Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)
2006-06-01 / 6. szám
2006. június 1976-2006 5. oldal Ami Gerjenből látszik Mi látszik Gerjenből? Mit látni Gerjenből? Ilyen gondolatok kavarogtak bennem, miután meghallgattam Molnár József gerjeni polgármester tájékoztatóját arról, hogyan élik meg az atomerőmű közelségét. Mint minden újra nyitott fiatalember, az egyik ötlet megvalósítása után egy újabb ötlettel áll elő, ráadásul csapatjátékos, ezért biztos háttere van az ötletek sikeres megvalósításához. Gerjen - mint a TEIT (Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás) tagja - pályázatot nyújtott be az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz (OKF) a már meglévő háttérsugárzást ellenőrző műszerpark korszerűsítésére. Az eredmény: Gerjen, Dunaszentgyörgy és Paks egy-egy modem mérőberendezést nyert, közel hárommillió forint értékben. A műszer által mért háttérsugárzási adatokat havonta hozták nyilvánosságra a Gerjeni Hírekben. Mint egy jó team, nem elégedtek meg az elért eredménnyel, jobbat és korszerűbbet szerettek volna. Azt kívánták elérni, hogy ne utólagosan közöljék az adatokat, hanem a pillanatnyi mérési eredmények jelenjenek meg az illetékesek és érdeklődők előtt. Újabb pályázat, újabb siker, és ma már olyan honlapjuk van (www.gerjen.hu), amelyről a pillanatnyi mérési eredmények olvashatók le, és öszszevethetők az erőmű és az OSSKI (Országos „Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet) által mért adatokkal. Ezekről az eredményekről számolt be Molnár József Brüsszelben, a GMF (Nukleáris Létesítmények Körüli Európai Önkormányzatok Csoportja) tanácskozásán, ahol nagy sikere volt az általa elmondottaknak, és meglepte a jelenlévőket ez az egyedülálló mérési rendszer. Ezt követően ők is meglepődtek, amikor az OKF közölte velük, hogy az osztrákok - egy nemzetközi egyezményre hivatkozva - egy mérőkonténert szeretnének elhelyezni Geijenben. A meglepetés elmúlta és a szükséges hivatalos körök megtétele után igent mondtak a telepítésre. Az volt a feltételük, hogy legalább öt főt képezzenek ki a konténermérőállomás kezelésére, továbbá a mért eredmények megjelenhessenek Geijen honlapján is. Az egyezség megszületett, várják a telepítendő konténert. Mit látni Getj énből ezek után? Azt, hogy Molnár József és csapata ismét messzebb tekintett. Ugyanis a teljes felújítás alatt álló önkormányzati épületben kialakítanak egy szobányi látogatóközpontot. Azt tervezik, hogy az oktatási minisztérium segítségével megpróbálják elérni: a környék általános és középiskolásainak fizikaóráiból legalább egy-egy órát itt tartsanak meg, ugyanis közben olyan munkatársuk lett, aki Hollandiában végzett környezetvédelmi mérnök. Az atomerőmű látogatóközpontjával is szorosabbra kívánják fűzni a kapcsolatot. Az odalátogató csoportokat szeretnék Getjenbe is elhívni, hiszen a távolság nem nagy, és még a vendéglátást (ebédeltetést) is meg kívánják oldani. Ezzel az elképzelésükkel már valóban egyedülállóak nemcsak Európában, hanem a világon is. Ez látszik Gerjenből, ezt mutatja és nyújtja ez a kis falu Európának. -Beregnyei-A GMF elnökségi ülése Magyarországon ismerhetik meg. Döntés született az ügyben is, hogy a GMF rendes évi közgyűlését ez év októberében Brüsszelben rendezik meg. A találkozó egyben kitűnő alkalmat adott arra, hogy a GMF vezetősége a helyszínen ismerje meg a két magyar társulás tevékenységét. A vendégek megtekintették a Bátaapátiban zajló munkálatokat, ellátogattak Bodára és Kővágószőlősre. Az elnökség svéd, spanyol és magyar tagjai tárgyaltak a TETT és az NymTIT több vezetőjével, polgármesterekkel, önkormányzatok képviselőivel. Tájékoztatást kaptak a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht., valamint a Mecsekére Környezetvédelmi Zrt. képviselőitől a két társaság tevékenységéről. A látottakról sajtótájékoztatón számoltak be, melyet Roland Palmqvist, a GMF elnöke a következőképpen foglalt össze: „Az itt látottak megerősítették bennem azt, hogy Magyarországon az önkormányzatok és a közelükben található nukleáris létesítmények közötti kapcsolat nagyon jó. A nemzetközi szinten is elismerést érdemlő kapcsolatrendszer példaértékének egyik jele, hogy a magyar társulások egyre meghatározóbb szereplői a GMF-szervezetnek.”-Dohóczki Csaba-Magyarországon tartotta elnökségi ülését a Nukleáris Létesítmények Körüli Európai Önkormányzatokat (GMF) tömörítő szervezet vezetősége 2006. május 16-18. között. A nemzetközi szervezet elnöksége a két új magyar tagtársulásának, a Társadalmi Ellenőrző és Tájékoztató Társulás (TETT) és a Nyugat-mecseki Társadalmi Információs Társulás (NymTIT) meghívásának tett eleget azzal, hogy hazánkba szervezete soron következő elnökségi ülését. m GROUP OF EUROPEAN MUNICIPALITIES WITH NUCLEAR FACILITIES bővítését célzó angliai, csehországi és szlovákiai találkozókról. A GMF következő projektje a 2006-ban Franciaországban, Flamanville-ben sorra kerülő esemény, ahol a GMF-tagok az atomerőmű és a térség kapcsolatát Az elnökségi ülés első részében a GMF és az Európai Unió közötti kapcsolattartás aktuális kérdéseiről volt szó. Az elnökség beszámolót hallgatott meg többek között az Európai Bizottság Közlekedési és Energiaügyi főigazgatójával, M. Ruettevel folytatott tárgyalásról, majd egyeztette az unió támogatásával megvalósuló projektek helyzetét. Az elnökség összegezte a közelmúltban megjelent, az EU energia-, illetve tájékoztatáspolitikáját tárgyaló Zöld Könyv és Fehér Könyv fontosabb témáit. Beszámoló hangzott el a Romániában, Cemavodában megtartott GMF- konferenciáról, valamint a szervezet A szomorú szeder titka A Tolna megyei Szedres község határa már a bronzkorban is lakott volt, a kelták idejében és az Árpád-korban pedig több kisebb falu is élt a község mai területén. A község alapítója, Bezerédj István - aki 1839-ben önálló települést hozott létre - a selyemhernyó etetéséhez tömegesen használt eperlevél biztosítása érdekében, birtokán egész szederfasorokat ültetett. Innen kapta nevét Szedres. Bezerédj István elsősorban nem a selyemhernyó tenyésztésével írta be nevét a történelembe, hanem reformkori közéleti szerepléseivel, s azzal, hogy ő volt az első önként adózó magyar nemes. Lemondott jobbágyai kilencedéről, és felszabadította őket. Fiatalon elhunyt felesége, Bezerédj Amália a jobbágygyerekek számára a birtokon, a Szedres melletti Hídjapusztán létrehozott egy „kisiskolát”, és az általa írt „Flóri könyve” gyermekirodalmi alkotás 16 kiadást ért meg. Bezerédj István a község alapításakor arról is rendelkezett, hogy a tanító köteles faiskolát tartani, és a legjobb diákok között évente 6 gyümölcs, 6 dió és mintegy félszáz eperfát kiosztani. Az eltelt több mint egy évszázad alatt a szederfák többsége kipusztult, így az önkormányzat 2001-ben fásítási programba kezdett, amelyet ebben az évben is folytatott. Az erőmű Bezerédj-család sírhelye Az újonnan ültetett szomorú szederfa mindkét alkalommal támogatta a fásítást, mintegy félmillió forint értékű facsemete és cserje ajándékozásával „bezöldítettük” a falut. Koleszár Mihály, Szedres község polgármestere meghívására május végén rövid látogatást tettünk a településen, végigsétáltunk az újonnan telepített szederfasoron, megtekintettük a település központjában a névadó szobrát és az azt körülölelő újjávarázsolt parkot. Majd rövid útra indultunk a falu határába, ahol két természetvédelmi terület is található rendkívül gazdag növény- és állatvilággal. Itt fészkel a sárszalonka, a partszakadásokban a jégmadár, illetve a közeli löszpart színpompás madara, a gyurgyalag. A közel 60 hektáros legelőn tarka sáfrány és tavaszi hérics nyílik. A Holt-Sárvíz területe, a 14 hektáros tó és környéke kiváló pihenő- és horgászhely. Vizében ponty, dévér, kárász, csuka, süllő, amur és harcsa akad horogra. Sétánk a falu melletti kiserdőben ért véget, amely a 30 éve bezárt régi temetőt és a Bezerédjcsalád sírhelyét rejti magában. Az emlékhelyet minden évben az általános iskola diákjai teszik rendbe. Érdemes ellátogatni az erőműtől jó negyedórányi távolságra lévő községbe, és felfedezni a szomorú szeder titkát, és betérni egy igazi szedresi halászlére! Környezeti ismeretek verseny és tájékoztatás Kalocsán Háromnapos, a környezeti kérdéseket tárgyaló rendezvényre kerül sor Kalocsa egyik középiskolájában április 10. és 12. között „Kossuthos diákok Földünk jövőjéért” címmel. A Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola szervezésében közel nyolcvan diák vett részt a programokon. Részben saját előadásaikban fogalmazták meg véleményüket a környezet megóvásának lehetőségeiről, részben meghívott előadók segítségével tájékozódtak a kérdéskörről. A nukleáris technika, az atomerőmű sem maradhatott ki az ismeretek sorából, így a Paksi Atomerőmű Zrt. és a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. előadói is jelen voltak a rendezvényen. Buday Gábor a radioaktív hulladékok keletkezési útjait és elhelyezésének lehetőségeit ismertette a diákokkal és a tanárokkal. Kovács Ferenc az erőmű üzemidő-hosszabbítási törekvéseit és eredményeit tárta a hallgatóság elé. Dr. Aszódi Attila a megújuló energiaforrások és az atomenergia hazai alkalmazási lehetőségeiről szólt. Az utolsó nap délutánján a diákok nívós versenyen mérhették össze tudásukat, amelyet bizonyosan gazdagított a frissen szerzett ismeretanyag is. Cégünk a 30 éves történelmét bemutató fotókiállítást bocsátotta a szervezők rendelkezésére, illetve számos tájékoztató anyaggal és reklámhordozóval ösztönözte a versenyzőket további nukleáris ismeretek megszerzésére. Az RHK Kht. fotóanyaga is nagyban segítette az érdeklődőket a helyes ismeretek elsajátításában. Két kategóriában az erőmű vállalta az ajándéktárgyak biztosítását az első helyezettek számára. így a — kisiskolásoknak rendezett - rajzverseny győztese és a középiskolások vetélkedőjén első helyezést elért csapat minden tagja egy-egy MP3-lejátszót kapott ajándékba. Társaságunkat e sorok írója képviselte.-Varga József-KÖZHASZNUSAGIJELENTES Az alapítvány neve: „2010-es Sporttal a Jövőért” Alapítvány. Székhelye: Paks, Domb u. 46. Célja: az ifjúsági, diáksport támogatása, fellendítése, szervezése, alapvetően a kajak-kenu sportágban, az iskolai tömegsport támogatása a kajak-kenu és a kosárlabda ágazatban. A 2005. évi gazdálkodás adatai: az összes közhasznú tevékenység bevétele 902 000 Ft, összes ráfordítás 839 000 Ft. A „2010-es Sporttal a Jövőért” Alapítvány ezúton megköszöni mindazoknak, akik a 2004. évi szja 1%-át az alapítványnak ajánlották fel. A befolyt 786 466 Ft-ot sportruházat és sporteszközök vásárlására fordítottuk. Kérjük, ha módjukban áll, továbbra is támogassák az alapítványunkat! Adószámunk: 18850831-1-17 A kuratórium nevében: Lacza János, a kuratórium elnöke
