Atomerőmű, 2007 (30. évfolyam, 1-12. szám)

2007-08-01 / 8-9. szám

mym 14. oldal paksi atomerőmű 2007. augusztus-szeptember Elővigyázatosság elve az elektromágneses sugárözönben A mobiltelefonok nagyfrekvenciás rádióhullámok segítségével továb­bítják az információt. A levegőben lévő láthatatlan elektromágneses sugárzások az emberi testben is elnyelődnek, így érdemes azokat egy minimális szinten tartani. A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara lapja, az Igazságügyi Szak­értő 2007. júniusi számában „A Bé­csi Orvosi Kamara óva int a túlzott mértékű mobiltelefon-használattól” c. cikkben megfontolandó tanácsok találhatók. Ezek hátterében több eu­rópai kutatóközpontban zajlott kuta­tás eredménye, az ún. REFLEX ta­nulmány áll, mely igazolni látszik a rádióhullámok génekre gyakorolt toxikus hatását. A bécsi orvosok ka­marája az alábbiakat tanácsolja: jelentős fejlődés alatt áll. Az Európa Tanács is, a kellő ismeretek hiányá­ban, a kérdés elővigyázatos kezelését vetette fel. További vita alatt álló kér­dés az ionizáló sugárzásoknál elfoga­dott, úgynevezett ALARA (As Low As Reasonably Achievable) vagyis, ‘Az ésszerűn elérhető legalacsonyabb su­gárzási szint 'elv alkalmazása... ír­ta dr. Thuróczy György, az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet (OSSKI) főosztályve­zetője, a Sugáregészségtan c. könyv egyik fejezetében. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az ALARA- elvet a nemionizáló sugárzások eseté­ben nem alkalmazza, de az EU-alkot­­mányban is szereplő elővigyázatossá­gi elv napirenden van. A WHO a mo­bil hírközlés egészségügyi kérdései­vel kapcsolatban több dokumentumot 1. Csak sürgős esetekben, rövid ideig telefonáljunk mobilkészülékkel. 2. 16 év alatti gyermekek ne hasz­náljanak mobiltelefont. 3. Ne hordjuk a telefont zsebben, a ta­nulók ne SMS-ezzenek a pad alatt. 4. Az SMS küldésekor tartsuk ma­gunktól távol a készüléket. 5. Éjszakára kapcsoljuk ki a mo­bilt, ha bekapcsolva marad, ne legyen a fejünk közelében. 6. Járműveken ne telefonáljunk, ezen eszközökön a készülék na­gyobb teljesítménnyel sugároz. 7. Nem ajánlott a mikrofonos fej­hallgató használata, a kábel an­tennaként továbbítja a jeleket. 8. Ne játsszunk a mobiltelefonon. 9. A hívott fél kapcsolásáig ne tart­suk a készüléket a fejünkhöz. 10. Telefonáláskor távolodjunk el a körülöttünk tartózkodóktól, őket is éri sugárzás. 11. Ha keveset telefonálunk, kisebb a mobiltelefon-átjátszóktól indu­ló sugárzás mértéke. 12. Kábelen keresztül intemetezzünk, tartózkodjunk a mobil kommuni­kációs rendszerektől. A hírközlés és informatika korunk sikerágazata, melynek egyik erőforrá­sa az elektromágneses környezet. A szakembereknek nagy a felelőssége abban, hogy e jelzett erőforrással ne lehessen rövidtávú piaci érdektől ve­zérelve rablógazdálkodást folytami, másrészt el kell tudni oszlatni a laikus emberek technológia iránti indokolat­lan félelmét és bizonytalanságát. „Az elektromágneses terek élő szerveze­tekre gyakorolt hatásainak kutatása is közzétett (www.who.int/emf). A környezetvédő és más civilszerveze­tek az ún. ALATA (As Low As Technically Achievable), vagyis a ’Technológiailag Elérhető (a szolgál­tatás fenntartásához feltétlenül szük­séges) Minimális Expozíció’ elvét szeretnék elérni. Dr. Thuróczy György reagált a REFLEX vizsgálatokra is, melyek kimutatták a sugárzások ká­ros hatásait, így felhívja a figyelmet, hogy a megismételt kísérletek más laboratóriumokban már nem mutat­tak ilyen változásokat. A REFLEX projekttel párhuzamosan futó állat­­kísérletes és humán vizsgálatok ne­gatív eredménnyel zárultak, vagyis azt mutatták ki, hogy a sugárzás nem káros mértékű. A mobilok hatásaival jelenleg két kutatás foglalkozik. Az INTER­PHONE projektben 13 országban vizsgálják, hogy okozhatnak-e agy­daganatot a mobilok, az EMF-NEAR projektben - ebben az OSSKI is részt vesz - a 3G-telefonok hallórendszer­re gyakorolt hatásait vizsgálják. A kutatások arra irányulnak, hogyan változik időben és térben egy komp­lex elektromágneses környezetben az embert érő elektromágneses tér jelle­ge és nagysága. Igyekeztem ütköztetni a vélemé­nyeket, de a döntés továbbra is a szü­lőké. Nem kívánom sem lebeszélni, sem rábeszélni az olvasót a vezeték nélküli eszközök használatára, az egészséges kockázatvállalás érdeké­ben azonban érdemes néhány taná­csot megfogadni a bécsi orvosoktól, és bátran alkalmazzuk az elővigyá­zatossági elvet is. -Sípos László-MEE-vándorgyűlés Komoly kihívások elé néz a hazai energiaipar Évi 100 milliárd forint pluszköltsé­get jelent a fogyasztóknak az, ha si­kerül felépíteni a következő né­hány évben azt a 3000 MW új erőművi kapacitást, amely alapve­tően szükséges a biztonságos ener­giaellátáshoz. Ezzel együtt mielőbb döntést kell hozni új atomerőművi blokkok építéséről is, valamint az unió is átértékelte a nukleáris ener­gia megítélését - hangzott el a Ma­gyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) augusztus végi tihanyi ván­dorgyűlésén. Az atomenergia szükségessége mellett tette le a voksát az Európai Unió, bár ebben a kérdésben is érvé­nyesül a tagállamok szuverenitása — ismertette előadásában Herczog Edit európai parlamenti képviselő. Mint mondta: az atomenergia sze­repének átértékelődését jelzi az is, hogy egyre több or­szágban gondolkoznak új blokkok építéséről, hiszen az európai energiapiacon is fo­kozódó nehézségekkel kell számolni, miközben komoly kihívást jelent a globális fel­­melegedés. Az igénynöveke­dést pedig jól jelzi, hogy szakértői számítások szerint 2050-re a világ energiaigé­nye megnégyszereződik. A vándorgyűlésen „Jö­vőnk a nukleáris energia” címmel Cserháti András, a paksi atomerőmű műszaki főtanácsadója tartott elő­adást, melyben jelezte: már most gondolkozni kell azon, hogy szükséges-e Magyarországon új atom­erőművi blokkot építeni, mert a 2-3 éves előkészületi munkát, valamint a 7-8 éves kivitelezést figyelembe vé­ve pozitív döntés esetén is legkorábban 2020 táján léphet üzem­be új nukleáris blokk. Az látszik, hogy 2015-ig mintegy 2300 MW nagyerőmű és 700 MW kiserőmű építésével lehet számolni, ám ez még mindig nem fedezi a növekvő igé­nyeket, így számolni kell az atom­energia fejlesztésével. A költségeket vizsgálva átlagosan 1300-1500 dol­­lár/MW beruházással kell számolni, és a mi esetünkben 3. ge­nerációs, esetleg 3+ gene­rációs, lehetőleg nyomott vizes és 1000 MW-nál nem nagyobb blokkok épí­tésén érdemes gondolkoz­ni. Az unió 25 tagországá­ból 13-ban van atomerő­mű, 12 ország nem termel ugyan, de ők is használják az atomenergiával megter­melt villamos energiát. Körülöttünk 25 reaktor üzemel, és 5 új blokk épül. Mindezek mellett arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a hazai lakosság 65-70%-a elfogadja sítménynövelésén is. A négy blokk közül kettőn, a 4. és 1. blokkon már megtörtént a 108%-os teljesítmény­növelés, a másik két blokkon 2009- re fejeződik be a munka. A konferencián több előadó, így Gerse Károly, a Magyar Villamos Mű­vek vezérigazgató-helyettese és Vinkovits András, a Mavir vezérigaz­gatója is arra hívta fel a figyelmet, hogy a folyamatosan növek­vő energiaigények biztosítá­sához a következő néhány évben legalább 3000 MW új erőművi kapacitás építése szükséges. A leggazdaságo­sabb megoldás az atomener­gia fejlesztése, valamint mindenképpen számolni kell egy szivattyús tározós erőmű építésével is, mert nélküle a megújuló energiaforrások fejlesztése is megoldhatatlan lesz. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ez a 3000 MW erőművi kapacitás megépí­tése évi 100 milliárd forint pluszkölt­séget jelent a fogyasztóknak, ezért a villamos energia árának emelkedésére lehet számítani. Gerse Károly jelezte azt is, hogy alapvetően szükséges az állami sze­repvállalás is, mert az ellátás biztonsá­gát garantálni kell. A hazai piacon kulcsfontosságú az MVM szerepvál­lalása, ám figyelembe kell venni azt is, hogy a versenypolitika elsődlegessége helyett a szociális biztonság kerüljön előtérbe. Ennek a politikának leginkább Sarkozy francia el­nök a legjobb képviselője, és ez a szemlélet kezd teret nyer­ni az EU több országában is. Vinkovits András felhívta a fi­gyelmet a határkeresztező ka­pacitások fontosságára is, je­lezve, hogy ennek egyik lépé­se a Békéscsaba-Nadab, a második magyar-román ösz­­szeköttetés kiépítése, melyet várhatóan jövő márciusban fognak üzembe helyezni. Részben erre az összekötte­tésre lehet építeni a román és horvát import bővítését. A rendezvényhez kapcsolódó kiál­lításon közös standon mutatkoztak be az MVM Csoport vállalatai, így a paksi atomerőmű is. Fotó: Kiss Árpád -Mayer György­éi támogatja a nukleáris energiatermelést, a parla­ment pedig 96,6%-os többséggel foglalt állást 2005 végén a paksi atom­erőmű üzemidő-hosszab­bítása mellett. Cserháti András ismertette azt is, hogy az üzemidő-hosszab­bítással párhuzamosan dolgoznak a blokkok telje­Vinkovits András Gerse Károly MOSZKVA 2007 milyen sok helyen jár­tunk, és mennyi él­ményben volt részünk. Jártunk a város köz­A Paksi Orosz Klub szervezésében 2007. augusztus 3. és 18. között Paks-Kijev-Tula-Moszkva-Kijev- Paks útvonalon autóbuszos kirán­duláson vettünk részt. Péntek délután indultunk Paksról, a VMK elől nagy várakozással. Másnap délután érkeztünk meg Kijevbe. Egész napos városnézésen nagy sétát tettünk a városban, és megnéztük a barlang­kolostort, amely a vallási közösség bölcsője Oroszországban, a pravoszláv hitélet erődít­ménye. Este indultunk to­vább Tulába. A tulai városnézés kere­tében jártunk a Kremlben, ahol éppen nagy felújításo­kat végeznek. Megnéztük a Szamovárok Múzeumát és a hires dutulái mézeska­lács-múzeumot. Jártunk Jasznaja Poljanában Lev Tolsztoj birtokán, és elsé­táltunk az erdőbe Tolsztoj jeltelen sírjához. Kedden kora délután ér­keztünk meg Moszkvába, a Bajkál Szállodába, mely festői, zöldövezeti környezetben található Moszkva É­­ÉK-i részén, 100 m-re a Jauza folyó partjától, az Összorosz Kiállítási Központ (VDNH) és a Fő Botanikus­kert közvetlen közelében. Szerdán reggel indultunk autóbuszos városnézésre Moszkvába. Egy héten keresztül egész napos sűrű programok vártak bennünket. Felsorolni is nehéz pontjában, a Kremlben, ahol külön megnézhettük a fegyvertárat és a kincstárat is. A Vörös tér és a Vaszilij Blazsennij székesegyház ma is cso­dálatos, és szerepelnek a Világörök­ség listáján. Jártunk a Puskinszkij Szépművé­szeti Múzeumban. Nagy élmény volt Kuszkovó, Sztálin bunkere, mely csak pár év óta múzeum. Többórás sétahajózáson vettünk részt a Moszkva folyón. Programunkban szerepelt a Novo­­gyevicsij kolostor meglátogatása. Ko­rábban egy városon kívüli monostor volt, ahol a cári család nőtagjai éltek, szerzetesi életmódot követve. Moszkvai idegenvezetőnk elvitt a Novogyevicsje temetőbe. A Kreml falánál húzódó nekropolisz után ez Moszkva legjelentősebb panteonja. Az irodalom, a művészetek, a tudo­mány és a társadalmi élet legkiemel­kedőbb, legismertebb egyéniségei nyugszanak itt. A Megváltó Krisztus Székesegy­ház jelenleg Oroszország első szé­kesegyházának minőségében szolgál. A székesegyházat a Napóleon feletti győzelem tiszteletére emelték. 1930- ban lerombolták. Helyén a bolsevi­kok kongresszusi palotát akartak épí­teni, de a feltörő talajvíz miatt stran­dot építettek. 1994-ben döntés szüle­tett a székesegyház rekonstruálásáról és újjáépítéséről. Bejártuk Moszkva környékén is. Szergijev Poszád az ősi orosz orto­dox egyház központja, a legnagyobb oroszországi monostor. Nagy élmény volt a Csil­lagvárosba bejutni, és ott az űrhajós múzeumot megte­kinteni. Jártunk Gagarin emlékszobájában, melyben a mai napig is minden orosz űrhajós a fellövését meg­előzően eltölt egy kis időt. Lehetőségünk volt az orosz ételeket is megkóstol­ni: borscs, scsi, szoljánka, saláták, saurma, kvász és az orosz fagylalt. Egy hetet töltöttünk Moszkvában és máris in­dulni kellett hazafelé. Két hét után, szombat reggel kicsit fáradtan, de sok-sok élménnyel ér­keztünk meg Paksra. Haaz József és Molnár Ferenc gépkocsivezetőinknek köszönhetően 5400 km-t autóbuszoztunk. Köszönetét kell mondanunk e cso­dálatos út megszervezéséért: Turánszki Lariszámk és Danizs Marinának.-Wollner Pál-

Next

/
Thumbnails
Contents