Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)
2006-03-01 / 3. szám
1848. március 15. Az állam élén szervezők, adminisztrátorok állnak, akik tisztában vannak az ünnepek jelentőségével. Az állami ünnep a polgár és a fennálló politikai hatalom közötti kapcsolatteremtés fóruma és eszköze. Az állam elismeri a kialakult közösségi ünnepeket, és ezeket ünnepelteti: állami ceremóniával, netán munkaszünet elrendelésével. A politikai rendszerváltozások ünnepváltozások is. Március 15-e is sok változáson ment keresztül. A dualizmus idején nem is ezt a napot, hanem 1848. április 11-ét ünnepelték mint az állami alkotmányosság ünnepét, amikor az uralkodó aláírta az áprilisi törvényeket. Aztán 1920 és 1945 között az alkotmányosság ünnepe helyett már a hivatalos nemzeti ünnep március 15-e, Petőfi napja lett. Immáron nem sértette a Habsburg-uralkodó érzékenységét. A második világháború után, 1945-ben 15 „piros betűs” nap közül csak március 15. az egyetlen nemzeti ünnep, amely a keresztény felekezetek ünneprendjétől teljesen független. Aztán 1945 és 1948 között felgyorsul a szovjet megszállási övezet országainak kiszakítása az európai államrendszerből, és az állam elkezd rátelepedni az egyén ünnepvilágára, melynek célja: a polgár egyéni gondolatrendszerének alávetése az új, napi politikai elvárásoknak. Lesznek új nemzeti ünnepek, mint április 4. és november 7. (Folytatás a 2. oldalon). Az ember nem is gondolná, hogy állami ünnepeink közül ez az egyik leghánvatottabb sorsú. Nem véletlen, hiszen a sokféle „ünneptípus” közül (családi eseményekhez, munkavégzéshez, természeti erők megjelenéséhez kapcsolódó ünnepek) az állami, és a XX. századtól az egyházi ünnepeket hol törölték, hol bevették a „piros betűs” ünnepek közé. Kedves Olvasó! Két, számunkra és remélhetőleg az Önök számára is örvendetes hírről számolhatunk be az Atomerőmű újság címlapján. Lapunkat eddig a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TETT) 13 településének családjaihoz juttattuk el. E hónaptól azonban a környék újabb 9 településén (Bikács, Bogyiszló, Bölcske, Dunapataj, Dusnok, Fájsz, Györköny, Madocsa és Németkér) is kézbe vehetik az újságot az ott élők. Mostantól tehát még szélesebb körnek igyekszünk hírt adni atomerőmű életéről, az üzemidő-hosszabbításról és a környező településeket érintő eseményekről. Másik jó hírünk, hogy ezentúl az Atomerőmű újság minden oldala színes lesz, így reméljük, még szívesebben olvassák majd lapunkat! Mittler István kommunikációs vezető Megtiszteld bizalom Dr. Molnár Károlyt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektorát, a PA Rt. Igazgatóságának elnökét megv álasztották az Új Magyar Rektori Konferencia (UMRK) elnökévé. — Elnök úr! Gratulálunk az új megbízatáshoz, és arra kérjük, mutassa be az olvasóknak az új konferenciát. — Az új felsőoktatási törvény - amely március 1-vel lépett életbe - tartalmazza az UMRK összetételét és feladatait. Az új konferenciának 72 tagja van, bár napokon belül 73 lesz, mert a Testnevelési Egyetem kiválik az Orvostudományi Egyetemből, és önálló lesz. Régen 25 fős volt a rektori konferencia, és a főiskoláknak külön volt főiskolai főigazgatói konferenciájuk. Az új törvény szerint a főiskolák élén álló főigazgatók is rektori címet kaptak, és a két fórumot összevonták, melynek Új Magyar Rektori Konferencia lett a neve.- A konferencia munkájában van-e tartalmi változás?- Nagyon fontos változás, hogy a korábbi konferenciáknak véleményezési joguk volt, az új törvény viszont funkciókkal látta el, és egyetértési jogot adott az új konferenciának. Nevesíti a törvény, hogy milyen konkrét ügyekben van egyetértési joga az UMRK-nak. — Az új testület mikor kezdi meg a munkáját?- Már megkezdtük, kialakítottuk és elfogadtuk a szervezeti és működési szabályzatot, majd megválasztottuk az elnököt és az alelnököt. Az alelnök Rudas Imre, a Budapesti Műszaki Főiskola rektora. Ezenkívül tíztagú elnökséget kell választanunk, amely most van folyamatban. Érezzük a felelősségét és a lehetőségét annak, hogy az egész magyar felsőoktatást olyan mederbe tereljük, illetve olyan tartalommal töltsük meg, amely az egész társadalomnak a hasznára van.- Köszönöm a tájékoztatást, sok sikert kívánunk tevékenységükhöz! Az energiatermelésben Paks stabilizálja Magyarországot Exkluzív interjú Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel — Miniszterelnök úr, ismeretes, hogy a paksi atomerőmű társadalmi támogatottsága 70% felett van, Ön miként értékeli ezt a tényt? — Magyarország Európában azon kevés országok között van, ahol ilyen magas az atomenergiára épülő energiatermelésnek a támogatottsága. Ez nagyon fontos. Ma, ha azt mondjuk, hogy vita nélkül lehetett arról dönteni, hogy meghosszabbítjuk az élettartamot, ráadásul növekszik egy picikét a kapacitás is, ez mindenképpen ennek a jele, hozzáteszem, így sokkal könynyebb Pakssal kapcsolatosan dönteni. Nem kell állandóan attól félni, hogy az ország nagyobbik része nem érti Paksnak a szerepét, miután Paks a legolcsóbb energiát biztosítja. Az atomerőmű körültekintő és teljes körű környezetvédelmi tudatossággal, a szabályok betartásával termel. Hozzáteszem: a magyar energetikának hosszú távon szüksége van erre az energiára, itt azon kell dolgozni, hogy ez a fajta támogatottság fennmaradjon.-A nemrégiben tapasztalt energiaválság tükrében - Miniszterelnök úr szerint - Paks jelentősége felértékelődött? — Éppen a december-januári forduló környéki „gázmizéria” mutatta meg, hogy mennyire fontos az energiafüggetlenség. Paks ezekben a hetekben is két évre elegendő fűtőanyaggal rendelkezik saját telephelyén. Ez azt jelenti, hogy rövidebb ciklusú, pár hetes-hónapos energiagondok meg sem látszanak. A paksi energiatermelésben ez stabilizálja Magyarországot. Éppen ezért azt hiszem, hogy az a dolgunk, hogy védjük a paksi érdekeket, mert ezek ma mindenképpen egybeesnek az ország érdekeivel. Mindig is támogatni fogom a paksiak azon elképzelését, hogy tartósan megmaradjon ez a részarány, a hazai energiarendszerben. — A fentiek alapján elképzelhetö-e, hogy a kormány újragondolja az új paksi blokkok építésnek lehetőségét? Fenntartja-e véleményét, hogy egy népszavazásnak kell dönteni, akkor is, ha a népszavazás intézménye azért bizonytalan, mert az emberek más fontos kérdésekben sem mennek el szavazni? — Európában összesen két helyen folyik ilyen jellegű érdemi-szakmai munka: Finnországban és Franciaországban, továbbá Magyarországon is érdemben foglalkoznak azzal, hogy lehet-e, szabad-e, kell-e új blokkokat építeni. De ahhoz, hogy ilyen jellegű tervezés, ilyen gondolkodás legyen, ahhoz rendkívül pozitívan kell hozzáállni. Miután tudjuk, hogy az atomenergia rendkívül kényes - nemcsak gazdasági és energiapolitikai kérdés, hanem egyben sokkal szélesebb kitekintésű, társadalmi dilemma is. Ha eljutunk odáig, hogy ilyen vagy olyan javaslat van, akkor oda kell állni az emberek elé: van egy ilyen javaslat, ennek ez az előnye, ezt akarj átok-e? Idáig el lehet jutni az elkövetkező 4-8 évben, nincs az olyan messze, és akkor népszavazást kell tenni, nem lehet másképp. És majd az emberek el fogják dönteni, elég bölcsek ahhoz a magyarok, hogy rájuk lehet bízni ezt a döntést.- Paks az erőmű miatt a térség, a régió gazdasági motorja. Ön miként látja egy ilyen nagy állami cég szerepét a régióban, a munkahelyteremtésben, a gazdaság fejlődésében? (Folytatás a 2. oldalon). Elkészült a paksi atomerőmű üzemido-hosszabbításának részletes környezeti tanulmánya Az üzemidő-hosszabbításhoz kapcsolódó környezetvédelmi engedélyezési eljárás minden főbb lépéséről tudósítottunk az újság olvasóinak. Az elmúlt évben az előzetes környezeti hatástanulmány elfogadásáról, a részletes környezeti tanulmány elkészítését előíró határozat kiadásáról tájékoztattuk az érdeklődőket. Ugy ancsak több alkalommal adtunk hírt az Üzemidő-hosszabbítási Projekt szervezésében megtartott szakmai rendezvények témáiról is. Egy újabb mérföldkőhöz érkeztünk. Elkészült az üzemidő-hosszabbítás részletes környezeti tanulmánya. Alig több mint fél év alatt, a határozati és a jogszabályi előírásoknak megfelelő mélységben, az erőműves előírások, az éves jelentések, valamint egyéb kiegészítő tanulmányok eredményeinek felhasználásával, és nem utolsó sorban az adatszolgáltatásban, véleményezésben érintett szakmai szervezetek aktív közreműködésével érhettük el a végeredményt. Már az előzetes környezeti hatástanulmány engedélyezése során is több jogi kérdést kellett tisztázni, de 2005. év jelentős jogszabályi változásaiból adódó feladatok áttekintése, a jogszerű és szakszerű megfeleltetés biztosítása társaságunk jogi szervezetétől is jelentős többletmunkát igényelt Elmondhatjuk tehát, hogy a környezetvédelmi engedélyeztetés során a mai jogszabá-PAKSI ATOMERŐMl' 1-4. BLOKK A PAKSI ATOMERŐMŰ ÜZEMIDŐ-HOSSZABBÍTÁSA KÖRNYEZETI HATÁSTANULMÁNY 000000K00006ERE/A KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ lyi környezetben elengedhetetlen a műszaki és a humán vonal együttműködése, és erre jó példa ez a tanulmány. A tanulmány összefoglalja a telephely és az erőmű alapadatait, a technológiát, a felhasznált anyagok és képződő hulladékok mennyiségét, a környezetvédelmi és sugárvédelmi ellenőrző rendszerek jellemzőit és az erőmű eddigi működése során a környezetre gyakorolt hatásokat (hatótényező - hatásfolyamat). A tanulmány foglalkozik az üzemidő-hosszabbítás műszaki megvalósításának módjával, időütemezésével, a környezeti hatásokkal, várható változásokkal, valamint a hosszabbítás során képződő hulladékmennyiségekkel. Ismerteti továbbá az üzemidő-hosszabbítás elmaradása esetén a kieső energiatermelés pótlásának alternatív lehetőségeit, érintőlegesen a környezeti hatásait is. Mivel a környezeti hatástanulmány a környezetvédelmi eljárás második lépcsőjéhez tartozó dokumentáció, ezért természetesen tartalmazza a továbbiizemelés során vizsgálatra javasolt fő környezeti kérdéseket is. Közülük ki kell emelni a radiológiai kömyezetellenőrző rendszerek és a hagyományos kömyezetellenőrző rendszerek továbbüzemeltetésére tett javaslatokat. A hagyományos vizsgálatok körében kiemelt helyen szerepel a Dunára - mint az erőmű felmelegedett hűtővizének befogadójára - gyakorolt hatások további vizsgálata. (Folytatás a 2. oldalon).
