelmi delegáció je­lentette be azt a Nigériával kötött meg­állapodást, amelynek alapján megoszt­ják nukleáris technológiai tapasztala­taikat Nigériával. Az egyezmény célja, hogy segítséget nyújtsanak Afrika har­madik legnagyobb olajtermelőjének nyomorúságos energiatermelési gond­jainak megoldásához. Mindkét ország hivatalos képviselői hangsúlyozták, hogy az egyezmény csak az atomener­gia békés célú felhasználását szorgal­mazza. Irán jelenleg az ENSZ Biztonsági Taná­csának szankciói alatt áll, mivel dacolva azokkal (a nyugati kétkedők szerint) nem állította le az atomfegyverhez szükséges urándúsítást. Irán ragaszkodik azon ál­láspontjához, hogy a reaktorokat villamos energia előállítására akarja üzemben tar­tani. Az orosz segítséggel épülő, 1000 MW kapacitású első reaktor építése las­san befejeződik Busher térségében, indí­tása a következő év elején várható. A te­­heráni rezsim 2021-ig további hat atom­erőmű építését tervezi. Mohammed Ali Zeyghami, az iráni delegáció kereskedel­mi vezetője úgy nyilatkozott, hogy Irán­nak jogában áll megosztani nukleáris ta­pasztalatait Nigériával. Hozzátette: az olaj és más fosszilis üzemanyagok egy napon elfogynak, és emiatt döntő fontosságú más energiaforrások fejlesztése. Senki és sehol nem korlátozhatja a tudás fel­­használását a világon - mondta még Zeyghami úr. A megállapodás részletei nem kerültek napvilágra, így egyelőre nem tiszta, hogy milyen technológiákat ad át Nigériának Irán. Nigéria jelenleg semmilyen atomener­gia-programmal nem rendelkezik. Tijanni Kaura, Nigéria külügyminisztériumának vezető hivatalnoka azt mondta, hogy az egyezmény csak a békés célok ügyére kon­centrál. Senki ne tekintse azt egy olyan szándéknak, miszerint Afrika legnagyobb lélekszámú országa atomfegyver gyártását szándékozik beindítani. El kell kerülni a félreértéseket az energiatermelésre történő felhasználás és a fegyvergyártás között - tette még hozzá az illetékes. Nigéria Afrika legnagyobb kőolaj-kiter­­melője, de az energiaszektorban fellelhe­tő hanyagság és korrupció odáig vezetett, hogy az ország szinte képtelen a nyersola­jat üzemanyaggá finomítni, és így erőmű­veit azzal ellátni. A 140 milliós lakosság naponta csupán néhány órán keresztül kap államilag szolgáltatott villamos ener­giát, ezen kívül a csak költséges dízelge­nerátorokkal termelhető saját célra a vil­lany. A kormány az energiarendszer fo­gyatékosságait ítélte az ország fejlődése szempontjából a legnagyobb gátnak. Hi­vatalos források szerint az ország az 1999-es polgári hatalomátvétel óta 10 mil­liárd USD-t költött az energiaszektorra, de a termelés azóta is stagnál. Bár Irán még nagyobb olajtermelő, gazdasága szintén vergődik. A teheráni kormány ezért sürgeti atomerőművek építését ad­dig az időszakig, míg olajmezői ki nem merülnek. Az USA korábban ellenezte Oroszor­szág részvételét az iráni nukleáris prog­ramban. Azóta a két ország egyezségre jutott abban, hogy pontosan az orosz üzemanyag-szállítmányok teszik feles­legessé Irán számára a dúsítási prog­ram folytatását. Irán természetesen visszautasította az urándúsítás feladá­sát. Nyilatkozatuk szerint a hazai ter­melés azért szükséges, hogy fedezzék a Darkhovin város környékére tervezett, 300 MW teljesítményű atomerőmű igé­nyeit. A hivatalos sajtóügynökség jelen­tése szerint az ország hozzákezdett egy másik, 360 MW teljesítményű atomerő­mű tervezéséhez is. Forrás: NEISmartBrief Varga József Adorjáni Márta révén megismerhettük Báta­­szék részletes történelmét, a város eddigi eredményeit és tervezett fejlesztéseket A hét­ezer lakosú Bátaszék megyénk délkeleti ré­szén, a Dunát kísérő ártér és a Mecsekhez kapcsolódó szőlővel beültetett dombvidék vo­nulata közöttjelentős közlekedési csomópont­ban fekszik. A település első írásos említése az 1142-ből a cikádori apátság alapító leveléből való. A ciszterciek II. Géza uralkodása idején települnek a mai kisváros területére, felépítve itt a magyarországi ciszterci rend első kolosto­rát 1441-ben Ulászló király adománylevele már mezővárosként említi Bátaszéket. A török pusztítás, a hódoltság megszűntével újraéledő mezőváros az új birtokosok által idetelepített nagyszámú német telepes munkája nyomán megyénk egyik legjelentősebb településévé válik. A gazdasági és szellemi életében törést a II. világháború, majd az azt követő sváb lakos­ság kitelepítése, valamint a felvidéki magya­rok, székelyek betelepítése okozott Ez a több­­felől érkezett lakosság ma már egységben él. Az 1995-ben újból városi rangot kapott Bátaszék ma is központi szerepet tölt be a tér­ségben, melyet a kiépült középfokú intéz­ményrendszere alapoz meg. A tanácskozás után Partiné Harcsa Magdol­na mutatta meg a tájház bemutatótermeit. Városnézésünk első állomása a romkert, majd a katolikus templom volt. Ezt követően felkerestük a város büszkeségét a modern és impozáns tanuszodát és az azt építő Alisca-Bau Kft. telephelyét. Legvégül a sző­lőhegyre, a Werner pincészetbe vezetett utunk, ahol nemcsak finom ebédre és bor­kóstolóra, hanem az Alisca-Bau Kft. műsza­ki igazgatójával folytatott kötetlen eszme­cserére is volt lehetőség. A jól sikerült bátaszéki program elérte célját: sok új infor­mációval és élménnyel lettünk gazdagab­bak, valamint bővíteni tudjuk a szakmai együttm ű köd ést. Sipos László

Next

/
Thumbnails
Contents