Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)
2007-05-01 / 5. szám
é Az értékelemzés (Value Engineering) első eredményei a paksi atomerőműben 2007. május Paksi Atomerőmű Zrt. 11. oldal Beszélgetés Fodor Árpáddal, a MicroVa Fejlesztő Bt. ügyvezetőjével- Hogyan sikeriilt az értékelemzést az erőművel elfogadtatni?- Több évtizede foglalkozom értékelemzéssel. Az Országos Atomenergia-hivatal egy - az atomenergia felhasználásáról szóló - tanfolyamán találkoztam az üzemidő-hosszabbítás projektjének gondolatával, és megütötte a fülemet az a nagyságrend, amibe ez várhatóan kerül. Még másnap írtam egy levelet Hamvas István műszaki vezérigazgató-helyettes úrnak, amelyben felhívtam a figyelmet az értékelemzés (Value Engineering) alkalmazásának lehetőségére, és hogy ennek hatásaként átlagosan tíz százalék körüli megtakarítást lehet elérni. A megkeresésre az erőmű vezetése pozitívan reagált. Pár napon belül felhívott Pekárik Géza műszaki igazgató, hogy jöjjek el hozzá, és mutassam be, miről is van szó. Tartottam egy előadást neki és pár kollégájának. A beszélgetés végén jelezte, hogy tetszik neki a módszer, csináljunk egy kísérletet. Ez a SER-MT, a sugárvédelmi ellenőrzési rendszer munkahelyi technológia alrendszerének projektje volt. A téma becsült nagyságrendje négymilliárd forintot tett ki, amiből sikerült 8,6% megtakarítási lehetőséget feltárni.- Mi is az, hogy értékelemzés?- Sokszor mondják, hogy az értékelemzés gyakorlatilag a ,józan ész” típusú gondolkodás alkalmazása. Én azt gondolom, hogy ez egy módszertan, vagy ha másképpen fogalmazok, egy fejlesztési lépéssorozat, knowhow. Olyan fejlesztési technológia, amely komplex, nyílt, több szakmaterületet érintő problémák megoldására alkalmas. Az értékelemzéssel kidolgozott megoldások a maximális érték elérését biztosítják. Ez úgy valósítható meg, ha a funkciók éppen szükséges mértékű minőségét a legalacsonyabb erőforrás-felhasználás mellett, általában a legkisebb élettartamköltséggel valósítjuk meg. Küldetésünk, hogy megbízóinkat erőforrásaik hatékony felhasználásában támogassuk. E cél érdekében fejlesztési problémáikat az értékelemzés módszerével oldjuk meg.- Milyen értékelemzési projektek valósultak meg a paksi atomerőműben?- 2006-ban az atomerőműben öt beruházási és egy szervezési projektben vettünk részt. Ezek közül hármat emelnék ki. Az első a már említett SER-MT: sugárvédelmi ellenőrzési rendszer munkahelyi technológia alrendszerének projektje. Az eredmény: kb. 8,6% megtakarítási lehetőség feltárása. A második az olajos hulladékvíz-tároló medence átalakítása vegyszeres hulladékvíz tárolására alkalmas medencévé. Eredmény: 50% megtakarítás. A harmadik a MOWA épület multifunkcionális átalakítása, az átépítés funkciója. Az eredmény: 34% megtakarítás (nem csak az épület beruházási költségében!). Héjjá László rendszertechnológust (gépésztechnológiai csoport) kérdeztem, aki ma már értékelemző teamet vezet az erőműben: — Hogyan ismerkedtél meg az értékelemzéssel?-A múlt év elején Fodor Árpád által tett megkeresés alapján nyílt lehetőség az első alkalommal indított Ertékelemző Modul I-es képzésen 2006 februárjában részt vennünk. Ezen a tanfolyamon tulajdonképpen a módszertant, ezen belül alapvetően a funkcionális gondolkodásmódot sajátítottuk el. A műszaki igazgatónak köszönhetően ez a képzés folytatódott 2006-ban és 2007-ben. Eddig az erőműből 15-en végeztük el a Modul 1-es tanfolyamot. 2007 elején a Modul 11-es Teamvezetői tanfolyamon sikeres vizsgát tettünk hárman. Nekem szerencsém volt több projekt munkájában részt venni, és most nemrégen debütáltam, én vezethettem az egyik értékelemző team munkáját. A Modul I. és Modul II. tanfolyamot végzett emberek - akik pillanatnyilag az értékelemzést művelik az erőműben — különböző szervezeti egységekben dolgoznak. Mi a rendszertechnikai osztályon vagyunk ketten Wolf Gáborral. Müller József pedig a villamos és irányítástechnikai létesítési osztály szervezetét erősíti. A 2006-os évről még annyit szeretnék elmondani röviden, a számok közül csak kettőt kiemelve, hogy a saját munkánk értékelését is elvégeztük.- Milyen megtakarításokat tudtatok elérni?- Az eddigi projektekben közel 3500 M Ft megtakarítást tudtunk feltárni. Ez a tervezett költségek több mint 40%-a. Az értékelemzésre fordított költség (teamtagok munkaidő-ráfordítása, tanácsadó) elméleti megtérülése 86-szoros. Úgy gondoljuk, hogy mind a megtakarítás nagysága, mind a megtérülési arány azt mutatja, hogy érdemes volt az értékelemzési munkákat elvégezni, és célszerű egyrészt a műszaki területen a projektek számát növelni, másrészt a saját értékelemzői gárdát kinevelni.- Mit tudhatunk meg a 2007-es évről, a távolabbi jövőről?- Februárban született egy intézkedési terv az erőműben, amelyet a gazdasági vezérigazgató-helyettes és a műszaki igazgató hagyott jóvá. Ebben döntés született, hogy minden 500 M Ft feletti beruházást értékelemzéssel felül kell vizsgálni. Rengeteg olyan feladat van, amely ezt a nagyságrendet meghaladja, ezért az első időkben szelektálni kell, mert nem fogjuk győzni munkával, és mi is egy tanulási folyamat részesei vagyunk. A munkákba folyamatosan bevonjuk azokat a kollégákat, akik már megismerkedtek a módszertannal, és biztos vagyok benne, hogy a jövőben is lesznek olyan kollégák, akiket szakmai oldalról vonak be egy-egy teammunkába, és ott sikerül felkelteni az érdeklődésüket az értékelemzés módszertana iránt is. A 2007-es év időbeosztását már sikerült elkészítenünk. A munkaterv 8- 10 projekt végzésére ad lehetőséget. Ezek közül egy-két érdekességet megemlítek: márciusban Müller József vezetésével alakult egy team, és a komplex molekulák roncsolására alkalmas berendezés és technológia fejlesztését, értékelemzését végzik. Ez nem ideális értékelemzői tevékenység, mivel már több éve létesített, meglévő, nem üzemelő berendezés fejlesztéséről van szó. Ettől függetlenül a munka eredményessége felől nincs kétségem. Hamarosan Wolf Gábor kollégám - több, már végzett értékelemző segítségével - a négy reaktorblokk mintavételi rendszereinek átalakításának értékelemzését fogja végezni. Hasonló léptékű feladat lesz a négy blokk irányítástechnikai rekonstrukciójának értékelemzése. Még az idén elénk kerül a „BLACK START” erőműkoncepció tervezése is. A távolabbi jövőről csak annyit, bízunk abban, hogy minimum 5-10 profi értékelemzőteam-vezetőnk lesz, és minden jelentős projekt értékelemzésére sor kerül. Mindez nem öncél: igazi célunk az, hogy az eddig is tapasztalt szellemes megoldásokkal akár az átlagosan várt 10% költségcsökkentést is meghaladó mértékben csökkentsük e hatalmas projekt költségeit úgy, hogy közben a minőséget emelni is tudjuk. Ez pedig csak együtt-gondolkodással, teammunkával és - most már tudjuk - valamilyen meghatározott módszertannal lehetséges. Az elemzést az egyes beruházások legkorábbi fázisaiban javasoljuk megvalósítani, hiszen mindennek az alapját ekkor lehet meghatározni. Remélem az elkövetkező időszakban az új kihívások, a sok-sok feladat egy jó csapatot fog kiérlelni, amely a funkcionális gondolkodással tudja segíteni a tervezőket. Mi ily módon is szeretnénk felkészülni az esetleges paksi 5-6. blokkok létesítésére.- Köszönöm a tájékoztatást!-Wollner Pál-A Mitsubishi az új atomreaktorok szállítója Az ún. továbbfejlesztett nyomottvizes reaktortechnológiát (APWR) kidolgozó Mitsubishi Heavy Industries céget választotta ki a TXU (egy texasi energiatermelő cég) új beruházásainak szállítójaként. A cég mostanában még azért szerepelt az újságok címlapjain, mert felhagyta új szénerőművek építésére vonatkozó terveit. Most úgy tervezi, hogy kombinált építési és üzemeltetési engedélyt kér - 2000 és 6000 MW teljesítmény közötti értékben - továbbfejlesztett blokkokra. A kérelem több telephellyel is számol, ezek között ott van a jelenleg két blokkal üzemelő Comanche Peak atomerőmű is. Az eljárás megkönnyítené a beruházó azon törekvéseit, hogy felépítendő blokkjai 2015 és 2020 között megkezdhessék kereskedelmi üzemüket. A TXU hivatalosan tájékoztatta fenti választásáról az Egyesült Államok Nukleáris Szabályozó Testületét, illetve megkezdte a kombinált engedélykérelem összeállítását. Az Államoknak szánt APWR arra az 1538 MW-os reaktortípusra épül, amelyet Japán a Tsuruga telephelyen üzemeltet (3. és 4. blokk). A fejlesztések közé tartozik a világon legmagasabbnak számító 39%-os termikus hatásfok, a telephelyi épületek számának 20%-os csökkentése, a 24 hónapos kampányhossz és a jobb gazdaságossági mutatókkal bíró 1700 MW-os teljesítmény. A Mitsubishi a Washington Group céggel közösen tervezi a megvalósítást. A tervezési jogosultság megszerzésére vonatkozó kérelmet várhatóan 2007 végéig nyújtja be a Mitsubishi a hatóságnak. Az Exelon kapta meg az első ún. korai telephelyengedélyt Az Egyesült Államok Nukleáris Szabályozó Testületé úgy döntött, hogy az Exelon Generation számára kiadja egy új erőmű létesítése érdekében a korai telephelyengedélyt. A létesítés helye a Közép-Illinois Államban található Clinton erőmű. A húsz évre szóló engedély bizonyos környezetvédelmi, telephelyi és tervezési kötelezettségeket tartalmaz a felépítendő és üzembe kerülő új blokk vonatkozásában. A fentieket betartva lehetővé válik az engedélyes Exelon számára, hogy „lebankolja” a helyszínt egy új beruházás érdekében. Mindamellett jelen engedély nem helyettesíti a kombinált építési és üzemeltetési engedélyt, azt az építésre vonatkozó döntést követően meg kell kérni a nukleáris hatóságtól. A hatóság úgy találta, hogy jelenleg sincsenek olyan környezeti hatások, amelyek meghiúsítanák a korai engedély kiadását. Ez már most lehetővé teszi bizonyos előkészítő munkálatok beindítását. A korábban soha nem alkalmazott engedélyezési folyamat első nyertese tehát az Exelon lett. Marilyn Kray, az Exelon fejlesztésekért felelős alelnöke így nyilatkozott: „Ez volt az utolsó akadály a folyamatban. Nagyon elégedettek vagyunk az engedélyeztetési folyamat előrehaladásával. Bizonyos feltételek összeállhatnak és helyükre kerülhetnek azelőtt, hogy az Exelon döntene a megvalósításról. Ezek az alábbiak: a kiégett üzemanyag tárolásának működőképes megoldása, a lakossági elfogadtatás biztosítása, a megfelelő reaktortechnológia kiválasztása és a gazdaságosr sag. Forrás: Nuclear Engineering International, 2007. április -Varga József-Sipos László kitüntetése Örömmel vettük a hírt, miszerint szerkesztőségünk egyik tagjának, Sipos Lászlónak a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) „HTE Ezüst jelvény” kitüntetést adományozott. A kitüntetést az elmúlt öt év társadalmi tevékenységéért és a Híradástechnika folyóiratban publikált szakmai cikkeiért érdemelte ki. Sipos László a kitüntetést április 12-én vette át Budapesten, a HTE közgyűlésén. Kedves László, gratulálunk a szép elismeréshez. -Szerkesztőség-AZ „ATOMERŐMŰ KIVÁLÓ ÜZEMELTETŐJE” DÍJ ADOMÁNYOZÁSA \ Az üzemviteli területen kiemelkedő, példamutató teljesítményt nyújtó szakemberek munkájának elismerésére a 2007. évben a kuratórium javaslata és a vezérigazgató úr jóváhagyása alapján az alábbi munkavállalók részesültek az „Atomerőmű Kiváló Üzemeltetője” díjban: Bajnai Péter Krisztián reaktoroperátor, Bors Ferenc primer köri főgépész, Cserkuti Károly üzemeltetésvezető, Gazdag József üzemeltetésvezető, Hosnyánszki László turbinafőgépész, Juhász Antal üzemeltetésvezető, Káldi Zoltán dozimetrikus, Kertai Pál üzemeltetésvezető, Kiss Gábor technológus, Lajkó Jánosné külső üzemi operátor, Nagy Mária külső üzemi operátor, Neumann Ferenc elektrikus, Nyéki Aurél, turbinaoperátor, Peszt Lajos irányítástechnikai műszerész, Péter László E1K szolgálatvivő, Pintér József villamos művezető, Prókai László vezető elektrikus, Sárosdi István víztisztítóműszakvezető, Seres Ottó villamos művezető, Somogyi Győző ügyeletes mérnök, Szalai László primer köri főgépész, Szűcs Imre irányítástechnikai művezető, Tibay Lajos technikus, Varga László szekunder köri szolgálatvezető, Zsák Gergely turbinagépész. AZ „ ATOMERŐMŰ KIVÁLÓ KARBENTARTÓJA” DÍJ KITÜNTETETTJEI \ Az atomerőműben a karbantartás területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó fizikai és nem fizikai állományú dolgozóink munkájának elismeréseként a 2000-ben alapított, a társaság vezérigazgatója által adományozott „Atomerőmű Kiváló Karbantartója” elismerés 2007- es díjazottjai. Bernhardt Krisztián vezető berendezésmérnök, Dohóczki János akkumulátorkarbantartó, Baksai Attila csoportvezető, Zsoldos Ferenc főosztályvezető, Nagy Endre műszaki ellenőr, Jantner János műszerész, Kumász Csaba üzemvezető, Sáhi Géza művezető, Vida István nukleáris karbantartó lakatos, Sütő Tamás nukleáris karbantartó lakatos.
