Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)

2007-10-01 / 10. szám

2007. október mym paksi atomerőmű 3. oldal Nyílt nap a nukleáris intézményekben Csatlakozva a Kulturális Örök­ség Napjai rendezvénysorozathoz 2007. szeptember 15-én az Orszá­gos Atomenergia-hivatal (OAH) mellett nyílt napot tartottak az ország nukleáris létesítményei is a Magyar Nukleáris Társaság (MNT) kezdeményezésére. Az OAH-ban a hatósági munkával, a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutatóintézet­ében (MTA KFKI) az atomtech­nikai kutatásokkal lehetett meg­ismerkedni. Ezen a szombaton hosszú nyitva tartással várta ven­dégeit a Paksi Atomerőmű Zrt. Tájékoztató és Látogatóközpont­ja (TLK) és a Radioaktív Hulla­dékokat Kezelő (RHK) Kht. a Bátaapátihan. a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok számára épülő tároló telephelyén. Az OAH internetes közleménye szerint sikeres napot zártak. A látogatókat szombat délután három alkalommal fogadták. Őket először dr. Rónaky József főigazgató köszöntötte, majd dr. Lux Iván főigaz­gató-helyettes tájékoztatta az atom­energia alkalmazásáról és az OAH te­vékenységéről. A hivatal vezetői, munkatársai bemutatták a nukleáris és radioaktív anyagok hazai alkalmazá­sát, a nukleárisbaleset-elhárítás nem­zetközi vonatkozásait, a CERTA nuk­leáris baleseti központ működését. Nagy érdeklődés kísérte a poszter­kiállítás anyagát és a Központi Nukle­áris Pénzügyi Alap (KNPA) finanszí­rozásában folyó, radioaktív hulladé­kok kezeléséről szóló tájékoztatót is. Ezen a napon a nukleáris hatóság 151 érdeklődőt fogadott; a szervezés­ben nagy szerepe volt Bessenyei Gáborné főosztályvezető-helyettes­nek. A program alatt az OAH munka­társai folyamatosan tájékoztattak, segí­tették a tájékozódást, adtak közvetlen, hiteles információt. Népszerűek voltak az információs anyagok, és sokan töl­töttek ki tudástotót is. A vendégkönyv­be írt bejegyzések is jelzik a lakosság érdeklődését az atomenergia iránt. Szintén népszerű volt a Központi Fizikai Kutatóintézet Atomenergia­kutatóintézetének kutatóreaktora, ahol a nyílt nap lehetőségét kihasználva 323 látogató ismerkedett meg az atomkutatókkal és reaktorukkal. Mint Tőzsér Sándor, reaktorüzem vezetője jelezte, a várakozásnál lényegesen többen voltak a látogatók - aminek nagyon örültek -, és többé-kevésbé zökkenőmentesen fogadni is tudták őket. A vendégek a közel egyórás túra során megtekintették a házi múzeum­ban a fütőelemmakettet, majd a ve­zérlőtermet és a reaktorcsamokot. társai: Beregnyei Miklós, Ágoston Lajos és Huszák Mónika. Három pak­si fiatal kíváncsiságból jött. Mint el­mondták, egyáltalán nem félnek az atomerőműtől, és elégedettek a láto­gatással. Büszkén vitték haza a saját kezűleg gyártott „atomos” érmét. Két idősebb német házaspár Drez­dából érkezett. Bár nem voltak még Mecsekére Környezetvédelmi Zrt. szakembere tájékoztatást adott az épí­tés előzményeiről, majd a lejtaknák egy szakaszán vezetve a vendégeket szak­mai alapossággal mutatta be a munka részleteit és eddigi eredményeit.- A létesítmény a szilárd kis és kö­zepes aktivitású atomerőművi üzemi és leszerelési radioaktív hulladék táro­lására fog szolgálni. A kutatómunkák után 2005 februárjában elkezdődött az Eszter és a Mária lejtősakna mélyíté­se, amelyek jelenleg egyenként mint­egy 1400 méter hosszúságnál tarta­nak. A szintkülönbség az eredeti 150 méteres Balti-tenger feletti magasság leküzdését fogja jelenteni. A várható­an mintegy 40 ezer köbméter, 200 és 400 literes fémhordókban gyűjtött hulladékot gránitkőzetben, föld alatti vágatokból nyíló kamrákban fogják tárolni. A 2008-ra befejeződő alap­munkákkal párhuzamosan a felszíni létesítmények építése zajlik. Az atom­erőművi hulladékok átmenetileg a fel­színi ideiglenes tárolóba, majd 2011- től végleges helyükre kerülnek. Vélemények, gondolatok Bátaapátiban Szepesim' Bercsényi Éva (Buda­pest): - A Kulturális Örökség Napjai programján Budapesten is részt szoktunk venni. Tudtunk a tároló nyitva tartásáról az internetről, ezért megbeszéltük bonyhádi édesanyám­mal és a fiammal, hogy itt töltjük a délelőttöt. Teljesen nyugodtak va­gyunk, hiszen az összes sugárzó anyag egyelőre Pakson van. A sérült fűtőelemekkel kapcsolatban volt fé­lelem bennünk, nem tudtuk, mi a helyzet, bizonytalanságban éreztük magunkat. Ma még csak próbálok barátkozni az atomenergiával. Jakab Sándor (Pécs): - Néhány éve jártam a paksi atomerőműben. A Kulturális Örökség Napokról tudtunk, ide tervezetten azért jöttünk, hogy ezt a létesítményt is megismeijük, ahová amúgy nehéz bejutni. Különösebb ér­zésem nincs a tárolóval kapcsolatban, majd az idő dönti el, megfelel-e a vá­rakozásoknak. A nehézség a környe­zetvédelem szempontjából az, hogy nem látni a sugárzást, sokan nincse­nek tisztában a kapcsolódó fogalmak­kal, mértékegységekkel, ezért nem is tudják megítélni, hogy valóban nem történik környezetszennyezés. Az is­kolai tananyagba jobban be kellene építeni a nukleáris ismereteket. Min­denesetre az atomenergiára szükség van, jelenleg nem lehet helyettesíteni, én nem vagyok ellene. Jakab Sándorné: - Az atomerőmű sokszorosan biztosított. Mi el tudjuk fogadni a működését, sőt akár a bőví­tését is. Annyi mindennel találkozunk nap mint nap, amit nem érzünk veszé­lyesnek, pedig összességében sokkal károsabb az egészségre, mint az atomerőmű. És tájékoztatás, tájékoz­tatás, tájékoztatás: az atomenergia le­gyen benne a mindennapokban! Berta Attila rendőrtábornok: - Tolna megyeiként és volt Tolna me­gyei rendőrkapitányként figyelem­mel kísértem a létesítmény sorsát a politikai viharoktól kezdve napjain­kig. A Rendőrtábornokok Egyesüle­tének tagjaival és a feleségekkel va­gyunk itt. Úgy gondoltuk, a létesít­mény meglátogatása kiválóan szol­gálja a biztonsággal, az egészség megőrzésével kapcsolatos gondola­tok tisztábatételét. A kollégáim soha semmilyen fenntartással nem voltak az építkezéssel szemben. Azonban látni és láttatni: közvetlen közelről megtapasztalni egy dolgot, mindig meggyőző erővel hat. Olyan embe­rek is eljöttek ide, mint a nagyon jó egészségnek örvendő Radvánszki Károly altábornagy, a rendszerváltás utáni első országos főkapitány. Dr. Bodrácska János rendőrtábor­nok: - A Rendőrtábornokok Egyesü­lete - amelynek az elnöke vagyok - 2003-ban alakult. A tagok nagyon összetartóak, sok közös programot szervezünk. Bátaapátiba kifejezetten házigazdánk, Berta Attila volt Tolna megyei főkapitány barátunk kérésére jöttünk. Ő szervezte az egész hétvégi programunkat, és kérte, hogy ezt ne hagyjuk ki, hiszen az ország olyan je­lentős létesítménye épül itt, amilyen még sosem volt. Atomhulladékot még sohasem tároltunk, természetes hát a kíváncsiság: tényleg olyan biztonsá­gos-e, ahogy mondják. Az atomerő­mű mindenkinek megmozgatja a fan­táziáját. Ismeretlenként általában tar­tunk tőle, de amikor megismeijük, már barát, megtanuljuk kezelni. Ezért vagyunk ma itt. -Hadnagy Lajos­- Összességében a tapasztalataink nagyon kellemesek! Azt gondoljuk, hogy a látogatócsúcs elsősorban a ren­dezvény általános magas színvonalú szervezésének volt köszönhető. Na­gyon jó előzetes beharangozok voltak a média különböző fórumain is, amit jól példáz az MTA honlapján megje­lent felhívás. Részünkről elégedettek vagyunk, és csak remélni merjük, hogy a visszacsatolás is pozitív lesz! A paksi atomerőműben egy húsz­fős csoportot és húsz érdeklődő egyé­ni látogatót fogadtak a TLK munka­otthon atomerőműben, magyarorszá­gi utazásuk során - Siófokról jövet - úgy döntöttek, meglátogatják a térké­pen felfedezett Paksot, az erőművet. Elmondták, a múzeumi tárlat érde­kesnek bizonyult. Meggyőződtek ró­la, hogy Pakson nincs mitől tartani. Bátaapátiba az épülő radioaktívhul­­ladék-tároló megismerésére egy buda­pesti és egy pécsi család, valamint tö­mött autóbuszon a Rendőrtábornokok Egyesülete érkezett. A vendégeket Len­gyel Ildikó, az RHK Kht. tájékoztatási munkatársa fogadta. Boros Antal, a NucNet hírek a nagyvilágból Szerződések a csernobili helyreállításról Jelentős előrelépés történt a cserno­bili baleset helyszínének helyreállí­tását célzó nemzetközi erőfeszíté­sekben azzal, hogy 2007. szeptem­ber 17-én két jelentős szerződést irt alá a csernobili atomerőmű. Az egyik szerződést a Novarka konzorciummal kötötték. Ennek ke­retében megépül egy boltív formájú védőépület (New Safe Confinement — NSC) a sérült 4. blokkot takaró je­lenlegi szarkofág fölé. A másik szer­ződést az amerikai Holtec Intematio­­nallel kötötték, melynek értelmében megépül egy átmeneti kiégettüze­­manyag-tároló az 1., a 2. és a 3. blokk üzemanyagának befogadására. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tájékoztatása szerint az új védőépület építése 48-52 hóna­pig fog tartani. Az új védőépület olyan feltételeket fog biztosítani, melyek lehetővé teszik a 4. blokk végleges, teljes leszerelését. Az ere­deti nukleáris anyagok 95%-a még mindig a romok alatt van. Az új védőépület felépítése a leg­látványosabb eleme annak a prog­ramnak, melyet még 1997-ben írt alá Ukrajna és a nemzetközi közösség. A programnak több olyan eleme is volt, melyek az elmúlt években feje­ződtek be, és szükségesek voltak ah­hoz, hogy elkezdődhessen az új vé­dőépület építése. A teljes csernobili helyreállítási program becsült költ­sége 1 milliárd euró. Az EBRD hoz­zátette, a Holteckel kötött szerződés legalább ilyen fontos. A kiégett üzemanyag-kazetták befogadására épülő tárolónak mintegy 20 000 fű­tőelemet kell majd befogadnia, me­lyek a három blokk üzemelése során keletkeztek egészen 2000-ig. A táro­ló kulcsfontosságú az erőmű leszere­lése szempontjából. Több ország is támogatta anyagi­lag a helyreállítási programot az EBRD által kezelt Csernobil Védő­épület Alap és a Nukleáris Biztonság Számla javára történő befizetésekkel. Az előbbire 739 millió euró, az utób­bira 285 millió euró befizetés történt. A csernobili atomerőmű 2002-ben Workfo Nuclear News Agency kapta meg az engedélyt a leszerelés előkészületeinek folytatására. Vietnam hamarosan ismerteti atomenergetikai törvénytervezetét A vietnami kormány várhatóan 2007 novemberében terjeszti be a nemzet­gyűlés elé az atomenergiára vonat­kozó törvénytervezetét. A kormány tájékoztatása szerint a Tudományos, Technológiai és Környe­zeti Bizottság értékelte a tervezetet mely általánosságban megfelel a köve­telményeknek. Kiegészítések és módo­sítások szükségesek a biztonságot és az állami irányítást érintő kérdésekben. Vietnam és az Egyesült Államok 2007 szeptemberében írt alá egyez­ményt annak érdekében, hogy az ázsiai ország is civil nukleáris prog­ram kifejlesztésébe kezdhessen. Vi­etnámnak jelenleg nincsenek energe­tikai atomreaktorai, viszont van egy kutatóreaktora a Dalat nukleáris ku­tatóintézetben. Forrás: NucNet-LPO-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents