Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)
2007-06-01 / 6. szám
2. oldal riiym paksi atomerőmű 2007. június Ötvenéves a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (Folytatás az 1. oldalról.) A nukleáris energiatermelés iránt tapasztalható világméretű érdeklődés pedig ismét felhívta a figyelmet a NAÜ fontos szerepére. Az atomenergia alkalmazásában az ügynökség mind a tapasztalatok megosztásában, mind a biztonsági szabványok kidolgozásában segíti a tagországokat. Magyarországon viszonylag hamar elkezdődtek a kutatások, felálltak az egyetemi és akadémiai intézmények, majd 1955-ben megalakult az Országos Atomenergiabizottság - emlékezett a múltra Vajda György akadémikus, az OAH korábbi főigazgatója. Mint jelezte: rendkívül fontos volt, hogy a NAÜ segítségével szakembereink bekerülhettek a nemzetközi vérkeringésbe, amely felbecsülhetetlen támogatást jelentett a magyar szakmai háttér kialakításában. Ez a munka vezetett el a paksi atomerőmű építéséhez, melynek gondolata már a hatvanas években felvetődött. Végül az 1973-as olajválság után került ismét napirendre egy atomerőmű építésének terve, amely tulajdonképpen szerencsés, mert igy már egy korszerűbb, második generációs atomerőművet építhettünk fel Pakson. Magyarország több tekintetben is sikeresnek mondható, mert például mi kezdeményeztük először a WER típusú blokkok OSART-vizsgálatát, amely első volt a kelet-európai régióban. Erre először 1988-ban került sor, majd 2001-ben hajtották végre a második ilyen nemzetközi vizsgálatot Pakson. Vajda György elmondta azt is, hogy Magyarország nagyon komoly, eddig mintegy 14 millió dolláros K+F támogatást kapott az ügynökségtől, amely rendkívül segítette a hazai nukleáris ipart. Többek között ebből sikerült korszerűsíteni a KFKI kutatóreaktorát és létrehozni a világszintű paksi Karbantartó-gyakorló Központot. A jövőről szólva Vajda György a klímaváltozáshoz kötődően a nukleáris energiatermelés további elteijedését jósolta, megemlítve, hogy a tudósoknak ki kell dolgozniuk a negyedik generációs erőműveket, és legalább ennyire fontosak a fúziós kutatások is. Szerinte Magyarországon is hoszszú távon szükség lesz a nukleáris energiatermelésre, ezért előbb-utóbb az új blokkok építésének szükségessége is napirendre fog kerülni. Az ünnepség keretében a hazai nukleáris intézetek és sugártechnikával foglalkozó intézmények képviselői is köszöntötték a szervezetet. Köztük Hamvas István, a paksi atomerőmű műszaki vezérigazgatóhelyettese elsőként azt emlitette meg, hogy a szervezet tevékenységének fontosságát és elismertségét fejezi ki, hogy 2005-ben Nobel-békedíjat kapott a NAÜ és Mohamed ElBaradéi, akkori főtitkár. Hamvas István szerint a paksi atomerőmű szakemberei rengeteg tapasztalatot szereztek az ügynökség segítségével, sok száz munkatársuk vett részt a különböző nemzetközi projektekben, megismerve a világ legfejlettebb nukleáris intézményeiben folyó munkát, miközben az elmúlt 15 évben ugyancsak több száz külföldi szakembert képeztek ki Pakson. Az elvégzett OSART-vizsgálatok, majd a különféle nemzetközi ellenőrzések, a biztonsági jelentés kidolgozása és az öt évig tartó és 60 milliárd forintos biztonságnövelő programban mindig kiemelt szerep jutott a NAÜ-szakértők munkájának. Mindezek közrejátszottak abban, hogy a paksi atomerőmű blokkjai mindenben megfelelnek a hasonló korú nyugateurópai atomerőművek műszaki és biztonsági színvonalának. Ez beigazolódott hazánk uniós csatlakozásakor is, mert semmilyen kifogás nem merült fel a paksi blokkokkal kapcsolatosan. A 2003-ban bekövetkezett üzemzavar kivizsgálásában, a tapasztalatok levonásában, majd a probléma sikeres felszámolásában is kiemelt szerepe volt az ügynökség munkájának, de ugyancsak hozzájárultak az üzemidő-hosszabbítási program szakmai támogatásához. Aszódi Attila, a Műegyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy érdemes lenne a paksi atomerőműben 2003-ban bekövetkezett üzemzavar kivizsgálása és felszámolása során összegyűlt rengeteg tapasztalatot összegyűjteni, és a NAÜ számára valamilyen egységes formában felajánlani, mert a világ összes nukleáris szakembere részére számtalan hasznos információt tartalmaz. A jövőről szólva azt tartotta fontosnak, hogy a nukleáris szakmában egy olyan generációváltás következik be - világszerte dolgoznak az erőművek üzemidő-hoszszabbitásán, az új generációs blokkok kifejlesztésén, az üzemanyagciklusok átalakításán -, amely teljesen új szakember-utánpótlást is igényel. Ehhez nélkülözhetetlen az eddigi hatalmas tudás átadása és az oktatás továbbfejlesztése. A NAÜ alapokmánya szerint a szervezet legfőbb feladata az atomenergia békés és biztonságos alkalmazásának elősegítése, másrészt biztosítéki rendszerén keresztül annak megakadályozása, hogy az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos berendezéseket, anyagokat és ismereteket ne használják nem békés célra. Az ügynökség ösztönzi és segíti a tudományos és műszaki információcserét, a szakemberek továbbképzését, műszaki ajánlásokat és normatívákat dolgoz ki. Megalakulásától kezdve kiemelt fontosságot tulajdonit az atomenergia alkalmazásával összefüggő biztonsági kérdéseknek. Az ötven évvel ezelőtti 59 tagországhoz képest mára 138 tagállama van, munkáját független kormányközi szervezetként az ENSZ családjába tartozva végzi. Magyarország hozzájárulása a szervezet éves költségvetéséhez az ENSZ- hányadnak (0,121 százalék) felel meg, melynek összege 250 ezer dollár. Ezen kívül a NAÜ műszaki segélyalapjához évi mintegy 100 ezer dollárral járulunk hozzá. -Mayer György-Kalocsai siker a fizikaversenyen A tavalyi győztes második lett Ketten jöttek, mégis nyertek - mondhatnánk a Nagyasszonyunk Katolikus Általános Iskola részvételével kapcsolatban. Való igaz: noha a TEIT-települések elemi iskolásai számára kiírt fizikaversenyre a legtöbb intézmény négyfős csapatot nevezett be, mégis a kétfős csapat vitte el a pálmát. Ráadásul nem is kis különbséggel! Pedig négy forduló után (érvek az üzemidő-hosszabbítás mellett; nukleáris totó; válaszkeresés a látogatóközpont kiállítóterében; hibakeresés egy-egy színes fotón) még senki sem gondolta volna, hogy ekkora lesz a differencia. A tavalyi győztes paksi Bezerédj és a kalocsai katolikus suli csapata egyaránt 46 ponttal várta a zárófeladatot, a nukleáris történelemmel kapcsolatos villámkérdéseket. Közben izgalmas különverseny alakult ki a harmadik helyért is a másik két kalocsai (42-42), illetve a dunaszentbenedeki (40) iskola között. Az utolsó feladatot aztán közel maximális teljesítményt nyújtva — a megszerezhető 26 pontból 24-et begyűjtve - a kalocsai Nagyasszonyunk Katolikus Általános Iskola 8.-os növendékei, Varga Adám és Bolvári Ferdinand Máté teljesítette a legjobban (tanár: Beke Tamás). A címvédő gyengébb hajrájával is (hatodik lett az utolsó feladatban) megszerezte a második helyet. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára végül a Dunaszentbenedeki Általános Iskola képviselői léptek elő. A versenyen kívül induló Deák Ferenc Általános Iskola 2. számú csapata negyvenhat pontot szerzett.-Vöröss Endre-A VI. Nukleáris Vetélkedő végeredménye 1. Nagyasszonyunk Katolikus Ált. Isk. (Kalocsa) 70 pont 2. Bezerédj Ált. Isk. (Paks) 59 pont 3. Dunaszentbenedeki Ált. Isk. 55 pont 4. Kertvárosi Ált. Isk. (Kalocsa) 53 pont 5. II. Rákóczi Ferenc Ált. Isk. (Paks) 52 pont 6. Belvárosi Ált. Isk. (Kalocsa) és Deák Ferenc Ált. Isk. (Paks) 51-51 pont 8. Benedek Péter Ált. Isk. (Úszód) 49 pont 9. Kenessey Albert Ált. Isk. (Gerjen) 44 pont 10. Géderlaki Ált. Isk. 42 pont Létrejött Magyarország első elismert vállalatcsoportja (Folytatás az 1. oldalról.) Az ebből származó előnyök minél szélesebb körű kihasználása érdekében, az irányítási rendszer átalakításának részeként az MVM Csoport június 1-jétől elismert vállalatcsoportként működik. Az elismert vállalatcsoport tagjai között olyan önmagában is jelentős vállalkozások találhatóak, mint a Paksi Atomerőmű Zrt.; a nagyfeszültségű villamos hálózatot létesítő Országos Villamostávvezeték Zrt.; Magyarország közüzemi villamosenergia-nagykereskedő társasága, az MVM Villamosenergia Kereskedelmi Zrt.; továbbá a versenypiaci áramkereskedelem egyik vezető vállalkozása, az MVM Partner Zrt. Az elismert vállalatcsoport további tagjai erőművi társaságok (GTER Gázturbinás Erőműveket Üzemeltető és Karbantartó Kft., Tatabánya Erőmű Kft., Mifű Miskolci Fűtőerőmű Kft., MVM Észak-Buda Projekt Kft). A leányvállalatok további körét jelentik a cégcsoport egésze, illetve külső partnerek részére mérnökirodái, műszaki, informatikai, továbbá pénzügyi szolgáltatásokat végző társaságok (Erbe Energetika Mérnökiroda Kft., Villkesz Kft., MVMI Informatika Zrt., MVM Kontó Zrt.). Az elismert vállalatcsoporttá alakulás során létrejöttek az anyavállalat és az irányított társaságok közötti együttműködést szabályozó szerződések, illetve a társaságok vezető testületéi módosították az érintett cégek alapszabályait. A Cégbíróság az elismert vállalatcsoportot - Magyarországon elsőként - nyilvántartásba vette. Az MVM Csoport új típusú működése június l-jével kezdődik azt követően, hogy a 12 leányvállalat vezetője és a Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója a főtulajdonos ÁPV Zrt. vezérigazgatója jelenlétében ünnepélyes keretek között aláírta az elismert társaságcsoport alapdokumentumait hatályba léptető okiratot. Dr. Kocsis István, az MVM vezérigazgatója az eseményt méltatva kiemelte, hogy az új irányítási rendszer nem cél, hanem egy korszerű eszköz a cégcsoport versenyképességének javítása, értékének növelése érdekében. Elmondása szerint kifejezetten jó időpontban kezdődik meg az új típusú működés, hiszen a teljes piacnyitás idejére egy lényegesen rugalmasabban, a piaci kihívásokra gyorsan és hatékonyan válaszolni képes cégcsoport létrejöttét alapozza meg. Az MVM vezetője hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az új irányítási rendszer semmiféle módon nem érinti az egyes leányvállalatok - pl. a paksi atomerőmű - engedélyesi tevékenységét, elsődleges célja a csoportszinten hatékony üzleti működés biztosítása. A magyarországi átviteli rendszerirányító társaság, a Mavir Zrt. bár tulajdonilag a cégcsoport tagja, speciális helyzeténél fogva nem része az elismert vállalatcsoportnak. Az elismert vállalatcsoporttá alakulással egyidejűleg az MVM-társaságcsoport külső megjelenésében is megújul: a cégcsoport anyavállalatánál és valamennyi, az új irányítási rendszer keretében működő leányvállalatánál egységes arculat váltja fel a korábbi heterogén vállalati arculatot, ezzel is kifejezve a cégcsoport összetartozását és közös stratégiai céljait.
