Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)
2006-01-01 / 1. szám
2006. január 1976-2006 9. oldal Sikeres évet zár az RHK Kht. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság (RHK Kht.) négy országos jelentőségű programján belül a legdöntőbb előrehaladás az atomerőművi eredetű kis és közepes aktivitású hulladékok végleges tárolójának programjában történt azzal, hogy a parlament döntő többséggel előzetes elvi hozzájárulást adott Bátaapáti (Üveghuta) térségében a földtanilag már alkalmasnak minősített területen a hulladékok tárolására alkalmas létesítmény előkészítő tevékenységének megkezdéséhez. A jövő évet nehezítheti viszont, hogy a költségmegszorítások miatt csúszhat a kivitelezés, ez pedig az atomerőműnek okozhat többletkiadást - jelentette be december 12-ei évértékelő sajtótájékoztatóján Hegyháti József ügyvezető igazgató. Hegyháti József elmondta azt is, hogy az idei évben a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból (KNPA) 11,11 milliárd forintot költött a négy (Bátaapáti kis és közepes aktivitású hulladék végleges tárolójának létesítése, a paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója /KKAT/, a nagy aktivitású radioaktív hulladékok és kiégett nukleáris üzemanyag végleges elhelyezése (Nyugat-Mecsek) és a Püspökszilágyi radioaktívhulladékfeldolgozó és -tároló bővítése, korszerűsítése) projekt finanszírozására a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. Mint jelezte: a jövő évben ugyanennyi, vagyis szintén 11,11 milliárd forinttal gazdálkodhat az RHK Kht., ez pedig mintegy 4 milliárd forinttal kevesebb a szükségesnél, ezért csúszhatnak a megkezdett munkákkal. Nagyon fontos lépés történt a kis és közepes aktivitású hulladékok végleges tárolójának ügyében azzal, hogy a parlament november 21-én 339 igen, 4 nem és 8 tartózkodás mellett elfogadta azt a határozatot, amely kimondja: az Országgyűlés előzetes elvi hozzájárulást adott a Bátaapáti (Üveghuta) térségében, a földtanilag már alkalmasnak minősített területen a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolására alkalmas létesítmény előkészítő tevékenységének megkezdéséhez. Szintén lényeges, hogy ezt megelőzően július 10-én a helyi lakosság szintén elsöprő többséggel, 90,7%-os elfogadottsággal támogatta a tároló létesítését. A tároló megvalósításának költsége úgy oszlik meg, hogy 2004 végéig a kutatásokra 13,6 milliárd forintot, a további kutatásokra 16 milliárd forintot, és a megvalósításra 2004-es árszinten még további 10 milliárd forintot kell fordítani. W Hegyháti József szerint mivel nem kapnak elég pénzt a tárolóra a jövő évi költségvetési számok alapján, ezért azt szeretnék elérni, hogy 2007 végére elkészíthessenek egy háromezer hordó befogadására alkalmas ideiglenes tárolót, és ezt követően, 2008-ra készítenék el a végleges tároló első részét. Ugyanis ha nem sikerül határidőre elkészíteni a tárolót, akkor Pakson kell megoldani az átmeneti tárolást, az viszont legalább 3 milliárd forintos pluszköltséget jelent az atomerőműnek. Az idén februárban indult felszín alatti kutatások során megkezdődtek a két lejtősakna vágathajtási munkálatai. Mára a két kihajtott szakasz 500 méter körüli, és 250 méternél elkészült az első keresztvágat is. Ennek a munkának az elsődleges célja az, hogy a tároló építésére már alkalmasnak minősített kőzeten belül meghatározhassák a leendő lerakó pontos helyét. Ezzel párhuzamosan dolgoznak a paksi atomerőműben lévő KKAT bővítésén is, mert a jelenlegi 11 kamra, amely 4.950 kazetta befogadására alkalmas, hamarosan megtelik. A mostani szakasz újabb 5 kamra megépítését irányozza elő, helyet biztosítva további 2.250 kiégett fűtőelemnek. Az építkezésnek 2007. első félévében be kell fejeződnie, ám ezt is lassíthatják a szűkös gazdálkodási lehetőségek. Lényeges feladatuk a nagy aktivitású radioaktív hulladékok és a kiégett nukleáris üzemanyag végleges elhelyezését biztosító nyugat-mecseki tároló kutatási programjának folytatása, ám pénzhiány miatt gyakorlatilag leállt a munka. A 2003-ban újraindult kutatási program — amely a tervek szerint 2008-ig tartana - legfontosabb feladata a felszín alatti kutatólaboratórium helyszínének kiválasztása. A püspökszilágyi, nem atomerőművi eredetű kis és közepes aktivitású hulladékok tárolója befogadóképességének határára érkezett, a négy nagy medence (5.040 m3) betelt. A teljesen felújított üzemi épület megkapta a hosszú távú üzemeltetési engedélyt, mely egyben átmeneti tárolóul is szolgál. A jelenlegi biztonságnövelő program keretében dolgoznak a telephely műszaki színvonalának javításán, a medencékben elhelyezett hulladékok átválogatásán, tömörítésén, amely további tárolási hely felszabadítását eredményezi, így még évtizedekig működhet majd a tároló. Hegyháti József végezetül kiemelte, hogy az RHK Kht. mind a négy nagy programját a telephelyek, illetve a kutatási programok helyszínén lévő önkormányzati társulások fokozott figyelme és érdeklődése kíséri. A 37 érintett település önkormányzatai és lakosai elfogadták a környezetükben folyó fejlesztéseket, beruházásokat és kutatásokat, mely így nyugodt és kiszámítható társadalmi hátteret biztosít. -Mayer György-GVIGH-karácsony Molnár László gazdasági vezérigazgató-helyettes december 21-én az ASE Étteremben látta vendégül a 2005. évben kiváló munkát végzett dolgozóit. Évértékelő beszédét követően átadta a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság Gazdasági Nívódíjában részesülteknek az elismerést. DÍJAZOTTAK: Tibayné Feil Anita: az amortizációs politika kidolgozásának elismeréseként. Csanádi András: a Gazdasági Hatékonyságnövelő Program kidolgozásának elismeréseként. Wolf György: a beruházási tevékenység megújításában való kiváló munkájának elismeréseként. Bodajki László: a szolgáltatási tevékenység megújításának elismeréseként. Kékesi Róbert: az SAP-verzióváltásban és az SRM-modul bevezetésében nyújtott kimagasló munkájának elismeréseként. Dr. Nagy Dénes: a társaságnál eltöltött 24 év kiváló munkájának elismeréseként. Madács Mária: a társaságnál eltöltött 20 év kiváló munkájának elismeréseként. Gratulálunk a kitüntetetteknek!-Wollner Pál-3 D 1976-2006 Gastroblues lemezbemutató A dunakömlődi faluházban került sor „A kézdivásárhelvi családok karácsonyáért” jótékonysági koncerttel egybekötött lemezbemutatóra 2005. december 3-án. Gárdái György úgy döntött, hogy a kézdivásárhelyi családoknak juttatja a bevételt. Az összejött, közel százötvenezer forint adományt maga Paks testvérvárosának polgármestere, Török Sándor vette át. A rendezvényen a hazai érdeklődőkön kívül részt vettek galántai, székely udvarhelyi és szabadkai vendégek is. Az est zenei házigazdája a paksi Chameleon Group volt, a vendégszereplők pedig a PMD Blues Band, és Katona T.&Blues Power voltak. Fellépett a koncerten Ferenczi György is. Megjelent a 13. Nemzetközi Gastroblues Fesztivál legjobbjait idéző CD és DVD, mely minden eddiginél jobban sikerült technikailag és tartalmilag is. A most elkészült kép- és hanghordozókat korlátozott számban meg is vásárolhatják az érdeklődők. -Wollner Pál-Látogatóban Gottschall Károlynál, a PA Rt. nyugdíjas művezetőjénél Gottschall Károly 1980. szeptember 15-vel került a Paksi Atomerőmű Vállalathoz művezetői beosztásba. Több évtizedes szakmai tapasztalattal a háta mögött kezdte meg a munkáját az új munkahelyén. A rábízott feladatokat mindig igyekezett a legjobb tudása szerint elvégezni. Személyes példamutatásával vezette és irányította kollégáit. 1993. december 31-vel 58 évesen - 43 éves munkaviszony után - elment nyugdíjba. Gottschall Károlyt paksi otthonában kerestem fel, hogy közösen idézzük fel az erőműben történt közel másfél évtizedes eseményeket, amire a mai napig szívesen gondol vissza.- Jól nézel ki, gondolom a látszat nem csal!- Valóban, panaszra nincs okom. Az egészségemmel semmi probléma. Lehet, hogy közhelynek tűnik, de én mindent megteszek annak érdekében, hogy az állóképességemet megőrizzem. Egészséges életet élek. Hetente kétszer járok az uszodába. Legtöbb esetben a lakásom és az uszoda közötti távolságot - kb. 3+3 kilométer - sétálva teszem meg. Lehetőséggel élve elmegyünk Balatonfüredre is, ahol mindig jól érezzük magunkat, legtöbbször az unokákkal együtt, kellemesen eltöltjük az egy hetet. Amikor az erőműbe jöttem dolgozni, szinte azonnal a horgászegyesület tagja lettem. A horgászás gyerekkorom óta kedvenc időtöltésemnek számított. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy szerető feleségem - mint sok minden másban - nemcsak elkísér a vízpartra, hanem aktív horgásztársam is.- Hogyan lettél PAV-os?- A Tiszai Vegyikombinátban dolgoztam művezetőként. Hartai születésű vagyok. Idős szüleim látogatása 400 km távolság miatt - Tiszaújvárosból - nem volt könnyű abban az időben, elsősorban a tömegközlekedésre gondolok. Mint mindenki, én is hallottam, hogy Pakson erőmű fog épülni. A hetvenes években is foglalkoztam azzal a gondolattal, hogy közelebb kerüljek a szüléimhez, munkahelyet változtassak. Kollégáim közül többen már az erőműben dolgoztak. Egy alkalommal Márton Jánossal is találkoztam. Beszélgetés során szóba került, hogy én is szívesen dolgoznék az atomerőműnél. A lehetőség adott volt, mégsem léptem olyan könnyen. 45 évesen, 17 év a Tiszai Vegyikombinátban, ahol megbecsültek, ahol jól éreztem magam anyagi vonatkozásban is - nehéz volt otthagyni mindent. A beilleszkedés sem volt olyan könynyű. Nem a kollégákkal vagy a vezetőimmel volt baj, inkább a magasan épülő betonmonstrummal. Őszintén megvallva, sokkolt a látvány. A helyi ismeret megszerzése, a számtalan tanfolyam segített abban, hogy az új munkahelyemen is jól érezzem magam. Az első évek tanulással teltek. Hónapos tanfolyamokat végeztem sok társammal együtt Szovjetunióban, Németországban és Csehszlovákiában. A vállalat vezetése arra törekedett, hogyha a blokkok elindulnak, mi mindenkor, minden helyzetben biztonságosan üzemeltessük az erőművet. Visszatekintve az akkori időkre, úgy ítélem meg, hogy a sok tanulással, szorgalommal, elhivatással megfeleltünk az elvárásoknak. A blokkok elért eredményei mindezt bizonyították, akkor is és most is. Soha semmiféle lazaságot nem engedhettünk meg magunknak. Vezetésem alatt álló 20- 25 munkatársammal a SZUZ- hajtásért (szabályozó és biztonságvédelmi rendszer) feleltünk. Jó csapattal, kiváló szakemberekkel dolgoztam együtt. Az idő haladtával, közeledve a 60. évemhez, úgy gondoltam, hogy eljött az idő, hogy a fiataloknak adjam át a helyemet. A paksi atomerőműben eltöltött majd tizennégy év hamar elmúlt, sok munkával, sok sikerrel. Szép, tartalmas idő volt,jó visszagondolni azokra a dolgos évekre. Azért volt szép, mert rossz emlékeket nem őrzök a szívemben. Szép és egyben fájdalmas emlék is a nyugdíj as-búcsúztatásom, mert el kellett búcsúznom a kollégáimtól. Szerencsére nem véglegesen, hiszen valamennyien helyben vagy Paks környékén laknak.- Nyugdíjasként jártál az erőműben?- Sokszor bemegyek a volt munkahelyemre, ha van rá lehetőségem, elbeszélgetek pár mondat erejéig a volt munkatársaimmal. Külön öröm számomra, hogy minden alkalommal meghívnak, ha valamelyik munkatársam nyugdíjba megy. Ilyen alkalommal módom van megismerni az utódokat, az új munkatársakat.- Családodról légy szíves, mondjál valamit.- Szintén nyugdíjas feleségemmel - akivel 42 éve élünk együtt szeretetben, megértésben, boldog házasságban - társasházban lakunk. Tavasztól őszig Domboriban épült üdülőnkben vagyunk felnőtt gyerekeinkkel, unokáinkkal együtt, ha van rá lehetőségünk. Sajnos fiunk 9 éve Belgiumban dolgozik. Őt, feleségét és iskoláskorú fiú- és lányunokánkat ritkán látjuk. 3.000 km nagy távolságot jelent. Nagyon hiányoznak. Asszony lányunk szerencsére helyben lakik; az 5 éves fiú ikrek, a család közelsége részben pótolja a másik gyerekünk és családja hiányát. Nagyszülői szeretettel szeretjük unokáinkat, a kicsiket simogatással, kényeztetéssel, a külföldön élőket gondolatban öleljük magunkhoz. Sajnos ilyen a szülői sors, amikor kirepülnek a gyerekek a családi fészekből. A szeretet, a törődés, az egymás segítése teszi teljessé ebben a korban az ember életét. Amikor nincs kiszolgáltatva senkinek. Azt hiszem a boldog ember soha sem öregszik meg igazán. 70 éves elmúltam. Nem érzem, hogy öreg vagyok.- Köszönöm a beszélgetést. További jó egészséget kívánok Neked és kedves családodnak! -MJ.I
