Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)

2007-10-01 / 10. szám

2007. október mym paksi atomerőmű 5. oldal A kalocsai paprikafesztiválon Szeptember 22-én tizenegyedik al­kalommal rendezték Kalocsán a „Paprikás Ételek” fó'zőversenyét, ahol a Paksi Atomerőmű Zrt. csa­pata is megmutatta magát. A10 fos erőműves gárda ügyességét siker koronázta, hisz a zsűri elismeré­seként és a vendégek megelégedésére „Bronz Bogrács” díjban részesültek. Ezzel újabb trófea került gyűjtemé­nyükbe, hisz két évvel ezelőtt Kalocsa város különdíját nyerték el. Az idei rendezvényre elkísérte őket a paksi Ve­tővirág együttes is, akik citerajátékuk­­kal szórakoztatták a közönséget. A főzőversenyen a karbantartási főosztály munkatársai képviselték az atomerőművet: Aranyiné Czetli Judit, Bucsiné Váczi Katalin, Laczáné Hesz Éva, Játfás Tamás, Odor Ervin, Ozsvárt D. Péter, Kovács Csaba, Tuboly Péter, Kovács Lajos, Zámbó László. A csapatot Aranyiné Czetli Judit vezette, aki nemcsak eredményükről, de a kalocsai paprikához fűződő tör­téneti emlékekről, hagyományról is szívesen mesélt.- Minden térségnek kialakultak azok az életviszonyai az idők folyamán, me­lyek a megélhetési lehetőségeiket ük­apától unokáig behatárolják. Ezek a feltételek és körülmények hosszú ideig fennmaradnak. Kalocsa és térségében több évszázadra tehető életfeltételt, meghatározó életkörülményt jelentett a mezőgazdasági termelés, és ezen belül a paprikatermesztés. A magyar paprika mindig is különlegesen jó hírnévnek örvendett, és színe, íze, zamata utánoz­hatatlan étkek főzését tette lehetővé. Biztos bevétele volt a családoknak, és sok-sok éven keresztül adta a megélhe­tés alapját. Mindemellett olyan közös­ségi programokra is lehetőséget adott, ahol vidáman, örömteli légkörben a családok együttléte, a rokonság öszsze­­fogása is erősödött. A finom ételek ké­szítése, a közös ebéd, vacsora, a jó han­gulat, kellemes élményt jelentett és je­lent még mai is mindenkinek. Az idei főzőversenyen, ahol közel 90 bográcsban főttek a különböző paprikás ételek, mi az „Atomos” har­csapörkölt túrós csuszával elnevezé­sű ételt készítettük. Nagyon örültünk a „Bronz Bogrács” díjnak, hisz a zsű­ri keményen pontozta mind az étel ízminőségét, mind a tálalás látványát. Gratulálunk a csapat sikeréhez!-Lovásziné Anna-Óvodapedagógusok az erőműben Uniós csatlakozásunkat követően, a kör­nyezetvédelmi előírások szigorítása és ezek betartatása egyre hangsúlyosabban jelenik meg a mindennapokban. A kalocsai Kunszt utcai óvoda egy országos pályáza­ton nyerte el 2006-ban a „Zöld Óvoda” cí­met. Markó Lászlóné tagóvoda-vezető el­mondta, hogy a környezetvédelmet előtér­be helyező pedagógiai program részeként szorgalmazták azt is, hogy a kalocsai óvo­dapedagógusok is ellátogassanak a paksi atomerőműbe, annak érdekében, hogy meggyőződjenek az atomenergia haszno­sításának környezetbarát módjáról. Szeptember 11-én mintegy hatvanöt pedagógus vett részt erőmű-látogatáson, ahol meggyőződhettek a biztonságos mű­ködés feltételeinek meglétéről és a magas fokú szakmai felkészültség módozatairól. A résztvevők a kiégett fűtőanyag-kazetták tárolásáról is képet kaphattak. Az óvoda­vezető szerint mindamellett, hogy a szülők körében is népszerűsítik az atomerőmű fontosságát, arra is javaslatot tesznek a szülői munkaközösségeken keresztül, hogy ők is részt vegyenek egy hasonló programon. A „Zöld Óvoda”-program meg­valósításához csak a megtisztelő címet nyerte el az intézmény, az anyagi többlet­­kiadások fedezetét azonban nekik kell elő­teremteniük. Markó Lászlóné arról is beszámolt, hogy az óvoda környezetvédelmi programjának megvalósításához már az elmúlt években is segítséget nyújtott a paksi atomerőmű. Az idén is bíznak a támogatásban, hiszen sze­retnék lecserélni az elmúlt években tönkre­ment udvari fajátékokat, illetve szeretnének nagyítókat is vásárolni, amelyeket a termé­szetjárások során használnának. Ugyancsak a természet, illetve az élőlények jobb megis­merését szolgálná egy hangrögzítő beren­dezés is, amellyel a természet hangjait sze­retnék rögzíteni, majd később különböző foglalkozásokon felhasználni. A természet szépségeit bemutató videofilmeket is szeret­nének vásárolni, illetve vannak az ún. „ma­darászovi" foglalkozásaik, ahová busszal kell elutaztatni a gyermekeket. Előadásokat is szerveznek, melyek során a Magyar Ma­dártani Intézet munkatársai nyújtanak isme­reteket a természet szépségeiről, ennek ugyancsak vannak költségei. _______________________-Péjó Zoltán- y A település falunapján adták át a dunaszentbenedeki tájházat Szeptember 8-án, a faluna­pok alkalmából adták át Dunaszentbenedek felújí­tott tájházát, mely a jövő­ben hozzájárul a hagyo­mányok megőrzéséhez, a fiatalok neveléséhez, illet­ve a turisztikai lehetősé­gek bővüléséhez is. Az átadó ünnepségen Vargyas Mi­hály, a község polgármestere ismer­tette a ház felújításának főbb mozza­natait. Elmondása szerint, a település vezetőinek régi terve valósult meg az épület megvásárlásával és felújításá­val, mely méltó módon já­rul hozzá az ott élők múlt­jának bemutatásához. A felújítást az tette le­hetővé, hogy a paksi atomerőmű által létreho­zott Duna-Mecsek Terü­letfejlesztési Alapítvány­hoz benyújtott pályázatot támogatásra méltónak tar­totta a kuratórium. Az épület felújítását megelő­zően kiürítették a fő- és melléképületeket, mely­nek sok helyen a főfalait is meg kellett erősíteni. A falun átvezető főút mellett álló ingatlan összes beren­dezési tárgyát is megvásá­rolta az önkormányzat, melyek segít­ségével a házba belépve mintegy száz évet utazhatunk vissza az idő­ben. A renoválási munkát Romsics Imre néprajzkutató, a kalocsai Viski Károly Múzeum igazgatója felügyel­te. A felújítás előtt és alatt a művelő­dési ház és az önkormányzat munka­társai a még hiányzó berendezési tár­gyak, használati eszközök gyűjtésére tettek felhívást, melynek köszönhe­tően szinte teljessé vált a korabeli hangulat. A tájházról Romsics Imre elmond­ta, hogy a Sárközben ez az egyetlen ilyen jellegű lakóház, mely teljességé­ben ad képet a száz évvel ez­előtti életmódról. Az igazga­tó szerint, egy néprajzkutató­nak az a dolga, hogy az idő­sebb emberek elbeszélései­ből és a fellelhető tárgyi em­lékekből összerakja a múlt darabkáit. Ebben a munká­ban nagy segítséget nyújtott számára is a benedeki ház. A tájházba az utolsó tulajdonos sze­rencsére még a modem világítást sem engedte bevezettetni, így az érintetle­nül őrzi a XIX. századi hangulatot. Csak egy szépséghibája van a fel­újításnak; mégpedig az, hogy pénz­szűke miatt nem sikerült a ház nádfe­dését helyreállítani. Erre vonatkozó­an - a település vezetői - a jövőben keresnek pályázati lehetőséget. Az épület kamráját úgy alakították ki, hogy a diákok egyfajta foglalkoztató helységként is használhassák a jövő­ben. Az igazgató arra bíztatta a helyi­eket, hogy ne csak múzeumként használják a létesítményt, hanem kü­lönböző rendezvényeken „lakják be”; akár rétest is süthetnek a kemencé­ben. Ha ezek megvalósulnak, akkor a tájház valóban betöltheti hagyo­mányőrző szerepét.-Péjó Zoltán-A NAÜ 50 éve képekben Első 50 évére emlékezve a Nemzet­közi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) 2007. szeptember 7-én fényképek­kel szépen illusztrált könyvet adott ki szervezetének, történetének be­mutatására. Mint az a NAÜ hon­lapján olvasható, a könyv egyszer­re látványos és oktató jellegű. A Nemzetközi Atomenergia-ügy­nökséget 1957-ben alapították az atom energiája felfedezésének félel­meire válaszul. A NAÜ története Eisenhower amerikai elnök 1953. de­cember 8-ai „Atom a békéért” beszé­dére vezethető vissza az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) köz­gyűlésén. Az akkor megfogalmazott gondolat vezetett ahhoz, hogy az ENSZ 81 tagállama 1956 októberé­ben elfogadta a NAÜ alapszabályát. A NAÜ működése három pilléren alapszik: nukleáris ellenőrzés, biz­tonság és technológiaátadás. Az 1960-as évek elejének válsága után a NAÜ fokozatosan egyre teljeseb­ben látta el feladatait. Kiemelkedően fontos állomás volt az ENSZ 1968. jú­nius 12-ei határozatának elfogadása a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról. Komoly kihívást jelentett/jelent a szervezet számára a csernobili baleset, a hidegháborút köve­tő időszak, valamint az iraki válság és az iráni kérdés kezelése. A NAÜ ered­ményes munkáját Mohamed ElBaradei főtitkár 2005-ös Nobel-békedíjával is­merte el a nemzetközi közösség. Mára a NAÜ a nukleáris létesítmé­nyek üzemeltetésének sok területét el­lenőrzi, illetve igyekszik azokon támo­gatást nyújtani a hasadóanyagok ellen­őrzésétől a biztonsági elemzések és a biztonsági kultúra fejlesztéséig. A NAÜ-tag Magyarországon az Orszá­gos Atomenergia-hivatal (OAH) képvi­seli a kormányt, és az atomtörvény és a kapcsolódó kormányrendelet szerint végzi a nukleáris létesítmények, vala­mint a radioaktív és nukleáris anyagok független felügyeletét. -Hadnagy-1960 1961 1962 1963 1964 1967 1968 1969 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 I--1940s 1960s 1960s 1970s 1930s 1990s I 1957 ; 1958 » 1959 1977 1978 + 1979 bBfars Erőműves tűzoltók nyerték a vándorkupát Az Atomerőmű Tűzoltóság csapata az első helyet szerezve nyerte el a vándorkupát a Tolna Megyei Tűz­oltóságok Kispályás Labdarúgótor­náján. A csapat tagjai: Fink Péter, Major István, Mikolics Tibor, Lacza János, Sipos Tamás, Szabó Tamás, Gyöngyösi Tamás, Lengyel Miklós, Kovács István, Szili Lajos, felkészítő: Szénái József. A sportmérkőzés Paks Város Hiva­tásos Önkormányzati Tűzoltósága szervezésében szeptember közepén zajlott az ASE-sportcsamokban. A hivatásos és főfoglalkozású létesít­ményi tűzoltóságok csapatai számára rendezett tornán Paks, Szekszárd és Dombóvár tűzoltóságai, a Tolna Me­gyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és az Atomerőmű Tűzoltóság csapata mérte össze ügyességét. Első helyen az Atomerőmű Tűzoltóság, másodi­kon Szekszárd, harmadik helyen Dombóvár csapata végzett. Az erőműves lánglovagok amellett, hogy elnyerték a vándorkupát, játékuk­kal szép elismeréseket is kiérdemeltek. A gólkirályi címet Major István és Gyöngyösi Tamás megosztva kapta, a mérkőzések legjobb játékosának pedig Lengyel Miklóst választották. A csapatnak gratulálunk, és további szép eredményeket kívánunk! -LA­A 2007. évi Tolna megyei Tűzoltóságok Kispályás Labdarúgó Tornája L helyezéséért Atomerőmű Tűzoltósága

Next

/
Thumbnails
Contents