Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)
2006-04-01 / 4. szám
2006. április 1976-2006 13. oldal WANO MC-szeminárium Mohovcében „Saválló (08CH18N10T) acélból készült csővezetékek romlási problémái” Március derekán a Moszkvai WANO Központ és a Mohovcei Atomerőmű közös szervezésében a „Saválló (08CH18N10T) acélból készült csővezetékek romlási problémái” témakörben szeminárium volt Léván (Szlovákia). A szeminárium résztvevői a különböző VVER- blokkokat üzemeltető atomerőművek szakemberei (legtöbb esetben anyagvizsgálók), tudományos kutatóintézetek munkatársai, illetve a kérdéssel szakértői szinten foglalkozó kollégák voltak. A szeminárium alapvetően a Mohovcei Atomerőműben tapasztalt, a zóna-üzemzavari hűtőrendszerének (ZÜHR) csővezetékéhez kapcsolódó komoly (az egész falvastagságon átmenő) repedések, meghibásodások elemzésével foglalkozott. Az erőmű szakemberei azt kérték a WANO-tól, hogy a többi erőmű és a szakértőcégek bevonásával segítse az ilyen események megelőzéséhez kapcsolódó munkákat. A szeminárium törzsét adó kétnapos előadássorozatban elhangzottak, illetve a bemutatott eredmények alapján megállapítást nyert, hogy a jelenség nem általánosan jellemző, hanem valószínűleg kapcsolódik olyan egyedi problémákhoz (pl. az erőmű építkezésének közel 10 éves leállítása, „konzerválása”), amelyek máshol ilyen formában nem jelentkeztek. Az előadások részletesen elemezték a feszültségkorróziós repedések kiváltó okait, a saválló acélcső felületi elszennyeződésének lehetséges forrásait. Egyetértés volt abban a témában, hogy a romlási folyamatok elemzése minden területre kiteijedt (pl. hőmérséklet-változásból származó fáradási folyamtok, visszacsapó szelepek szivárgásából, áteresztéséből eredő nyomás- és hőmérséklet-változások stb.), az adott kérdés az elmúlt időszak tapasztalatai alapján kezelhető, illetve már megfelelően kezelt az erőműben. Az elmondott tapasztalatok, vizsgálati eredmények közül kiemelhető, hogy az érintett csővezetékekben a gyártási technológiából eredően igen magas a maradó feszültség szintje (gyakorlatilag megegyezik a folyáshatárral), ami azt jelenti, hogy a korróziós folyamatok - szennyeződés felületre kerülése esetén - gyorsak és jelentősek lehetnek. Külön vizsgálták a hőszigetelő anyagok szennyezettségének a fokát (új, régóta tárolt, használt szigetelésből származó mintákon). Ehhez kapcsolódóan az orosz szakemberek elmondták, hogy a tapasztalatok és a külön elvégzett vizsgálatok alapján kritériumrendszert állítottak fel az adott csőszakaszok felületi szennyezettségére vonatkozóan, hogy megelőzzék a hasonló korróziós folyamatokat. Gyakorlatként bevezették a szigetelésborítás külső felületének lakkal történő bevonását, hogy csökkentsék a szivárgásokból, folyásokból származó közeg szigetelésre való jutásának a kockázatát. Az előadások foglalkoztak azokkal a folyamatokkal is, amelyek a ZÜHR-rendszerben lévő visszacsapó szelepeken történő folyás, szivárgás esetén lépnek fel (pl. dinamikus hőmérsékleti változások, nyomásváltozás), amelyek befolyásolhatják a rendszer üzemeltetését, illetve az egyes elemek maradék élettartamát. Szintén szó volt a vizsgált folyamatok öregedéskezelési rendszerben történő feldolgozásáról is. Összegzésként az alábbiakat fogalmaztuk meg: Lényeges kérdés egyrészt a primer köri hőhordozó szivárgásának, folyásának megelőzése, illetve annak tudatosítása a karbantartó személyzet esetén, hogy az ilyen jelenségek feltárása elengedhetetlen. Megfelelő módon végig kell követni a lehetséges sérülési (öregedési) folyamatokat a kompetens szakemberek (anyagvizsgálók, öregedéskezelési szakemberek) bevonásával. A hőrétegződésből, hőfáradásból eredő, a csővezetékek és érintett berendezések élettartamára hatással lévő folyamatok vizsgálata fontos kérdés. Az eddig elvégzett vizsgálatok, elemzések azt mutatják, hogy az élettartam-tartalékra ezek a folyamatok jelentős hatással lehetnek. Az erőművekben az öregedéskezelési rendszereknél megfelelő figyelmet kell fordítani a szivárgások, folyások rögzítésére, a biztonság szempontjából alapvetően fontos berendezések esetén pedig az ilyen folyamatok felügyeletére. A saválló acélból készült csővezetékszakaszokon, ahol fennáll a külső felület elszennyeződésének (pl. primer köri hőhordozó folyásának) és a szennyeződésben lévő, a korrózió szempontjából veszélyes anyagok koncentrációjának jelentős növekedése, javasolt a gyártási dokumentációk és az esetleges vizsgálatok alapján tisztázni a maradó feszültség valószínű szintjét. Az ilyen berendezések, csőszakaszok cseréje során külön figyelmet kell fordítani a beépítésre kerülő elemmel kapcsolatos feszültségkorróziós információk szakszerű feldolgozására, a szükséges megelőző intézkedések (pl. hőkezelés, elszennyeződés elleni kiegészítő védelem kialakítása) kidolgozására és végrehajtására. A szeminárium jó hangulatban zajlott, az átlagosan 30 résztvevő (az erőmű szakemberei változó létszámban tudtak bekapcsolódni a munkába) számára a szakmai információkon túl jó lehetőség nyílt a kapcsolatépítésre, az időszerű egyéb gondok megvitatására. A részletesebb szakmai beszámoló az útijelentéshez csatolva megtalálható. Az előadások anyaga (angol és orosz nyelven) CD-n a cikk szerzőjénél elérhető. Dr. Pinczés János öregedéskezelő mérnök Daruvezetők a főjavítás kiszolgálásában Van mindenfajta világnap. Úgy gondoltam, az emelőgép-kezelők, közismerten a daruvezetők világnapját is be kellene vezetni, a láthatatlan tömegmozgatókkal és tevékenységükkel is meg kellene ismertetni az embereket. Nem beszélünk róluk, szinte észre sem vesszük őket, de természetesnek tartjuk, hogy mindenfajta emelési igényünket kielégítik. Persze nem a testi erejükkel, hanem az erőműbe telepített emelőgépekkel, hiszen nem Góliátok, természetfeletti erővel rendelkezők ők, csak láthatatlan segítőink. Fent a darufülkében, vagy lent a daru-távirányító helyiségben ülnek, és kezük nyomán tonnák mozdulnak meg. mérettetés, a távirányítóból végzett emelés, szintén csak gyakorlat és vizsga után. Ha mindezeken túljutottak, jönnek a dolgos hétköznapok, az ideget őrlő magány fenn a fülkében, a szép feladatok, a figyelem-összpontosítás a távirányítóban. Hogyan jut el valaki addig, hogy daruvezetővé váljon? Először is komoly egészségügyi alkalmassági vizsgálat mondja ki, hogy ki alkalmas erre a feladatra. Lényeges, hogy magasban végezhessen munkát, és jó térlátása legyen. Azután el kell végezni egy 300 órás OKJ-s tanfolyamot, amelyet komoly záróvizsgával fejeznek be. Utána jön a gyakorlat, amely a reaktorcsamoki daruk esetében 100 óra, majd a típusvizsga után lehet az emeléseket élesben végezni. Ha elég ügyes egy daruvezető, és kellő rutint szerzett a reaktorcsamoki emelési munkák során, jön a következő meg-Szó szerint rálátásuk van mindenre. Látják a reaktort, a turbinát, a generátort összerakva és szétszerelve. A szerelési munkákban maguk is tevékenyen részt vesznek. Figyelnek és figyelmeztetnek, hisz ők a felelősek a függesztékek megválasztásáért, a kötözés módjáért. Többmilliós berendezések vannak a kezükre bízva. Rajtuk, pontos munkájukon múlik, hogy a reaktorberendezések, az üzemanyagkonténerek, a gépházi munkák során a szeparátorok, a nagynyomású előmelegítők, a vízműben a zsilipek milliméter pontosan a helyükre kerüljenek. Emelési technológiák alapján végzik munkájukat, feladataikat, és ők is folyamatosan fejlesztik magukat, mint a többi szakember az erőműben. Teszik dolgukat szinte láthatatlanul, ugyanakkor nélkülözhetetlen módon. Köszönjük Nektek, ti láthatatlan tömegmozgatók, hogy a technika és a tudásotok segítségével leveszitek a tehercipelés gondját a vállunkról. -Vica-Az atomerőmű Rádióamatőr Sportklubjának elnökét, Mach Jánost, a sikeres, de elég mostohán támogatott klubvezetőt arra kértem, beszélgessünk az amatőr rádiósok múltjáról és jelenlegi helyzetéről.- János, mikor alakult meg és hány tagja van a klubnak?-A klub PAV-MHSZ rádióklub néven 1984. szeptember 25-én alakult 54 fővel, az akkori vezérigazgató-helyettes védnöksége alatt, munkahelyi vezetőim hathatós támogatásával. A rádióklubunkat az 1989. november 15-ei közgyűlési határozatunk alapján a bíróság társadalmi szervezetként jegyezte be. A klub taglétszáma változó. A diákok jönnek-mennek, az állandó létszámba csak időszakosan számíthatók be. Jelenlegi taglétszámunk 26 fő, melyből pártoló tag 6 fő. A Magyar Rádióamatőr Szövetség felé lejelentett létszám 12 fő rádióamatőr sportoló (közülük 5 fő diák stabil tag). 5 fő versenyengedélyes első osztályú rádióamatőr sportolója volt klubunknak az elmúlt évek távlatában, ők a „húzó” klubtagok.- Hogyan zajlik a klubélet?- A klubélet jelenleg a hétvégi versenyekre összpontosított rendszerességgel folyik két telephelyen. Az egyik Paks Kishegy-Ürgemező, a másik a Pécs melletti Bicsérd. A klubélet az egyes versenyek közötti időszakban a felkészülésre, a konstruktőr és antennaépítő tevékenységre koncentrált, jelenleg teljesen önerőből.- Hogyan néz ki egy foglalkozás?- Klubon belül kötetlenül, minden klubtag szabadon fejtheti ki rádióamatőr tevékenységét, központi irányítás nélkül. Amíg volt rádióamatőr-utánpótlásképzés, addig részben az ürgemezei rádióbázison, részben a lakásomon folyt a tanulók képzése. Sajnos ez a tevékenység az elmúlt években elmaradt. Ősztől a város valamelyik általános iskolájában önkormányzati támogatással szeretnénk beindítani újra a képzést. Ehhez a feltételek alapját a polgármester úr megteremti, gyakorlati végrehajtása az önkormányzat és klubunk feladata lesz.- Mennyire követel rendszeres klubtevékenységet, hogy sikert érjen el az egyén vagy a klub?- Erre viszonylag egyszerűen lehet válaszolni. Napi rendszeres internetkapcsolatot és rádióforgalmi tevékenységet igényel az egyéntől, klubtól egyaránt, ha akár csak részsikert szeretne elérni. Jelenleg internet-hozzáférés csak a lakásomon van, napi 2 óra elfoglaltsággal. Ehhez jön a rádióforgalmi tevékenység rendszeressége, ami napi átlag 5 óra. A versenyek jellemzően hétvégére esnek, időtartamuk 24 vagy 48 óra. Megosztottan Paksról, Bicsérdről vagy Győrből versenyzőnk. Ez annyit jelent, hogy egy 48 órás verseny esetén az elfoglaltság valójában a 96 órát is meghaladhatja.- Milyen eredményeitek vannak?- Sportszervezetünk a Magyar Rádióamatőr Szövetségen keresztül tagja a Nemzeti Sportszövetségnek. A klubtagok 2003-2004-2005. évi rádióforgalmi sporteredményei a szövetségi nyilvántartásból: Mach János: 2003: VB-csapat III. hely, EU-bajnoki I. hely, 2 nemzetközi verseny egyéni I. - továbbá 8 nemzetközi verseny I-HL. csapathelyezés. 2004: VB-csapat IV. helyezés, és további 9 nemzetközi verseny I-II1. csapathelyezés. 2005-ben az anyagi lehetőségek nem tették lehetővé a VB és EU részvételt, de 8 nemzetközi versenyen I-III. egyéni és csapathelyezést ért el. Vajda István: 2003: 3 nemzetközi verseny I-III. helyezés. 2004. VB I. hely, és 3 nemzetközi verseny I-III. helyezés. 2005: VB IV. hely és további 3 nemzetközi versenyen elért I-III. helyezés. Tankó Ferenc: 2004: EU IV. hely. A 2005. évi versenyeredmények közül még csak 4 vált ismertté, a helyezéseket igazoló oklevelek még nem érkeztek meg. Itt kell megjegyeznem, hogy rádióamatőr-versenyeink különlegesek, a versenyt követően a világ összes rádióamatőre beküldi a rendezőhöz a jegyzőkönyvét. Gépi értékelés van, a csalás kizárt. Az eredmények a legnagyobb világversenyek befejezését követően 8-12 hónap után válnak ismertté.- Mennyire ismert és támogatott a klubotok?- Rádióklubunk és tagjai világszerte ismertek, elsősorban az által, hogy 16 évig vezettük a magyar „HA DX” klubot, szervezhettük a legnagyobb magyar rendezésű világversenyt. Természetesen kiemelkedő rádióforgalmi sporteredményeink is az elismertség zálogai. Hazánkban az elismerést példázza, hogy négy évig tagja lehettem a Magyar Rádióamatőr Szövetség elnökségének, részt vehettem az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban 5 fordulóban, egy évig tartó munkafázisban az új rádiórendelet készítésében, mely munkának a gyümölcse most fog beérni, remélem, közmegelégedésre. Bár minden egyes fórumon jeleztem, hogy a rádióforgalmi sport képviseletét a szövetség elnökségében tovább vállalni nem tudom, a szövetség küldöttgyűlése két héttel ezelőtt újabb négy évre bizalmat szavazott. Sajnos 2003-2006 között pénzügyi támogatásban nem részesültünk. Most van remény arra, hogy ez évben az ifjúság nevelésére az alaptevékenységhez, induláshoz szükséges forrásokat a polgármester úr biztosítani fogja, illetve megoldottnak látszik az egyéb alaptevékenységünk fedezetét biztosító PA Rt.-támogatás 2002. évi szintjének visszaállítása. Viszont a sportsikerek további biztosítékát szolgáló fejlesztésekre az idén biztos, hogy nem kerülhet sor, ezért az idei eredményeink várhatóan szerényebbek lesznek. Végezetül ki kell emelnem, hogy tevékenységünk folytatásához a helyiség adott volt. Az ürgemezei rádióbázis folyamatos üzemeltetését, közüzemi költségeit, szükséges azonnali javításokat a PA Rt. illetékes igazgatósága, azon belül egyik osztálya az elmúlt évek során rendzte, mely támogatásért ez úton fejezem ki köszönetéin. A rádió hullámhosszán
