Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)
2007-05-01 / 5. szám
I lül 2007. május Paksi Atomerőmű Zrt, 7. oldal VILLAMOS ÜZEMVITELI OSZTÁLY Lakatos Gábor osztályvezető- Kedves Gábor! Végre a nyilvánosság előtt is megköszönhetem az Atomerőmű újsághoz fűződő pozitív kapcsolatodat. Azon kevesek egyike vagy, aki jelzi a szerkesztőségünk felé, ha figyelemre méltó esemény történik az osztályán, vagy olyan programban vesz részt, amelyre mások is kiváncsiak lehetnek. Am számunkra a legnagyobb öröm, amikor jelzed: van egy jó témám, küldöm majd a cikket. Most nem kell küldened, viszont szeretném, ha néhány kérdésre válaszolnál. Arra vagyok kíváncsi, mikor és honnan kerültél az atomerőműbe?- A Kandó Kálmán Villamosipari Főiskolán végeztem 1979-ben, és mint iparági ösztöndíjas, az Erőműjavító és -karbantartó Vállalathoz (Erőkar) kerültem, ahol két évig dolgoztam mint energetikus. Újsághirdetésből informálódtam, hogy Pakson fiatal szakembereket keresnek. Jelentkeztem az akkori villamos osztályon Gálos Tibor osztályvezetőnél, aki fel is vett, és 1982. június 13-án be is léptem a vállalathoz.- Milyenek voltak az akkori körülmények?- Abban az időszakban kezdett igazán felfejlődni a villamos üzemviteli részleg, ide kerültem, Bogár Csaba üzemvezető irányítása alá. Akkor toborozták azokat a villamos szolgálatvezetőket, akik a leendő szolgálatok vezetői lettek. Én is egyike voltam a kiszemelt jelölteknek. Egyéves betanulás után, 1983-ban, sikeres hatósági vizsgát tettem, és villamos üzemviteli szolgálatvezető lettem.- Már az 1. blokk üzembe helyezési munkálataiban is részt vettél?- Itt voltam, és részt is vettem. Az üzembe helyezési fázisba - 1982 júliusától - belecsöppenve, nagy ütemben zajlottak a villamos főberendezések üzembe helyezési próbái. Nagyon tisztán emlékszem, hogy a karácsonyi időszakot gyakorlatilag éjjel-nappal az erőműben töltöttük. Nem azért, mert kötelező volt, hanem mert az újdonság varázsa megfogott bennünket. Mint fiatal szakemberek, valójában akkor szereztük meg a gyakorlati tapasztalatokat.- A rendszerváltás milyen változást hozott? — Új struktúrát kapott a paksi atomerőmű 1990-ben, a folyamatra szervezés indult el. Szétválasztódtak az addig egybeolvadt tevékenységek, és például ekkor alakult meg a biztonsági igazgatóság. Erre a területre toboroztak tapasztalt szakembereket, és én átmentem a biztosági igazgatóságra biztonsági mérnöknek. Ekkor szereztem - 1990-ben - a szakmérnöki diplomámat rendszertechnikai szakon. Az igazgatóságon üzemviteli biztonsági felügyelettel, biztonsági kivizsgálásokkal foglalkoztam. Abban az időszakban igen sok külföldi tapasztalatot tudtam begyűjteni. Sok WANO- és NAÜ-konferencián vettem részt, főleg a biztonsági kultúra növelésére irányuló konferenciákon szereztem tapasztalatokat.-Tíz év után ismét egy újabb váltás?- Igen, 2000-ben az átalakuló villamos üzemviteli osztályra hívott vissza Cziczer János frissen kinevezett osztályvezető. Villamos üzemviteli technológiai vezető beosztás betöltésére kért fel. Gyönyörű szép négy évet töltöttem el üzemviteli technológiai vezetőként. Új technológusi csapatot szerveztem, és a villamos rendszereknek a felügyeletét, tesztelését ez a csoport végezte.- Mikor kerültél a jelenlegi beosztásodba, és milyen főbb feladataid vannak?- Cziczer János üzemviteli főosztályvezető lett, és felkért arra, hogy én vigyem tovább a villamos üzemviteli osztályt, amelynek élére 2004. január 1-jétől neveztek ki. Mint osztályvezető, három nagy kihívással szembesültem. Nevezetesen a szakember-utánpótlás kérdésével, a műszaki átalakításokkal, amelyek az üzemidő-hosszabbításhoz kapcsolódnak, a harmadik nagy kihívás a teljesítménynöveléssel kapcsolatos feladatok megoldása. A derékhad a 80-as években jött ide, és ezekben az években kerülnek nyugdíjba. Az elmúlt években az osztály felét érintő fiatalításon vagyunk túl. Folytatódnak a műszaki átalakítások, a generátor-segédüzem teljes rekonstrukcióját hajtjuk végre, és két blokkon már készen is vagyunk, illetve az üzemidő-hosszabbítással kapcsolatos műszaki kihívások megoldásán munkálkodunk. A teljesítménynövelés feladatai közül az 1. blokkon egy komplett generátorállórész-cserét hajtottunk végre az elmúlt évben.- Munka után hogyan alakul a szabadidőd és a magánéleted?- Három gyerekünk van, egyetemen és főiskolán tanulnak, ketten a most divatos kommunikáció területén, a harmadik pedig tájépítő mérnök lesz. Pakson lakunk, ám négy éve Szekszárdon vettünk egy darab földet, ahol szolészkedem, borászkodom és dísznövényekkel foglalkozom. A hétvégéket a telken töltjük. Szeretek a szabadban kocogni heti egy-két alkalommal. Gazdag József üzemeltetésvezető Az Üteg utcában tanult, a villamosenergia-ipari szakközépiskolában. Érettségi után 1985-ben egyenesen az atomerőműbe vezetett az útja.- Milyen állomásai voltak eddigi pályádnak?- Villanyszerelőként kezdtem, és folyamatosan lépegettem előre. Elektrikus, vezető elektrikus, művezető, szolgálatvezető, technológiai vezető, majd üzemeltetésvezető posztokat töltöttem be. A jelenlegi beosztásban 2006 augusztusa óta vagyok, mégpedig a külső üzemek villamos üzemeltetése tartozik hozzám. Ez nemcsak a 400/120 kV-os alállomást jelenti, hanem az összes egyéb területet, amely nem közvetlenül a blokkokhoz kapcsolódik. Konkrétabban: a vízkivételi mű, tűzivízszivattyú telepek, dízelgenerátorok, ivóvízszivattyú telep, hűtőgépház, vízelőkészítő stb. villamos berendezései. Természetesen a szemünk fénye a 400/120 kV-os alállomás.- Sok műszaki változás történt az alállomáson? Említenél néhányat?- Kemény éveket éltünk meg az alállomáson, folyamatosak a primer felújítások, elvégeztük az irányítástechnikai rekonstrukciót is. Jelenleg a védelmi rekonstrukción dolgozunk, illetve annak az előkészítésén. A legnagyobb beruházásunk a 400 kV-os 6-os mezőnek a kiépítése és új távvezetékek - Pécs I, Pécs II - behozatala, valamint az új 400 kV-os sínbontó mező megépítése volt. 400 kV-on egy másfél megszakítós, két gyűjtősínes hibridberendezést üzemeltetünk. A hat távvezetékünkkel j elentősen nőtt az energiakiszállításunk biztonsága, Pécs szempontjából pedig a város energiaellátása jelentősen erősödött.- A 120 kV-os hálózaton is voltak korszerűsítések?- Itt is jelentős primer korszerűsítésekre került sor, az összes magszakítót sikerült kicserélni új második generációs SF6-os megszakítókra. Ott bővítés nem volt, továbbra is hét távvezetékünk van.-A hálózati kiesés érinthet minket is?- Egyre nagyobbak az energiarendszerek, egyre nagyobbak az energiaigények, egyre nagyobb az energiaátvitel az országon keresztül, így egyre nagyobb a valószínűsége a rendszerszintű üzemzavaroknak. Nálunk is megéreztük a november 4- ei üzemzavart, az európai energiarendszer három részre szakadt. Mi túlterhelődés miatt elveszítettük a sándorfalvai 400 kV-os távvezetéket. Ennek elkerülésére hajtjuk végre a már említett komoly rekonstrukciókat, köztük az új 400 kV-os sínbontó mező megépítését. Ma már a gyűjtősínt középen meg tudjuk bontani úgy, hogy 3-3 mező üzemeljen egy gyűjtősínről. Ez megint csak üzembiztonságot erősít, vagyis gyűjtősínkiesés már nem okozhat akkora problémát. Úgy látom, hogy a nyolc generátorunk 1900-2000 MW-os teljesítményét elméletileg két távvezetéken el tudnánk vinni, de hárman már százszázalékosan.- Hogyan alakítod a szabadidődet?- Mivel az utóbbi két évben többször beosztást váltottam az osztályon, kicsit megcsappant a szabadidőm, most kezdek magamhoz térni. Nagyon fontosak számomra a gyerekek, a lányom Biritón tanul varrónőnek, a fiam a katolikus gimnáziumba jár. A nejem a nagy postán dolgozik, az ablakban elég sokan találkozhatnak vele. Ritkán, ha marad időm, akkor horgászni megyek az erőművi tavakra. A szüleim nyugdíjasok, nekik is gyakran segítek. Egyre több ismerősöm van, akiket a túra, az íjászat és a kerékpározás vonz, én is kezdek megbarátkozni ezekkel a szabadidős tevékenységekkel, előbbutóbb megállapodom valamelyiknél.-Készítette: beri-Horváth Szilárd üzemeltetésvezető Szintén a híres Üteg utcai iskola diákja volt, és 1983-ban érettségizett, majd ugyanazon év augusztusában már az atomerőmű dolgozója.- Hogyan indult a pályád, és milyen beosztásokat töltöttél be?- A villamos üzemviteli osztályra kerültem. Még akkor Bogár Csaba volt az osztályvezető, ő vett fel. Az 1. blokkon kezdtem villanyszerelőként három műszakban. Közel négyéves szakmai munka mellett elvégeztem az elektrikusi tanfolyamot, majd továbbtanulva technikusi végzettséget szereztem. Amikor a 4. blokk indult - 1987-ben - felkerültem a vezénylőbe vezető elektrikusnak. Aztán teltek az évek, és levelezőn elvégeztem a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolát. A főiskola befejezése után villamos szolgálatvezető lettem, és közel tíz évig voltam ebben a beosztásban. Három évvel ez előtt, amikor Lakatos Gábor osztályvezető lett, akkor kért fel arra, hogy jöjjek az osztályra dolgozni. Először technológiai vezetőként kezdtem, rá egy évre üzemeltetési vezető lettem az 1-4. blokkokon. Jelenleg a váltóműszakos üzemviteli villamos személyzetnek vagyok az üzemeltetésvezetője.-Melyek a legfontosabb feladataid?- Sok ember tartozik hozzám, hat műszakba csoportosítva, valamint a szolgálatvezető mérnökök is. Az egyik legnagyobb feladat az emberek munkájának koordinálása. Váltóműszakos személyzet van, nincs megállás, folyamatos az üzemvitel. Ezeknek az embereknek a gondját, baját, szabadságolását meg kell oldani. Ugyanakkor a műszaki hátteret is biztosítani kell mind a négy blokkon, és a főjavítások is rendesen igénybe veszik a társaságot.- Van elég embered?- Ahogyan elindult a nyugdíjazás, elég nagy feladat az emberek pótlása, mert az új emberek kiképzésében is részt kell vennünk. Nyomatékosítanám, hogy nagyon komolyan is vesszük, mert az öregek pótlása - akiknek megvan a tapasztalatuk - igen nagy munka.- Van arra lehetőség, hogy a nyugdíjba készülő mellett betanul az utód?- Igen, közösen próbáljuk ezt megvalósítani, ahol lehetséges, az eltávozni készülők át tudják adni tapasztalataikat a fiatalabb utódnak. A mi területünkön igen szigorú biztonsági előírások vannak, azok betartásával kell dolgoznunk, és ennek a szemléletnek az elsajátítása igen komoly feladat.-A helyettesítésekkel hogyan álltok?- Én Gábornak vagyok a helyettese, és letettem mindazon vizsgákat, amelyek lefelé szükségesek, egészen a villamos művezetőig helyettesíthetek, illetve be tudok segíteni. Főjavítások alatt természetesen ügyeletet adunk, segítünk a műszaki és egyéb feladatok megoldásában.-Munka után hogyan alakul a szabadidőd?- Van, amikor hazaviszem a munkát, de azért arra törekszem, hogy a szabadidőm a családé legyen. A nejem a gimnáziumban tanít matematikát és fizikát. Két fiunk van, 3. és 4. osztályosok a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában. Jól tanulnak, a kisebbik 13. helyezett lett Veszprémben az országos Zrínyi Ilona Matematikai Versenyen. A szabadidőt igyekszünk együtt eltölteni, kirándulunk, és a gyerekek nagyon szeretnek Balatonfüreden üdülni. Fábián Mária műszaki ügyintéző Nem túl sokan tudják: Mária édesapja - Fábián Zoltán - József Attila-díjas író, aki a Magyar írószövetségnek a titkára és az Olvasó Népért mozgalom egyik szervezője volt. Szentendrén 1983-ban baleset áldozata lett. Könyvtárának jelentős részét felesége, Mária néni, Paks városának ajándékozta, amelyet a Városi Múzeum könyvtárában őriznek Pákolitz István hagyatéka mellett.- Marika! Mikor és honnan érkeztél az atomerőműbe?- A Dunamenti Hőerőműben dolgoztam mint üzemtechnikus, onnan 1983 decemberében költöztünk Paksra. Az atomerőműbe 1984. február 1-jén üzemtechnikusként vettek fel a villamos üzemviteli osztályra, ahol a mai nap is dolgozom.- Mi inspirálta az eljöveteledet?- Én nem akartam Paksra jönni, viszont a féijemet, a már itt dolgozó régi kollegái idecsábították, így a gyerekekkel mi is követtük. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a nagyobb lakáshoz jutás lehetősége számomra is vonzó volt. Ebben nagyon sokat segített az akkori osztályvezetőnk, Bogár Csaba, így fél évig sem kellett kétlaki életet élnünk.- Kik voltak a közvetlen főnökeid?- Több osztályvezetőm volt, az első, mint már említettem, Bogár Csaba volt, ő intézte a felvételemet is. Nagyon kedves, aranyos ember volt. Később ketté vált az osztályunk egyes és kettes kiépítésre, én maradtam az egyes kiépítésen, ahol Kudor János lett a megbízott osztályvezető. A két kiépítés összevonását követően, 1986 nyarán Süli Jánost bízták meg az osztály vezetésével. Vele közel 15 évig dolgoztam együtt - talán ez is hozzájárult -, de azt hiszem, most már elmondhatom, ez volt a legjobb időszak az itteni munkám során. Kinevezése után helyettese, Cziczer János lett a következő osztályvezetőm. Őt Lakatos Gábor követte, aki jelenleg is az osztályvezetőnk. — Mit takar a műszaki ügyintéző munkakör?- A műszaki ügyintéző elég tág fogalom, hiszen több osztályvezető mellett dolgoztam, és többféle feladatom volt. Azt hiszem az évek során egyénre szabott feladatköröm lett. Nem kimondottan adminisztrációs munkakör. Van benne műszaki, humán tevékenység és ami spontán adódik. Az emberek ügyesbajos dolgain túl, olyan ügyeket is önállóan intézhetek, amelyek nem igényelnek főnöki döntést.- Szereted ezt a munkát?- Nagyon szeretem. Jól érzem magam, szeretek itt dolgozni, azt hiszem mindenkivel megtalálom, vagy próbálom megtalálni a megfelelő hangot. Az emberek nem egyformák, de az esetek többségében sikerült alkalmazkodom hozzájuk.- Munka után jön a második műszak?-A második műszak, mint minden asszonynál, természetes, bár a gyermekeink már felnőttek, és kevesebb munkát adnak. A lányom féijhez ment, ők Budapesten élnek, a fiam is önálló életet él. Van egy kertünk, ott annyi időt töltünk, amennyit az egyéb feladatunk megenged. Szeretünk kirándulni és színházba járni. Én szeptembertől, a féljem már augusztus közepétől nyugdíjas lesz.- Várod a nyugdíjas éveket, és felkészültél rá?- Várom, de igazán nem tudom milyen lesz, erre azt hiszem, nem lehet felkészülni. Különösebb tervem nincs, talán több szabadidőm lesz olyasmire, amire a munka mellett nem jutott. Ahogy magamat ismerem, nem hiszem, hogy unatkozni fogok.
