Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)

2007-10-01 / 10. szám

2007. október ifiym paksi atomerőmű 11. oldal Nagy tervekkel, nagy elvárásokkal Lukács Péter osztályvezető «€■■■■■■ Ez év augusztus 15-től Lukács Pé­ter a technológiai oktatási osztály vezetője, és egyben az osztály mű­ködési körébe tartozó Karbantar­tó-gyakorló Központ (KGYK) irá­nyítását végzi. Diplomáját kar­bantartó mérnökként szerezte a dunaújvárosi Kohó- és Fémipari Főiskolán. 1984 szeptembere óta dolgozik az atomerőműben, és ez idő alatt szinte folyamatosan kar­bantartási területen dolgozott.- Az előkészítési osztályon kezd­tem dolgozni, majd a bázisra kerül­tem, ahol 14 évig műszakoztam. Itt bázisvezető mérnökként végeztem a munkám. Később a karbantartási igazgatóság armatúra- és csővezeték­karbantartó osztályán voltam üzem­vezető. Ezután a Helyreállítási Pro­jektbe kerültem, ahol kb. 3 évig tevé­kenykedtem. A projektben a karban­tartási szakterületre háruló munkákat irányítottam. Idén nyáron kaptam a felkérést, hogy vállaljam el a techno­lógiai oktatási osztály vezetését, amit örömmel elfogadtam.- Az eddig eltelt rövid idő alatt mi­lyen benyomásokat, tapasztalatot szereztél?- Már kezdetben is megnyerő volt számomra a felkérés, és ahogy kijöt­tem a KGYK-ba, még inkább kedvező benyomásokat szereztem. A KGYK nagyon komoly létesítmény, egy olyan szépen kivitelezett épület, mely magas színvonalú technikai háttérrel és rend­kívül jó kollektívával rendelkezik. Ami különösen nagy örömet okoz szá­momra, hogy egy olyan társaságot kaptam, ami - még ha kicsi is - na­gyon jól tud együtt dolgozni. Bizalom­mal fogadtak, elképzeléseimmel, elvá­rásaimmal egyetértettek, és most teljes odaadással végzik a munkájukat.- Milyen tervek határozzák meg jö­vőbeli feladataidat? — A nagy tervek és nagy elvárások tükrében egyik jelentős feladatom, hogy a KGYK-t visszahozzam abba a helyzetbe, ami egykori fénykorában jellemezte. Sajnos az utóbbi időben eltávolodott a karbantartástól, meg­szakadt a régi jó kapcsolat. Nekem ezt kell helyreállítanom a karbantartói múltam, az üzemviteli és a helyreállí­tási projektes tapasztalatom révén. Nagy szervezőmunkát kíván a kar­bantartók képzésének biztosítása, amit a karbantartó szervezettel össze­fogva tervezünk megújítani. A képzé­si metodikát, az oktatási struktúrát és a képzési anyagokat is felfrissítjük. A központi szintentartó képzés terveze­te már összeállt. Szintén jelentős feladat lesz a külsős munkavállalók képzése. A vállalkozók által foglalkoztatott személyek száma várhatóan tovább emelkedik, és az ő képzésükre nagy hangsúlyt kell fektet­nünk. Egy olyan modulrendszert kívá­nunk felépíteni, melyben a külső szak­emberek számára is adottá válik a fej­lődési lehetőség, és ezáltal akár önálló munkavégzésre is jogosultak lehetnek. Az ESZI-ben tanulók gyakorlati oktatásában is szerepet fogunk vállal­ni. Ennek még nem készült el a kidol­gozott terve, de az elképzelések sze­rint egyrészt bent a területen, a kar- j bantartó műhelyekben, másrészt itt a KGYK-ban folyik majd a képzés.- Az oktatószemélyzet jelenlegi lét- j számával mindez megoldható?- Most még nehezen, mert a gya­korlati oktatóink nyugdíjba vonultak. Újabb feladatot jelent tehát, hogy ok- | tatókat szerezzünk, akiket a karban- | tartási területről kívánunk pótolni. Olyan szakmai gyakorlattal és rutin- | nal rendelkező embereket kell ide- J hoznunk, akik képesek a személyzet oktatását magas szinten ellátni.- A munkavállalók és diákok okta­tásán kívül milyen más lehetőségre nyitott a KGYK?- A hazai és nemzetközi kapcsola­tokat is bővíteni akaijuk. Konferenci- J ák, rendezvények keretében minél [ több látogatót szeretnénk idehozni, hisz nagyon sok olyan berendezésünk van, melyeket - nyugodtan mondhat­juk - sehol máshol a világon nem lát­hatnak. Itt kézzel fogható közelségbe kerül a reaktor, a gőzfejlesztő, a fő­keringtetőszivattyú, a fö-elzárótoló­­zár és még számos berendezés. Kép­zett oktatók, mérnökök komoly isme­rettelj esztő előadás keretében mutat­ják be ezeket a látogatóknak, és ma­gyarázzák el, hogy miként illeszked­nek az erőművi rendszerekbe.- Melyek a legközelebbi feladatok? \- E hónapban, október 9-én tízéves [ fennállását ünnepli a KGYK. (Lap­zárta 1-jén volt, így a lap megjelené­sekor még csak jövő időben tudtunk erről hírt adni. - szerk.) Erre az év­fordulóra komoly ünneppel, nívós programmal készülünk. Meghívtunk számos nemzetközi és hazai szakem­bert, és mindazokat, akik részt vettek a KGYK tervezésében, építésében, és a kezdeti lépésektől mostanáig itt dol­goztak vagy kapcsolatban álltak vele.- További jó munkát, szép munka­sikereket kívánok! -Lovásziné Anna-Tájékoztatás az atomerőmű beszállítói részére az integrált működési modell bevezetéséről Az atomerőmű integrált működési mo­delljének bevezetése jelenleg a hatósá­gi engedélyeztetési szakaszban jár. Az új struktúrában megvalósuló vállalat­­irányítás beszállítóinkat is messzeme­nően érinti. Az ő tájékoztatásukat, az új működési modell szerinti munka­végzésre való átállásuk elősegítését szolgálta az a nagy érdeklődéstől kísért előadássorozat, amelyre 2007. szep­tember 26-án került sor az irodaépület földszinti tanácstermében. Az alábbi­akban az Atomerőmű újságot olvasó beszállítóinknak, illetve munkavál­lalóiknak foglaljuk össze a tájékoz­tatás legfontosabb gondolatait (ame­lyek természetesen a PA Zrt. munka­­vállalóira is érvényesek). Az előadások három fö gondo­latkörben hangzottak el: 1. Az új működési modell és a be­vezetés ok-okozati összefüggé­seinek átfogó ismertetése (elő­adók: Pásztory Zoltán és Bukta Ferenc, smo). 2. A beszállítók minősítését és hely­színi tevékenységét érintő változá­sok (előadó: Puskás László, mbo). 3. Képzettségi és vizsgakövetelmé­nyekkel kapcsolatos kérdések (elő­adó: Juhász László, teoo). Az előadások után javaslatok meg­fogalmazására, kérdések felvetésére is lehetőség nyílt. A jelenlévők megtudhatták az el­hangzottakból, hogy az új irányítási rendszer bevezetése a 2004-ben indí­tott Szervezeti Működésfejlesztési Programba illeszkedik. Emellett jelen­tős nyomatékot adott neki az atomerő­mű gazdasági körülményei terén je­lentkező változásoknak, illetve az MVM cégcsoporttá szervezéséből fa­kadó követelményeknek való megfele­lés igénye. A megújítandó struktúra nem érinti az atomerőmű működteté­sének alapvető, az elmúlt évek, évtize­dek során megszokott szempontjait. A fö hangsúly változatlanul az üzemelte­tés biztonságára kerül. A végrehajtói szinten elvégzendő munka ugyanaz marad, a végrehajtási utasítások és technológiák lényegében nem változ­nak. A bevezetendő modell azonban új logika szerint fűzi fel a tevékenysége­ket és a folyamatokat. Ezáltal egyértel­mű felelősségi köröket, egyszerűbb szabályozási dokumentációt, végső so­ron pedig átláthatóbb és hatékonyabb működést irányoz elő. Az egyszerűsö­dést érzékelteti például a régi és az új PASZIR (Paksi Atomerőmű Szabályo­zás Információs Rendszer) összeha­sonlítása. Jellemző adat, hogy a folya­matok száma 307-ről 128-ra csökken. A változások tehát a beszállítók szempontjából inkább formainak, mintsem tartalminak nevezhetők. A fo­lyamatok, illetve az azokat leíró eljá­rásrendek felosztása az, ami számukra újdonságként jelentkezik a bevezetést követően. A megújított szabályozási dokumentációk azonban ugyanolyan struktúrába rendezve lesznek elérhetők az új PASZIR-ban, mint ahogy azt az eddigiekben megszoktuk. Az integrált működési modell beve­zetése a beszállítók irányítási rendsze­reiben is változtatásokat kíván - külö­nösen áll ez az atomerőmű területén fo­lyamatosan és nagy létszámmal jelenlé­vő cégekre. Az átállás zökkenőmentes megvalósítása érdekében minden be­szállítónak jól kell ismernie az új műkö­dési modell jogi kereteit adó legfőbb törvényi rendelkezéseket: az 1996. évi CXVI. törvényt (az ún. atomtörvényt) és a 89/2005. (V. 5.) Kormányrendeletet a nukleáris létesítmények nukleáris biz­tonsági követelményeiről. A be­szállítók minősítési folyamatának elve nem változik, de az eddigiek­nél nagyobb hangsúly kerül a fő­­vállalkozói tevékenységre vonat­kozó követelmények pontosításá­ra (a Ptk. 401. §-t tekintve irány­adóként) és az alvállalkozók keze­lésére. A minősítési területben he­lyet kaphatnak egyes, az üzemvi­telt támogató tevékenységek is. A gyakorlati kérdések taglalá­sa során egyebek mellett arról esett szó, hogy az átmeneti időszak­ban élő szerződések és ajánlatkérések szabályozó dokumentumokra való hivatkozásait megfeleltetési lapok te­szik majd egyértelművé. A szervezők valamennyi meghí­vott számára eljuttatják az előadások anyagát. Az integrált működési mo­dellre való gördülékeny átállás érde­kében az előadók a munkahelyi elér­hetőségeiken keresztül készséggel állnak a beszállítók rendelkezésére a felmerülő problémák megoldásában. Kérésként hangzott el a beszállítók felé, hogy tájékoztassák érintett mun­kavállalóikat a küszöbönálló változá­sokról, és aktualizálják saját irányítá­si rendszerüket, valamint jelezzék vissza mindezek megtörténtét a PA Zrt. illetékeseinek. -Prancz Zoltán-Állapotfüggő Karbantartás - Műszaki Diagnosztika I. Rezgésdiagnosztika Az elmúlt időszak kitartó munká­jának köszönhetően dr. Nagy Ist­ván nukleáris mérnök-fizikus kol­légánk elkészítette, és megjelentet­te az Állapotfüggő Karbantartás - Műszaki Diagnosztika I. Rezgésdi­agnosztika című könyvét. A gépek karbantartá­sa, vagy ahogy manap­ság nevezik, az üzem­­fenntartás, mindig is a termelés alapja volt, és valószínűleg ez így is marad, amíg gépekkel termel az emberiség. Napjaink karbantartói korszerű állapotfelü­gyelő és diagnosztikai módszereket használ­nak a gépek hibáinak feltárására, és mérések alapján hoznak döntést arra vonatko­zóan, hogy kell-e valamilyen beavat­kozás az egyes gépeknél, és ha igen, akkor mit kell csinálni, és azt milyen sürgősséggel. Azok a cégek sikere­sek, azok képesek a termelést, a ter­melékenységet és a minőséget növel­ni - megőrizve a biztonságot —, ame­lyek jól szervezik meg gépeik kar­bantartó-javító tevékenységét, és eh­hez használják a műszaki diagnoszti­ka sokféle mérési és kiértékelési módszerét is. Az elmúlt időszak kitartó munkájá­nak köszönhetően dr. Nagy István nukleáris mérnök-fizikus kollégánk elkészítette, és megjelentette az Alla­­potfüggő Karbantartás Műszaki Di­agnosztika I. Rezgésdiagnosztika cí­mű könyvét. E szakkönyv az oktató­sorozat első tagjaként bemutatja az állapotfuggő karbantartás alapjait, valamint részletes ismereteket nyújt a rezgésdiagnosztika iránt érdeklődők számára. A szerző nagy ipari tapasz­talattal rendelkezik gépek állapot­vizsgálata és diagnosz­tikai rendszerek fej­lesztése területén. Dol­gozott az MTA Köz­ponti Fizikai Kutatóin­tézetében, ahol az első hazai atomerőmű fizi­kusi feladatainak ellá­tására készült fel. A paksi atomerőműben több munkakörben dol­gozott: reaktorfizikus, majd a fizikusok veze­tője, később a reaktor­diagnosztikai részleg vezetője volt, jelenleg a Dunaújváro­si Főiskolán oktat, és a Delta-3N Kft.-t (www.delta3n.hu) irányítja. El­ső kötete a rezgésdiagnosztikával foglalkozik, ami a műszaki diagnosz­tika leginkább kiforrottnak mondható területe. E szakkönyv elegendő mély­ségű információt tartalmaz ahhoz, hogy aki ezen a területen szeretne boldogulni, az kellőképpen fel le­gyen vértezve azokkal az ismeretek­kel, melyek a mérések korrekt elvég­zéséhez és a diagnózisok szakszerű felállításához szükségesek. A könyv megrendelhető e-mail-ben vagy faxon is. Ara: 5.600 Ft (+ postaköltség). (Cím: 7030 Paks, Jedlik Á. u. 2., te­lefon: 75/510-115, e-mail: drna­­gyi@delta3n.hu.) -Sipos László-Áliapotfügco Karbantartás Műszaki Diagnosztika I. Rezgésdiagnosztika Dr . Nagy István Építési geodézia a gyakorlatban és Tengelicen Két éve rendezték első ízben Tenge­licen az „Építési geodézia a gyakor­latban" c. fórumot. Idén szeptem­ber 13-14. között ismét az Orchidea Hotelben találkoztak a geodéziai te nézői jogosultság és a digitális adatcserék témakörei iránt érdek­lődő mérnökök, de most már akk­reditált továbbképzés keretén belül. Az idei szakmai továbbkép­zés Holéczy Ernő, a Magyar Mérnöki Kamara Geodé­ziai és Geoinformatikai Tagozat elnöke, Bohli Antal, a Tolna Megyei Mérnöki Kamara elnö­ke és Pekárik Géza, a Paksi Atomerőmű Zrt. műszaki igazgatóság ve­zetőjének védnökségével, intézményeik hathatós támo­gatásával jött létre. A meghirdetett és a két nap alatt alaposan kitárgyalt té­makörök: Építési törvény és rendeleti szabályozásának jelenlegi helyzete; Telepítéstervezés és a mérnökgeodézia kapcsolata a gyakorlatban; Geometriai alapú térinformatikai rendszer helye és szerepe nagy létesítmények üzemelte­tésében; Közművek és ellátórendsze­rek nyilvántartásának jelenlegi helyze­te; Mozgásvizsgálatok célja, feladatai és módszerei; Gyakorlati ismeretek és praktikumok mérnöki létesítmények építéséből; Ingatlan-nyilvántartás és építési geodézia kapcsolata; Minőség­­biztosítás megvalósítása a mérnökgeo­déziában. A rendezvény szakmai szer­vezője Németh András, a PA Zrt. épí­tész műszaki osztály csoportvezetője, a Tolna Megyei Mérnöki Kamara Geo­déziai és Geoinformatikai Szakcsoport elnöke volt, így kollégánkat kértük meg egy összegzésre.- Mely paksi területek bemutatásá­val ismerkedhettek meg az érdeklődők?- A paksi atomerőmű az egyetlen létesítmény Magyarországon, ahol a beruházás kezdetétől napjainkig fo-PAKS lyamatosan működik az a teljes körű mérnökgeodéziai tevékenység, ame­lyet röviden a „tervezett geometriai rend biztosításával” lehet jellemezni. Ez az a tevékenység, amely a geomet­riai kereteit adja a telephely területén az üzemeltetés és karbantartás tevé­kenységének is. A műszaki változás és beruházás terén biztosítja a hely­szín és a tervezés kapcsolatát. A léte­sítés befejezésekor a megva­lósult állapot felmérésével a tényleges helyfoglalá­son keresztül ad kap­csolatot a folyamato­san aktualizálandó műszaki dokumentá­ciós rendszerhez. Megismerhették az érdeklődők az Integ­rált Műszaki Rendszer szakterületi digitális adat­­feldolgozó alkalmazásait és azok szükségszerű kapcsolódási fel­tételeit geometriai oldalról közelítve; a lokalizációs tornyok teljes nyomású integrális tömörségvizsgálata közben végzendő deformációmérés és adat­­feldolgozás, elemzés most kialakított korszerű technológiáját; a hermetikus terek háromdimenziós lézeres felmé­résének gyakorlatát; valamint a PA Zrt. mérnökgeodéziai minőségirányí­tási rendszerét.- Milyen eredménnyel zárult a fórum?- A rendezvény az atomerőmű geodéziai gyakorlatát a hasonló ha­zai tapasztalatokkal elemezte, a sza­bályozási kérdések területén. Cé­günk számára haszon a komplex sza­bályozási környezetre épülő szabvá­nyosítható digitális műszaki adat­nyilvántartás kialakításában van.- Hogyan értékelhető a hallgató­ság aktivitása?- Elénk vita alakult ki a jelenlegi jogszabályi szabályozási környezet és annak szükséges pontosítási igényéről a létesítések és műszaki adatnyilván­tartások területén. -Sipos László-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents