Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)

2007-05-01 / 5. szám

4. oldal 2007. május é Paksi Atomerőmű Zrt. Atomenergiáról az Európai Parlamentben A FORATOM, az európai nukleáris ipar szervezete, amelynek a Magyar Atomfórum Egyesület is tagja rend­szeres kapcsolatot tart az Európai Par­lament képviselőivel, szakértőivel, valamint döntés-előkésztőivel, és a nukleáris témák tárgyalása során igyekszik az ipar véleményét eljuttat­ni a képviselőkhöz. Ezt a munkát a FORATOM alaposan felkészült szak­emberekkel végzi, akik a szervezet tagjaitól kapott állásfoglalások, hát­téranyagok és egyéb információk alapján véleményezik az Európai Par­lament anyagait, szükség esetén mó­dosító javaslatokat dol­goznak ki. Jelenleg az atomipart leginkább érintő témák között szerepel az Euratom Egyezményről szóló jelentés, a nukleáris jogról szóló nemzetközi konferencia előkészítése, valamint az atomenergia jelentőségének elfogadta­tása az új európai energia­­politika kialakításának fo­lyamatában. A FORATOM aktívan segíti annak a kép­viselőcsoportnak a munkáját is, amely az atomenergia jövőjével fog­lalkozik, és legfontosabb célja, hogy lehetőséget adjon az Európai Parla­mentben lévő képviselőknek és tiszt­viselőknek az atomenergiáról nyílt és tárgyszerű eszmecserére. Ezt a cso­portot a Nukleáris Energia Jövőjéért Fórumnak hívják, amelyet Herczog Edit magyar európai parlamenti kép­viselő vezet, szervez és koordinál. A fórum legutóbbi, 2007. április 26-ai ülésének napirendjén a balti köztársa­ságok és Lengyelország közös össze­fogásával tervezett új atomerőmű épí­tésének kérdése szerepelt. Az ülésen a Magyar Atomfórum Egyesület képvi­seletében Katona Tamás elnök és Czibolya László főtitkár is részt vett. A részvétel célja az volt, hogy az atomenergiát támogató EP-képvi­­selők (magyar, finn, szlovén stb.), va­lamint az EP-szervezet egyes tiszt­ségviselői tájékoztatást kapjanak a magyar nukleáris iparág törekvései­ről, s az egyesület közelebbről megis­merkedjen a FORATOM lobbitevé­kenységével, ami a jövőben a nemze­ti atomfórumok fokozottabb bevoná­sával és koordinált módon fog zajlani. A balti országokban jelenleg csak Litvániában működik atomerőmű, amelynek két reaktora a csernobilihoz hasonló RBMK-típus továbbfejlesztett változata. Litvánia EU-csatlakozási feltételeként az első reaktort már leállí­tották, a második bezárására pedig 2009-ben kerül sor. Ez az atomerőmű nagyon fontos szerepet játszik a térség villamosenergia-ellátásában. A balti köztársaságoknak jelentős saját ener­giahordozó készletei nincsenek, a pri­mer energiahordozókat tekintve im­portfüggőségük eléri a 70%-ot, s mindez csupán egy országból szárma­zik. A villamosenergia-igény viszont az EU átlagnál jobban, évi 5%-kal nö­vekszik. Ezért ezek az országok elha­tározták, hogy a meglévő litván atom­erőmű telephelyén, közös beruházás­ban egy korszerű nukleáris erőművet építenek. A tervhez nemrégiben Len­gyelország is csatlakozott. A fórumon elhangzott előadások szerint az atom­­energetikai fejlesztés legfontosabb in­dokai az energiafüggőség csökkentése, az ellátásbiztonság javitása, az atom­erőműben előállított villamos energia alacsony ára és a gyakorlatilag szén­dioxid és egyéb káros anyag kibocsá­tása nélküli termelés. Az atomerőmű létesítése mellett tervezik, hogy a résztvevő országok között megerősítik a távvezeték-kapcsolatokat is. Különö­sen a lengyel-litván összeköttetés megteremtése fontos, amivel a régió integrációs lehetőségei is javulnak. A közös beruházás megvalósítá­sához számos jogi, pénzügyi és szer­vezési kérdést kell a résztvevő négy országnak megoldani. A megvalósítási ütemterv szerint a következő lépés egy atomenergiáról szóló litván törvény megalkotása, amelyre a kormány ez év március vé­gén már elkészítette javaslatát. Az el­képzelések szerint még az idén meg­hozzák a beruházó jogi helyzetét és működését szabályozó jogszabályo­kat. A következő év végére elkészül az atomerőmű környezeti hatástanulmá­nya, ami a hatósági engedélyezés alap­ját képezi majd. Várhatóan 2009 végé­re lezajlanak a potenciális szállítókkal a versenytárgyalások, és megkötik a beruházási szerződéseket. A tervezett közös baltikumi-lengyel atomerőmű 2015-ben kezdi meg a villamos ener­gia termelését. Nukleáris Energia Jövőjéért Fórum következő ülésének témája a hamaro­san elkészülő brit energiapolitikai irányelvek lesznek. Azt követően pe­dig az atomenergiát érő kritikákról és bírálatokról lesz szó. Katona Tamás - Czibolya László Magyar Atom fórum Egyesület Tallinn ^ tw». Beépített Erőmüvek teliesitménv IMWI Észtország ZZ-------NARVA (szén) 1615 BALTI A (szén) 1090 ÜNIA IRU (szén) 190 Lettország 2895 MW / v r _ f RIGA (gáz) 142 XT ~RIGA (gáz) 390 / X__^ *----------------------­X-------RIGA (víz) 402 Riga ■ J-.............KÉGLI MS Im\7\ ■ -------------------­—1 PLAVINAS (viz) 870 LITHUANIA , s' Litvánia ________KAUNAS (víz) 2067 MW 100 KAUNAS (gáz) 178 ~-------- MAZEIKIAI (gáz) 160 VILNIAUS (gáz) 384 ____ LIETUVOS (gáz) 1800 KRUONIO (víz) 900 4822 MW Üzemelő erőművek a balti országokban X. Országos Szilárd Leó Fizikaverseny, Paks Jubileumához érkezett az 1998- ban útjára indított fizikatantárgyi megméretés. Annak ellenére ala­kult így, hogy 1998-ban ezt a ver­senyt Szilárd Leó születésének 100. évfordulójának tiszteletére egysze­ri emlékversenynek szánták. Az esemény sikerén felbuzdulva aztán folytatódott a viadal, s mára már ott tart, hogy megérkezett az első, határon túli iskola is. Neve van tehát a rendezvénynek: már a döntő 10-es, illetve 20-as mezőnyeiben való szereplés is presztízsértékkel bír. Olyannyira, hogy a legutóbbi felvételi rendszer átalakításáig a 11-12. évfolyamo­sok versenyének I-V. helyezettje felvételi nélkül kerülhetett be ezen szakmai vonalon maradva a felsőoktatásba. Ma ez sajnos nincs így, de ígéret van arra nézve, hogy a 2008-tól életbe lépő legújabb átalakí­tás bevezetésével egy időben többlet­pontot adó versenynek ismerjék el a Szilárd Leó Fizikaversenyt. Ez az okta­tási minisztérium részéről hangzott el, bízzunk benne, hogy a terv megvalósul. Jól mutatja egyébként a rendez­vény rangját az a tény is, hogy a fizi­kai diákolimpiái csapat szinte min­den tagja Pakson töltötte a négynapos ünnep (április 27-29.) jó részét. Eny­­nyit az elismertségről, lássuk, mivel töltötték idejüket a versenyzők. Pénteken a harminc diák és felké­szítő tanáraik felkeresték az atomerő­mű Karbantartó-gyakorló-, valamint Tájékoztató és Látogatóközpontját, ahonnan útjuk a 4. blokkra vezetett. Maga a verseny szombat reggel kez­dődött tízfeladatos teszt megoldásá­val. Erre három óra állt a rendelkezé­sükre. Délután méréseket és számító­­gépes feladatokat kellett végezniük a diákoknak, vasárnap délelőtt pedig gyakorlati résszel zá­rult a verseny. A viadal hagyomá­nyainak megfelelően 2007-ben is átadták a Delfin díjat. Ezt idén az a pedagógus kapta, aki az elmúlt tíz év eredményei alapján a legtöbb pontot nyerte tanítványaival. Ő dr. Zsigri Ferenc, az EL­TE Apáczai Csere János Gyakorló­­gimnázium fizikatanára. A tanár úr meghatottan lépett a mikrofonhoz. El­mondta: az atomkutatás elfogadtatá­sáért küzd, tiszta szívből támogatja az ebbéli törekvéseket. Támogatta még akkor is, amikor a csernobili baleset idején Kijevben tanuló fia 23 évesen fehérvérűségben lelte halálát, s támo­gatja azóta is - mind a mai napig. Idén azonban nemcsak egy, hanem két Delfin díjat is átadtak. Marx György professzortól, az öt éve elhunyt szaktekintélytől (aki idén lett volna 80 éves) a Szilárd Leó Fizi­kaverseny versenybizott­sági feladatát átvevő dr. Sükösd Csaba is ebben a kitüntetésben részesült. A Marx György-ván­­dordíjat idén a zalaeger­szegi Zrínyi Miklós Gimnázium vihette haza. A zalaiak a 9-10-esek kö­zött egy 3., míg a 11-12- eseknél 1-1 második, ha­todik, tizenegyedik és tizenkettedik helyezést szereztek, s lettek ezáltal a legeredményesebb iskola. -VE­UTOLSÓBÓL LETT ELSŐ A X. Országos Szilárd Leó Fizikaver­seny döntőjét rendezték meg 2007. ápri­lis 27-29. között a paksi Energetikai Szakközépiskolában. A 9-10. és a 11 -12. évfolyamosok számára kiírt vetélkedő rangos hazai eseménynek számít a mo­dern fizika világában. A fiatalabbak versengése érdekes ered­ményt hozott. A tavaly még 9,-esként indu­ló, és akkor 10., utolsó helyen végző Hor­váth László idén párját ritkítóan magas, 76%-os eredménnyel lett - immár 10,-es­­ként - 1. a kategóriájában. László elmondta: a 2006-os versenyre nem készült fel igazán, csak a szakköri órákon foglalkozott a nukleáris fizikával, otthon nem fektetett rá kellő hangsúlyt. Tu­dása a döntőbe jutáshoz így is elég volt, ám ott mindenki megelőzte. Ezzel szemben az idei megméretésre már nagyon komolyan készült, s ennek meg is lett az eredménye. A tudáson kívül ugyanakkor a juniorok győztese kiemelte annak fontossá­gát is, hogy ő már ismerte a verseny lebonyo­lítását. Ezen belül is kiemelten az idő szűkös­ségét, amelynek főként a mérési feladatoknál volt jelentősége. Elhatározta, hogy nem min­den feladatba vág bele, de amelyikhez neki­lát, azt igyekszik alaposan kidolgozni. A taktika bevált: 2007-ben a szigetszent­­miklósi Horváth László 76 ponttal - a máso­dik helyezettet 12 egységgel megelőzve - lett az ifjabbak legjobbja. -Vöröss Endre-Országra szóló diadal Jókedvűek, lazák, s ez akkor sem változik, amikor tanárnőjük, Mittler­­né Kövér Éva csatlakozik hozzájuk. Sike Barbara, Németh Julcsi, Kovács Adri és Kövecses Imi, az ESZI négy fiatalja, végzősök és tizenegvedike­­sek. Együtt, egymás szavába vágva, nevetve idézik fel a versenyt, ahol legjobbnak bizonyultak. A Magyar Nemzeti Bank másod­szor hirdette meg Monetary né­ven középiskolásoknak szóló ve­télkedőjét. Az Energetikai Szak­­középiskola és Kollégium tavaly is ott volt, s letette névjegyét. Az országos versenyen negyedik he­lyen végeztek az igen népes me­zőnyben. Idén kétszázötven kvartett indult, ezer középisko­lás. A döntőbe a regionális fordu­lók legjobbjai kerültek. Addig azonban sok százoldalnyi tanul­­nivalóval kikövezett út vezetett, a tananyagnál jóval több, jóval komolyabb. Adri tavaly is a csa­pat tagja volt, tapasztalata jól jött a mostani próbatételen. A mun­kát egyébként elosztották, igyekeztek kihasználni, ki miben jobb. Rengete­get kellett tanulni, sokszor a tananya­gon túl, önmagukat is legyőzni. Mindez nem hagyott nyomot rajtuk, legfeljebb néhány karika formájában Imi szemei alatt. Néha a tanárnő né­mi zsarolásszerű rábeszéléssel ötvö­zött jóindulatú ösztönzése, vagy né­hány liternyi kávé segítette túl őket a holtponton. Illetve a gumicukor, ami úgy tűnik a csapat „nemzeti eledelé­vé”, doppingszerévé vált. A regionális fordulóra esszével kel­lett készülni, azt előadni. A rutin nem volt véletlen, egyrészt - mint Mittler­­né Kövér Éva mondja - természetes, hogy náluk az iskolában ilyen felada­tokat kell megoldani, másrészt a meg­írt esszét minden csapattagnak elő kellett adnia előbb a kilencedikben, aztán a tizedikben, tizenegyedikben és így tovább. Mire odakerültek, nem számított holmi harminc-negyven fős hallgatóság. Sőt még az sem, amikor a technika ördöge, vagy valami más megtréfálta őket, s Julcsinak úgy kel­lett előadást tartania, hogy nem az összeállított prezentációt láthatta, mu­tathatta be közben. A döntőben monetáris tanáccsá alakult a társaság, mégpedig egy kita­lált ország, Szimulia szervezetévé. A megfelelő információ birtokában ka­matintézkedéseket kellett hozni. Ru­tinosan, összeszokottan, pimaszul profin dolgoztak.- Közölték, hogy nincs szükségük a segítségünkre, mindent megoldanak maguk - meséli inkább büszkén, mint sértődötten felkészítőjük. Mindenkinek volt valami erőssége, Adri hihetetlen szorgalmát tette a közösbe, Julcsi volt az írnok, s őrá számíthattak a váratlan helyzetekben, Barbi volt a nyugodt erő, a legfontosabb helyzetekben jó útra te­relte a csapatot, Imi pedig úrrá lett lus­taságán, és optimizmusával, egészséges önbizalmával erősítette a társaságot. — Voltak nehéz, izgalmas pillanatok - meséli Sike Barbi, aki szerint ösz­tönzően hatott, hogy pénzdíjas volt a verseny. Elárulják, Julcsi azt sem tudta, hogy mi a tét, legfőképpen azt nem, hogy nem az iskola, hanem a ver­senyzők osztoznak a pénzen. Kemény munka jutalma az el­nyert összeg, amin a négy csa­pattag és a két felkészítő, Mittlemé Kövér Éva és Kószó Krisztina osztozhat. Elhozták ugyanis az egymillió forintos fődíjat. Az ezt bizonyító tábla a tanirodába került a tavaly elho­zott kétszázötvenezres mellé. A csapat tagjai kicsit elvitatkoz­­nak azon, hogy melyik a szebb. Egyik lány szerint a tavalyinak jobb a színe, a többiek határozottan állítják, hogy mivel ezen az összeg szebb, az már nem is számít. Meghányj ák-vetik, hogy vesznek-e gumicukrot a nyere­ményből, emlegetnek holmi titkos va­rázsigét, aminek komoly szerepe volt a győzelemben. Aztán tanárnőjükkel jó­kedvű egyetértésben hozzáfognak az órai munkához, ami valamiféle üzleti terv elkészítése. Mittlemé Kövér Éva szeretettel dorgálva teszi hozzá: a ver­senyt is végig vihogták. -Vida Tünde-

Next

/
Thumbnails
Contents