Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)
2007-03-01 / 3. szám
10. oldal 2007. március lüi Paksi Atomerőmű Zrt. Látogatóban Mach Jánosnál A Paksi Atomerőmű Zrt. nyugdíjas területfelelősénél Mach János 1982. december 15-vel nyert felvételt a Paksi Atomerőmű Vállalathoz, művezetői beosztásba. Számtalan tanfolyam elvégzése után nagy hozzáértéssel irányította, vezette a beosztott munkatársait. 2002. december 28-án 55 éves korában korkedvezménnyel nyugdíjba ment. Mach Jánost paksi otthonában kerestem fel, hogy az erőműben eltöltött két évtized eseményeiről, emlékeiről beszélgessünk.- Hogy vagy, hogy érzed magad?- Ami az egészségemet illeti változó. Sajnos elég fiatalon, 42 évesen tüdőembóliát kaptam. Hosszan tartó betegállomány, orvosi kezelés, és ami ilyenkor vele jár. Azóta rendszeresen kell szednem a megfelelő gyógyszereket. Egészségi állapotom miatt végül is - elkerülve a leszázalékolásomat - kénytelen voltam élni a lehetőséggel, elmentem nyugdíjba.- Hogyan kerültél a paksi atomerőműbe?- Székesfehérváron a híradó nagyjavító bázison tervező technikusként dolgoztam. Riczkó Józseffel- munka kapcsán - megismertük egymást. Kis idő elteltével ajánlatot tett, hogy jöjjek az atomerőműhöz dolgozni. Feleségemmel megbeszélve igent mondtam.- Munkádról, ha tennél említést.- Mindjárt bekerültem a munka „sűrűjébe”. A 2., 3., 4. blokkon a tűzjelző rendszerek kiépítése volt az első munkánk. Későbbiek során az URH-rendszerek, kézi rádiók üzemeltetése is a mi feladataink közé tartozott. Közvetlen, szinte baráti munkakapcsolatban voltunk mindenkivel. Kiváló vezetőink voltak. Minden adott volt, hogy a munkánkat hibamentesen el tudjuk végezni.- Munkád mellett - szabadidődben- szinte megszállottként rádióztál.- Valóban. Technikai sport kategóriába tartozik a rádióamatőr tevékenység. 40 éve ez a hobbim. A vállalat akkori vezetése minden segítséget megadott, hogy Pakson létrejöjjön a rádió-amatőr klub. 1984-ben Pakson, az Ürgemezőn felépült a rádióklub épülete. A klub első elnöke: Szabó József, a PAV vezérigazgatóhelyettese volt. Későbbiek során az elnöki teendőket én láttam el.- Számtalan európai és világbajnoki helyezést értetek el.- Világbajnokságokon csapatban: 1988, 1989, 1990, 1991-ben első helyezést értünk el. Egyéniben 1992-ben második, 1993-ban harmadik lettem. 2003-ban európai bajnokságon egyéniben első helyezést értem el. A Magyar Rádióamatőr Szövetség elnökségi tagjaként 2005-ben felkérést kaptam a Hírközlési és Informatikai Minisztériumtól, hogy az új amatőrrádió-rendelet előkészitési munkálataiban vegyek részt. Külön öröm volt számomra, hogy valamennyi javaslatom bekerült a tervezetbe.- Kedves, felejthetetlen szép emlékeidről, ha mondanál valamit.- Talán a közvetlenség, amivel fogadtak a vezetőim és a munkatársaim, amikor az erőműbe jöttem dolgozni. Hálás szívvel gondolok rájuk. Kovács Andrásra, Süli Jánosra, Cziczer Jánosra, Pásztory Zoltánra, Riczkó Józsefre. Lehetne még folytatni a felsorolást. Tőlük sokat tanultam szakmailag és emberi vonatkozásban is.- Kevésbé szép emlék, amire nem szívesen gondolsz vissza?- Szerencsére rossz emléket nem őrzök a szívemben. Azt szokták mondani, hogy idősebb korban arra törekszik az ember, hogy csak a szépre emlékezzen.- Mesélj a családodról!- Feleségemmel - akivel 37 éve élünk boldog házasságban - mindenben segítjük egymást. Megértése nélkül nem tudtam volna a hobbimnak élni, valamint versenyeken részt venni. Hálából a házi munkákban igyekszem sokat segíteni. Két év múlva ő is nyugdíjas lesz. Múlt év közepén idős anyósom — aki állandó gondoskodást igényel - és apósom hozzánk költöztek. Idősebb fiunk családos, két kis unokánk van. Felnőtt fiunk és középiskolás lányunk velünk laknak. Legnagyobb örömünkre mindkét fiunk atomerőműves lett.- Köszönöm a beszélgetést, további jó egészséget, boldogságot kívánok neked és az egész családnak! -MJTörzsgárdatagsági elismerések 2007. február 20 éves Krémer Ernő mvigh üvig üvfo reaktor osztály, 1987. február 10.; Papp Zoltán mvigh üvig üvfo reaktor osztály, 1987. február 17.; Povisel István mvigh üvig kifo karbantartásirányítási osztály, 1987. február 3.; Kern László mvigh karbantartási igazgatóság, 1987. február 1. 30 éves Horváth Lászlóné hűig hufo munka- és személyügyi osztály, 1977. február L; Nagy László mvigh mig mfo rendszertechnikai osztály, 1977. február 22.; Ágoston Miklósáé gvigh logfo beszerzési osztály, 1977. február 7. Döntéselméletről, menedzsmentről - tudományos szinten Beszélgetés Hauszmann János doktorandusszal Az Atomerőmű újság olvasói már többször találkozhattak Hauszmann János, a műszaki igazgatóság gazdasági és műszaki főszakértője írásaival, hisz már hosszabb ideje publikál az újságban. Az általa megfogalmazott cikkek, értekezések tartalma elsősorban a különböző döntési helyzetekhez, az azokat befolyásoló témakörökhöz kapcsolódott. Hauszmann János jelenleg tudományos doktori címének megvédésére készül (Ph. D = üzleti tudományok filozófia doktora). Kutatási témája: Kockázat és megbízhatóság a menedzsmentben.- János! Mióta foglalkozol ezzel a témával, hogyan kezdted ez irányú tanulmányaidat?-Az ezredfordulón kezdtem el egy 2,5 éves nemzetközi menedzserképző iskolát. Korábban a karbantartási igazgatóságon dolgoztam, ahol támogatták tanulmányaimat. Mivel nagyon érdekelt a döntéselmélet, problémamegoldás tárgyköre, ezért jelentkeztem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Karának Üzleti Tudományok Doktori Iskolájába. A döntéselméletet a vezetéstudomány egyik csúcsának tekintem, amiben benne van egy nagy adag szervezéstudomány, pszichológia, szociológia és filozófia is.- Egy korábbi beszélgetésünk alkalmával említetted, hogy a vezető és a menedzser nem ugyanazt az embert takarja. Mi a különbség közöttük?- Vezetők és menedzserek ugyannak a problémának két arcát látják. A menedzsernek beosztottai, a vezetőnek követői vannak. A vezető nem egyszerűen csak egy döntéshozó, hanem iránymutató is. Elsősorban jó pszichológus, az emberi személyiségjegyek felfedezője. Tisztában kell lennie, hogy az embert a lelke mozgatja. Másként kommunikál, mint a menedzser. Azt is mondhatnám, hogy a menedzsernek az „itt és most”, a vezetőnek az „ott és akkor” elv rendezi be a világát. Egyszerűbben fogalmazva: a vezető arról beszél, hogy mit lenne célszerű tenni, a menedzser pedig arról, hogy mindezt hogyan. Ezért egyik szakértelme sem előbbre való a másiknál. Egyszerűen mást és másként tudnak ugyanarról a problémáról, de csak együtt képesek kihozni a megoldást.- Kérlek, vázold kutatási programod legfontosabb jellemzőit!- Kutatási programomat a karbantartási igazgatóságon végeztem. Minden menedzsmentben egyszerre van jelen kockázat és megbízhatóság. A kockázatot a „másként is lehet”, a megbízhatóságot pedig az informáltság jelenti. Én a vezetés munkájának „gyümölcseit”, azaz a döntéseket vizsgáltam. A döntéshozás rendkívül tudásintezív és nagy szakértelmet igénylő tevékenység. Eltérő nézetek együttesének mérlegeléséből egy alkufolyamat során alakul ki a legalább elfogadható megoldás. A környezeti feltételek, a döntési változók és szempontok, valamint a döntéshozók kockázatvállalási, pszichológiai és szociokulturális attitűdjei alapján becsülhető egy-egy döntés várható kimenetele. Ezzel megalkottam egy szakértői rendszert.- Disszertációdat mire építetted? Melyek a jellemzői?- Négy tézist tűztem ki. Az első azt állítja, hogy a karbantartási szervezet döntéshozói csak néhány uralkodó döntési szempont alapján hozzák döntéseiket. A második: a döntéshozók csak néhány szabályt használnak a döntés kimenetelének megítéléséhez. A harmadik: a döntéshozók pszichológiai, szociokulturális és kockázatvállalási tényezője miként befolyásolja a döntések kimenetét. A negyedik: a döntéseket alapvetően saját környezetükben kell vizsgálni. Ez a tézis azt állítja, hogy a döntéshozó környezetébe beáramló kemény jelek (írott szabályok) és a puha jelek (vélemények, beszélgetések) együttesen határozzák meg a döntés kimenetelére vonatkozó véleményt. A mérleg nyelve furcsa módon a puha, humán jelek. A túl sok szabály gátat vet a kreativitásnak, a túl kevés viszont több téves útra ad lehetőséget.- Milyen terveid vannak a továbbiakra?- Úgy gondolom, hogy igazán komoly munkát végezni az energetika fejlesztéspolitikai területén tudnék. Lehetőséget kaptam a cégtől, amelynek eredményét most kamatoztatni szeretném, hisz amit tanultam, az erőmű javát, érdekét szolgálja.- További sok sikert kívánok!-Lovásziné Anna-Nagy sikerű Csernus-elóadás a főiskolán Változások(k) az életünkben A Paksi Atomerőmű Zrt. humán igazgatóságának felkérését elfogadva Pakson, a főiskolán tartott kétórás előadást dr. Csernus Imre. Az országos hírnévnek örvendő pszichiáter érkezésének hírére teljesen megtelt az épület nagyelőadója. Dr. Dobos István humán igazgató bevezetőjében említette: a változásokra való nyitottság napjaink egyik legfontosabb kihívása. Ezért e téma szaktekintélyének számító Csemus doktort hívták meg előadni, akinek felkészültsége és személyisége a garancia arra, hogy egy jó hangulatú és tartalmas este jöjjön létre. Dr. Csemus Imre ezt követően megosztotta hallgatóságával azon észrevételét, hogy a változás szónál nagyon sok jelenlévő arca komomlt el. Miért?! Mert félünk a változás okozta fájdalomtól! Ami viszont biztos - mondta a pszichiáter - aki nem fogadja el a fájdalmat, nem változhat. Kerüljük a fájdalmat, ami görcsök kialakulásához vezet. Ez nem jó, a partnerkapcsolataink és teljesítményünk ihatják meg a levét - mutatott rá Csemus. Ezek után kért egy-egy önként jelentkező boldog férfit és nőt. A bátor jelentkezőkre komoly próba várt - mint később kiderült. Nagy nyilvánosság előtt kellett nekik érzéseiket, érzelmeiket megfogalmazni a másik nem iránt, s itt is beigazolódott, amit Csemus sejtett: a férfiaknak jelent ez nagyobb kihívást. Néhány szituációs gyakorlaton keresztül szemléltette, mennyire igyekszünk racionálisak maradni akkor is, amikor pedig érzelmi oldalról kellene megoldani a helyzetet. Talán nincs is olyan család, ahol a síró gyereket türelmét elvesztve ne próbálta volna meg agresszívan lecsendesiteni apuka/anyuka. Holott a sírás beszűkült tudatállapot, amikor pár kedves szó és a szülő ölelése vezethet csak sérülések nélküli eredményre. Persze lehet csokival is megvesztegetni a gyerkőcöt, de ez veszélyes játszma: a gyermek rájöhet arra, hogyan irányíthatja az eseményeket, hogy bizonyos cselekedetek milyen eredményre vezetnek a felnőtteknél. A konfliktushelyzetek szőnyeg alá söprése nem megoldás, két görcsös szülő csak csikorgó, boldogtalan családot eredményezhet, amely nemcsak a mi, hanem gyerekeink életére is kihat. Főképpen, ha a gyermek még az erre legfogékonyabb 10-12 évesnél fiatalabb! Addig megtanulják utódaink a mi viselkedősi mintáinkat (az önzőséget és a befolyásolhatóságot is), ami elkíséri őket életük során. És ez nagy felelősség. A rossz otthoni légkör velejárója lehet a férfiaknál például a szakbarbárrá válás, amikor csak a munkájának kezd élni, másról nem is tud (nem akar) beszélni, holott a nőnek lenne témája... Csemus többször is felhívta a figyelmet: legyünk őszinték - elsősorban magunkhoz, s ha kell, ne vonakodjunk segítséget kérni a pszichológustól, pszichiátertől. Mert nem szégyen! Mint ahogyan eszünk, ha a testünk éhes, úgy a lelkűnktől sem szabad megvonni a törődést. Az előadás vége felé felhívta a figyelmet a szakember az érzéseink kimondására, azok őszinte elfogadására, a mérlegelésre és a döntések időben történő meghozatalára. Elhatározásaink sokszor fájdalommal járnak, mert reakciót váltanak ki partnereinkből, de nem szabad egy életen át elfojtani érzéseinket. A döntésképtelen embert ugyanis kihasználják - mondotta Csemus Imre. Zárásként a doktor rámutatott: ki mint élt, olyan halálra is számíthat. A boldogság, az édes élet érzése mindannyiunk számára elérhető, megszerezhető. A fontosság érzése nem pénzkérdés! Aki viszont leélte életét görcsökkel és félelmekkel, aki nem döntött, mikor pedig kellett volna, ne számítson méltóságteljes halálra sem. Az előadás zámltával vastaps köszöntötte az emberi lélek avatott szakemberét. -Vöröss Endre-Dr. Csernus Imre
