Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)
2006-07-01 / 7. szám
FINE a Gastroblues-on mert a KFKI kutatóreaktorát a kilencvenes évek elején már felújították. A Műegyetem 35 éves reaktoránál a műszaki kérdések mellett talán az egyik legfontosabb, hogy az üzemeltető személyzetet sikerüljön megfiatalítani. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, rengeteg segítséget kaptak például a paksi atomerőműtől, de ugyancsak sok segítséget kaptak az elöregedett műszaki berendezések, eszközök cseréjéhez, az elengedhetetlen technikai felújításokhoz. Emellett az is rendkívül fontos - tette hozzá Aszódi Attila -, hogy vonzó legyen ez a terület a fiatalok számára, legyen elegendő hallgató, akiket vonz a nukleáris technika. Természetesen az oktatóreaktor is - mint az egész műszaki felsőoktatás - szinte állandó finanszírozási gondokkal küzd, amelynek enyhítésében az atomerőmű mellett a Magyar Villamos Művek és az iparág több más vállalata is igyekszik a különféle támogatási, együttműködési lehetőségekkel segítem. Horváth Miklós, a paksi atomerőmű karbantartási igazgatója azt emelte ki, hogy az atomerőmű számára is komoly kihívást jelent a kiöregedő műszaki szakemberek pótlása. 2007 és 2012 között a paksi mérnöki állomány fele, vagyis mintegy 350 szakember fog nyugdíjba vonulni, akiknek a pótlását biztosítani kell. Ez kiemelkedő humánerőforrás-feladatot jelent, nem is beszélve az erőmű üzemidő-hosszabbításáról, ami pedig még ennél is komolyabb kihívást jelent az atomerőmű és a műszaki felsőoktatás számára is. (Folytatás a 2. oldalon) Nyilvános kuratóriumi ülés zás végül rengeteg buktató és nehézség árán négy év után fejeződött be, s a műegyetemi oktatóreaktor 35 éve, 1971. június 9-én hivatalosan is megkezdhette a működését. Ezt követően egy olyan szakmai és alkotó munka kezdődött meg, amely az egész magyar felsőoktatásra és a nemzetközi kapcsolatrendszerre máig is komoly kihatással volt és van. A reaktor következő vezetője Szatirtáry Zoltán egyetemi tanár, a kilencvenes évekre visszatekintve azt emelte ki, hogy a nukleáris létesítményekre vonatkozó időszaki biztonsági felülvizsgálat rendszerét a kilencvenes években vezették be, melynek addig nem volt előzménye Magyarországon. Ez a munka a paksi atomerőműre, a Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) kutatóreaktorára és a Műegyetem tanreaktorára vonatkozott. A munka az egyetemi reaktoron kezdődött, ahol minden fellelhető üzemzavarra vonatkozóan elvégezték a biztonsági vizsgálatot. A jelenről szólva Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének (BME NTI) igazgatója azt hangsúlyozta, hogy az oktatóreaktor a legidősebb magyarországi reaktor, Az idei Gastroblues fesztiválon - első ízben - a FINE (Fiatalok a Nukleáris Energetikáért) is képviseltette magát. Péntektől vasárnapig vártuk a nukleáris sátorba az érdeklődőket, ahol a már megszokott nukleáris totók kitöltetésével, javításával és az ehhez kapcsolódó kérdések megbeszélésével betekintést nyújtottunk a nukleáris élet különböző területeire. A nukleáris totó 13+1- es kérdése véleményfelmérés volt, melyekből megtudhattuk, hogy az atomerőmű üzemidőhosszabbitásáról a többség már hallott, sőt támogatja megfelelő műszaki, biztonsági és gazdasági feltételek teljesülése esetén. Véleményfelmérésünkből az is kiderült, hogy az érdeklődők a jövőben esetlegesen kialakuló erőművi kapacitáshiány esetén egy új atomerőműből és az alternatív energiaforrásokból együttesen szereznék be a villamos energiát. A beszélgetések mellett buszjáratokat szerveztünk a tájékoztató és látogatóközpontba, ahol a vendégek még kézzelfoghatóbb tájékoztatást kaphattak az atomenergia békés célú felhasználásáról és az erőmű működéséről. A három nap során gyakran eleredt az eső, ami az érdeklődök számát kissé csökkentette, de elmondható: mihelyt előbukkant a nap, a látogatók felkeresték a sátrunkat, és szívesen elbeszélgetettek a fiatal nukleáris szakemberekkel az atomenergiáról.-Lukácsi Tibor, FINE-titkár-A Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány (DMTA) kuratóriuma első alkalommal június 29-én a Bátaapátiban tartott nyilvános ülésén értékelte az alapítvány által kiírt pályázatokat. A pályázaton a hazai nukleáris létesítmények környezetében és az újabb tárolóhelyek kutatásában érintett térségek települései, valamint a településeken működő vállalkozók vehettek részt. Ez a lehetőség öt térséget érint - nevezetesen Paks, Kalocsa, Bátaapáti, Boda és Püspökszilágy -, ahol összesen 136 ezer ember él. Dr. Kocsis István kuratóriumi elnök elmondta: a most beérkezett 94 pályázatra mintegy 240 millió forintot osztott szét a kuratórium. A pályázatokban igényelt összeg megközelítette az egymilliárd forintot. Az értékelésnél három kategóriába sorolták a beérkezett pályaműveket. Kiemelt kategóriába azok a munkák kerültek, amelyek munkahelyeket teremtenek, és hozzájárulnak a helyi gazdaság fejlesztéséhez. Ebbe a kategóriába 26 pályázat került, amelyekben összesen 170 millió forint igényt fogalmaztak meg. A megítélt összeg 132 millió forint lett. Dr. Varga- Sabján László kiemelte Bátaapáti és térségét, mert kiforrott munkákat nyújtottak be, továbbá itt volt érzékelhető a nagyfokú együttműködési készség az önkormányzatok között. A második kategória a támogatandó pályázatok kategóriája volt. Az ide sorolt pályázatokban 146 millió forint igény merült fel, ezzel szemben a kuratórium 55.6 millió forintot ítélt oda. A harmadik kategóriába sorolt pályázatok nem abba a gondolatkörbe tartoztak, amelyeket az alapítvány megfogalmazott, viszont a kuratórium méltányolta az önkormányzatok helyzetét, és elfogadott ilyen pályázatokat is. Ebben a kategóriában 64.7 millió forint igénnyel szemben 46.6 millió forintot hagytak jóvá. Ám ez a 46.6 millió forint 160 milliós beruházás megvalósulását eredményezi. Végül a negyedik - a nem nyertek - kategóriába 43 pályázat került, ők a következő fordulóban ismét pályázhatnak. A kuratórium értékelése alapján a pályázatok tartalmi és minőségi elkészítésében nagy különbségek voltak. A térségek szerinti pályázatok száma és forintigénye a következők szerint oszlik meg:- Bátaapáti és térsége 40 pályázatot nyújtott be 400 millió forint igénnyel.- Boda és térsége 13 pályázattal, 50 millió forintos igénnyel.- Kalocsa és térsége 9 pályázattal, 100 millió forintos igénnyel.- Paks és térsége 20 pályázattal, 253 millió forintos igénnyel.- Püspökszilágy és környéke 12 pályázattal, 188 millió forintos igénnyel. A pályázatokon elnyert 240 millió forint 650 millió forint fejlesztési értéket generál. A következő félévben ismét lehet majd pályázni, amelynek értékelésére a negyedik negyedévben kerül sor. -Beregnyei-35 éves az oktatóreaktor SZAKMAI KONFERENCIA A MŰEGYETEMEN A magyar műszaki felsőoktatás legnagyobb kísérleti berendezése, a műegyetemi oktatóreaktor 35 éve, 1971. június 9-én kezdte meg hivatalosan működését. A hazai nukleáris technikai és energetikai képzés szempontjából meghatározó jelentőségű létesítmény falai között rengeteg hazai és külföldi szakember tanult az elmúlt három és fél évtizedben és közel százezerre tehető azon középiskolai tanulók és egyetemi hallgatók száma, akik betekinthettek az oktatóreaktor működésébe. A jubileum kapcsán szakmai konferenciát rendeztek június 9-én a Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetemen. A tanreaktor oktatói nemcsak a Műegyetem, hanem több hazai felsőoktatási intézmény hallgatóit, valamint számos külföldi hallgatót oktatnak. A reaktort az eltelt évek során több, világszerte elismert tudós, így például Teller Ede is meglátogatta mármondta megnyitójában Molnár Károly rektor. Keszthelyi Tamás, a Természettudományi Kar dékánja ehhez azt tette hozzá, hogy a 35 év alatt ez a reaktor az egész magyar műszaki felsőoktatás szimbólumává vált. A magyar energetika, a nukleáris ipar alapvető létesítménye a reaktor, amely meghatározó szerepet játszott Az orosz nagykövet látogatása az atomerőműben Igor Szavolszki, az Orosz Föderáció magyarországi nagykövete látogatott az erőműbe 2006. június 16-án. A hivatalos megbeszéléseket követően vendégeink üzemlátogatáson vettek részt. például a paksi atomerőmű létesítésében és működésében is. Pál Lénárd akadémikus szerinte egész Európában fogy a nukleáris szakemberek száma, melynek rengeteg társadalmi és politikai oka van, éppen ezért valóban nagyon aktuális, hogy felhívjuk a figyelmet a nukleáris szakemberek képzésének fontosságára. Éppen ezért már az általános, majd a középiskolákban fontossá kellene tenni a természettudományokat, hogy azután az egyetemekre olyan fiatalok jelentkezzenek, akik érdeklődnek például a nukleáris technika iránt. Csőm Gyula professzor — aki a tanreaktor építésében is részt vett, valamint első vezetője volt a létesítménynek - szerint a reaktor létesítése egészen a hatvanas évek elejéig nyúlik vissza, amikor Lévai András professzor először felvetette az atomenergiai elméleti oktatás, majd a tanreaktor szükségességét. Rengeteg szervezet, állami hivatal, hatóság és szakember öszszefogásával végül megszületett a döntés, és elkészültek a tervek. Ez az időszak 1963-tól 1967-ig tartott, majd megkezdődött az építkezés. A beruhá
