Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)
2007-07-01 / 7. szám
2007. július mym paksi atomerőmű 3. oldal Szembenézés az energiakihívással „Meeting the Energy Challenge” címmel május 23-án megjelent az Egyesült Királyság Kereskedelmi és Ipari Minisztériuma által összeállított Fehér Könyv, amely a szigetország új energiapolitikáját foglalja össze. Az anyag egy energiapolitikai evolúció fontos mérföldköve, gyakorlatilag szervesen kapcsolódik a tavaly publikált „The Energy Challenge” (Energy Review Report 2006) c. tanulmányhoz és a Stem Report 2006 (The Econimics of the Climate Change) c., a klímaváltozás gazdasági hatásait taglaló jelentéshez. A Fehér Könyv globális közegbe helyezi a brit energetikát, és azt ebből a szemszögből vizsgálva próbálja összefoglalni a kihívásokat, és kidolgozni a megfelelő stratégiai válaszokat. A korábbi publikációkban megfogalmazott kihívások a következők: • Növekvő számú tudományos bizonyíték támasztja alá a klímaváltozás valóságát, egyre szélesebb a nemzetközi felismerés, hogy közös világméretű erőfeszítések szükségesek az üvegházhatású gázok (ühg), ezen belül különösen a szén-dioxid kibocsátásának csökkentésére. • A fosszilis tüzelőanyagok ára folyamatosan nő, az EU energiapiacának liberalizációja a vártnál lassabban halad, ugyanakkor az Egyesült Királyság egyre jobban energiaimportra szorul. • Növekszik az aggodalom a kockázat miatt, hogy a világ még rendelkezésre álló olaj- és gáztartalékai egyre kevesebb számú régióban koncentrálódnak, mégpedig a Közel-Keleten, Észak-Afrikában, Oroszországban és Közép-Azsiában. • Az Egyesült Királyságban az energetikai cégeknek jelentős befektetéseket kell végrehajtaniuk az erőműépítés, elektromos hálózatfejlesztés és a gázipari infrastruktúra területén. • Az energiaellátás biztonságának megteremtése és a kis szénkibocsátású gazdaságra való átállás érdekében növelni kell az energiahatékonyságot és energiatakarékosságot, környezetvédelmi szempontból tisztább energiaellátási rendszert kell létrehozni, és versenypiaci körülmények között kell biztosítani a megbízható energiaellátást. A Fehér Könyv által javasolt energiastratégia kulcselemei a következők: • Nemzetközi keretek közé kell helyezni a klímaváltozás elleni küzdelmet. Ebbe bele kell foglalni egy közös víziót a légköri C02-koncentráció csökkentésére. Az Egyesült Királyság javasolja egy megerősített Európai Uniós Emissziókereskedelmi Rendszer (EU ETS) létrehozását, amely biztosítaná a piaci ár létrejöttét a C02-kibocsátás vonatkozásában, és egy globális szénpiac alapjául szolgálna. • Törvényi kötelezettség előírása a kibocsátáscsökkentési célok eléréséhez az Egyesült Királyságban, progresszíven csökkentve az emissziót. Az úgynevezett Klímaváltozási Számla tervezete jó törvényi keretet biztosít azon belföldi és nemzetközi kezdeményezésekhez, amelyek során az 1990-es szinthez képest 2020-ra 26-32%-kal, 2050-re pedig 60%-kal lenne csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás. A brit kormánynak ezentúl ötévente szén-költségvetést kell kidolgoznia, törvényileg korlátozva az összesített C02- kibocsátást. A számla tervezetében lehetőség van a kibocsátási célok módosítására amennyiben a klímatudomány legújabb eredményei vagy a nemzetközi jogpolitika fejleményei azt szükségessé teszik. • Tovább kell haladni a versenyképes és átlátható nemzetközi piacok megteremtése érdekében. Lehetővé kell tenni a gazdasági társaságoknak a tisztességes hozzáférést a szükséges energiaforrásokhoz. Hatékony piaci mechanizmusok által kell biztosítani, hogy a világ véges energiaforrásai a leghatékonyabban hasznosuljanak, és hogy a kis szénkibocsátású technológiákra való áttérés a legkisebb költséggel történjen. Az EU energiapiacának további liberalizációja ennek jelentős része. • Bátorítani kell az energiatakarékosságot a jobb információáramlással, ösztönzéssel és szabályozással. Le kell bontani a korlátokat a költségkímélő és energiahatékony intézkedések elől, hogy mind az üzleti, mind a magánszféra megtehesse a szükséges lépéseket a kibocsátások és az energiafüggőség csökkentése érdekében. Az Egyesült Királyság erőfeszítéseket tesz az EU-ban és a G8-ban az energiahatékonyság nemzetközi előmozdítására. • Nagyobb támogatás biztoszítása a kis szénkibocsátású technológiáknak. Magasabb szintre kell fejleszteni a globális befektetéseket a kis szénkibocsátású technológiák elősegítése céljából. A magánszféra önmagában képtelen a megfelelő befektetésekre a kutatás-fejlesztésbe, demonstrációba és megvalósításba ezen technológiák terén. A Fehér Könyv leírja, hogy a lakosság és a magánszféra nemzetközi együttműködésben miként adhat választ erre a problémára. • Biztosítani kell a megfelelő beruházási feltételeket. Tiszta és állandó szabályozási környezetet kell teremteni, beleértve a szén piaci értékelését, csökkentve az üzleti szféra bizonytalanságát, biztosítva az elégséges, megfelelően ütemezett befektetéseket. Javítani kell a tervezési rendszeren, jobb információkat és hosszú távú piaci értékelést kell biztosítani az energiavásárlások és befektetési döntések előkészítése céljából. A fenti elemek között sok rendelkezik nemzetközi dimenzióval is. A Fehér Könyv elsőként összegezte ezeket a tényezőket egy integrált nemzetközi energiastratégiába. A jelentés által felvázolt keret támogatást nyújt az üzleti világnak, az egyéneknek és a kormánynak abban, hogy előrelépés történjen az energiatakarékosság területén, tisztább energiaforrások elégítsék ki a gazdaság igényeit, és megteremtődjenek az egészséges feltételek az energiaiparban a megfelelően időzített beruházásokhoz.-Dr. Szerbin Pável- Forrás: EU Zöld Könyv összes aiáj földgáz szilárd ■ 2000 □ 2010 □ 2020 Az EU-25 energiafüggősége (%) Adatok a teljes piacnyitás megítéléséhez (Folytatás az előző oldalról.) Ezeket a műszaki tényeket tükrözik nemzetközileg is a villamosenergiatarifák egységárai. Nem csoda tehát, hogy a MÉH közüzemi tarifája is a vételezési hely feszültségszintjétől és módjától függően változik. A fentiekből levonható néhány következtetés és javaslat:- A binom rendszerű tarifa mind a szolgáltatót, mind a fogyasztót nemzetgazdaságilag is helyes magatartásra ösztönzi. Ennek lényege, hogy minél kisebb teljesítménnyel, minél nagyobb éves kihasználási óraszámmal történjen a vételezés. Ezen elv betartása eredményezi ugyanis mind az erőműveknél, mind a hálózaton a legkisebb beruházást és a legkisebb veszteséget.- Logikus, hogy az a nagyfogyasztó kapja legolcsóbban a villanyt, aki nagyerőműtől többszörös transzformáció nélkül közvetlenül veszi, illetve a ver alaphálózatát képező gyűjtősínről van ellátva. A legnagyobb fogyasztók közé kell sorolni elsősorban magukat az áramszolgáltatókat. Ide értendők azonban pl. a nagy olajfinomítók, vegyi üzemek és kohászati létesítmények, autógyárak stb. is.- Téves tehát a szemlélet, amely a háztartási fogyasztók közül magasabb energiaárral kívánja büntetni egy megszabott tömb feletti fogyasztást, mivel ezeket igazságtalanul gazdagnak minősít.- A binom tarifa második energiatagját kivédhetetlen globális hatások változtatják. így pl. a gáz- és olajárak megállapítása nincs a kormányok hatáskörében. Ezért alapvetően hibás minden politikai célú beavatkozás, hogy ezek begyűrűző hatását hatóságilag akadályozzák meg. A közgazdasági törvényeket sem szabad tartósan megsérteni, mivel ez torzitott gazdasági döntésekhez vezet, és később sokszoros nemzetgazdasági kár keletkezhet.- A villamosenergia-tarifa képzésének alapelvei függetlenek a piacnyitás mértékétől. Ezért az eddigi hatósági tarifa további fenntartása lenne az átmeneti megoldás, azzal a különbséggel, hogy az már nem kötelező, hanem csak ajánlott az új vet szerint bevezetendő „egyetemes szolgáltatás” résztvevői számára.- Ez a megoldás tulajdonképpen már ma is él, hiszen a nemháztartási fogyasztók 99%-a nem vette igénybe a számukra is megnyitott szabadpiacot, és jelenleg is a közüzemi tarifával vételeznek.- Sok jó szándékú szakértő is roszszul értelmezi a 100%-os piacnyitást, mivel úgy véli, hogy mind az ötmillió háztartási fogyasztó köteles kilépni a közüzemi státuszból, és új versenypiaci partnert is kell keresnie. Azzal riogatják a népet, hogy mindenkinek új szerződést kell kötnie egy új áramszolgáltató kereskedővel. Ez a szemlélet okozza az új vet országgyűlési tárgyalásainak temérdek vitáját is.- Ezzel szemben a logikus eljárás az lenne, hogy csak az a fogyasztó keressen új szolgáltatót, aki akar, és talál is olyan partnert, aki változatlan vagy esetleg jobb ellátási színvonalon biztosítani tudja, hogy a mai közüzemi tarifánál kedvezőbb árú vételezést kapjon. Ilyen szolgáltatót a feltárt tények alapján azonban feltehetően rendkívül keveset lehet találni.-Kerényi A. Ödön-A Gazdasági es a Környezetvédelmi Bizottság Pakson (Folytatás az 1. oldalról.) Az erőmű a környezetvédelmi kutatómunkákat is szívén viseli, támogatja a különféle kooperációs kutató-központokat. Ezek közül a legnevesebbek a következők: Veszprémi Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Nyugat-Magyarországi Egyetem. A kutatások célja a környezetvédelem, a környezetkímélő technológiák fejlesztése, mérőműszerek fejlesztése, továbbá biomonitoring kutatási programok. A paksi atomerőmű ezzel járul hozzá a technológiai transzfert segítő kapcsolatok és hálózatok kiépítéséhez és a fenntartható fejlődést célzó erőfeszítésekhez. A paksi atomerőmű nemcsak a környezetében lévő településeket veszi pártfogásába, 2006-ban Csépa és Kunszentmárton lakói kerültek bajba, az árvíz miatti kárt az erőmű enyhítette. Műszaki Nap (Folytatás az 1. oldalról.) Előadásában kitért az egyes blokkok üzemviteli sajátosságaira, a lehetséges optimalizálási megoldásokra. A program szerinti témák áttekintése után a beérkezett kérdésekre válaszoltak az illetékes műszaki felső vezetők. A kérdések nagyrészt az utóbbi idők történései köré csoportosultak, azaz a létszámgazdálkodásra, az Integrált Műszaki Rendszerre (IMR) és a karbantartásokra vonatkoztak. Mint Hamvas István elmondta, a nyugdíjazási igények engedélyezése mellett törekvések vannak a szakmai feladatoknál a megfelelő létszámgazdálkodásra, a műszaki területen pedig a teendőknek megfelelő létszámarány biztosítására. A várható szervezeti változásokról még csak elképzelések léteznek, azok kidolgozása most folyik. Az ösztönzőrendszer teljesítményfüggő részének alacsony mértéke miatt a munkahelyi vezetők kezében levő lehetőségek korlátozottak. A béremelések teljesítményarányos részének, valamint a jutalmak, illetve más célfeladatokra szánt összegek mértékének növelését szorgalmazza a társaság vezetése. A példaként említett hazai és külföldi vállalatoknál a 20%-ot is eléri a teljesítményarányos jövedelem. Süli János üvig-igazgató az üvig létszámcsökkentésére vonatkozó kérdésre válaszolva kifejtette, hogy az üzemviteli létszám csökkentése a nyugdíjazásokkal összefüggésben, feladatok összevonásával, valamint ún. tartalék sorok megszüntetésével valósult meg. A további létszámcsökkentésnek az operatív személyzet létszámára vonatkozó szabályok és előírások miatt pillanatnyilag nincs realitása. Pekárik Géza mig-igazgató elmondta, integrált műszaki gondolkodásról már ma is beszélhetünk, az IMR bevezetése és a rendszer-/berendezésmémöki tevékenység is ezt szolgálja. A kutatási-fejlesztési célokra is jelentős összegeket fordít a társaság. A kutató-fejlesztő tevékenység nagyrészt a nagy projektek keretében folyik. Horváth Miklós kaig-igazgató a kérdésekre válaszolva elmondta, az adminisztratív leterhelés kismértékben valóban nőtt az utóbbi időben. Ez egyrészt csökkenni fog a tapasztalatszerzés függvényében, másrészt a mérleg másik oldalán a megszerzett, feldolgozott információ, tudás szerepel. Ez a munka szintén rendkívül fontos. Egyetértett azzal, hogy a káig teljesítménymutatói (KPI) módosításra szorulnak, de szükségességük kétségtelen. Ezen célok teljesüléséhez - bár nem mindig nyilvánvaló - munkájával mindenki hozzájárulhat. -Hadnagyit Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány kuratóriumának 2007. június 21 -ei üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) A kuratórium külön preferálja a települések és térségek közötti fejlesztési összefogást, a munkahelyteremtést. A kuratórium 2007. június 21-én Györkönyben megtartott ülésén döntött a 2007. évi második pályázati forduló pályázati ablakainak kibővítéséről a turizmus, illetve a humánerőforrás-fejlesztés területén. Az első pályázati fordulóban a kuratóriumhoz negyvenöt pályázat érkezett, az igényelt támogatás összege 582 016 191 Ft volt, melyből a június 21-ei ülésen több mint 137 000 000 Ft odaítéléséről döntött a testület. A 2007. évi első pályázati fordulóban támogatott pályázatok elsősorban munkahelyteremtésre, gazdaságfejlesztésre, valamint területi kohéziót elősegítő fejlesztésekre irányultak. A 2007. évi kiírás második pályázati fordulójának benyújtási határideje 2007. augusztus 31. Az addig érkezett pályázatokról a kuratórium 2007. október 31-éig határoz.
