Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)
2007-07-01 / 7. szám
2007. július mym paksi atomerőmű 5. oldal KESZULEK-KARBANTARTO ÜZEM Kiss Attila üzemvezető- Attila, mikor kerültél az atomerőműbe?- Dunaújvárosban végeztem el a műszaki főiskolát, és 1990. augusztus 1-jétől dolgozom itt. Az anyagvizsgálati osztályra kerültem, és közel hat évig roncsolásmentes vizsgálatokkal foglalkoztam, majd átkerültem a reaktor-karbantartó osztályra, a készülék-karbantartó üzem vezetői beosztásába.- Mi vonzott ide?- A szakmai kihívás, az emberekkel való foglalkozás érdekes volta, a továbblépés lehetősége és az erőmű szélesebb megismerésének az igénye.- Az anyagvizsgálati terület szűk áttekintést biztosított?- Nem, hiszen az egész erőmű területét végigvizsgáltuk, ám csak egy aránylag szűk szempont alapján. Az üzemvezetői munkakör megpályázásában közrejátszott, hogy már megvoltak a berendezési ismereteim. A készülék-karbantartó üzem egy magasabb szintű és többrétegű feladatot lát el. Ezt a munkát irányítom 1996 ősze óta.- Egy kívülálló milyennek képzelje el ezt az üzemet?- A készülék-karbantartó üzemben van egy úgynevezett műszaki gárda, akik a művezetők és az én munkámat segítik, ezek a műszaki ellenőrök. Ezenkívül van három művezetői egység: a fövízköri, a primer köri és a szekunder köri készülék-karbantartó egység. Hozzánk tartozik a technológiai rendszerbe beépített összes nyomástartó edény karbantartása, az öszszes tartály, a hőcserélők, a szűrők és a hozzájuk tartozó csővezetékek. Ezek a feladatok már az üzembe kerülésem előtt is idetartoztak, viszont az elmúlt tizenegy év alatt jelentős változáson ment át a személyzet. A primer és szekunder készülékkarbantartás területén túlsúlyba kerültek a külső vállalkozók, itt külsős kft.-k dolgoznak, mint a Villkesz vagy a Neutron Kft. és a szekunder körben a Pintér Művek. A kft. szakemberei ma már teljesen önál----------- lóan végzik a feladataikat, mi a műszaki ellenőrj zést végezzük, fizikai £] munkát nem.- Ezzel párhuzamosan csökkent a létszámotok?- Természetesen csökkent a létszámunk, amelyet igyekeztünk humánusan megoldani. Ez azt jelentette, hogy a nyugdíjba ment kollégák helyére nem jöttek új emberek. Ehhez szükség volt a már említett vállalkozói gárdára, és mi a csökkentett létszámmal „csak” a tevékenységüket ellenőrizzük. A fövízköri készülékek karbantartása viszont megmaradt belső végrehajtásban, itt a fizikai munkát is mi adjuk. Viszont itt is igénybe veszünk külső vállalkozókat a Villkesz Kft.-n keresztül.- Leálláskor vagy üzem alatt van több munkátok?- A fövízköri készülékeket kezelő társaság munkájának nagyobb részét a főjavítás alatti munkák teszik ki. Ezenkívül üzem alatti időben is marad még munkájuk. A másik két területen, ahol a vállalkozói csapat dolgozik, ott a főjavítás alatt több a feladat, de szinte teljes évet lefed a ciklikus karbantartási munka.- Számoltok még további leépítéssel?- Nem, mert már így is kevesen vagyunk. Ahol a vállalkozói gárda dolgozik, ott a művezetővel együtt nyolc emberünk van. A jelenlegi műszaki elvárások már nem teszik lehetővé a létszámcsökkentést. Az, hogy a jövő mit hoz, az egy más kérdés, majd alkalmazkodunk hozzá.- Kiemelnél néhány jelentősebb munkátokat?- Jelentős munkánk volt, amiről az Atomerőmű újság korábbi számában is olvashattunk, az a tápvízkollektorok cseréje volt. Egy másik nagy munkánk is megérdemli a kiemelést, ez pedig a lokalizációs tornyok tömörségének ellenőrzése, amelyet közel négy éve kezdtünk el. Ez a munka jelenleg is egy sarkalatos feladatunk, nem könynyű ezeket a berendezéseket tömörré tenni a javítások végére. Ez egy hoszszadalmas munka, mert a tálcákat fel kell tölteni folyadékkal, majd megkeresni a csöpögés helyét, és a vizet újra leereszteni. Be kell jelölni a csöpögés helyét, az anyagvizsgálatot elvégezni, majd behegeszteni. Ezt követően a tisztaság ellenőrzése következik, mielőtt újra feltöltenénk a tálcát folyadékkal. Ez egy nagyon időigényes karbantartási és ellenőrzési tevékenység.- Munka után az irodádban hagyod a gondokat, vagy haza is viszel belőlük?- Elég gyakran hazaviszem a munkát, úgy érzem ebben az üzemben nem lehet az ajtót bezárni, és elfeledni mindent. Mindig vannak megoldásra váró műszaki és ezzel párhuzamosan személyi kérdések. Az embert mindig foglalkoztatja, hogyan fogunk dolgozni holnap vagy azután.- Szabadidődben mivel foglalkozol?- Nagyon szerettem búvárkodni, de amióta családi házat vettünk, minden időmet leköti a házzal kapcsolatos tevékenység. Időnként társaságba járunk a párommal vagy egy-egy közös buli a munkatársakkal, főleg év végén vagy az új év elején. Kedvenc időtöltésem a zenehallgatás, amely megnyugtat. Szűcs József művezető Tengelicről került Paksra a foci révén, és az Építőipari KTSZ-ben dolgozott, majd a Pakson állomásozó honvédségi erőknél teljesített katonai szolgálatot. Vagyis már akkor az atomerőművet építette.- Mikor kerültél erőműves állományba?- Mint karbantartó lakatos, 1980-ban kezdtem dolgozni a vállalatnál. Az armatúra-karbantartó részleghez kerültem, majd alapító tagja lettem az 1981-ben megalakult készülék-karbantartó részlegnek. Mi voltunk az elsők, akik már akkor is azokkal a berendezésekkel foglalkoztunk, amelyekkel ma is. A berendezéseket még a beszerelés állapotában megismertük. Aztán 1988/89-ben volt egy átalakulás a karbantartáson belül, és akkor neveztek ki művezetőnek. Attól kezdve folyamatosan készülékkarbantartó művezetőként dolgozom.- Mint régi paksi, milyennek látod a várost?- Nekem a régi Paks jobban tetszett, nagyon átalakult a város. A régi óváros arculata sokkal jobban tetszett, most kopárnak tűnik, bár közben a nagyközségből kisváros lett. Én nosztalgiázó típus vagyok, nekem a régi macskaköves, gesztenyefás Paks jobban tetszett.- Bemutatnád a munkaköröd főbb jellemzőit?- Fő feladatunk a primer köri készülékek karbantartása. Ez azt jelenti, hogy üzem alatti időszakban azokat a berendezéseket javítjuk, amelyek kiadhatók, ezeket készítjük fel a hatósági vizsgákra. Négyéves ciklusonként van ezeknek a berendezéseknek a javítása. Főjavítási időszakban ugyan ez a feladat, de akkor hatványozottabban több a munkánk. Ekkor is hatósági vizsgákra készítjük fel a berendezéseket, amelyek szerkezeti vizsgálatokból és nyomáspróbákból állnak. Természetesen, ha javítanivaló van rajtuk, akkor azt is elvégezzük.- Van kedvenc berendezésed?- Legkedvesebb berendezésem a TJ-hőcserélő. Ez akkor kerül(ne) üzembe, ha esetleg a boxon belül egy nagyobb folyás következne be. Ez nagyon ritka, nálunk még nem fordult elő ilyen eset. Ez a hőcserélő a többihez viszonyítva eléggé komplikált berendezés, membrános tömítése van. Azért is érdekes berendezés, mert közvetlen vízráfolyása van, és ebben a vízben olyan élőlényeket találni, ami kuriózum. Például már találtunk egy közel 20 cm-es élő mámát, ott úszkált a fordítókamrában. Embriós vagy ikrás állapotban jöhetett be a Dunából a szűrőkön keresztül. Az életfeltételek kedvezőek, jó a hőmérséklet, tele kis rákokkal, amivel táplálkozhatott, és szépen megnőtt. Ez a berendezés tényleg a szívemhez nőtt.- Van-e létszámgondotok?- Most úgy állunk, hogy elég a munkavégzéshez, bár feszített tempóban kell dolgoznunk főjavítások alatt, és csak túlórákkal tudjuk megoldani a feladatot. Ráadásul az idei évben átkerültek hozzánk a forgógép osztályról a fő-keringtetőszivattyúk olajrendszerének a hűtői és szűrői. Az a szerencse, hogy az embereik már jó ideje itt dolgoznak, értenek mindenhez.- Készülsz nyugdíjba, mi van az utódoddal?- Igen, augusztustól már nem dolgozom. Az utódom már az elmúlt évben is mellettem volt, azóta próbálom felkészíteni, hogy ne legyen probléma a távozásom után.- Felkészültél a nyugdíjra?- Eddig még nem gondolkodtam azon, hogy mit fogok csinálni, viszont lesz tennivalóm bőven, ugyanis már aktuális a családi házunk felújítása, és bőven le fogja kötni az időmet.- Mivel töltőd a szabadidődet?- Imádok horgászni, és a sporteseményekre járok. Régebben kosármecscsekre jártam, mióta a PSE felkerült az NB I.-be, azóta futballmeccsekre járok.- A családról mondanál néhány információt?- Egy lányunk van, idén végzett Szekszárdon gazdasági informatikát. Még problémás az elhelyezkedése. A feleségem pedig a Neutron Kft.nél pénzügyi vonalon dolgozik. Taskó János művezető A nyugdíjba készülő művezető 1981. augusztus 18-án nyert felvételt az atomerőműbe. Előzőleg a Hajdúsági Iparművekben dolgozott, de dolgozott a volt NDK-ban is.- János, milyen motivációk alapján döntöttél az erőmű mellett? — Mint nőtlen ember, 1980-ban végleg hazajöttem az NDK-ból, várt a menyasszonyom, és még abban az évben házasságot is kötöttünk. Lakásunk nem volt, viszont Pakson megoldási lehetőséget kínáltak. Jelentkezésemet motiválta, hogy jártam Greifswaldban, és egy kicsit megfogott az ottani atomerőmű. Ezért már a hazajövetelem évében jelentkeztem Pakson, de csak a következő évben vettek fel.- Hová kerültél, és hogyan nézett ki akkor az a terület? — Felvételkor rögtön a reaktor-karbantartó osztályra (rko) kerültem, Erős Imre főosztályvezető vett fel. Akkor még nem mentek a blokkok, a mai helyzethez viszonyítva elég nagy zűrzavar volt a területen, építkezés építkezés hátán. Az első időszakban nehezen ismertem ki magam a területen, aztán szép lassan belerázódtam. — Mi volt a konkrét munkád?- A hermetikus ajtók beállításával foglalkoztunk addig, amíg el nem kezdődtek az 1. blokknak a revíziós munkái. Tulajdonképpen már akkor azon a területen dolgoztam a gőzfejlesztők kapcsán, ahol a mai napig is ténykedem. — Melyik ez a terület és mi a feladatod?- Jelenlegi beosztásom primer köri fövízköri karbantartó művezető. A fővízköri főberendezéseket felügyeljük, mégpedig a gőzfejlesztőket, a hidroakkumulátorokat, a víztisztítókat, illetve a térfogat-kompenzátorokat.- Milyen csapat áll mögötted? — Egy tizennyolc fős csapat, amely két csoportra van osztva, és főjavítások alatt dekádrendszerben dolgoznak. Kicsit nehézséget is okoz ez a rendszer, mert az egyik dekád által abbahagyott munkát tisztán kell látnom, hogy hol hagyták abba, hiszen csak így tudom pontosan kiadni, hogy a váltás hol folytassa. Egyébként nagyon jó a kapcsolat a munkatársakkal, amibe közrejátszik az, hogy együtt kezdtünk dolgozni. Én lakatosként kezdtem, aztán csoportvezető lettem, és 1996-tól vagyok művezető. Igen jól ismerjük egymást, mind emberileg, mind pedig szakmailag, tudom, kikre milyen területen számíthatok. Az utóbbi évek nagy változásainak eredménye, hogy a csapat fele erőműves, a másik felét a Villkesz Kft.-tői kapjuk. — Több mint negyedszázada vagy az atomerőműben, hogyan gondolsz az elmúlt évtizedekre?-Az ember szívesen emlékszik viszsza a kezdetekre, mert ifjonc korunkban kerültünk ide. Nagyon jó csapategység volt, lényegesen jobb kollektív szellemmel. (Folytatás a 6. oldalon) Fodor Zoltán művezetőjelölt Augusztus 1-jén lesz négy éve, hogy az erőműbe került, előtte Szekszárdon dolgozott több autóipari beszállító cégnél.- Zoltán, mi hozott az atomerőműbe?- A Műegyetem kihelyezett karán, Pakson, az ESZI-ben végeztem, energetikus mérnökként. Mindig is az volt a célom, ha már sikerült a diplomát megszerezni, akkor dolgozhassak az atomerőműbe. A tanulmányaim befejezésekor az a hír járta, hogy a katonaság letöltése előtt nem vesznek fel fiatalt az erőműbe. Ezért Szekszárdra mentem dolgozni a friss diplomával a kezemben, majd letöltöttem a katonai időmet, és ezt követően sikerült az Atomix Kft.-hez kerülnöm.- Hol kezdted az atomos pályafutásod?- A reaktor-karbantartó osztályra kerültem, a készülék-karbantartó üzemhez, vagyis ahol most is vagyok. A betanulási időm nagy részét a blokkokon töltöttem, ez volt a primer köri betanulási időszakom. Közel fél éve kerültem Taskó János művezetővel egy irodába, ugyanis engem az ő pótlására vettek fel. A fövízköri berendezések közül a gőzfejlesztő, a hidroakkumulátor, a térfogat-kompenzátor és a víztisztítók időszakos ciklikus karbantartását végezzük. Két csoport dolgozik, csoportonként 9-9 fővel, az év nagy hányadában dekádban, a leállások befejeztével 36 órás munkarendben. — Milyen konkrét munka adódik a gőzfejlesztőnél?- Meglehetősen sok munka adódik egy-egy leállás során, de azért néhányat kiemelnék. A négyéves ciklikus karbantartáskor kibontjuk a gőzfejlesztőt. Ez áll a búvónyílás, a hideg- és melegági szekunder és primer kollektorok bontásából. A bontások után az örvényáramos anyagvizsgálók megvizsgálják a hőátadó csövek állapotát, megállapítják van-e repedés és elvékonyodás a csöveken. A mérési eredmények függvényében, mi ledugózzuk a nem megfelelő csöveket. Előfordulhat, hogy csövet kell kivágni, ilyenkor be kell mennünk a gőzfejlesztő szekunder terébe, és körültekintően elvégezni a munkát.- Tetszik ez a munka?- Tetszik, mindenképpen jobbnak érzem ezt a munkakört az előző munkahelyeimnél.- Művezető leszel. Izgulsz, hogy megfelelsz-e?- Úgy gondolom, hogy egy egészséges drukk van bennem, de ez szerintem természetes. Az elődöm régóta látja el ezt a munkakört, otthon van benne, tőle kell ellesnem a lépéseket. Viszont csak akkor fogok igazán belelátni, ha majd nekem kell bizonyos helyzetekben dönteni.- Munka után mivel foglalkozol?- Szeretek olvasni, csak az a baj, hogy a számítógép egyre inkább elcsábít a könyvektől. Szeretek a természetben lenni. Terveim között szerepel egy tanya vétele, és ott egy kis gazdaság létrehozása.- Túl vagy már a családalapításon?- Igen, úgy néz ki, hamarosan megszületik első gyerekünk - két héten belül -, és az időm nagy részét ő fogja lekötni. Tolnán lakunk, feleségem onnan jár Bonyhádra, ott tanít a gimnáziumban magyar-történelem és média szakon. Dupla kihívás előtt állok, hiszen eddig még nem volt gyerekem, és a munkahelyemen is új feladat vár rám.
