Atomerőmű, 2008 (31. évfolyam, 1-12. szám)

2008-10-01 / 10. szám

Megyei Könyvtár SZEKSZÁRD Széchenyi út 56 Atomerőmű 7 100 päKsi atomerőmű Energoexpo - Debrecen szep­tember 23-25. Az Energoexpo Nemzetközi Energe­tikai Szakkiállítást és Konferenci­át elhatározó szakmai szervezetek és a rendezvényt szervező vállalkozás hat évvel ezelőtt úgy döntött, hogy olyan integrált energetikai szakmai és mar­keting fórumot teremt Debrecenben, mely egy időben megrendezett konfe­rencia és kiállítás lévén alkalmas egysé­ges képet adni az eddigi hazai és nem­zetközi energiaipari tapasztalatokról, al­kalmas az új utak kijelölésére, az új technikai eljárások, eszközök bemutatá­sára, tapasztalatcserére, s nem utolsó sorban a személyes kapcsolatok ápolá­sára, fejlesztésére. A háromnapos expo a „Hatékonyság - Biztonság - Fenntarthatóság - Takaré­kosság” jegyében zajlott. A nyitóelőadá­son, melyet dr. Gordos Péter energetikai szakállamtitkár tartott a magyar ener­giapolitika aktuális kérdéseiről, többek között szólt a növekvő ár- és importfüg­gőség problémájáról, és felhívta a figyel­met a hazai energiaforrások kiaknázá­sának fontosságára. A nyitó plenáris ülés után a szakemberek több szekció munkájában vehettek részt. Az erőmű-beruházások szekciójában dr. Katona Tamás, a PA Zrt. tudományos tanácsadója olyan meggyőzően, tények­kel alátámasztva beszélt a nukleáris energia magyarországi jövőjéről, hogy a jelenlévő beruházók is pozitívan reagál­tak az elhangzottakra. A Főnix csarnoki rendezvényen 62 energetikai cég képviseltette magát és közel 2000 szakember cserélt tapaszta­latot. Megjelent minden nagyobb létesü­lendő erőműprojekt gazdája. A rendszerirányítók találkozóján a Mavir Zrt. mellett részt vettek Románia, Szlovákia, Lengyelország és Ausztria képviselői is. Rendkívüli közgyűlés A Paksi Atomerőmű Zrt.-nél rendkí­vüli közgyűlés volt szeptember 11- én, amelynek két napirendi pontja volt, nevezetesen az osztalékelőleg kifizetéséről és személyi kérdések­ről döntöttek. A közgyűlés 7,8 milli­árd forint osztalékelőleg kifizetésé­ről döntött, amelyet a tulajdonosok részére kell a PA Zrt.-nek kifizetni. Személyi kérdésekben az alábbi vál­tozások történtek: dr. Molnár Kár­oly elnök május végén lemondott, mert tárca nélküli miniszterré nevezték ki. Dr. Gordos Péter államtitkári megbíza­tást kapott, ezért szintén lemondott igaz­gatósági tagságáról. Továbbá a közgyűlés visszahívta az igazgatóságból Szántó Ist­vánt, és három új igazgatósági tagot vá­lasztott. Dr. Szentpétery Emesét, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettesét, aki a Magyar Energia Hivatal jelöltje. Gerse Lajost, az MVM Zrt. Kereskedelmi és Koordinációs Osztályának a vezetőjét, valamint Pónya József nyugalmazott vezérigazgatót, akit a közgyűlést követő igazgatósági ülésen az Igazgatóság elnökévé választottak. Az igazgatósági ülést követően Pónya József elnök és Mittler István kommunikációs főosztályvezető sajtótájékoztatót tartott a regionális média részére. A sajtótájékoz­tatón Mittler István a fent leírtakról tájé­koztatta a sajtó képviselőit, majd átadta a szót Pónya Józsefnek.- P. J. A mai ülés volt az utolsó esélyem, hogy nem választanak meg, de mégis si­került. Én is magamra szavaztam, tehát ez azt jelenti, elfogadtam a kihívást, innen kezdve nincs nyafogás. Nagyon jó sorom volt eddig, sajnáltam föladni, de vállal­tam és csinálni fogom. A szemléletem maradt a régi, ma sem látok mást mint az erőművet. Ez a dol­gunk, ezt kell szolgálni, nem nagyon ér­dekel, hogy körülöttünk milyen világ van. Az erőmű nem marxista alapokon épült, és nem kapitalista közgazdaságtan sze­rint, hanem szigorúan fizikai törvények­re alapozva. Folytatás a 2. oldalon. Aláírták az új mátrai erőmű projektszerződését A hazai lignitvagyonra alapozott vi­lágszínvonalú nagyerőmű épül Ma­gyarországon, melynek projektszerző­­dését Mártha Imre, az MVM Zrt. ve­zérigazgatója, Valaska József, a német RWE-EnBW konzorcium többségi tu­lajdonában lévő Mátrai Erőmű Zrt. Igazgatóságának elnöke, valamint Heiko Unser, az igazgatóság tagja írt alá szeptember 30-án Budapesten. Az új, 400 megawatt kapacitású lig­nittüzelésű blokkot megvalósító projekttársaság vegyesvállalati szerződés szerint Visontán, a mátrai és a bükki lignitvagyonra alapozott új erő­művet létesítő, Mátrai Villamos Művek Termelő (MVMT) Zrt.-ben a Magyar Vil­lamos Művek (MVM) Zrt. 74,9 százalék, míg a Mátrai Erőmű Zrt. 25,1 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkezik. A beru­házás értéke mintegy 200 milliárd forint és az új blokk várhatóan 2015 második felében fog üzembe lépni. A projekt fi­nanszírozása az előzetes tervek szerint 20 százalékban saját forrásból, 80 száza­lékban bankhitelből történik, a beruhá­zás a tulajdonosok üzleti kockázatára épül, nem igényel állami garanciaválla­lást és egyéb állami forrást. A negyven éves üzemidőre tervezett erőmű beruhá­zásának megtérülése 25 év. A mátrai erőmű jelenleg is a paksi atomerőmű után a második legolcsóbb hazai áramtermelő, s az új blokk is hason­ló árszintem fog villamos energiát előál­lítani. A lignitbázisú áramtermeléssel így egyrészt csökkenteni tudjuk gázfüggősé­günket, másrészt hozzájárulunk a CO2 ki­bocsátás csökkentéséhez - hangsúlyozta Mártha Imre az aláírást követően. Valas­ka József ehhez kapcsolódva elmondta, hogy a hazai lignitvagyon legalább 120 évre elegendő, valamint legalább ennyire lényeges, hogy ennek a hő ára negyede, mint a gáznak, így még a CO2 kvóta meg­vásárlásának az árát figyelembe véve is olcsóbban tud termelni, mint a gázerő­művek. Az új erőmű létesítése egyben össz­hangban van hazánk klímapolitikai cél­kitűzéseivel és része Magyarországnak a széndioxid-kibocsátás csökkentése ér­dekében teendő intézkedéseinek. Az új, nagy hatásfokú és egységteljesítményű blokk működésével javul a teljes hazai erőműpark összhatásfoka is, ezáltal a mindenkori villamosenergia-igény ki­elégítése mellett csökken a környezet terhelése és az ország primer energia­hordozó-felhasználása. Az erőmű üzem­be lépése jelentősen javítja Magyaror­szág jelenlegi környezeti állapotát is, mert az új blokk belépésével a mátrai erőmű jelenlegi fajlagos CO2 kibocsátá­sa (1 kilowattóra megtermelt energiá­hoz tartozó kibocsátás) több mint 20 százalékkal csökken. A 42 százalékos hatásfokú új blokk nem bocsát ki több széndioxidot, mint az erőműben jelen­leg még üzemelő két 100 megawattos - 40 éves és csupán 26 százalékos hatás­fokú blokk -, melyek helyébe fog lépni 2015 második felében. Folytatás a 2. oldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents