Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)
2006-05-01 / 5. szám
2. oldal 1976-2006 2006. május A Pécsi Akadémiai Bizottság tagjainak látogatása A Pécsi Akadémiai Bizottság közel húszfős küldöttsége tett látogatást az atomerőműben 2006. április 12-én. A tudósokat Kovács József vezérigazgató fogadta, majd tájékoztatót adott az atomerőmű előtt álló feladatokról. Ezt követően közös eszmecsere alakult ki a tudományos intézmény és az energiatermelő nagyvállalat szerződésekben rögzített együttműködési feladatairól és azok megoldásáról, különös tekintettel az oktatási és kutatási tevékenységekre. Végezetül a vendégek üzemlátogatáson vettek részt, és megtekintették a KGYK-t is. Alapítvány a térségfejlesztés támogatására (Folytatás az 1. oldalról.) Ezzel a támogatási formával megsokszoroztuk azt a pénzt, amelyet az önkormányzatok településfejlesztésre fordíthattak. Kovács József vezérigazgató szólt arról, hogy az EU-csatlakozás után megváltoztak a jogszabályi feltételek, és 2007 közepétől hazánkban egységes, liberalizált villamosenergia-piac lesz. A paksi atomerőműnek nemcsak Magyarországon kell versenyképesnek lennie, hanem nemzetközi kitekintésben is helyt kell állnia. Nagyon fontos számunkra, hogy a változó makrogazdasági feltételek mellett segítsük és élénkítsük a gazdaságot. Kiemelten kívánjuk segíteni az atomerőmű környezetében lévő településeket, illetve a regionális szerepünkből adódó elvárásoknak is eleget kívánunk termi. Magyarországon 140.000 ember él 60 településen nukleáris létesítmények közelében, ahol az atomerőmű kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékainak tárolója lesz, vagy ahol kutatások folynak a kiégett üzemanyagkazetták végleges elhelyezésének megoldására. Ezek a régiók a következők: Paks, Bátaapáti, Boda, Kalocsa, Püspökszilágy és a felsorolt települések környezetei. Kérdésre válaszolva Kovács József vezérigazgató úr elmondta, hogy ez a támogatás évente — öt éven keresztül - 500 millió forintot jelent. Azt is megtudhattuk, miszerint a már meglévő információs társulások működésének feltételeit továbbra is az RHK Kht. biztosítja. A kuratórium elnökségének tagjai: elnök - dr. Kocsis István, vezérigazgató, MVM Zrt. Tagok - Miszler Miklós ügyvezető igazgató, Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség; dr. Horváth Gyula főigazgató, MTA Regionális Kutatóközpont; dr. Hegyháti József ügyvezető igazgató, RHK Kht.; Zagyi László kabinetfőnök, ÁPV Zrt.; dr. Varga-Sabján László törzskari és humán igazgató, PA. Zrt.; dr Kun József hivatalvezető, Közigazgatási Hivatal (Szekszárd); dr Dobos István osztályvezető, PA Zrt. és dr Blazsek Balázs címzetes főjegyző, Polgármesteri Hivatal (Paks). Nagyköveti látogatás Pakson (Folytatás az 1. oldalról.) Lapunknak elmondta: nagyon örült a hímek, hogy életében először ellátogathat egy atomerőműbe, ahol tájékoztatják a működésről, továbbá az ottani egészségügyi ellátórendszerről. Nagyon örvendetesnek nevezte azt a tényt, hogy az atomerőmű vezérigazgatója részt vett a vérvételen - ezzel is demonstrálva kiállását a prosztataszűrés jelentősége mellett. A nagykövet a sajtókonferencián külön is üdvözölte azt, ahogy az erőmű figyel dolgozóinak egészségére, akik évente alapos ellenőrzésen esnek át. Hangsúlyozta: látogatása során megbizonyosodott arról, hogy mind a város, mind az atomerőmű mindent megtesz az itt élők egészségének megőrzése és az egészségügy fejlesztése érdekében.-Vöröss Ertdre-A prosztataráknak leginkább az 50-70 éves korosztályú férfiak vannak kitéve. Tolna megyében és a paksi kistérség településein - kivéve Paksot - 2004-ben a rákban elhunytak 7%-a prosztatarákban szenvedett. Pakson ugyanakkor ez az arány 11% volt, szemben az egy évvel korábbi 8%-kal. Az emelkedés jórészt betudható annak, hogy 2004-ben már helyben is lehetőség nyílott a vizsgálatok elvégzésére, így a szűrésen résztvevők száma jelentősen megnőtt. A szűrés egyébként 2006. január elsejétől hazánkban kísérleti jelleggel hatályba lépett, ám az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a férfiak sokkal nehezebben szánják rá magukat a vizsgálatra, mint a hölgyek a szintén nem kellemes nőgyógyászati vagy mammográfiai vizsgálatokra. Pedig a korai felismerés nagyjelentőségű: 50-75%-osteljes gyógyuláshoz vezethet. Ami a paksi emelkedést illeti: a betegek rendszerben való megjelenése mellett látni kell azt a negatív tendenciát is, mely e rákfajta terjedését mutatja. Magyarországon tavaly 10 ezer emberből már 393 prosztatarákban halt meg, míg az USA-ban ugyanezen adat 294. Ahogy egy osztrák atomtudós látja... Látogatás a bécsi atomintézetben Az elmúlt időszakban számos, a nukleáris energetikával kapcsolatos esemény (évfordulók, az atomerőmű üzemidő-hosszabbításának engedélyezési folyamata, ennek kapcsán a közmeghallgatás, az espoo-i egyezményből következő kötelezettségek) került az érdeklődés középpontjába. Az atomenergetikával kapcsolatos kérdések szinte mindegyikének van nemzetközi vetülete; Magyarország szempontjából az osztrák álláspontok megismerésének kiemelkedő a jelentősége. Ausztria nukleáris témában több szomszédos országával került konfliktusba, közismert pl. a Temelíni atomerőművel kapcsolatos, hosszú évekre visszanyúló ellenállása. A bécsi atomintézet professzora, Helmuth Böck a Temelín-esetről (amelyről egy tanulmányt is készített), a Paksi Atomerőmű Zrt. üzemidő-hossabbítási tervének, engedélyezési folyamatának osztrák fogadtatásáról osztotta meg véleményét dr Aszódi Attilával (BME Nukleáris Technikai Intézet, igazgató), Bérezi Károllyal (ETV Erőterv Rt.), Elter Enikővel (PA Zrt.) és Enyedi Bernadettel (PA Zrt.) a 2006. április 21-én tartott konzultáción. A professzor úr rámutatott arra, Ausztriának és Magyarországnak történelmileg jó a kapcsolata, így nem valószínű, hogy a PA Zrt. üzemidőhosszabbítása kapcsán osztrák részről a temelínihez hasonló eset előállhatna. Emellett az osztrák zöldmozgalmak is érzékelik az atomenergetika reneszánszát, a nemzetközi példákat, így várhatóan az ellenzők támadásai sem lesznek túl intenzívek. Kiemelte a magyar atomerőmű európai uniós elfogadottságát is. A temelíni ügyre utalva elmondta, a legfontosabb, hogy politikai erők ne használják a nukleáris energetika kérdéseit kampánytémaként, valamint hogy a vitás kérdéseket ne a médián keresztül próbálják rendezni. A magyar kollégák számára hasznos információkat jelentett a látogatás, amelynek zárásaként megtekintették a Nukleáris Technikai Intézet „társintézetét”, a bécsi atomintézetet. (Helmuth Böck professzor Transboundary risks — The Temelin Case c. tanulmánya hozzáférhető a Tájékoztató és Látogatóközpontban.) -edett-A szabad sajtó napján A hagyományoknak megfelelően a városi önkormányzattal közösen emlékeztünk a szabad sajtó napjára március 14-én az ASE étteremben. Az ünnepségen Hajdú János polgármester méltatta az ünnep jelentőségét, és szólt a helyi média pártoktól független tevékenységéről. Horváth Miklós karbantartási igazgató a paksi atomerőmű és a média kapcsolatát méltatta, megköszönve az atomerőművel kapcsolatos tevékenységüket. Ezt követően az igazgató úr átadta az atomerőmű által alapított Urántoll Díjat Hazafi József újságírónak. Hazafi József Csányi-díjas újságíró, a Tolnai Népújság nyugalmazott főszerkesztő-helyettese. Az atomerőmű építéséről heti rendszerességgel tudósító megyei lap munkatársaként 1974 és 1982 között szinte második munkahelyeként járta az építési területet. O írta az első könyvet a nagyberuházásról „Csikócsapat” címmel. Rendszeresen tudósított országos lapokat is, köztük az Elet és Irodalmat, ahol a nagysikerű „Atomnyi Paks” című riportja jelent meg. Gratulálunk a kitüntetettnek, jó egészséget és hosszú nyugdíjas éveket kívánunk! -Szerkesztőség-Európai stratégia a fenntartható, versenyképes és biztonságos energiaellátásért Az Európai Bizottság új energiapolitikai koncepcióját egy Zöld Könyvben foglalta össze. Az ez év márciusában napvilágot látott dokumentumot olyan kritikai észrevétel illette, miszerint az unió vezetése nem mer szembenézni a politikailag kényes kérdésekkel, mindenekelőtt az atomenergia alkalmazásának kérdésével. A vitaanyagról Bajsz József főosztályvezető tájékoztatott.-Főosztályvezető úr, köztudott, hogy az EU 25 tagállama közül 17 országban nincs atomerőmű. Ezek szerint az EU-országok többségében az atomenergia-ellenesség az uralkodó? Mi a szerepe, funkciója a Zöld Könyvnek?- Az Európai Bizottság az EU politikájának alakításához különböző intézményeket működtet, és elfogadott dokumentumstruktúra létezik a bizottság munkájában. Ezen rendszer egyik eleme a Zöld Könyv - „Green Paper” - mint kategória. A Zöld Könyvvel a bizottság egy adott terület politikai irányainak kidolgozását, meghatározását kezdeményezi. Az energiapolitika stratégiai célkitűzésénél a Zöld Könyv - mint vitaindító dokumentum - a fenntartható, biztonságos és versenyképes energiaellátás stratégiájára vonatkozóan fogalmaz meg kérdéseket, kezdeményez széles körű konzultációt az EU előtt álló kihívásokra adandó válaszok egyeztetése végett. A vita eredményeként a bizottság javaslatokat tesz, amelyek beépülnek a jogi dokumentumokba, irányelvekbe vagy egyéb politikai döntésekbe. Szerepük az, hogy majdan befolyásolják az EU érdemi politikai lépéseit. A kiadvány publikus, az alábbi címen olvasható: http://europa.eu.int/ comm/energy/green-paper-energy/index-eu.htm Ez úton is bátorítok mindenkit, hogy a vitaanyagban felvetett kérdésekhez e-mailen szóljon hozzá. A dokumentum a fenti címen magyarul is olvasható, a véleményezési határidő: szeptember 24. Az energetika kérdéskörében 2000 óta három vitaanyag jelent meg. A legutóbbi 2006. március 23-án kiadott Zöld Könyv „A biztonságos versenyképes és fenntartható energiaellátás európai stratégiája” címmel, amelyet a bizottság az uniós csúcsra időzítve ismertetett. Fontos mondatként hangzott el, hogy minden ország maga dönt a számára megfelelő energiahordozó összetételéről, energiaforrásról. Ahogy Wolfgang Schlüssel, az EU- elnökség szerepét betöltő Ausztria kancellárja mondta a csúcson: „egyetlen országot sem lehet kényszeríteni arra, hogy atomerőművet építsen”. Megjegyzem, hogy ebből számomra az is következik, hogy a mondat ellenpárja is érvényes.- E dokumentum szerint melyek az energiapolitika stratégiai céljainak alapvető követelményei? Mennyire gyorsította a Zöld Könyv megjelentetését a 2006. év eleji gázkrízis?- A kutatások azt prognosztizálják, hogy 2030-ra mintegy 70%-kal növekedni fog az energiafelhasználás. Az EU importfüggősége jelentősen nő a mai 50%-ról 70-re. Különösen igaz ez a gázellátás terén. A Zöld Könyv összefoglalja az erre vonatkozó legfontosabb téziseket, az alakuló, fejlődő belső energia- és gázpiac feltételeit a versenyképesség elérésére. Választ keres a könyv arra, hogyan biztosítható a kellően diverzifikált, kellően sokféle energiaforráson alapuló energiaellátás. A dokumentum irányt mutat, miképpen tudjuk biztosítani az esetlegesen keletkező energiakrízishelyzetben azt, hogy az EU tagországai egymás segítségére siessenek, továbbá mi módon lehetne az energiaellátást úgy fejleszteni, hogy ne rontsunk környezetünkön, miképpen érvényesítsük a fenntarthatóság szempontjait. Szó van a vitaanyagban a technológia fejlődéséről, az innovációról, és arról, hogy az EU külpolitikája milyen szerepet vállalhat az energiaellátás biztonsága érdekében. — Az EU vezetése felvállalja-e az atomenergia alkalmazásának kérdését? Mennyire befolyásolja a dokumentumban foglaltakat az, hogy az unióban ' jelenleg túlsúlyban van az atomerőművel nem rendelkező országok száma?-Az energiapolitikáról 2000-ben kiadott előző Zöld Könyv vitája vezetett el ahhoz a felismeréshez, hogy a pro- és antinukleáris nézetek frontvonala nem az atomerőművel rendelkező, vagy azzal nem rendelkező országok között húzódik. A frontvonal ott húzódik, ahol a politikában a zöld konzervativizmus teret nyer. Az energiaellátás problémakörének komplex értékelése és egy nagyon szűk látókörű, ortodox „zöld” megközelítés ütközik. Ez nem esik egybe az országhatárokkal. A nukleáris energia jelenleg az EU villamosenergia-fogyasztásának az egyharmadát biztosítja. Az atomenergia szerepénél három dolgot feltétlenül figyelembe kell venni: versenyképes, fenntartható és az ellátás szempontjából megbízható. A három követelménynek történő egyidejű megfelelés csak a nukleáris energia esetében mondható el. Ezért továbbra is érvényben marad az a megállapítás, hogy a paksi atomerőműnek hosszú távon sincs alternatívája. -Topor Magdolna-
