Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)

2007-03-01 / 3. szám

12. oldal Paksi Atomerőmű Zrt. 2007. március Energiaellátási biztonság Magyarországon A Magyar Tudományos Üzemi és Szaklapok Újságíróinak Egyesületé­nek meghívására dr. Vajda György akadémikus ismertette 2007. február 20-án Budapesten a kormány felkéré­sére alakult kilenctagú bizottságuk ál­tal elkészített jelentést a fent említett témában. Az eredeti anyag (elérhető: misc.meh.hu/letoltheto/energiabi­­zottsagjelentes-pdf) rendkívül tömö­ren, szinte szűkszavúan fogalmaz, ter­jedelmét tekintve mégsem fér el újsá­gunk hasábjain, és nem tartalmazza a professzor úr rendkívül meggyőző magyarázatait, kiegészítéseit - próbá­lom összefűzve közreadni: GÁZHELYZET Magyarország energiaszükségletének majdnem felét földgázból fedezzük, melynek 80%-a import. A háztartások legnagyobb része földgázfíítésű. A te­lepüléseink 93%-ban kiépített veze­tékrendszerre csatlakozhatnak a fo­gyasztók. Ez köszönhető a fogyasz­tók, de még inkább a lakosság ked­vezményes gázárainak, a jelentősen támogatott infrastruktúrának. Az áron aluli kereskedés nem tette lehetővé az ellátás biztonságát szolgáló tárolók kiépítését. A megnövekedett fogyasz­tási csúcsokat (egy kemény tél) táv­vezetékből fedezni nem lehet. Jelen­leg negyedévnyi szükséglet tárolható. A most megtalált algyői mező túl mé­lyen (6000 m), túl nagy hőmérsékle­ten van, a tárolókőzet viszonylag kis mennyiséget tartalmaz — a kitermelés megkezdése előtt számos műszaki problémát meg kell oldani. Nagyon nagy kockázatot jelent az egyedüli beszállító és a vezeték­­nyomvonal is. A probléma feloldásá­ra kidolgozták az EU Nabucco-ter­­vét, amely szerint a Közel-Keletről, a Kaspi-térségből kellene vezetéket építeni, de nyomvonala itt sem biz­tonságos. Putyin elnök felajánlotta, hogy Törökország anatóliai iparvi­dékét ellátó vezetéket hosszabbítsák meg Dél-Európán keresztül. Ehhez a bolgárok és a szerbek már csatlakoz­tak is, mi még „habozunk”. Az a jobb, amelyik hamarabb ideér. Fontos, hogy rajtunk is keresztülhalad­jon egyrészt az ellátás, másrészt a tran­zitdíjak miatt. Az északi gázvezeték tranzitdíjából Csehország fedezi a mi­énknél kisebb arányú fűtési igényét. Mivel a különböző társaságok ál­landóan átalakulnak, egymással is kereskednek, így lényeges, melyiktől vesszük a gázt. Jelenleg mi fizetjük a legmagasabb árat. RÁZÓS HELYZET A villamosenergia-ellátás helyzete jobbnak ítélhető, bár erőműveink rö­videsen kiöregednek. Legalább 7- 8000 MW kapacitást kellene kiépíte­ni. Megújuló energiaforrásra nem­igen számíthatunk, mert kicsi a terü­leti energiasűrűsége, s az „összegyűj­tés” energiaszükséglete jelentősen rontja az összhatásfokot. Időben egyenlőtlen eloszlása az ellátás biz­tonsága érdekében legalább hasonló kapacitás bevethető állapotban tartá­sát követeli meg. Kísérletképpen fatüzelésű erőmű is üzemel - drágán termeli mind a hőt, mind az elektromos áramot. A megújulónak számító forrásból származó energiát kötelező átvenni, így néha az olcsóbban termelőt kell visszaterhelni - növelve ezzel a fajla­gos költséget. A tervezett fűtőművek gázra ala­poznak és kis teljesítményűek. A be­jelentett mátrai bővítés lignitből nyer energiát, és növeli a C02-kibocsátást. Új típusú, 3. generációs atomerő­műveket a világ számos részén már építenek vagy terveznek építeni (biz­tonságosabb, gazdaságosabb, hosz­­szabb élettartamú), de 1500-1600 MW blokkteljesítményűek, nekünk kisebb kellene 500-600 MW, de ez még nem kiforrott technológia. Szerencsére olcsón termelő alap­erőművünk a tervezettnél lassabban „öregszik”, így műszakilag lehetővé válik az üzemidő-hosszabbítás (20 év) a paksi atomerőmű blokkjainál. Üzemben tartása lehetővé teszi a C02-kvótánk felesleges részével való kereskedést. -gyulai-100. évfolyamát kezdte az Elektrotechnika 1908. február 1-jén jelent meg első alkalommal az Elektrotechnika, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület hivatalos lapja. A lap centenáriumát február 1-jén Budapesten egy szak­mai konferenciával és egy időszaki kiállítás megnyitásával ünnepeltük. Századik évfolyamát kezdte az Elektrotechnika, az 1900-ban alapí­tott Magyar Elektrotechnikai Egye­sület (MEE) hivatalos lapja. A lap centenáriumát az Országos Műszaki Múzeumhoz (OMM) tagozódott — korábban önálló, a MEE vezetői ál­tal 1975-ben alapított, a Budapesti Elektromos Művek (Elmű) által üze­meltetett - Magyar Elektrotechnikai Múzeumban az eltelt száz évre visz­­szatekintő konferenciával és egy időszaki kiállítás megnyitásával ün­nepeltük. A szorosan együttműködő ETE és MEE Szenior Klub tagjai, a MEE és az OMM vezető munkatár­sai, valamint a folyóirat korábbi és jelenlegi készítői zsúfolásig megtöl­tötték a múzeum nagytermét. Lemyei Péter, a MEE ügyvezető igazgatója elsőként dr. Antal Ildikó muzeológus-kutatót kérte fel, hogy is­mertesse az Elektrotechnika múltját. A lapot Zipemowsky Károly feltaláló, a MEE akkori elnöke indította útjára. Tanulságos felidézni a lap alapítójá­nak az 1. évfolyam 1. számban közzé­tett, máig érvényes gondolatait, célki­tűzéseit: „Az Egyesület lapjának fő feladata az, hogy a központból a ta­gok felé kiinduló és az onnan vissza­áramló szellemi kölcsönhatások hű közvetítője legyen. ...Tisztán kell te­hát látnunk, hogy minden szervnek mire van szüksége. Ámbár tisztában vagyunk azzal, hogy olvasóink mit várnak a laptól, mégis megeshetik, hogy a tagok sokfélesége folytán szak­mánknak egyik-másik ágára nem for­dítunk kellő figyelmet;... De elsősor­ban azt kérjük és várjuk olvasóinktól, hogy lapunk tartalmát szellemük ter­mékeivel gazdagítsák és mások czikkeit kritika tárgyává tegyék; csak így lesz alkalom arra, hogy a szakkér­dések megvitathatok és az eszmék tisztázhatók legyenek." Második előadóként dr. Bencze Já­nos főszerkesztő az Elektrotechnika a rendszerváltást követő években címet viselő előadásában a közelmúltról, a máról és a jövőről értekezett. Jelenleg a lapot mintegy 6500 példányban ad­ják ki, eljut az egyesület minden tag­jához, az ország összes könyvtárába és az elektrotechnikában kutató, fej­lesztő, gyártó vállalkozásokhoz. A fo­lyóiratba az elektrotechnika hazai és külföldi kiválóságai is írtak. Teller Ede professzor a lap atomenergetikai cikksorozatához írt bevezetőt, prof. John O 'Reilly, az elektrotechnikai egyesületek európai szövetsége, az EUREL elnöke elemző cikkében a 21. század mérnöki kihívásaira hívta fel a tagság figyelmét. A lap jelenlegi lógója Az előadások és hozzászólások után Kócziánné dr. Szentpéteri Er­zsébet, az OMM főigazgatója és Ko­vács András, a MEE főtitkára nyitot­ta meg a centenáriumi kiállítást. Kócziánné köszöntő szavaiban ki­emelte a múltból Király Árpád, a je­lenből dr. Jeszenszky Sándor munkás­ságát, valamint az OMM újonnan megnyílott tanulmánytáraira hívta fel a figyelmet. További információ a www.mee.hu, a www.omm.hu és a www.emuzeum.hu internetes honla­pokon található. Kovács András kö­szöntőjében felhívta a figyelmet, hogy kötelességünk a kiváló elődeink munkáját folytatni, alkotásaik emlé­két megőrizni. A múzeum méltó helye az ünnepségnek, az itt berendezett időszaki kiállítással egy helyen láthat­juk a folyóiratunk történetét bemutató tablókat és a korabeli elektrotechnika tárgyi emlékeit. Egyesületünk cikkso­rozatot indított az elmúlt száz eszten­dő „írott termésének” bemutatására, és a BME OMIKK gondozásában di­gitalizált formában is megjelenik az eddigi 99 évfolyam teljes tartalma, mely elérhető lesz a MEE honlapján. Tartalmas böngészés és hasznos olvasás mellett, szerkesztőségünk gratulál az ünnepeiteknek, valamint további sok sikert kívánunk!-Sípos László-90 éves az üzemanyaggyár Az üzemanyaggyár a megrendelt üzemanyagot évről évre pontosan szállítja Paksra. Az üzemeltetési ta­pasztalatok kiválók. Gyári hibát, vagy abból eredő tömörtelenséget eddig nem tapasztaltak a kollégák. A gyár folyamatosan fejleszti termékeit és az előállítási technológiáit a megbízha­tóság és a gazdaságosság növelése ér­dekében. Az MSZZ termékei nagy megbizhatóság mellett alkalmasak négy, vagy azt meghaladó üzemelte­tési ciklusra és magas kiégetésre. Az üzemanyaggyár mindig nyitott az üzemanyaggal kapcso­latos fejlesztési igényekre. Ilyen volt a cirkónium táv­tartórács bevezetése, a magasabb dúsítású profilí­rozott üzemanyag előállí­tása, a teljesítménynöve­lést támogató módosítá­sok alkalmazása. A paksi atomerőmű esetében to­vábbi egyedi igények si­keres kielégítése is meg­történt, mint például a pri­mer köri magnetitlerakó­­dásból eredő feladatok megoldásához a szokásosnál alacsonyabb dúsítású üzemanyagkötegek szállítása rendkí­vül rövid határidőre, vagy a teljesít­ménynövelés első szakaszához szük­séges megnövelt rácsosztású üzem­anyagkötegek előállítása és szállítása. Az Elemas Masinosztroityelnij Zavod készséges és konstruktív tevé­kenysége pótolhatatlan segítséget je­lentett a paksi atomerőműben felme­rült feladatok és célkitűzések sikeres és időben való megoldásához.-h/p­gat-európai és az ázsiai piacra is. Az 1990-es évek fejlesztéseinek ered­ményét, az ISO 9000 szerint 1996 óta működtetett minőségmenedzs­ment-rendszert tanúsítvány is jelzi. A paksi atomerőmű és az üzem­anyaggyár között kialakult kiváló kapcsolatot az 1982. évi első üzem­anyag-szállítmány átadás-átvétele nyitotta meg. Az atomerőmű műkö­déséhez szükséges nukleáris üzem­anyagtöltet alkotórészei az üzembe helyezés óta folyamatosan az MSZZ-ben készülnek. 15 éve a MSZZ (Masinosztorityelnij Zavod) nukleáristtzemanyag-gyár első magyar auditja zajlott a Moszk­va melletti Elektrosztalban. Izgatot­tan, kíváncsian, bizonytalanul néz­tük, hallgattuk, figyeltük az ottani információkat. Bár szokatlanok vol­tak a körülmények, a gyártás minő­sége meggyőző volt. Az Elemas üzem azóta továbbfejlődött, február 28-án ünnepelte 90. születésnapját. Az egy­kori lőszergyár, zárt üzem ma világ­­színvonalú nukleárisüzemanyag­­gyár, a Rosatomhoz tartozó TVEL- csoport elismert tagja. Az ünneplő orosz munkatársa­kat a többi felhasználó erőmű kép­viselői mellett a Paksi Atomerőmű Zrt. részéről Hamvas István műsza­ki vezérigazgató-helyettes és Szőke Larisza, a nukleáris üzemanyag osztály vezetője köszöntötte. A gyárat az I. világhábo­rú szükségessége közepette Nyikolaj Vtorov üzletember alapította a tüzérségi vezér­karral kötött szerződés alap­ján. A megbízás lőszerek gyártására szólt. Az első szállítmány 1917. február 28-án került ki a gyárból. A történelem - a II. világhá­ború és az atom erejének felfedezése, kiaknázása — természetesen sokat változtatott az egykori célokon. 1941-ben itt készültek a Katyusa rakétavetők első lövedékei. Az 1940- es évektől az üzem elsajátítja a nuk­leáris technológiát. 1954, a működés új irányának mérföldköve: elkezdik gyártani az atomerőművek fűtőele­meit (tvel) és üzemanyag-kazettáit (tvsz). A világon elsőként 1982-ben itt kezdett el működni automatizált nukleárisfűtőelem-gy ártósor. Ma már az Elemas a világ egyik élenjáró társasága, a TVEL tagjaként világszínvonalú üzemanyagot gyárt atomerőművekhez. Valamennyi orosz - VVER, BN, RBMK - atomerőmű-típushoz, kül­földre pedig a WER-reak­­torokba szállítanak üzem­anyagot. A hazai és az ukrán felhasználókon túl a bolgár, cseh, finn, litván, magyar és szlovák partnerek is elége­dettek lehetnek a szállított termékkel. Beléptek a nyu­Nikolai Wtorow

Next

/
Thumbnails
Contents