Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)
2007-03-01 / 3. szám
i lül 2007. március Paksi Atomerőmű Zrt. 3. oldal Az EU energiaperspektívája hm 2050-ig mmmm Az Európai Bizottság Kutatási Főigazgatósága nemrégen publikálta teijedelmes tanulmányát a „Világ Energiatechnológiájának kilátásai (World Energy Technology Outlook - 2050, WETOH2)” címmel. Janez Potocnik, a kutatási ügyekért felelős biztos előszavában kijelenti: „Az olcsó energia korszakának vége, erős politikai elkötelezettség szükséges ahhoz, hogy megőrizzük Európa versenyképességét és megállítsuk a globális klímaváltozást. Jelenleg Európa adja a világ lakosságának 10%át, termeli a világ GDP-jének 25%-át és fogyasztja az energia 20%-át. A fejlődő országokban megfigyelhető demográfiai változásokat és a technológiai-gazdasági haladást figyelembe véve ezek a számok 2050-re 7%-ra, 15%-ra és 12%-ra módosulnak. Gyökeres változtatásra van szükség az energiaügyek terén ahhoz, hogy az energiaellátás biztonsága, a versenyképesség és a klímavédelem kérdései kezelhetők legyenek. A jelentés következtetései bizonyítják, hogy amennyiben sikeresen akaijuk megválaszolni a globális kihívásokat az energetika terén, szükség van egy közös európai energiastratégiára.” A jelentés egy világ-energiaszimulációs modell — a POLES-modell — segítségével háromféle forgatókönyv alapján prognosztizálja a világ és Európa energiarendszerének lehetséges alakulását. A modell leírja a nemzeti és regionális energiarendszerek fejlődését, egymásra hatását a nemzetközi energiapiacon keresztül, a korlátozott források és a klímapolitikai változások körülményei között. A három forgatókönyv 2050-re: 1. Folytatódnak a jelenlegi gazdasági és technológiai trendek - minden marad a régiben (Reference Projection). A világ energiaszükséglete 22 Gtoe/évre (gigatonna olajegyenérték) emelkedik a jelenlegi 10 helyett, ezen belül Európa energiaszükséglete 1,9- ről 2,6 Gtoe-ra nő. Bár a világgazdaság teljesítménye négyszeresére bővül, az energiafogyasztás az energiahatékonyság javulása miatt csak 2,2- szer lesz nagyobb. A fosszilis fűtőanyagok adják az energiatermelés 70%-át (26% szén, 26% olaj, 18% gáz), a maradék 30%-ot a megújulok és a nukleáris energia biztosítja. A hagyományos kőolajtermelés 2025- től napi 100 millió hordó szinten stabilizálódik, az olaj fogyasztás növekedése a nem hagyományos olaj források kiaknázásának köszönhetően 125 millió hordóval növekszik 2050- re. A kőolaj ára folyamatosan növekszik, és 110 $-t kell fizetni érte hordónként, a gáz ára 100 $/boe (hordó olajegyenérték) lesz. A szén mint az áramtermelésben jelentős energiaforrás tér vissza, ára 110 $/t lesz 2050- ben. A megújuló energiaforrások és a nukleáris energia részesedése az áramtermelésben 2020-tól kezdődően növekszik, és 2030-tól térnyerésük különösen felgyorsul, főként a nagy tengerparti (off-shore) szélerőműveknek és a IV. generációs atomerőműveknek köszönhetően. A szén-dioxid-kibocsátás majdnem arányosan növekszik az energiafogyasztással, a légköri C02-szint 900- 1000 ppm lesz. Ez az érték messze a ma stabilizálhatónak tekintett koncentrációtartomány fölött van. Európában az áramtermelés 70%-a szénmentes lesz, 2020 után a megújuló energiaforrások használata fellendül, a nukleáris energetika újjáéled. Európában a C02-kibocsátás 10%-kal kisebb lesz, mint ma, a hidrogén az energiafogyasztás 10%-át adja 2050-ben. 2. „Szén korlátozó” energia világrendszer (Carbon Constrained Case -CCC). A világ energiaszükséglete 3 Gtoeval lesz kisebb évente, mint az első forgatókönyv esetében. A nem fosszilis fűtőanyagok használata gyorsuló ütemben fejlődik, a teljes energiafogyasztás több mint 20-20%-át a megújulok és a nukleáris energia adja. Az áramtermelés 30%-át a megújulok, megközelítőleg 40%-át az atomenergia adja 2050-ben. A szénfogyasztás a kibocsátás-szénmentesítési és tárolási technológiák fejlődése ellenére stagnál. Az ambiciózus klímapolitikai célkitűzéseknek megfelelően a légköri szén-dioxidkoncentráció 500 ppm körüli szinten állandósul. A C02-kibocsátás 2015 és 2030 között stabilizálódik, de 2050- ben még mindig 25%-kal nagyobb lesz az 1990-es szintnél. Európában az energiaigény 22 és 30%-át a megújulok és a nukleáris energia fedezi, a fosszilis források részaránya kevesebb mint 50% lesz 2050-ben. Az áramtermelés 2/3-át adják a megújulok és az atomenergia. A hőerőművek fele szén-dioxidkibocsátás-mentes lesz. Az EU25-ben a szén-dioxid-kibocsátás évtizedenként 10%-kal csökken, és 2050-re az 1990-es szint felére csökken. 3L ^-t^ti^dwrlB^C«) A „szénkorlátozó” rendszerből levezetett forgatókönyv olyan technológiai áttöréseket feltételez, melyek során jelentősen nő a hidrogéntechnológiák költséghatékonysága, főként a végfelhasználóknál. Bár a világ teljes energiaszükséglete mindössze 8%-kal kisebb az első változathoz képest jelentős változások vannak az energiamixben, ebben a fosszilis tüzelőanyagok részaránya kisebb lesz mint 60%. A fosszilis tüzelőanyagok iránti igény a felére csökken az első forgatókönyvhöz képest a szénmentesítési és tárolási technológiák alacsonyabb ára ellenére. A megújuló energiák és az atomenergia részaránya különösen 2030 és 2050 között nő számottevően. Az áramtermelés 38%-a nukleáris energiából származik, és a szénmentesítési technológiáknak köszönhetően nő a hőerőművek termelése is. A hidrogén ipari méretű termelése 2030-tól indul be, 2050-re megtízszereződik, és 1 Gtoe szintet ér el, főként a termelési technológiák költségcsökkenése és az igény növekedése következtében. 2050-re a hidrogén 13%-kal részesedik az energia végfelhasználásból, szemben az első forgatókönyv 2%-os arányával. A hidrogén fele megújuló forrásokból származik, 40%-át az atomenergetika termeli. A hidrogén 90%-át a szállításban használják fel. Európában az atomenergia fedezi a teljes energiaigény egyharmadát, az olaj, gáz és a megújulók egyenként 20%-ban részesülnek, a szén részaránya 6%. Az áramtermelésben a fosszilis tüzelőanyagok részaránya folyamatosan és jelentősen csökken. A hidrogéntermelés 2030 után gyorsan nő, eléri a 120 Mtoe-t, és 12%-át adja a világtermelésnek. A hidrogén fedezi Európa teljes energiaszükségletének 7%-át, és főként elektrolízissel állítják elő nukleáris erőművekben termelt áram segítségével. A megújulók részaránya a hidrogéntermelésben szintén jelentős (40% lesz 2050-ben), és a hidrogén háromnegyedét a szállításban használják fel. Látható, hogy a tanulmány mindhárom esetben a nukleáris energiatermelés fejlődésével számol. Még a legkedvezőtlenebb forgatókönyv is az atomenergetika újjáéledését jósolja 2020 után, 2050-re pedig minden előrejelzés szerint látványosan előretörnek a megújulók és az atomenergia.-Dr. Szerbin Pável-A világ energiatermelése és az energiaforrások részesedése a hidrogéntermelésben a hidrogénforgatókönyv előrejelzése szerint GERJENI HÍREK TANULMÁNYI ÉS SPORTSIKEREK Szépen beszélt magyarul ílMH Február 20-án Szekszárdon rendezték meg a „Kazinczy Ferenc Szép Magyar Beszéd Verseny” Tolna megyei fordulóját. A megmérettetésen két getjeni iskolás, Máté Fanni (8. o.) és Benke Dalma (5. o.) vett részt. Farmi a huszonegy hetedikes és nyolcadikos tanuló közül az első helyezést érte el, így bejutott a területi döntőbe. Dalmát is megdicsérték, és bíztatták, hogy a jövőben ő is szép eredményeket érhet el ilyen versenyeken. Az országos döntőbe jutottak A getjeni iskolában már évek óta tanulják a gyerekek a küzdősport egy új válfaját, a grundbirkózást. Az elmúlt évek edzései nem múltak el eredmény nélkül. Eányesapaiaink eddig is helyet követeltek maguknak a megyei versenyek dobogóján. Február 18-án Pécsen vehettek részt a grundbirkózók a diákolimpia területi döntőjében. - A megyei versenyen a második helyezést szerezték meg a gerjeni lányok a paksi Deák F. Ált. Isk. csapata mögött, s ezzel vívták ki a jogot a pécsi indulásra. A versenyen öt csapat hét versenyzője körmérkőzéses formában küzdött meg egymással. A getjeni csapat eredményei: Kenessey A. Ált. Isk. - Csokonai M. Alt. Isk. (Pécs) 4 : 3 Kenessey A. Ált. Isk. - Deák F. Ált. Isk. (Paks) 2 : 5 Kenessey A. Ált. Isk. - Szeibert Ált. Isk. (Pécs) 4 : 3 Kenessey A. Alt. Isk. - Mozsgói Alt. Isk. 3 : 4 Csapatunk tagjai közül Finszter Bernadett és Holweiger Alexandra mind a négy mérkőzését megnyerte. A győzelmeket az is kiemeli, hogy versenyzőink minden egyes alkalommal tussal győztek. A csapat végül két győzelemmel és két vereséggel zárt. Ám mivel a körbeverések miatt az egymás elleni eredmények illetve a tusgyőzelmek számítottak a getjeni csapat lett a második a paksi Deák iskola mögött. így elmondhatjuk, hogy Tolna megye elvitte a pálmát a pécsi területi versenyen. Az országos döntőre lapzártánk után, március 18-án Kecskeméten került sor, ahol az ország nyolc csapata küzdött a helyezésekért. Összeállította: Máté Dénes Rólunk szól a Rádió fr" 94.3 \»t? A Fortuna rádió márciustól több olyan új műsorszámmal jelentkezik, mely az atomerőművel és a nukleáris iparral foglalkozik. A műsorok felelős-szerkesztője és műsorvezetője Vida Tünde. A Fortuna rádió a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalhoz pályázott egy olyan projekttel, amelyben az innováció és a tudományok jegyében mutatja be vételkörzetének legjelentősebb ipari létesítményét, az atomerőművet. 2007. március 7-étől minden szerdán 19 órától a „Hétköznapok tudománya” című ismeretterjesztő magazin a térség legnagyobb létesítményének múltjáról, jelenéről és jövőjéről szól, neves szakemberek, erőműves vezetők részvételével, kérdésekkel és válaszokkal, számos érdekes, vagy éppen egyedülálló információval! 1. adás: A nukleáris kutatás, március 7. 19:00 óra. Vendégek: dr. Gadó János, a Központi Fizikai Kutatóintézet igazgatója, dr. Holló Előd, a Villamosenergia-ipari Kutatóintézet atomerőművi divíziójának szakmai igazgatója és dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója. 2. adás: Magyarország első atomerőműve, március 14. 19:00 óra. Vendég: Szabó Benjamin, a paksi atomerőmű első igazgatója és kormánybiztosa. 3. adás: Atomerőmű születik, március 21. 19:00 óra. Vendég: Pónya József, a paksi atomerőmű volt vezérigazgatója. A műsorsorozat várhatóan 4 hónapon keresztül tart majd. Tervezett további témák: teljesítménynövelés, üzemidő-hosszabbítás, térség- és gazdaságfej lesztés (Az adások ismétlése meghallgatható a Fortuna rádió weblapján az „ online rádióhallgatás ” alatt minden csütörtökön 19 órától a Bonyhád FM 94-en és minden hétfőn 19 órától a Cece FM 91.6-on) Minden kedden és pénteken 10 órakor Nukleáris Híradóval jelentkezik a Fortuna rádió, melyben hazai és nemzetközi információk, biztonsági, környezetvédelmi, műszaki és gazdasági hírek, újdonságok, kutatási eredmények hangzanak el. A Nukleáris híradót a rádió weblapján - www.fortunaradio.hu - olvasni is lehet.
