Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)
2007-12-01 / 12. szám
Atomerőmű XXX. évfolyam, 12. szám 2007. december Egy sikeres negyedszázad 25 éves az atomerőmű blokkja A hazai ipar és technikatörténet igen fontos dátuma 1982. december 28. Ezen a napon kapcsolták az országos hálózatra az atomerőmű-beruházás első elkészült reaktorát. Erre a 25 évvel ezelőtti eseményre emlékeztünk december 10-én a Művelődési Központban, ahová meghívást kaptak a volt építők és üzembehelyezők, valamint a volt és jelenlegi üzemeltetők. A színházteremben először Teller Ede verse hangzott el Balogh Judit tolmácsolásában, majd Kovács József vezérigazgató úr köszöntötte a meghívottakat. (Folytatás a 2. oldalon.) /5 éves a TEIT Fennállásának tizenötödik évfordulóját ünnepelte Kalocsán, a Paksi Atomerőmű tevékenységét kontrolláló, és annak 12 kilométeres körzetében tizenhárom települést tömörítő Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT). Török Gusztáv Andor, Kalocsa város polgármestere, a szervezet elnöke, ünnepi beszédében kiemelte, hogy a kezdetekkor csak az erőmű ellenőrzését tűzték ki célul maguk elé, és egyfajta dacszövetségként működtek. Ez annak volt betudható, hogy 1992- ben az atomerőmű még egy zárt, kifele nem kommunikáló szervezetként működött. Ezért az ismeretlentől való félelem a cégre vonatkozóan is megmutatkozott. Különösen igaz volt ez a Bács-Kiskun megyei településeken élők körében, akiknek egyáltalán nem voltak információik az atomenergia hasznosításáról és az üzemben folyó biztonságtechnikai előírásokról. A civilszervezet és az erőmű szakemberei közötti párbeszéd azonban azt eredményezte, hogy a korábbi egymással szembeni ellenállás átalakult egyfajta érdekszövetséggé, melynek fő eleme a biztonságos működés fenntartása, megőrzése volt. Ezzel egy időben megkezdődött a lakosság tájékoztatása is. Több mint tizenöt helyi és regionális hatókörű médiummal kötött a TEIT szerződést. A lakossági kontrollt és a közvetlen tájékoztatást szolgálják azok a háttérsugárzási mérések is, melyeket a társulás végeztet el és tesz közzé minden hónapban. Ennek legfontosabb elemei a 13 helyre telepített termolumineszcens dózismérők, amelyhez hasonló rendszert működtet az erőmű is. Ugyancsak ezt a célt szolgálja a Bátya községben létrehozott „vizeslabor” is, ahol felszíni és talajvizek, csapadékvizek korrekt aktivitásmérése valósítható meg. Ugyancsak a tájékoztatást szolgálják azok az egyedi sugárzást ellenőrző és megjelenítő rendszerek is, amelyeket Kalocsa, Paks és Úszód települések legforgalmasabb helyeire telepítettek. Kalocsán egy bemutatóterem is megvalósult, amely a paksi látogatóközpontban elérhető információkat és érdekességeket mutatja meg kicsiben a Duna túlsó oldalán élőknek. Az elmúlt években több esetben is szükség volt a sorozatos egyeztetésekre és a lakosság kiemelt tájékoztatására. (Folytatás a 2. oldalon.) Egyre több ország fordul az atomenergia felé A globális felmelegedés kézzelfogható veszélye, az energiaellátás biztonságának egyre jelentősebb kérdése, a növekvő energiaárak, a nemzeti, regionális és globális energiapolitikai kérdések újból a világpolitika legfontosabb napirendi pontjai közé emelték a nukleáris energiatermelést. A fejlődő országok, elsősorban Kína és India csillapíthatatlannak tűnő energiaigénye a problémakör megoldását halaszthatatlanná teszi - mondta Rónaky József, az Országos Atomenergia-hivatal (OAH) főigazgatója a VI. Nukleáris Technikai Szimpózium november végi rendezvényén. A nemzetközi tendenciákat látva nyugodtan kijelenthetjük, hogy az atomenergia alkalmazása ismét a figyelem középpontjába került. Globalizálódó világunkban a nukleáris energetikában is megfigyelhetők a globalizálódás jelei. Harmadik generációs atomerőműveket csak néhány multinacionális vállalat képes fejleszteni és csak erős pénzügyi vagy állami hátterű beruházó tud létesíteni, vagyis már nemcsak az erőműgyártás, de az üzemeltető villamos energiai társaságok is multinacionális vállalatok kezében összpontosulnak - hangsúlyozta az OAH főigazgatója. Az atomenergia jövőjét az határozza meg, hogy milyen válaszokat képes adni a legfontosabb kihívásokra. Az erőművek biztonsága terén elkezdődött a szabályozó hatóságok regionális és globális együttműködése. Ezzel együtt a fűtőelemciklus nemzetközi ellenőrzés alá helyezése megoldást ígér az atomfegyver elterjedésével kapcsolatos aggályokra is. Szintén globális egyezmények keretében igyekszik a világ elhárítani a nemzetközi terrorizmus fenyegetését. Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet igazgatója szerint is világszerte megélénkült az érdeklődés a nukleáris energiatermelés iránt. Mint mondta: jelenleg 32 új blokk beruházása folyik a világon, ebből ötöt az idén kezdtek el építeni, kettőt Kínában, kettőt Oroszországban és egyet Dél-Koreában. A megnövekvő építési kedv oda vezetett, hogy ma már az a néhány világcég, aki képes ilyen technológiát szállítani válogathat a megrendelők között, tehát mindenkinek időben kell döntenie, ha atomerőmű-fejlesztésben gondolkozik. Ez a tendencia figyelmeztető jel lehet Magyarországnak is, hiszen egy nukleáris blokk építése a szükséges politikai döntéstől az üzemelés megkezdéséig 10-15 év. Az energiapolitikával foglalkozó kormányszervek és érintett vállalatok a világ számos országában dolgoznak új atomerőművi blokkok építésének előkészítésével. A kiválasztandó blokk teljesítménye, technikai paraméterei, a beruházás ütemezése, a berendezések szállítóinak kiválasztása meglehetősen bonyolult műszaki, környezetvédelmi és gazdasági kérdés. Aszódi Attila szerint ezzel kapcsolatban igen sok hasznos információt lehet összegyűjteni az ötödik finn nukleáris blokk, az Olkiluoto-3 építésének előkészítésével kapcsolatosan, hiszen ez a jelenleg legelőrehaladottabb új atomerőmű-építési projekt Európában. Finnországban hosszas és komoly előkészület után 2002 májusában született meg a parlamenti döntés a blokk létesítésről, s az építkezés jelenlegi állása szerint 2011-ben kezdődhet majd meg az energiatermelés. Világszerte azt tapasztalni, hogy felélénkült az atomerőművek iránti érdeklődés, egyre több országban döntenek új blokkok építéséről, így például a legnagyobb léptékű fejlesztés Kínában várható, ahol a következő 15 évben 30 darab ezer megawattos blokk építését jelentették be, de Oroszországban, Lengyelországban, Dél-Afrikában, Indiában, Romániában, Bulgáriában és még számos országban döntöttek új beruházásokról. Amerikában Bush elnök 2006-ban hirdetett meg egy új nukleáris programot, amelyhez kapcsolódóan egy többlépcsős, gyorsabb döntést eredményező engedélyezési eljárást is indítottak. Aszódi Attila a rendezvény kapcsán elmondta azt is: a Nukleáris Technikai Szimpóziumnak különös aktualitást ad, hogy a kerettanterv jelenleg egyeztetés alatt álló változtatása során ismét csökkenne a természettudományok óraszáma az általános és középiskolákban. Ha ez a tervezet megvalósulna - az elmúlt másfél évtized változásait is figyelembe véve - az 1978-as szint 57 százalékára csökkenne a fizika óraszám. A Magyar Nukleáris Társaság közép- és felsőfokú oktatásban, kutatásban tájékozott tagjai által összeállított - és az oktatási tárcához is eljuttatott - vélemény szerint a természettudományok arányának további csökkentése az ország tervezett fejlődése szempontjából káros következményekkel járna. Nem lehet ugyanis tudás alapú társadalmat és ipari termelésre alapozott jólétet teremteni akkor, ha a természettudományokat megalapozó fizikaoktatást ilyen mértékben visszaszorítják az általános és középiskolákban. Ezért a szakemberek azt kérik, hogy ne csökkentsék, hanem inkább növeljék a fizikaórák számát mind az általános, mind a középiskolákban. Javasolják továbbá, hogy az érettségi vizsgán egy természettudományos tantárgyat (fizika, kémia, biológia vagy földrajz) is kötelezően választani kelljen a jövőben. Díjazták a nukleáris szakembereket A rendezvény első napirendi pontjaként tartották meg a Magyar Nukleáris Társaság ünnepi közgyűlését, melyen átadták a társaság díjait. Az idei díjazottak: Szilárd Leó-díjat dr. Radnóti Katalin főiskolai tanár (ELTE Természettudományi Kar, Fizikai Intézet) kapta a nukleáris ismeretek fiatalok körében való tévesztéséért, valamint az oktatás szervezésében évtizedeken át végzett kiemelkedő munkájáért. Az először kiosztott Simonyi Károly-emlékplakettet Porkoláb Miklós professzor, a Massachusetts Institute of Technology Plasma Science and Fusion Center intézetének igazgatója kapta. A Magyar Nukleáris Társaság és az Olasz Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége által közösen alapított Fenni Fiatal Kutatói Díjat Pokol Gergely, a BME doktorandusz hallgatója vehette át a plazmadiagnosztikához kapcsolódó kutatásaiért, az oktatásban és a tudományos közéletben betöltött szerepéért. Az Öveges József-díjat Sebestyén Zoltán pécsi fizikatanár nyerte el.
