Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)

2006-05-01 / 5. szám

2006. május 1976-2006 11. oldal CeBIT 2006, Hannover 2006. március 9-15. között, immár huszadik alkalommal megrende­zett informatikai szakkiállítás és vásár az elmúlt évek alatt a legna­gyobbé nőtte ki magát a világon. Ennek megfelelően a méretek is lenyűgözőek voltak: a nettó kiállí­tási terület 310 000 m2, a 6262 kiál­lító több mint a fele külföldről ér­kezett, 71 országból. Talán egy mutatószám­mal lehet a méreteket leg­jobban érzékeltetni: a ki­állítás teljes nyitvatartási idejét (7*9*3600=226800 másodperc) osztjuk a kiál­lítási területtel (310 000 m2), kevesebb mint egy másodperc jut 1 m2-re. A kiállítás ideje alatt konfe­renciákat és fórumokat (70, ~2000 előadás), céges előadásokat, sajtótájékoz­tatókat (170) tartottak. Alaposan fel kellett ké­szülni, hogy a látogató megtalálja a tendenciákat, a lényeget ebben a szinte határtalan információ­­áradatban. Az újdonságok gyűjteménye (TPI) idén 960 témára hívta fel az újságírók figyelmét. Ünnepélyes keretek között hat ka­tegóriában osztották ki a Vogel- Burda jóvoltából a CeBIT Oscar-dí­­jakat: • Hardware - Core Duo (Intel) • Software - TruPrevent (Panda Soft­ware) • Kommunikáció - HSDPA (T-Mobil) • Digitális fotográfia - EasyShare V570 (Kodak) • Fejlesztés — LED-Vetítési-Techno­lógia (Texas Instrument) • Szórakoztatás -Xbox live (Microsoft)- Music Flatrate (Napster)- In2Movies (Warner Bros) Az elektronikus sajtó egyesülete (UIPRE) felkérte az idegenbe szakadt honfitársukat, hogy tartson előadást az újdonságnak számító DLP-chipről és alkalmazási lehetőségeiről. A Digital Light Processor (DLP) az első olyan chip, mely mozgó alkatrészeket tartal­maz. Piezo-kristályokkal támasztanak meg „mini” alumínium­­tükröket. A kristályok mérete elektronikus úton változtatható, ezáltal a tükör elfordul ±10-12°­­ot. A kép úgy áll elő, hogy a ráeső fényt az op­tikába vagy mellé, egy elnyelő felületre vetíti. A színezést az elkészült fényképen utólag végzik el egy forgó színtárcsá­val. Később tudtam meg, hogy ez is lehetett volna magyar találmány, mert egy szentesi fizikatanár (Gila Roland) 1997-98 között kidolgozta, be is adta, de nem vitte végig a szabadalmát tá­mogatás, biztatás hiányában. Több ne­ves cég alkalmazta már vetítőjében az új rendszert nagy fényereje, kontraszt­ja, valamint várhatóan hosszú élettar­tamában egyenletes jó képminősége miatt. Az új Toshiba FF1 alig fél kiló akkumulátorral együtt. Teljes töltéssel 2,5 órán keresztül működik, az új LED-es megvilágítástechnikának kö­szönhetően. A képátvitel a - kornak megfelelően - vezeték nélküli. Ez a fejlesztés méltán nyerte el a CeBIT Oscar-díjat. Az egyetemek a 9-es csarnokban mutatták be kutatási témáikat. Tavaly előtt kutatási jelentések összefoglaló­jához jutottunk hozzá könyv formájá­ban. Kíváncsi voltam, ezen a terüle­ten merre haladtak előre. • Például a szakértelem hatékony­ságát növelték meg a hadseregben egy teljesen mobil PC-vel. Ezzel a segédeszközzel és természetesen a szükséges szerszámokkal felszerel­kezve mennek a dolgozók a repülő­gépekhez, helikopterekhez, hogy el­végezzék az ellenőrzéseket vagy a javításokat. Ha eltérést tapasztalnak, felveszik a kapcsolatot az ügyeletes szervizmérnökkel. A mobil PC-hez csatlakoztatott kamerán keresztül látható az eltérés, megbeszélik, és a szükséges adatokat a szemüvegére vetítve megkapják, mint a „fejre PC- nél”. • „Tudáskonzerv”: érdekes és hasz­nos felhasználása volt a sétálóvideó­nak, a szerelési munkafázisokat vetí­tette lépésenként a dolgozó látóteré­be, a szemüvegére. • Az elmúlt évek terméke volt, amikor a számítógép felismerte a diktált szövegeket és parancsokat. A Fraunhoffer kutatói tovább léptek a gondolatfelismerés felé. Az úszósap­kával fejre illeszthető 128 érzékelő az agyhullámok alapján kombi­nálja ki, mit is akarunk írni. Az informatika „beépül” a ru­házatunkba. Divattervezők extra­vagáns női tavaszi kabátot mutat­tak be, melybe bevarrták a vezeté­keket, melyekhez csatlakoztatha­tók eszközeink. A mobiltelefon, rádió és MP3 lejátszó kezelőszer­vei a zsebhajtókán találhatóak. Szerverparkok biztonsági áram­ellátását az akkumulátortelepeken és a generátorokon kívül a tiszta energiát termelő üzemanyag-cel­lákra is rá lehet bízni. 3-60 kW teljesítményhatárig gyártja és for­galmazza a Rittal. A Toshiba régóta ígérgeti a notebookhoz csatlakoztatha­tó, azt 2,5 órán keresztül üzemben tar­tó mini üzemanyagcellát. Nagyon szerettem volna venni egy folyókézírást tároló és felismerő hor­dozható készüléket (120 euro), mely alig nagyobb egy gyufásdoboznál, mégis 50 A4 oldalnyi anyag fér bele. Az erőműben is sok felhasználási területe lehetne. Speciális toll teszi lehetővé a rádiófrekvenciás távmérésen alapuló szkenelést. A mintaszövegeket még ki­írt (ronda, olvashatatlan) kézírásomból is „visszaállította”, mintha bebillen­tyűztem volna, de a beállítástól függően angol, német vagy svéd szavakat akart behelyettesíteni például a söprű, énekesmadár, huza-vona helyébe. Jövőre már magyarul is fog tudni - búcsúztak a fejlesztők. Igen nagy offenzívára készül a rációfrekvenciás azonosítás (RFID). Tehetik, mert az áraik jelentősen csökkentek: egy címke ára 0,08- 0,2 euro. A bevásárlóközpontok­ban még mindig jelentős a pénz­tárnál elvesztegetett idő. Ha rádió­­frekvenciás címkékkel ellátott árukkal pakoljuk meg a bevásárlóko­csit, a pénztárnál szinte egyszerre, az áru kipakolása, mozgatása nélkül kiol­vassa a kosár tartalmát, és érvénytele­níti a kódokat, hogy a kijáratnál elhe­lyezett kapuk már ne jelezzenek be. A „zöldek” egy szömyrobotszob­­rot építettek a bejárat elé használha­tatlan informatikai eszközökből, hogy felhívják figyelmünket azok fo­kozottan környezetszennyező hatásá­ra. Hasznos kis füzetet nyomtak a ki­állításról távozók kezébe a veszélyek és tüneteik felsorolásával. A kiállításnak 450 000 látogatója volt, melynek zöme (85%) szakem­ber. Rengeteg hasznos információhoz jutottunk, gyűjtöttünk később feldol­gozandó prospektusokat, demó CD- ket és programokat is. -gyulai-Törzsgárdatagsági elismerések 2006. április 20 éves Ferencz Tamás HŰIG HUFO Mun­ka- és Személyügyi Osztály, 1986. április 8.; Varjú Attila BIG BIFO Üzemviteli Biztonsági Osztály, 1986. április 1.; Nepp Györgyné ÜVIG Üzemirányítási Főosztály, 1986. ápri­lis 2.; Takács József ÜVIG UVFO Reaktor Osztály, 1986. április 15.; Kovács Mihály ÜVIG ÜVFO Külső Technológiai Osztály, 1987. április 1.; Krancz István ÚVIG UVFO Irá­nyítástechnikai Üzemviteli Osztály, 1986. április 3.; Kövesi József ÜVIG VEFO Vegyészeti Technológiai Osz­tály, 1986. április 16.; Mácsik Ferenc ÜVIG VEFO Vegyészeti Technológi­ai Osztály, 1986. április 16.; Csákvári Ferenc 1986. április 7.; Palotás Fe­renc MVIGH MÍG Radioaktív Hulla­dékok Kezelése Projekt, 1986. április 28.; Kovács Andrea MIG MFO Épí­tész Műszaki Osztály, 1986. április 2.; Bunkóczi András KÁIG KTFO Gépész Karbantartás Technológiai Osztály, 1986. április 2.; Tóth István KÁIG KAFO Armatúra Karbantartó Osztály, 1986. április 1.; Szabadi Já­nos KÁIG SZFO Villamos és Instal­lációs Szerviz Osztály, 1986. április 1.; Házer Antal KÁIG ÜFFO Digitá­lis Rendszer Osztály, 1986. április 28.; Tori Tamás KÁIG ÜFFO Digitá­lis Rendszer Osztály, 1986. április 30.; Rácz Vilmosné GVIGH Pénzügyi és Számviteli Főosztály, 1986. április 8.; Halász János GVIGH Logisztikai Főosztály, 1986. április 14.; Böröcz László GVIGH LOGFO Beszerzés­előkészítési Osztály, 1986. április 1.; Kapinya István GVIGH LOGFO Be­szerzési Osztály, 1986. április 29. 30 éves Kiss ■/ózse/MVIGH ÜVIG Ügyeletes Mérnökök, 1976. április 29.; Mester­­házy Árpádné ÜVIG VEFO Vegyé­szeti Ellenőrzési Osztály, 1976. ápri­lis 1.; Benedeczki Ferenc MVIGH MÍG Létesítési Osztály, 1976. április 1.; Mesterházy Árpád KÁIG KTFO Irányítástechnikai Karbantartás Tech­nológiai Osztály, 1976. április 1. Az Integrált Műszaki Rendszer bevezetésének II. fázisa A PA Zrt. Integrált Műszaki Rendszer (IMR) bevezetésének el­ső fázisában 2005. december I2-én a paksi atomerőműben elindult az amerikai Indus cég által kifejlesz­tett PassPort nevet viselő szoftver több modulja. Az IMR bevezetése során újfajta témavezetési műkö­dési modellt alkalmaztak a koráb­ban használatos projektszervezet­tel szemben. Az IMR-t - mint az Informatikai Stratégiai Terv egy kiemelt témáját - Aradi János PA Zrt.-os témavezető irányításával valósították meg.- Eredményes megoldás­nak tekinthető az az alkal­mazott gyakorlat, miszerint nem a szoftverszállító, ha­nem az információtechnoló­gia és az irányítási rendsze rek bevezetése, kiépítése terén nagy tapasztalattal rendelkező, erre szakosodott tanácsadó cég, az Accenture által nyújtott szolgáltatást használva sikerült az IMR I. fázisá­ban kitűzött fejlesztéseinket megva­lósítani - nyilatkozott Aradi János, az üzemviteli igazgatóság főtechno­lógusa. A pozitívumok mellett meg kell említeni a túlzott elvárásokból szár­mazó tapasztalatokat is. Sajnos sokan egyenlő­ségjelet tesznek az IMR és a PassPort közé. A tisztánlátás érdekében először tekintsük át az IMR működési rendjében kifejtett két legfontosabb fogalmat. PassPort: az Integrált Műszaki Rendszer témájának közép­pontjában álló informatikai alkalma­zás, az Indus cég csomagszoftverének alkalmazása. Integrált Műszaki Rendszer: az IMR a PA Rt. integrált műszaki in­formatikai rendszerének kialakítá­sára indított témája. A PassPort be­vezetése mellett az IMR témakörébe tar­toznak azok a műsza­ki informatikai alkal­mazások, ahonnan a PassPortba adatokat kell konvertálni, illet­ve amelyekkel a PassPort folyamatos adatcserét folytat. A teljes körű IMR bevezetésének lényege egyrészt, hogy minő­­ségbiztosítottan alakítsák ki azt a PA Zrt.-os alkalmazáscsomagot, amin keresztül informatikailag lefedik az atomerőmű üzemviteli, műszaki, kar­bantartási, biztonsági funkcióit, más­részt, hogy megvalósítsák azt az üzemviteli modellt, ami a cégünk alaptevékenységének informatikai tá­mogatását jelenti. Nem szabad a célt és az eszközt összemosni. Az alkal­mazás a célok elérésének „csupán” eszköze, a valós célunk az „üzleti előny” megszerzésére irányul. A Paksi Atomerőmű Zrt. vezetése már 2003-ban elindította a Szerve­zeti Működésfejlesztési Programot, amely a PA Zrt. teljes körű műkö­dési revíziójára és a szükséges mértékű rekonst­rukciójára vállal­kozott. Ennek megfelelően új társasági koncep­ció, stratégia ké­szült, amely kihívásainak meg kell feleljen az informatikai terület vala­mennyi stratégiai jellegű feladat megoldása, így az IMR-feladat is. Az Indus PassPort kiválasztott mo­duljainak bevezetését két fázisban végezzük. Az első fázis végén elin­dult a Munkairányítás, a Berende­zéskizárás, a Műszaki Változások, a Dokumentumkezelés, valamint Kész­let és Katalógus modul. A második fázis végén, idén novemberben be­lép a Dozimetria és a Tevékenység Nyomon Követés modul is. A Tevékenység Nyomon Követés modul bevezetésével - Straubinger József munkacsoport-vezető irányí­tásával - lehetőséget biztosítunk fo­lyamataink követésére. A második fázis során néhány kiválasztott fo­lyamatunk (engedélyezés, esemény­kivizsgálás, eltérések kezelése stb.) beintegrálásának feltételeit készít­jük elő. Előnyként jelentkezik, hogy a folyamatok feladatai a hatékony nyomon követés eszközeivel támogatottak lesznek, így a feladatok nem vesznek el a szerveze­tek „pókhálójában”, sőt a feladatok, tevékenységek kap­csolatrendszerével az összetartozá­suk is láthatóvá válik. Kiss Mihály munkacsoport-vezető irányításával, a kifejlesztendő Dozi­metria modul használata a rögzített követelményeknek megfelelően lehe­tővé teszi a munkavállalók dózisainak és a helyiségek dózisviszonyainak nyomon követését. Történeti informá­ciókat kapunk a dozimetriai engedé­lyekről, a kapcsolódó dózistervekről. Az új modul segítséget nyújt a karbantartási munka tervezéséhez és végre­hajtásához. Olyan esz­köz lesz számunkra, mellyel az üzemidő­hosszabbításhoz szük­séges folyamatokat is képesek leszünk kezelni. A Műszaki Adatok Menedzselése (MDM) terén, a fent említett modu­lok bevezetésével párhuzamosan, Malis László témaszakértő vezetésé­vel azon dolgozik az IMR-csapat, hogy az élettartam-gazdálkodáshoz szükséges üzemi és műszaki infor­mációs tartalom hosszú távon is egységessé váljon a szakmai funkcio­nális követelmé­nyeknek megfele­lően. A munkák fontosságát, azok ütemezését a hosz­­szú távú műszaki tartalmú projektek elvárásai határoz­zák meg, nem megfeledkezve az üzem folyamatos követelményeiről sem. Az így létre­jövő információs vagyonunk ezáltal megfelelően éretté válik a PassPort számára. Az IMR-megvalósítással egy idő­ben, Bukóczki János csoportvezető irányításával folytatódik az EDMS (Nagyvállalati Dokumentációkezelő Rendszer) bevezetése is. Idei feladat: az IMR-projekt terjedelmébe eső élettörténeti (műszaki és életrajzi) dokumentációk átvilágítása, a még szükséges fejlesztések végrehajtása. Ezáltal biztosítható lesz, hogy a mű­szaki, üzemviteli, karbantartási és biztonsági szer­vezetek igényei­nek megfelelően az élettörténeti dokumentációk kezelése az EDMS-ben tel­­jeskörűen meg­valósuljon.- Mi, az IMR és az EDMS bevezetésében dolgo­zók nem nélkülözhetjük az erőművi szakemberek konstruktív és együtt­működő hozzáállását, így idén is számítunk kollégáinkra a közös fel­adataink megvalósításában - fejezi be tájékoztatását Aradi János téma­vezető. -Sipos László-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents