Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)

2007-12-01 / 12. szám

12. oldal myih paksi atomerőmű 2007. december WNU 2007 ZENESARO(C)K MUNKATÁRSAINK, AKIK ZENELNEK A rézfúvós: Féhr György 2007 nyarán abban a kiváltságban volt részem, hogy részt vehettem a World Nuclear University által szer­vezett hathetes nyári egyetemen Dél- Koreában. A World Nuclear Univer­sity nemzetközi szervezetet 2003-ban alapították Londonban abból a célból, hogy segítse az elmúlt évtizedekben a nukleáris energetika egyes szakterü­letein összegyűlt tudás továbbadását a világ minden táján élő fiatal nukleáris szakemberek számára. A nyári egyetemen - ami július 15- től augusztus 25-ig tartott - 36 or­szágból 103 diák, 32 előadó és 14 mentor vett részt. Hétköznap reggel 8-tól délután 1-ig előadásokat hall­gattunk meg olyan témákról, mint például nukleáris jog, üzemanyagcik­lus, radioaktív hulladékok elhelyezé­se, sugárvédelem, nukleáris bizton­ság stb. Az előadók neves külföldi szakemberek - egyetemi professzo­rok, nemzetközi szervezetek vezetői (pl. INPO), cégvezetők (pl. Cameco) - voltak, köztük olyan személyisé­gekkel, mint pl. Hans Blix, aki mint­egy 20 évig volt a Nemzetközi Atom­energia-ügynökség (NAÜ) vezetője, illetve a 2003-as iraki háború kitöré­se előtt a nemzetközi fegyverzetel­lenőrök munkáját irányította. A rövid ebédszünetet követően délután 2 órától lehetőségünk nyílt egy mentor vezetésével - aki szintén egy, a nukleáris energetikával foglal­kozó szakember volt - arra, hogy a délelőtt elhangzott előadásokat és az előadások során taglalt problémákat 8-10 fős csoportokban megvitassuk. Sokszor konkrét esettanulmányokkal foglalkoztunk. Az egyik ilyen esetta­nulmány volt például El Baradeinek, a NAÜ főigazgatójának az urándúsí­tás nemzetközivé tételére vonatkozó nemrégiben közzétett javaslata. A csoport többi tagjával együtt áttekin­tettük és megvitattuk, hogy egyes or­szágok vagy szervezetek konkrétan hogyan oldanák meg a fenti problé­mát, majd mi nyolcán is kidolgoztuk a sajátjavaslatunkat. A konklúzióink­ról közösen előadást tartottunk a töb­bi résztvevőnek, akik jónéhány érde­kes kérdést tettek fel a témával kap­csolatban. A hat hét során sajnálatosan keve­set, csak mintegy másfél napot fog­lalkoztunk a nukleáris biztonság kérdésével (míg a nukleáris jog té­makörére 4 (!) napot szántak a szer­vezők). Véleményem szerint ez azért komoly probléma, mert a 21. században a nukleáris energetika jö­vője nem elsősorban az energiaigé­nyek növekedésétől, a szénhidro­génárak kiszámithatóságától függ, hanem a nukleáris biztonságról val­lott filozófiánktól, mégpedig hogy tiszteljük-e ezt a csodálatos, ámde veszélyes energiaforrást. A nukleáris biztonságról szóló elő­adások során a paksi 2003-as üzem­zavarról is szó volt. Szomorúan ta­pasztaltam, és felháborítónak tartom azt, hogy az előadó 15 percben, egy darab ábra nélkül (!) beszélt az üzem­zavar előzményeiről, annak lefolyá­sáról és a helyreállításról. (A Tokai­mura balesetet - ami technológiailag lényegesen egyszerűbb volt, mint a I paksi - egy 15 oldalas ppt-prezentáció segítsé­gével mutatták be.) Mindezt azért gondolom így - amellett, hogy a résztvevők nem értették meg, hogy mi is történt pontosan -, mert a mi hi­báinkból mások - főleg fiatal nukleáris szakem­berek - sokat tanulhatná­nak, és a saját országuk nukleáris biztonsági kul­túráját növelhetnék. A nyári egyetem során Dél-Korea több ipari léte­sítményébe — atomerő­művekbe (pl. Kori), Doosan cég (re­aktortartályokat gyárt) stb. - is eljutot­tunk. Voltunk emellett Szöulban (a konferencia Cheongjuban volt), Gyeongjuban és az Észak- és Dél-Ko­­reát elválasztó demilitarizált övezet­ben is. Érdekes volt megtapasztalni, hogy a jogilag semleges épületekben, amik a határvonalon állnak, fizikai ér­telemben néhány méternyire átjuthat­tunk Észak-Koreába. Döbbenetes volt ugyanakkor látni, hogy a 21. század­ban létezik még egy ennyire zárt or­szág, mint Észak-Korea. Összeségében nagyon szép hat he­tet tölthettem el Dél-Koreában. Az előadások, a csoportbeszélgetések és az utazások során sok fiatal szakem­bert ismertem meg a világ minden tá­járól. 2009-ben ezt a nyári egyetemet Csehország, Szlovákia és Magyaror­szág együtt fogja megrendezni. Re- J mélem, hogy azon a konferencián a nukleáris biztonság kérdése sokkal nagyobb prioritást fog kapni, és a résztvevők legalább olyan gazdag él­ményekkel térhetnek majd haza, mint amilyen gazdag élményekkel én ér­keztem meg Dél-Koreából. Ezúton is szeretném megköszönni mindazok - köztük Hamvas István, dr. Nemes Imre, dr. Aszódi Attila, Pekárik Géza - támogatását, akik se­gítsége nélkül nem jutottam volna el ebbe a nagyon szép országba, és erre a nagyon érdekes konferenciára.-Beliczai Botond­- Nemrég érkeztél haza Spanyolor­szágból. Az utazás nem nyaralás, ha­nem egy fellépés alkalmából történt.- Igen, már a negyedik alkalommal vettünk részt a „rezesbandával”, a Roger Schilling zenekarral egy olyan fesztiválon, amelyet az ott nyaraló német turisták nyárbúcsúztatójaként rendeznek meg Spanyolországban.- Azt mondják, hogy az ember már születése után elkezdi nyomni a „fú­vós zenét", igaz ezt csak úgy torokból és teljesen fegyelmezetlenül. Neked honnét jött az indíttatás, hogy fúvós hangszert vegyél a kezedbe?- Valamikor 1971 táján kezdett szerveződni a paksi zeneiskola, élén Hartmann Józseffel. O ebben a műfaj­ban profi. Amikor beiratkoztam, ké­zenfekvő volt, hogy elsősorban ezek a hangszerek szerepeltek ajánlatként. Én a trombitát választottam, és nem bántam meg. Az indíttatás után négy évig rágtam a csövet, hogy élvezhető hangokat csaljak elő a hangszeremből. Ezt követően három év fuvásszünet következett egyéb okból. Majd 1978- ban meghívást kaptam a Paks Városi Fúvószenekarba. Négy év aktív trom­bitálás után ismét szünet, hogy aztán ugyanitt 1986-ban újra folytatás kö­vetkezzen. Az újraindulás annyiban módosult, hogy a zenekarban tenor­kürtöst kerestek. Már korábban is szó volt arról, hogy ez a szerszám nekem jobban bejönne, mint a trombita. Ezért is vállaltam örömmel a cserét. Bejött, rövid három hónap aktív gyakorlással átképeztem magam. A mai napig ezen játszom, és nagyon kedvelem.- A dolgok haladnak, a világ meg változik. A kihívások új megoldásokat kívánnak még a zenész életében is. Te mikor értél el arra a pontra, hogy lépni kell? 1908. január 15-én Budapesten szü­letett Teller Ede (1908-2003) ve­gyészmérnök, Fermi-díjas atomfizi­kus, az egyetemes és a magyar tudo­mány egyik legnagyobb alakja, a kvantummechanika és számos tudo­mányág kivételes tekintélyű művelő­je. Elsősorban a magfizika, a termo­nukleáris folyamatok elméletében elért kutatási eredményei jelentő­sek. Bizonyára nem mindenki tudja, hogy Teller Ede még életében Ma­gyar Örökség díjas lett, az atomku­tatás területén kifejtett világraszóló teljesítménye és etikai magatartása alapján. Figyelemre méltóak Bor Zsolt fizikus 1996. június 16-án felol­vasott, az alábbiakban közreadott — népiképp rövidített - ajánló sorai. Teller Ede 1908-ban született Teller Miksa budapesti ügyvéd és Deutsch Ilona felvidéki bankárleány gyermekeként. Az első négy osztályt a Mellinger-féle magániskolában vé­gezte, ahol rendkívüli szellemi ké­pességeivel és nem túl jó magavisele­tével tűnt ki társai közül, majd a nagyhírű Trefort utcai Mintagimnázi­umban tanult. A Teller család barátja, Klug Lipót matematikaprofesszor már korán megállapította, hogy a Teller gyerek akkora tehetség, ami­lyen csak egy, esetleg kettő születik egy században. Egyetemi tanulmá­nyait a budapesti tudományegyete­men kezdte meg, ahol a felvételi vizsgán, amelyet a matematika nem­zetközi hírű mestere, Fejér Lipót ve­zetett, matematikából és fizikából is első helyen végzett. Apja tanácsára azonban hamarosan Karlsruhéba ment vegyészetet tanulni, de indulása előtt még megnyerte az Eötvös-ver­­senyt. Később Münchenben Som­merfeld, majd Lipcsében Heisenberg- A kilencvenes évek változásai a zenekart sem kímélték. Látszott, hogyha sikert akarunk elérni, akkor meg kell felelni a gazdasági kihívá­soknak, és élni kell az új lehetőségek­kel. A zenekarból többen úgy döntöt­tünk, így Kajsza Árpi, Hirt Józsi és Fricz Józsi, hogy létre kellene hozni egy zenekart, amelyet mi menedzse­lünk, ami eladható szórakoztató zenét szolgáltat majd a közönségnek. A vá­lasztás a zenei stílust illetően a ma­gyarországi svábok bulizós muzsiká­jára esett. így 1991-ben megalakítot­tuk a Roger Schilling zenekart. En­nek a műfajnak van fellelhető irodal­ma, többek közt Galambos Lajcsi édesapja gyűjtésében. Az indulás dö­cögve haladt, de aztán egyre több megkeresés érkezett. Bálok, szüreti fesztiválok, falunapok — egyszóval megkedveltek bennünket. A zenekar 15-21 fővel lép fel általában. Bevéte­leink fellépésekből, pályázatok el­nyeréséből, támogatók jóvoltából (pl. Paksi Német Önkormányzat, Paks tanítványa volt. Az első világháború utáni tudományos világ Mekkája Né­metország volt. Ritkán fordult elő az az emberiség kultúrtörténetében, hogy egy időben olyan sok kiemelke­dő tehetség gyűljön össze tanárként, illetve diákként, mint akkoriban a né­met egyetemeken. Ez volt a termé­szettudományok aranykora. Európa fasizálódásának hatására a Németor­szágban tevékenykedő tudósok egy része, köztük Teller Ede is, az USA- ba vándorolt ki, ahol többek között azon dolgoztak, hogy nemzetközi összefogással megfékezzék a Német­országban tomboló „ordas eszmék” ámokfutását. Teller 1941-ben ezért csatlakozott a Manhattan-program­­hoz, amelynek célja az volt, hogy az USA-nak korábban legyen atomfegy­vere, mint a náci Németországnak. Németország kapitulációja után - Wignerrel és Szilárddal együtt - elle­nezte az atombomba emberek elleni bevetését. Truman elnök és Eisenho­wer tábornok a tudósok tiltakozása el­lenére két bombát dobatott Japánra... Teller Ede spektroszkópiai, mole­kula- és magfizikai munkái a fizika maradandó becsű eredményei közé tartoznak. Intellektuális zsenialitását Város Önkormányzata, Paksi Atom­erőmű Zrt.) származnak. Minden egyes forintot visszaforgatunk a ze­nekarba. Fontosabb eredményeink az országos versenyeken való részvétel, pl: második helyezés és a sok külföl­di meghívás.- Én is és munkatársaid az ikto-n jó kedélyű embernek ismernek, de emögött van valami más is. Elhiva­tottság, fegyelmezettség és jó csapat­játék. Mit mondanál magadról?- Alapvetően derűs vagyok, és a zene, amit játszom, csak erősít ebben. Hitvallásom, hogy amit elkezdünk, azt kellő odaadással és komolysággal kell végezni, egyébként nincs értel­me. Zenekarban játszani csak fegyel­mezetten lehet a szigorú szabályokat betartva, különben lehúzod a produk­ciót. Nem lehet túlkiabálni a másik „hangját”, hogy érvényesülj. A zenén túl egyéb tevékenységeim során is ezt tartom elsődlegesnek. Ez segít harmóniát teremteni az életemben. A csapatjáték mellett otthon „titokban” szaxofonjátékkal szórakoztatom ma­gam (talán a családomat is).-És ha már a család is szóba jött, nem vagy idegesítő a gyakorlások során?- Ezt még nem mondta senki. Min­dig türelmesen viselték a zajongásai­mat, és mindig drukkoltak a zenekar sikeréért. Jelenleg fiam a zenekar do­bosa, így már külön-külön is kellő hangzavart tudunk teremteni a kör­nyezetünkben.- Jó érzés lehet fiaddal együtt ze­nélni. Nekem ehhez meg kellene ta­nulnom valamilyen hangszeren ját­szani. A továbbiakban sokszor és sok koccanó korsót kívánok a fellépései­teken, itthoni és külföldi sörsátrak­ban és sok sikert a megmérettetése­ken neked és a zenekarnak is. még vetélytársai sem kérdőjelezték meg. Ha kutatásainak nem lett volna katonai vonatkozása is, aligha kerül­heti el a Nobel-díjat. Teller Ede, aki a világ sok egyetemén tanult és taní­tott, három országhoz kötődik: Ma­gyarországhoz, az Egyesült Álla­mokhoz és Izraelhez. Mindhármat egyformán hazájának tekinti. Tizennyolc éves koráig Budapesten élt. Feleségét, Harkányi Midi kamasz­korában, Budapesten ismerte meg. Szoros kollegiális barátság fűzte a kor magyar származású fizikusaihoz, Neu­mann Jánoshoz, Szilárd Leóhoz vagy Wigner Jenőhöz. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia tiszteletbeli tagja, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat tiszte­letbeli tagja, a Budapesti Műszaki Egyetem és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem díszdoktora. Több évtizedes amerikai tartózkodása sem koptatta meg ízes magyar beszédét, és nem változtatta meg félreismerhetetle­nül magyaros akcentusú angol kiejté­sét. A rendszerváltás óta gyakran járt itthon. Magyarországhoz való érzelmi kötődése kétségtelen. „Hazajöttem” - ezekkel a szavakkal kezdte beszédét 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén a tiszteletbeli tagságról tanúskodó oklevél átvétele­kor. Nagysikerű tudományos előadá­saiból sugárzott az emberiség szép jö­vőjébe vetett hite. Magyarországot a műszaki és tudományos fejlesztések lendületes gyorsítására biztatta. Teller Ede olyan tudós, akinek te­vékenysége befolyásolta századunk történelmét. A szintén szellemóriás Wigner Jenő így nyilatkozott róla: „Teller Ede a legeredetibb gondolko­dású ember mindazok közül, akikkel valaha is találkoztam - és ez sokat je­lent, ha figyelembe veszik, hogy Einsteint is ismertem.” -Sípos László-Aktuális információk, évfordulók 2007. december közepétől karácsonyig December 14. - Pakson 25 éve „keltették életre” az első reaktort. Már 1966 decemberében folytattak magyar-szovjet tárgyalásokat az atom­energia békés célú felhasználásáról. A felek megállapodtak abban, hogy Magyarországon két db 400 megawatt teljesítményű atomerőművet lé­tesítenek, amely alapján 1982. december 14-én este „életre kelt” a pak­si atomerőmű 1. reaktora. A reaktor fizikai indítása, a szabályozott lánc­reakció megvalósítása technikai mérföldkő a magyar energetikában. December 19. - Sportcsillagok Gálaestje - „Az év sportolója” címek ki­hirdetése. 1992-től a Sportcsillagok Gálaestje keretében adják át a Ma­gyar Sportújságírók Szövetsége által gyűjtött szavazatok alapján „Az év sportolója” címeket. Idén a Sportl csatorna december 19-én 18.30-tól élőben közvetíti az eseményt a Budapest Kongresszusi Központból. December 25. - Karácsony ünnepe. Téli napforduló ünnepe: a világosság győzelme a sötétség fölött, az élet győzelme a halál fölött. Keresztény műveltségben a Megváltó születésnapja. Jézus tevékenységét elsősorban az Újtestamentum evangéliumai mondják el. A keresztények által kará­csonynak nevezett ünnep 354-ben került át december 25-re, amikor egy pápai rendelet a téli napforduló napját az egyházi ünnepek közé iktatta.-Sípos László-Fizikailag Észak-Koreában, jogilag semleges terület Száz éve született Teller Ede

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents