Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)

2007-11-01 / 11. szám

2007. november 3. oldal <& m mym paksi atomerőmű Gimnázium, hotel és szabadidőközpont létesült a tolnai laktanyából A Tolna Megyei Mérnöki Kamara (TMMK) elnöksége szeptember 28-án kihelyezett ülésen ismerke­dett Tolna városával. Az Önkor­mányzati Hivatal dísztermében a település fejlesztési eredményeiről az építési és városfenntartási osz­tály vezetője, a város főépítésze és a Tolna Víz- és Csatornamű Kft. fő­mérnöke adott tájékoztatást, majd a helyszíneken megtekinthettük az új mérnöki-építészeti alkotásokat. Néha kevesebbet tudunk környeze­tünk értékeiről, mint országunk vagy a világ nevezetességeiről. Paks felől Szekszárd felé a 6. számú, immáron felújított úton haladva pár pillanat alatt „átrohanunk" a 12 500 lakosú Tolnán, észre sem véve a helyi értéke­ket. Örömünkre szolgált, mikor dr. Sümegi Zoltán, a város polgármestere vállalta, hogy otthont ad egy kihelye­zett elnökségi ülésnek. A TMMK szeptember 28-ai ülésén Bohli Antal elnök tájékoztatást adott az elmúlt időszak eseményeiről, a választmányi ülésről, majd a jól előké­szített tagfelvételek és jogosultsági kérelmek el­bírálása következett. Ezt követően házigazdáink ismertették a település történetét és a fejlesztés terén elért eredményei­ket. Mireider László, az építési és városfenntartá­si osztály vezetője mél­tán lehet büszke arra, hogy az 1,7 milliárdos éves költségvetésű tele­pülésük az elmúlt három évben összesen kétmilli­árd forintot fordított fejlesztésre. A műszakiak legfőbb célja továbbra is az, hogy a kor mai igényeinek megfe­lelően élhetővé, lakhatóvá tegyék a kisvárosi belsőt. Bucher Ferenc, a Tolna Víz- és Csatornamű Kft. főmér­nöke az elmúlt négy évben, közel öt­­százmillió forintos beruházásból léte­sített tolnai regionális szennyvízcsa­torna-rendszer kiépítésének gondjait és örömeit ismertette. Lovas Ferenc, a város főépítésze és kollégája Joó Ba­lázs építész segítségével egy kiválóan megszerkesztett „A tolnai lovassági laktanya revitalizációja 1993-2007" címet viselő prezentációból megis­merhettük a megálmodott látványter­veket, valamint az elkészült beruhá­zások fotóit is. Zömében új funkció­kat kaptak az 1890-es években léte­sült téglafalú, még ma is impozáns látványt nyújtó épületek. A 9,14 és 40 lakásos társasház, egy korszerű szál­loda, az idősek minden igényét kielé­gítő otthona, a városi gimnázium 12 tantermes impozáns épülete és a leg­utóbb átadott sport- és szabadidőköz­pont már megvalósult. Ez utóbbi épü­let kettős funkciót lát el: a gimnázi­umhoz szervesen tartozó sportcsarno­kot, valamint közösségi ház és sza­badidőközpontot, kulturális és egyéb rendezvények megszervezéséhez. A prezentációk és tanácskozás után városnézésre került sor. Az első állo­máson Major József, a Tolna Víz- és Csatornamű Kft. igazgatója rövid tájé­koztatást tartott, majd bemutatta a szennyvíztelepet. Ezt követően megte­kintettük az új mérnöki-építészeti al­kotásokat, a volt laktanya területén eu­rópai uniós támogatással felújított, új funkciókat kapott épületeket, a Thelena Hotelt, az idősek otthonát, a Sztárai Mihály nevét viselő gimnázi­um épületét és a lovardából kialakított, frissen átadott Bezerédj Pál Sport- és Szabadidőközpontot. Ez utóbbi, kiváló állapotba került épület megyei terve­zőit érdemes név szerint is megemlíte­ni. Az építész: Lovas Ferenc és Joó Balázs, a statikus: Reichertné Guth Éva, az épületgépész: Béndek Ferenc, az elektromosság: Eszteri Imre, az akusztika: Wittner Kálmán, valamint a színpadi fény és hangtechnika: Loósz Róbert. Legvégül egy közeli étterembe vezetett utunk, ahol nemcsak egy fi­nom ebédre, hanem a helyi mérnökök­kel, építészekkel folytatott kötetlen eszmecserére is volt lehetőség. A jól si­került egész napos tolnai program elér­te célját: nagyon sok új információval és élménnyel lettünk gazdagabbak, és bőviteni tudjuk a szakmai együttmű­ködést. -Sípos László-Tolnai karatéka világbajnoki sportsikere Az orosz felsőház képviselői az atomerőműben (Folytatás az 1. oldalról.) A 2. blokki reaktorcsamokban be­mutatták a sérült üzemanyag eltávo­lításának helyszínét, az ott használt eszközöket, és berendezéseket. A vendégek nagy érdeklődést mutattak a Karbantartó Gyakorló Központ iránt, ahol megismerhették azokat az eszközöket és módszereket, melyek a paksi szakemberek magas színvonalú képzését segítik. Nagyinszkij Grigo­­rij Mihaj lovics töb­bek között szólt a to­vábbi együttműkö­dés lehetőségeiről, Mezsevics Valentyin Jefimovics említést tett az orosz atom­­energetika több mint negyvenéves múltjá­ról és arról, hogy a jövőben is ko­moly figyelmet fordítanak annak leg­magasabb szintre történő emelésére. A sajtótájékoztatón a média kép­viselőinek kérdéseire válaszolva a vendégek tájékoztatást adtak az orosz villamosenergia-ipar jelenlegi helyzetéről és a jövőbeli tervekről.-Lovásziné Anna-GERJENI HÍREK A gerjeni látogatóközpont híre már az országhatáron kívülre is elju­tott. Szeptember 21-én az iskolás­csoport előtt egy szlovák szakem­berekből álló társaság is ellátoga­tott hozzánk. Ők is a gerjeni hát­térsugárzás-mérésre és a tájékoz­tatásra voltak kíváncsiak. A vendégeket Molnár József fo­gadta, és bemutatta a Geijenben ki­gondolt és végrehajtott széles körű nukleáris tájékozta­tást. A szlovák szak­emberek nagy csodá­lattal és elismeréssel fogadták azt a nyíltsá­got és szakmai hozzá­értést, amit itt láttak, valamint azt a szán­dékot, hogy az atom­erőmű ezeket az ered­ményeket megismer­tesse a környezetében élőkkel, illetve a tá­volabbról idelátogató nem csak magyar em­berekkel. -M.D.­Munkavállalási lehetőségek Gerjenben Beszélgetés Adam Kochhal Kiválóan szerepelt a WSKA kara­te-világbajnokságon a tolnai Berta Dániel, a Faddi SE Karateszakosz­tály és a Tolnai TANREN Karate­­sportegvesület versenyzője. Báli Ervin edző tanítványa - a magyar válogatott tagjaként, élete első vi­lágversenyéről - egy nagyon érté­kes ezüstéremmel érkezett haza. Szeptember 21-22. között, a len­gyelországi Bydgoszczban rendezték meg a WSKA (Shotokan Karate-vi­lágszövetség) világbajnokságot. A versenyre a Magyar JKA Karateszö­vetség 14 versenyzője, két edzője és egy fő versenybírója utazott. Tolna megyéből Berta Dániel már többször szerepelt eredményesen a válogatott színeiben, a mostani azon­ban világbajnoksági szereplés volt, amin még nem versenyzett. Három hónapos nagyon intenzív felkészülés előzte meg az idei vb-t, így Dániel a nyáron sem pihenhetett. Sporttársai, edzői, támogatói, tolnai és faddi klubtársai nagy segítségére voltak, és jelentős mértékben járultak hozzá, hogy a lengyelországi világversenyre kijuthasson. A világbajnokságon az egyéni küz­delmek során - a sorsolás szeszélyét elszenvedve - Dani elsőként az idei Európa-bajnokság aranyérmesét fog­ta ki első körben. Nagyszerűen helyt­állt, de a hosszabbítás során a belga származású támadója megelőzte, így most ő jutott tovább. Másnap a csapatversenyszámok következtek. A csapatok három fő­ből állnak, és a nyertes mérkőzések száma alapján jutnak tovább. A ju­nior fiúk - köztük Dani - elsőként az olasz csapattal versengett. Nagy­szerű mérkőzésben a magyar fiúk minden meccset hoztak, így 3:0 arányban jutottak tovább. A máso­dik fordulóban a szerb válogatott következett, itt 2:0 arányban jutot­tak tovább. A középdöntőben az oroszokkal meccseitek, és szoros mérkőzésben 1:1 arány lett az ered­mény. A szoros döntetlen után egy újabb mérkőzés következett, melyet immáron Daniék nyertek, és a finá­léba jutottak. A döntőt ünnepélyes keretek között Ausztria csapatával vívta a magyar csapat. Sajnos, most vesztettek, de elkeseredettségre semmi okunk, hiszen az ezüstérem óriási eredmény, nekünk Tolna me­gyeieknek pedig különösen, hiszen újabb versenyzőnk ért el világbaj­noki érmet.- Reméljük, Berta Dániel az idei eredményei alapján részt vehet a por­tugáliai Portóban megrendezésre ke­rülő Európa-bajnokságon is - tájé­koztatott Báli Ervin edző, a magyar válogatott kumiteszakág segítője. Szerkesztőségünk nevében gratu­lálunk, és további sok sikert kívá­nunk! -Sípos László­- Milyen cél vezérelte Koch úr, amikor a Gerjeni beruházás megva­lósítása mellett döntött?- A kezdő gondolatokat Molnár József gerjeni polgármester adta az­zal, hogy megismertette velem és a céggel a Paksi Atomerőmű Zrt. által létrehozott Duna-Mecsek Területfej­lesztési Alapítvány elképzeléseit. Az alapítvány céljai közt szerepel a tér­ség gazdaságfejlesztése is többek kö­zött. Gerjenben kedvező fogadtatásra találtam az önkormányzat részéről, így együttműködve elkészítettük az első pályázatunkat, amelyet nagy örömünkre az alapítvány támogatott. Fontos megemlítenem azt is, hogy a szekszárdi üzemünkbe - ahol több mint 300 ember dolgozik - nagyon sok helyről járnak be, vidékről is, több műszakos munkarendbe. A bu­szozás sok időt vesz el a dolgozóktól, illetve pénzben kifejezve is sokba ke­rül a munkáltatónak és a munkaválla­lónak is egyaránt. Úgy döntöttünk, hogy nem a dolgozókat szállítjuk be a munkahelyre, hanem a dolgozók­hoz visszük közel a munkahelyet.- Milyen képzettségű munkaerőre számít a felépülő gerjeni üzemben?- Elsősorban a betanított munká­sokra számítok. A térségben a munka­­nélküliek zöme ebből a rétegből kerül ki. Az itt elvégzendő feladatokhoz elegendő ez a képzettség. Az előkép­zésben nagy segítségünkre volt a Pak­si Munkaügyi Központ. Ok segítettek abban, hogy a dolgozók egy tanfolya­mot elvégezzenek. Az elméleti kép­zést - amelyet a paksi ESZI-vel közö­sen a munkaügyi központ szervezett meg - gyakorlati képzés követte a JAKO Kft. szekszárdi telephelyén.- Ez azt jelenti, hogy a cégnél csak betanított munkások dolgoznak?- Nem, ez nem azt jelenti. Sőt egy­re inkább szükségünk van jól képzett fémipari szakmunkásokra. Elsősorban CNC-vezérlésű gépek kezelőire és egyéb gépiparban jártas szakemberek­re. Az atomerőmű képviselőivel foly­tatott tárgyalásaink során értesültünk arról, hogy az erőműben dolgozók egy része a veszélyes munkakörben vég­zett munka miatt korkedvezményes nyugdíjba vonulhat. Az a vélemé­nyünk, hogy ezek a nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek nagyon hasznosak lennének cégünk számára. Cégünk tárt karokkal fogadja azokat a szakembereket, mérnököket, akik úgy gondolják, hogy szívesen vállalnának még munkát nyugdíj mellett.- Milyen területekre gondol?- Cégünk a következő években újabb fejlesztéseket tervez. A gerjeni üzem megépítése után Györkönyben, illetve Szekszárdon is újabb fejlesz­téseket hajtunk végre. Ehhez nyelve­ket beszélő, nagy tapasztalattal ren­delkező mérnökökre, technikusokra is szükségünk van. A nyelvismeret hiánya sem jelent akadályt. Termé­szetesen műszaki végzettségű embe­reket keresünk elsősorban. Egy sze­mélyes beszélgetés alapján tudunk dönteni az együttműködés módjáról és kereteiről. -M.­Schvarcz Péter kapitány, Berta Dániel, Csincsik Sándor, Lőkös Balázs, Báli Ervin edző

Next

/
Thumbnails
Contents