Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)

2007-08-01 / 8-9. szám

2007. augusztus-szeptember mym paksi atomerőmű 3. oldal Nagyléptékű atomenergia-program Kínában Fennállásának 15. évfordulóját ün­nepli idén a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT), a pak­si atomerőmű körüli önkormányza­tokat tömörítő civilszerv ezet. A jubileum alkalmából a TEIT polgármesterei szakmai tanulmány­úton vettek részt. Egy olyan orszá­got látogattak meg, ahol a gazdaság rohamosan fejlődik, és ebben a fej­lődésben jelentős szerepet szánnak az atomenergia felhasználásának. Kínában jelenleg 10 atomerőművi blokk üzemel 7,6 gigawattnyi villamos teljesítménnyel, ez a hatalmas ország villamosenergia-igényének csupán 1- 2%-át elégíti ki. 2005-ben összesen 6,6 GW volt üzembe állítva, amely 52,3 milliárd kWh-nyi áramot termelt (a tel­jes termelés 2,2%-át). Jelenleg két atomreaktorblokk építése van folya­matban. Tervek szerint az elkövetke­zendő években újabb reaktorblokkok építését kezdik meg. így öt lépcsőben 2020-ra a beépített villamos teljesít­mény eléri majd a 40 GW-ot. Ez éven­te több mint 2 GW növekedést igényel! A polgármesteri küldöttsége több atomerőművet meglátogatott a Kínai Népköztársaságban. Találkozott a nukleáris létesítmények műszaki ve­zetőivel, tőlük tájékoztatást kaptak a 2020-ig kidolgozott nukleárisener­­gia-termelési programról. Az ország első atomerőművi blokk­ját 1994 áprilisában helyezték üzembe, villamos teljesítőképessége 280 MW. A Qinshan-1 erőmű főmérnöke el­mondta, hogy alapjaiban a paksihoz hasonló szovjet nyomottvizes techno­lógiát valósították meg, de a nukleáris berendezések hermetikusan zárt, hen­tése és a saját, kínai technológia fej­lesztése is napirenden van, ezek 700 és 1500 MW teljesítőképességű egy­ségek lesznek. Érzékelhető volt, hogy a kínai atomprogram szédületes tem­póban halad, a már építés alatt álló blokkok mellett még legalább 20 új nagy teljesítményű blokk beruházása indul meg a következő 5-10 évben. A TEIT településvezetői jártak olyan telephelyen is, ahol két, kínai fejlesztésű, egyenként 600 MW-os blokk üzemel, de mellettük már len­dületesen épül két újabb, saját terve­zésű és kivitelezésű, 650 MW kapaci­tású blokk. A beruházást irányító fő­mérnök elmondta a magyar delegáci­ónak, hogy 2020-ra a nukleáris ener­gia részesedését Kínában 4%-ra kí­vánják emelni. A gyorsított ütemű nukleáris alapú villamosenergia-fej­­lesztést célzó program megvalósítása több százmillió tonnával fogja csök­kenteni a szén-dioxid­­kibocsátást a hatalmas ázsiai országban, ahol a légkör szennyezése igen komoly környe­zeti problémát jelent. A magyar küldött­ség vezetőségét fo­gadta a Kínai Nemzeti Atomenergia-társaság (CNNC) alelnöke. A Pekingben megtartott találkozón elhangzott, hogy a nemzeti társa­ság hatáskörébe tarto­zik gyakorlatilag min­den, az atomenergiát érintő terület, az atomerőművek enge­délyezésétől, építésétől elkezdve, a ra­dioaktív hulladék kérdéskörén át egé­ger alakú épületben helyezkednek el, a gőzfejlesztő hőcserélők függőleges el­helyezésűek, a reaktort pedig Japánban gyártották le. A kínai szakemberek ezen a blokkon tanulták és tanulják a nukleáris energia termelési technológi­áját, s ez szolgált a saját atomerőmű­blokkjaik fejlesztésének alapjául. Éh­ben és 2003-ban került sor, hűtésük tengervízzel történik. Az erőmű mű­szaki igazgatója röviden vázolta a kí­nai atomprogram célkitűzéseit, mely szerint befejezés előtt van két 1000 MW-os orosz alapú reaktorblokk, finn és német biztonsági, irányítástechni­kai rendszerekkel. Azt a telephelyet 8 hez az erőműhöz kapcsolódik az a hatalmas oktatóközpont, ahol az összes többi atomerőmű személyze­tét képzik ki, természetesen szimulá­torral is rendelkeznek. Az erőműben és a képzési centrumban nyoma sem volt a feltételezett kínai titkolózás­nak, szabadon lehetett fényképezni, videofelvételeket készíteni és kon­zultálni a személyezettel. A magyar küldöttség eljutott a Kanadai Atomenergia-társaság (AECL) által kulcsra készen szállí­tott két blokkhoz is, amelyek egyen­ként nettó 665 MW-nyi energiát jut­tatnak a hálózatba. Átadásukra 2002-blokkosra kívánják bővíteni, elérve a csaknem 10 000 MW-nyi kapacitást. Emellett további francia blokkok épí­szen a katonai célú alkalmazásokig. A szervezet feladatainak nagyságához igazodik a létszám is. Közel százezer embert foglalkoztat a CNNC. Az atomenergetikai beruházásokat érintő kérdésekben szintén a CNNC hoz döntéseket. Az egyes helyi önkor­mányzatok csak kisebb horderejű dol­gokban döntethetnek pl. útépítés. Ugyanakkor az egyes önkormányzat­ok a tulajdonosai a területükön talál­ható nukleáris létesítményeknek. A polgármesterek a kérdéseikre nyílt és egyenes válaszokat kaptak. Megtudták, hogy a radioaktív hulla­dékok gyűjtése az európai gyakorlat­nak megfelelően történik. Ä kis és közepes aktivitású radioaktív hulla­dékokat átmenetileg az erőművek te­rületén tárolják. Az üzemeltetés során keletkező ki­égett fűtőelem-kazettákat - melyek a Pakson megszokott hatszögletűtől el­térően négyszögletesek - vizes körül­mények között egyelőre az erőmű­vekben tárolják átmeneti jelleggel. A radioaktív hulladékok kezelésére és elhelyezésére 1994-ben Kanton tartományba megkezdődött egy köz­ponti tárolóraktár építése. A Lauzhou Nukleáris Fűtőanyag Komplexum­ban a jelenlegi raktárkapacitás 550 tonnát tesz ki, de ez megduplázható. Kína egyértelmű célja, hogy önállóvá váljon a reaktortervezés, kivitelezés és a fűtőanyag-újrafelhasználás területén. A kínai atomenergia-program fel­futtatása azt is jelzi, hogy a Föld har­madik legnagyobb országában a nuk­leáris energiára támaszkodva igye­keznek Kína károsanyag-kibocsátásá­­nak jelentős mértékű csökkentésére. Szerkesztette: Dohóczki Csaba TETT-re Kész Nap Bátaapátiban 2500 méteren lesznek kialakítva. Már épülnek a felszíni technológiai épüle­tek, ahol majd jövő év elejétől átme­netileg el tudnak helyezni mintegy 3 ezer hordónyi kis és közepes aktivitá­sú hulladékot. Mindennek azért nagy a jelentősége, mert így el lehet kerül­ni azt, hogy Pakson kelljen kialakíta­ni egy több milliárd forintba kerülő átmeneti tárolót. A fold alatti tároló első lépésben 20 ezer köbméteres lesz, ami majd szükség szerint bővít­hető 40 ezer köbméteresre. Rónaky József, az Országos Atom­energia-hivatal főigazgatója a rendez­vény kapcsán elmondta, hogy Bátaapátival és a környező települé­sekkel kialakult sokéves jó együttmű­ködés kapcsán megkezdődhet a tároló végleges építése, amely nemcsak a paksi atomerőmű, hanem az egész or­szág energiapolitikájának szempont­jából rendkívül fontos. Éppen e ren­dezvényt megelőző napon volt Pak­son az országgyűlés gazdasági és kör­nyezetvédelmi bizottságának kihelye­zett ülése, ahol körvo­nalazódni látszik az az elképzelés, hogy mielőbb dönteni kel­lene az ország bizton­ságos és hosszú távú energiaellátása szem­pontjából meghatározó atomerőmű bővítésé­ről, vagyis új blokk vagy blokkok létesíté­séről. Ezzel együtt a világ vezető gazdasá­gi hatalmai az úgyne­vezett G8-ak ülésén A kutatási fázis be­fejeződésével megtör­tént március végén a törvényi előírásban szereplő közmeghall­gatás, majd ezt követő­en az illetékes hatóság első fokon kiadta a környezetvédelmi en­gedélyt, így az RHK Kht. már kiírta a beruházáshoz szük­séges közbeszerzési eljárásokat. Megtörtént a terület kialakítása és feltöltése, megvalósult a beruházás­hoz szükséges infrastruktúra kiépíté­se, és készül az a technológiai épü­let, amely a szükséges engedélyek birtokában majd fogadhatja előtáro­­lásra a paksi hulladékokat, valamint készül a központi épület is. döntöttek arról, hogy 2050-ig a jelen­legi energiaigények megduplázódását is figyelembe véve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a felére kell csökkenteni, ez pedig a nukleáris ener­giatermelés nélkül egyszerűen fizika­ilag megvalósíthatatlan. Ez a döntés pedig azt jelenti, hogy Magyarország sem vonhatja ki magát a nemzetközi tendenciák alól. -Mayer György-Immár a hetedik TETT-re Kész Nap rendezvényeihez tartozó isme­retterjesztő tanácskozást tartották meg június 8-án Bátaapátiban. A rendezvényen köszöntötték az im­már tíz éve tevékenykedő Társa­dalmi Ellenőrző és Tájékoztató Társulás (TETT) munkájában részt vevő hét település képviselőit, melynek az adott igazán aktuali­tást, hogy a környezetvédelmi mi­nisztertől „Környezetünkért Díjat” kapott a TETT. Ugyancsak lénye­ges a hulladéktárolónak „otthont” adó Bátaapáti szempontjából, hogy megalakult a települé­sen a Lakossági Ellen­őrző Csoport, melynek tagjai Pakson, az RHK Kht. kirendeltségén fog­nak szakmai képzést kapni. Várhatóan a jövő év el­ső negyedévét követően érkezhetnek a paksi atomerőműből az első kis és közepes aktivitású ra­dioaktív hulladékokat tar­talmazó hordók a Bátaapátiban épülő táro­lóba, majd ezt követően 2009 végére elkészül az első négy föld alatti kam­ra is a lejtős aknákkal együtt, amely már a végleges tárolását fogja bizto­sítani az atomerőművi hulladékoknak — mondta Hegyháti József, a Radio­aktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kht. ügyvezető igazgatója a TETT-re Kész Napon. A Bátaapátiban épülő Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló helyszínén 1996-ban kezdődtek el a telephelykutatások, majd 2004-ben fejeződött be a kőzet alkalmasságát igazoló program. A Nagymórágyi­­völgyben kialakított ideiglenes telep­helyen a kutatási munkák részeként a lejtős aknák 2005 végi vágathajtásá­nak megkezdése óta már több mint 2,2 kilométer hosszú aknákat sikerült kialakítani, a tárolókamrák pedig A GMF elnökségi ülése Brüsszelben Brüsszelben tartotta elnökségi ülését a Nukleáris Létesítmények Körüli Európai Önkormánvzatok Szövetsé­ge (GMF). A vezetőség véglegesítette a 2007. évi programtervet. A korábbi elképzelé­seknek megfelelően a GMF több olyan konferenciát szervez az idei évben, amelyek elősegítik a tagönkormányzat­ok közötti kapcsolatok megerősítését, egyúttal jó lehetőséget biztosítanak az eltérő gyakorlatok megismerésére, ta­pasztalatszerzésre. Idén a GMF két fő rendezvényére Szlovákiá­ban és Németországban kerül sor. A nukleáris léte­sítmények és a lakosság jó kapcsolatának fontosságát az Európai Unió (EU) is felismerte. Mindkét GMF- rendezvény az EU Közle­kedési és Energiaügyi Fő­­igazgatóságának támoga­tásával jön létre. Az elnökség egyeztette a soron következő GMF- közgyűlés programtervét. Döntés született arról, hogy a közgyűlés helyszíne ismét Brüsszel lesz. Ez jó al­kalmat ad arra, hogy az önkormányzat­ok képviselői a közgyűléssel egy időben megszervezett konferencián közvetle­nül az EU-döntéshozókkal vitassák meg a felmerülő kérdéseket. A GMF egyik legfontosabb feladata, hogy a „nukleáris” önkormányzati társu­lások véleményét a legmagasabb európai fórumokon is képviselje. Ennek megfe­lelően az elnökségi ülést követően a GMF vezetősége több nemzetközi szer­vezet vezetőjével és EU-parlamenti kép­viselővel is tárgyalt. Az Európai Parla­ment alelnökével, Vidal-Quadras úrral folytatott tárgyaláson az EU energiapoli­tikáján kívül az EU és a GMF jövőbeli együttműködéséről esett szó. A FORATOM elnökével, San Antonio úrral az atomenergia-felhasználás jövőjének kérdéséről egyeztettek a jelenlevők. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a nukle­árisenergia-felhasználás szerepe egyre jobban felértékelődik, amelyet a külön­böző uniós fórumok és kiadványok is megerősítenek. San Antonio úr felvetette annak lehetőségét, hogy a GMF vegyen részt a közeljövőben megalakuló Euró­pai Atomenergia-fórum (ENEF) ülésein, és képviselje a lakossági álláspontot. A GMF elnöksége találkozott Niehler asszonnyal, az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságának vezetőjével, aki arról számolt be, hogy az atomenergia-felhasználás megítélése kedvező irányba változott meg az el­múlt években. A GMF elnöksége első alkalommal egyeztetett az Európai Parlament néhány magyar képviselőjével. Az elnökség egy­öntetű véleménye az volt, hogy a magyar képviselőkkel folytatott megbeszélések nagyon hasznosak voltak. Herczog Edit képviselő asszony, Fazakas Szabolcs és Olajos Péter képviselő urak mindannyi­an nyitottak voltak a GMF megismerésé­re, mi több a tárgyalások során konkrét jövőbeli együttműködési lehetőségek is felmerültek. Ennek értelmében Herczog képviselő asszony, az Atomenergia Jövő­jéért Fórum társelnöke, kezdeményezte azt, hogy a GMF az Európai Parlament energiapolitikát, környezetvédelmet tár­gyaló vitanapján képviselje az atomerő­művek közelében élők véleményét. Elő­segítve azt, hogy a parlamenti képvise­lőkhöz eljusson ezen régiók polgárainak a véleménye is. -Dohóczki Csaba-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents