Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)
2007-05-01 / 5. szám
2. oldal 2007. május Paksi Atomerőmű Zrt, Nagyköveti látogatás (Folytatás az 1. oldalról.) Valójában, az atomenergia most az egyik legbiztonságosabb, legkevésbé környezetkárosító energiafajta. A működés szigorú ellenőrzése döntő jelentőségű, ugyanúgy, mint az atomerőművel rendelkező országok információ- és tapasztalatcseréje a folyamatos, biztonságos működés érdekében. Ez egy olyan dolog, amivel az Egyesült Államok, az Európai Unió és más országok kétoldalúan és nemzetközi intézmények - mint például a Nemzetközi Atomenergia- Ügynökség (IAEA) - keretén belül foglalkoznak. Úgy tudom, hogy az IAEA szorosan együttműködik a Magyar Atomenergia-hivatallal, amely átvilágította az erőművet, és elismerte, hogy a paksi atomerőmű biztonsági intézkedései és ellenőrzései a nemzetközi követelményekkel összhangban állnak. Az Egyesült Államokban a villamosenergia-felhasználás több mint egyötödét adja az atomenergia, amit gyárainkban, irodaépületeinkben, otthonainkban és iskoláinkban hasznosítunk. Jelentős előnyei között találjuk például a tisztább levegőt, valamint az alacsony és stabil energiaárakat, ezért az atomenergia saját energiaforrásaink egyensúlyba helyezésének is jelentős részét képezi.- Vannak lehetőségek arra nézve, hogy az USA és Magyarország együttműködjön az atomenergia-termelés fejlesztésében?- Az amerikai nagykövetség mindig keresi a lehetőségeket, hogy bátorítsa az együttműködést, és elősegítse a kölcsönösen hasznos üzleti lehetőségek kialakítását. Szeptemberben például egy amerikai kereskedelmi delegáció érkezése várható Magyarországra, melynek tagjai olyan cégek képviselői, melyek alternatív energiatechnológiák kifejlesztésében érdekeltek. Biztos vagyok benne, hogy ez remek lehetőség lesz arra, hogy elmélyítsük az amerikai-magyar kapcsolatokat ezen a fontos területen is.- Hogy írná le az amerikai-magyar kapcsolatokat általánosságban?- Az Egyesült Államok és Magyarország közötti kapcsolatok erősebbek és dinamikusabbak, mint valaha. Azon dolgozunk, hogy erősítsük a kétoldalú kapcsolatokat, például a kereskedelem-és befektetésnöveléssel, reklámozzuk a kétirányú turizmust, és jelöljünk meg olyan új kulturális és oktatási csereprogramokat, amelyek erősítik a két ország barátságát. Nemzetközi programokon is dolgozunk együtt, partnerek vagyunk abban, hogy a Nyugat-Balkán és a régió békéjét és demokráciáját megteremtsük, együtt lépünk fel az emberi jogok védelméért, Afganisztánban és Irakban harcolunk a terrorizmus ellen, és együtt dolgozunk azért, hogy megállítsuk a határon átívelő bűnügyeket, mint az emberkereskedelmet és a tömegpusztító fegyverek elterjedését. Erős a barátságunk és erőteljes az együttműködésünk. A paksi atomerőműbe látogatott az Európai Energiafórum küldöttsége (Folytatás az 1. oldalról.) A delegáció először a Mól vezetésével találkozott Budapesten, majd látogatást tett a százhalombattai olajfinomítóban. Ezt követően Pakson üzemlátogatáson vettek részt, különösen mély benyomást tettek rájuk a Karbantartógyakorló Központban látottak. A delegációt fogadta Kovács József, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója is. A küldöttség tagjai Budapestre viszszatérve a BME tanreaktorát is megtekintették. Az európai szakpolitikusok legszívesebben a helyszínen dolgozó, hozzáértő szakemberektől tájékozódnak. Fontos eredmény számunkra, hogy az európai törvényhozás legbefolyásosabb energetikai szakértői Magyarországot választották annak tanulmányozására, hogy az új tagállamok miként veszik ki részüket az európai energiapolitikai célok megvalósításából. A küldöttség látogatásának befejeztével Herczog Edit képviselő aszszony - mint az EEF elnökségi tagja — köszönetét fejezte ki a nemzetközi látogatócsoport fogadásáért, valamint a delegációnak nyújtott rendkívül magas színvonalú és kiemelkedően jól szervezett programért. -Wollner Pál-Atomenergia: jelen és jövő (Folytatás az 1. oldalról.) A megújuló erőforrások, ezen belül is a szélenergia elterjedésének legkomolyabb gátja, hogy nincs a hazai energiarendszerben megfelelő szabályozós erőmű, így gyakran a paksi atomerőművet kell a rendszerirányítónak viszszaterhelnie, ez pedig rendkívül gazdaságtalan megoldás. Mindezek miatt alapvető, hogy mielőbb létesüljön egy szivattyús-tározós erőmű, mert csak ez javíthat a rendszerszabályozás már ma is rendkívül nagy problémáin. Czibolya László, a Magyar Atomfórum Egyesület főtitkára szerint általánosságban elfogadott tény, hogy ma már világszerte a nukleáris energiatermelés reneszánszáról beszélünk. Az ázsiai régióban már évek óta nagyon ambiciózus atomerőmű-építési tervek vannak, az USA is hasonlókon gondolkozik, és Európában is áttörést jelent, hogy Finnországban elkezdték építeni az ország ötödik blokkját. A teljesítménynövelés terén hasonlóról lehet beszélni, mert szinte minden országban napirendre került már a kérdés, például az USA nukleáris energiatermelését úgy növelték 10 százalékkal, hogy egyetlen új blokkot sem építettek. A paksi atomerőmű blokkjainak 20 éves üzemidő-hosszabbításának semmilyen műszaki és biztonsági akadálya nincs, idő végéig 554,5 milliárd forint pluszosztalékot fog hozni a tulajdonosoknak, így az MVM-nek és természetesen az államnak. Mindez azért is elkerülhetetlen, mert 2020-ig a régi és leállítandó kapacitások (közel 4 ezer megawatt), valamint a növekvő energiaigények fedezése miatt összességében 6500 megawatt új erőművi kapacitást kellene az országban építeni. Amennyiben a paksi üzemidőhosszabbítást nem végeznék el, ez további 2 ezer megawattal nőne, ezt pedig többek között a CO, Szőke Larisza Czibolya László ezt minden elvégzett vizsgálat igazol. A különböző hatásvizsgálatok és tanulmányok az üzemidő-hosszabbítás gazdaságosságát is igazolták, mert ez az erőmű saját forrásából, mindenfajta állami garanciavállalás nélkül elvégezhető - jelezte Kovács Ferenc projektvezető. Szerinte az üzemidő-hosszabbítás, amelynek beruházási igénye 172,5 milliárd forint az teljes üzem- Kovács Ferenc kibocsátás csökkentésének kötelezettsége miatt sem lehetne máshogyan megoldani. Az üzemidőhosszabbítási programmal párhuzamosan elkezdődött a blokkok teljesítménynövelése is. Hosszas előkészület után 2005 novemberében mind a négy blokk megkapta az Országos Atomenergia-hivatal (OAH) elvi engedélyét a teljesítménynövelésre, majd ezt követően kezdődött meg a gyakorlati megvalósítás - ismertette Szőke Larisza osztályvezető. Első lépésben tavaly szeptember 28-án a 4. blokkon értek el tervezett 108%-os teljesítményt, amely így már 509 megawatton üzemel. Ezt követően a tervek szerint még az idei évben az 1. blokkon elérik a 106%-ot, amelyet jövőre fognak 108%-ra növelni. Az erre vonatkozó engedélyt éppen az elmúlt héten kapta meg az OAH-tól az erőmű. A 2. blokk esetében 2008-ban tervezik a 106, és a 3. blokkon a 104%-os teljesítmény elérését, amelyet mindkét blokknál 2009-ben növelnek 108%-ra. Ennek a munkának a teljes költsége 4,8 milliárd forint. Ezzel 2009-re úgy sikerül 120-140 megawattal növelni az erőmű teljesítményét, hogy közben nem növekszik az ország C02-kibocsátása, és 50 fillérrel még csökken is az előállított villamos energia ára. Gazdaságossági szempontból összehasonlításként érdemes megnézni azt is, hogy Pakson az 1 kilowattos teljesítménynövelés fajlagos költsége 160 dollár, míg például egy kombinált ciklusú gáztüzelésű erőmű létesítése kilowattonként számolva 600 dollárba kerül. Vagyis nagyjából négyszerese lenne, ha ezt a teljesítményt új gáztüzelésű erőmű építésével kellene biztosítani. -Mayer György-Gerse Károly NucNet hírek a nagyvilágból Az USA és Japán globális nukleáris akciótervet indít Az USA és Japán megállapodást írt alá egy globális nukleáris akciótervről, melynek keretében közös kutatásokat végeznek az új generációs atomerőművek területén, és világszerte segítik az atomenergia felhasználásának terjedését. A „közös amerikai-japán atomenergia-akcióterv” a két ország közötti átfogó tárgyalások eredménye, és lehetőséget teremt a szorosabb együttműködésre az atomenergia területén és az esetleges új blokkok építésében. Az amerikai energiaügyi minisztérium (Department of Energy - DOE) 2007. április 25-ei nyilatkozata alapján az együttműködés négy területet foglal magában: - kutatás és fejlesztés az atomenergetika területén az Amerika által vezetett Global Nuclear Energy Partnership (GNEP) projektben, - módszerek és programok kidolgozása új atomerőművek építéséhez, - mechanizmus a nukleárisüzemanyag-ellátás garantálására, - atomenergia terjesztése az érdeklődő országokban, a hasadóanyagok védelmének fokozásával. A minisztérium tájékoztatása szerint a program - amelyet George Bush elnök és Shinzo Abe japán miniszterelnök is látott - megvalósítása azonnal el is kezdődik. Mindkét ország munkacsoportokat hoz létre, hogy megvizsgálják az együttműködés területeit és a nukleáris fejlesztéseket, mint a gyorsreaktorok, a kis és közepes teljesítményű reaktorok, az üzemanyagciklus, a fizikai védelem és a hulladékkezelés. A GNEP elindulását 2006-ban jelentették be - többek között azzal a céllal, hogy segítsék a transzurán-kiégető reaktorok tervezését, valamint egy nemzetközi üzemanyag-ellátási program kialakítását. Amerika szerint a GNEP emeli az USA és a világ energiabiztonságát. A DOE 24 milliárd dollárt kért a 2008-as pénzügyi évre egy javaslatcsomag támogatására, melyben a nukleáris technológiák fejlesztésének fellendítése is szerepel. Ebből az összegből 395 millió dollár jut a GNEP támogatására. Oroszország megkezdte az első úszó atomerőmű építését Az Orosz Nukleáris Társaság megerősítette, hogy Oroszország megkezdte a világ első polgári úszó atomerőművének építését, és még legalább hat további ilyen erőmű építését tervezi. Az erőmű építésére Szeverodvinszk közelében, az északi Wbrtrfs NucJear News Agency Arhangelszk tartományban kerül sor, és 2010 májusára tervezik befejezni. Az építés költségeit mintegy 6 milliárd rubelre (172 millió euró) becsülik. Az állami tulajdonú Roszenergoatom és az erőművet építő Északi Gépépítő Üzem (Szevmas) tájékoztatása szerint a jelzett határidőre a szükséges parti létesítmények is elkészülnek. Az úszó erőmű eleinte a Szevmas, illetve az atommeghajtású hajók karbantartását végző, szomszédos Zvezdocska üzem áram- és hőszolgáltatását fogja végezni. Az erőművet, amely két, egyenként 35 MW teljesítményű orosz tervezésű KLT-40C reaktort és két generátort foglal magában, egy e célra épült uszályon fogják elhelyezni. 2006 decemberében az Orosz Nukleáris Társaság azt közölte, hogy két tovább úszó atomerőmű projektjének tervezése van folyamatban Viljucsinszkban és a Pevek-öbölben, az ország távol-keleti részén. Tájékoztatásuk szerint más országok is érdeklődnek az úszó atomerőművek iránt, például Kína, Malajzia és Indonézia. Az erőművek villamosenergia-termelésen túl a tengervíz sótalanítására is alkalmazhatók. Forrás: NucNet -M.F.Précsényi Zoltán
