Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)
2006-02-01 / 2. szám
2006. február 9. oldal 3D 1976-2006 Nem kevesebb a feladatunk, mint volt! Az üzemi lapunk 2004. januári számában „Hinni kell, és tenni is” címmel jelent meg egy interjú Hamvas István műszaki vezérigazgató-helyettessel. Két év elteltével ismét felkerestem Hamvas Istvánt, mert kíváncsi voltam hogyan értékeli az eltelt időszakot.- István! Mi van a hittel, a tenni akarással és a bizalommal?- Két év távlatából tekintve a hinni kell és tenni is mondásom változatlanul igaz, és számomra nagyon fontos. Mondom ezt azért, mert az elmúlt két évben és most is állandó kihívások közepette kell dolgoznunk, ám a bizalom is töretlen. Ha az elmúlt két évet értékelem, akkor meg kell állapítanom: a bizalom meghozta gyümölcsét. Két évvel ezelőtt a cég mélyponton volt, főleg mentálisan. Egy álló 2. blokk mellett az üzemzavar felszámolásának nagy terhe és a 2. blokk elindításának a vágya volt előttünk. Am látszott a csapaton: mindenképpen el akarja hárítani az üzemzavar következményeit, de nagyon nehéz volt mérlegelni, hogy ezt hogyan tegyük. A csapat akkor olyan lendülettel, olyan akarattal, a hozzáértésének a maximumát nyújtva állt hozzá, amelynek meglett az eredménye. Sikeresen készítettük fel a 2. blokkot az inditásra. Ha akkor ezt nem tesszük, nem biztos, hogy a második indítási kísérlet sikeres lett volna egy évvel később. Olyan ötleteket és műszaki megoldásokat találtak ki a kollégák, amelyek alapján nagyon sok szakember - akik kételkedtek a blokk elindíthatóságában — belátta a megfelelő előkészítettség tényét. Nyilvánosan, a média előtt is elismerték a szakértők, hogy az újraindítás nem jelent többletkockázatot. Abban az időszakban a főjavításokat is nagyon nehéz volt összehangolni, még annak a veszélye is fenn állt, hogy egyblokkos üzem alakuljon ki. Ám a fáradságot nem ismerve, szinte folyamatosan végeztük a főjavítási munkákat. Ilyen terhelés mellett gőzerővel dolgoztunk a helyreállítási projekten is. Erre a két évre estek azok a viták, azok a műszaki megoldást kereső értekezletek, amelyek végül kiérlelték a megoldás módját. Egy új típusú együttműködést igénylő munka indult el, amely az üzemidő-hosszabbítási projektben csúcsosodott ki. Ugyanis az üzemidőhosszabbítási projekt által megfogalmazott feladat nem egy szűk csapat által végzendő feladat, hanem egy szűk csapat által koordinált, az egész cégre kiterjedő tevékenység beindítása. Az üzemidő-hosszabbítás feltételeinek teljesítéséhez vezető út egyik legfontosabb eseménye volt, hogy 2005 közepén felállt az a szervezeti egység, amelyik az élettartam-gazdálkodási tevékenység bázisa lesz. Az elmúlt két évben az emberek munkája mögött egy jövőt építő szándék is tetten érhető. Úgy érzem a társaság egésze hiszi azt, hogy a megkezdett munkákat eredményesen be tudjuk fejezni, a céget jó irányba lehet vinni, és tesz is érte mindenki.- Milyen jelentősebb feladatok állnak a cég előtt?- Három nagyon fontos feladatot emelnék ki. Az Integrált Műszaki Rendszer (IMR) bevezetése 2005. december 12-én megtörtént, de éles használata, a főjavítás irányítása még csak most következik. Jelenleg dominánssá váltak azok az aggódó hangok, amelyek kételkednek a rendszer sikerében, és azt mondják: kár volt a régi rendszert egy bizonytalan jobbért felcserélni. En bízok a sikerben, és a fiatalok zöme, akik a jövőjüket itt képzelik el, azok be is látják, hogy a jövő érdekében lépni kell, és nincs visszaút. Egyre jobban közeleg a helyreállítási munkák megkezdésének ideje. Ez azt jelenti, hogy a helyreállítási projekt tevékenysége még szélesebb körre terjed ki. Ez nagy kihívás lesz a társaságunk számára, amit csak úgy tudunk megoldani, ha mindenki akaija és hisz a megvalósítás lehetőségében. Végül nagy erőpróbát jelentő esemény előtt állunk az üzemidő-hoszszabbítással kapcsolatos közmeghallgatások közeledtével. A közmeghallgatás keretében komoly kritikát kaphatunk az antinukleáris beállítottságú emberektől. Bízom abban, hogy a társaság minden dolgozójának és ismeretségi körének segítségével bizalmat kap az üzemidő-hosszabbításban dolgozó szakértői csapat munkája. Remélem, a közvélemény úgy fogja értékelni, hogy hihet a szakértői csapatnak. Összegzésképpen azt tudom mondani, nem lesz kevesebb feladatunk ebben az évben. Viszont szeretném, ha a helyreállítás után, a négy üzemelő blokk mellett nyugodtan tervezhetnénk a munkaidőnket, és nem ilyen zaklatott, sok párhuzamosan végzett munkával terhelt körülmény között.- Köszönöm az interjút!-Beregnyei-A paksi atomerőmű érvényes eljárásrendje szerint minden év szeptember közepéig rögzíteni kell a tárgyévet követő főjavítások hosszát hároméves időtartamra. ,y4 2006-2008 évi főjavítási hosszok meghatározása” címmel készült előterjesztésből, a 2006. év az, ami igazán fontos, a másik két év előrevetíti a főjavítás karbantartási munkálatait. Az ez évi főjavítási ütemtervről, a tervezett időszakról Faragó Péter főosztályvezető tájékoztatott.- Főosztályvezető úr, milyen fázisok előzik meg az előterjesztést a főjavítások hosszának meghatározására, és ezt követően milyen egyeztetések szükségesek?- Minden év júniusában kiküldünk a szakterületekhez egy körlevelet, melyben kérjük, hogy nevesítsék a nagyobb volumenű munkákat, amelyek kihatnak a főjavítási hosszra. Ennek alapján összeállítunk egy tervezetet, amelyet véleményeznek a karbantartási munkabizottságban, szakmai elfogadásra a műszaki-gazdasági értekezleten, végül a cégvezetői értekezlet hagyja jóvá az előteijesztést. A következő lépés a kampányhossz megállapítása, az, hogy a következő évben milyen kezdési dátumra esik a blokkok főjavítása. Összegezve, a főjavítási hossz a munkavolumen, míg a pontos naptári időpont a zóna függvénye. A kampányütemterv hosszából és a főjavítási hosszból számítódik ki a főjavítások dátuma.- A 2. blokki események révén, időtartamban és jellegében mennyire eltérőek a megszokottól az ez évi főjavítási munkálatok? Hogyan oszlik meg a főjavításra szánt napok száma a blokkok között?- Az 1. blokk főjavításának kezdési ideje február 18., a tervezett időtartam 28 nap, ez normál főjavítás. A 2. blokk főjavításának kezdete március 18., tervezett időtartama 47 nap. A tavalyi főjavításhoz hasonlóan, ez évben ismételten sor kerül a traverz használatára. Lévén, hogy az 1. sz. akna még mindig nem áll rendelkezésünkre, az üzemanyag biztosításakor és a kiégett üzemanyag elszállításakor a speciális traverzet a reaktor főosztósíkjára helyezzük el, és arra kerül a C30-as konténer. A munkálatokra vonatkozóan rendelkezésünkre áll az engedély. Az üzemanyag biztosítása mindenképpen különleges munkának számít, még akkor is, ha ily módon a munkát immár másodízben végezzük. A 4. blokki főjavítás kezdési ideje április 29., a tervezett időtartam 54 nap. Átfedés várható a 2. blokk befejezése és a 4. blokk kezdése között. A 4. blokk főjavítása nagy főjavításnak számít, ez teljes zónakirakást jelent. Az 1., a 2. és a 4. blokk főjavítása gyakorlatilag egy huzamban történik, feszes időszak lesz, ami rendkívül nagy terhelést jelent mindenkinek. Gyógyírt jelenthet az ezt követő kéthónapos főjavításmentes időszak, ami gyakorlatilag a június 22 - augusztus 25. közötti periódust foglalja magában. Végül a 3. blokk főjavítása augusztus 26-án kezdődik, tervezett időtartama 27 nap, ez normál főjavításnak számít. Szokott ritmusban — figyelembe véve a fűtési szezont - március előtt nem kezdődik el a blokkok főjavítása, a hideg miatt a villamosenergiarendszemek sem túl előnyös a korai kezdés. Ez ellen szólhatna az is, hogy vannak munkálatok, amelyeket csak szabadtéren lehet elvégezni, de tudomásul vesszük a vis major helyzetet. A ritmusmódosítás a 2. blokki események miatt van, de reményeink szerint a helyreállításról rövidesen már múlt időben beszélünk.-Topor Magdolna-Egy eseménykivizsgálás tanulságai: B30506 - Engedélyezett szintet meghaladó dózisterhelés a Grádel-szivattyú szétszerelése közben Előzetes ütemtervek a 2006. évi főjavításokra 2005 októberében következett be az a dozimetriai engedélyen jóváhagyott dózisszinttúllépéssel járó esemény, amikor az érintett dolgozó a következményektől való félelmei miatt szétszerelte az elektronikus dózismérőjét azzal a céllal, hogy törölje a benne rögzített adatokat, és elkerülje a felelősségre vonást. Az elektronikus dózismérők az elem kivétele esetén is megőrzik a korábban tárolt adatokat, és kiértékelésükkel felrajzolható a dolgozó dózisterhelésének diagramja az idő függvényében, amely alapján megállapítható, hogy milyen dózistérben, mennyi ideig tartózkodott a munkavállaló. Az elektronikus operatív dózismérő olyan mértékű sérülése esetén, amikor az adatok nem olvashatók ki, vagy a dózismérő nem valós értéket mutat, akkor a film- és a TL-doziméter kiértékelésével, valamint a korábbi időszakra vonatkozó operatív adatok összevetésével lehetőség van a dolgozó „elvesztett” dózisterhelés-adatainak megállapítására. Személyi hibás esetekben a dolgozó meghallgatására kerül sor a szervezeti egység vezetőjének és a biztonsági igazgatónak jelenlétében, amelyen az esemény bekövetkezéséhez vezető okok, körülmények tisztázásán kívül a meghallgatás részvevői megbeszélik az eset tanulságait, hogy hogyan lehetett volna elkerülni az eseményt, és milyen javító intézkedésekkel kerülhetők el a jövőben a hasonló esetek. Az eddigi gyakorlatban a személyi hibából eredő dózistúllépéseknél az MSSZ előírásainak megsértése miatt az érintett dolgozóknak soron kívüli oktatására került sor, mely után MSSZ-vizsgát kellett tenniük. Ezekben az esetekben a munkavállaló mindig elismerte azt, hogy hol hibázott, nem próbálta elkerülni a felelősségre vonást. Az oktatással azt a célt szerettük volna elérni, hogy a dolgozók tanuljanak az elkövetett hibákból, felismerjék azokat a változtatási lehetőségeket, amelyekkel elkerülhető lett volna a megengedett szintet meghaladó dózisterhelés. A dózismérő szétszerelése, a kapott dózisterhelés eltitkolásának szándéka azonba nem egyeztethető össze a biztonsági kultúra elveivel, ezért ebben az esetben a vezetőknek erősebb szankcionálást kellett alkalmazniuk, amely során a dolgozó ellenőrzött zónái belépési jogosultságát hosszú időre megvonták, valamint erre az időszakra a szervezeti egység vezetője a kollektív szerződés szerinti jogköre alapján a munkavállaló munkakörével járó pótlékait is megvonta. A dolgozók sugárvédelme, dózisterhelésük pontos mérése érdekében alkalmazzuk a dózismérőket, így minden dolgozó jól felfogott érdeke, hogy azok rongálását, adatainak törlését elkerülje. Az elektronikus operatív dózismérők bevezetésére azért került sor, hogy a munkavállalókat ért sugárterhelésről minél pontosabb és naprakészebb információ álljon rendelkezésre. Az elektronikus dózismérők figyelmeztető hangjelzéseivel — amennyiben a dózismérőt viselő azt figyelembe veszi - elkerülhető az engedélyezett dózisterhelés szintjének túllépése. Az Alapvető Biztonsági Üzenetek második pontja felhívja a figyelmet a szabályok betartására. A fenti esetben a szabályok betartásával - vagyis a dózismérő hangjelzéseinek figyelembevételével, a munkaterület elhagyásával - elkerülhető lett volna a dolgozó megengedett mértéket meghaladó dózisterhelése. Az Alapvető Biztonsági Üzenetek hetedik pontja arra hívja fel a figyelmet, hogy gondolj a hibák lehetséges következményeire, vagyis ebben az esetben a dózismérő megrongálása esetén, (ha nem lennének további dózismérők) a dolgozót ért valós sugárterhelés mértéke nehezen, vagy egyáltalán nem lenne megállapítható. Az elmúlt időszak nemzetközi ellenőrzései rámutattak arra, hogy erőművünk jövője érdekében szükség van az általános biztonsági kultúra javítására. Ennek egyik eszközeként születtek meg az Alapvető Biztonsági Üzenetek. Látható, hogy ezek ismerete és figyelembevétele akár meg is előzheti az ehhez hasonló esetek megtörténtét. Mi a helyzet a sugárhelyzettel? A sugárvédelmi osztály minden évben megjelenteti az adott időszakra vonatkozó sugárhelyzet-értékelését. Bujtás Tibor osztályvezetőt egy előzetes értékelésre kértem.- Tibor! A 2005-ös év feladatai mennyiben tértek el a szokványostól?- Az elmúlt évi tevékenységünket alapvetően a normál rutinfeladatok megoldása jelentette, de kiegészült néhány nem szokványos tennivalóval is. Ilyen volt a 2. blokki 1. sz. akna helyreállítási feladatainak előkészítésében, valamint az üzemidőhosszabbítás környezeti hatásvizsgálatában való részvételünk, továbbá a Végleges Biztonsági Jelentés elkészítésében és a radioaktív hulladékok kezelésében elvégzendő sugárvédelmi feladatok megoldása.- Hogyan értékeled a sugárvédelmi előírások betartását?-A sugárvédelmi szabályok betartása általában megfelelő volt az elmúlt évben, azonban előfordult néhány, a sugárvédelem területét érintő esemény. Ezek közül kettő hatósági jelentésköteles esemény volt, mindkettő az engedélyezett dózis túllépése miatt történt. Az egyik dózistúllépés tanulságaival külön cikk foglalkozik. El kell mondanom, hogy csökkenő tendenciát mutatnak ezek az események, hiszen 2003-ban még tíz, 2004-ben már csak három, 2005- ben pedig kettő ilyen történt.- Milyen a nem erőműves dolgozók szabályzatkövető magatartása?- Két csoportra osztom a külsős dolgozókat, ugyanis a nagyobbik részük már évek óta itt dolgozik, ők kellő ismerettel és tapasztalattal rendelkeznek, velük kevés probléma van. Vannak viszont olyan vállalkozók, akik évről évre új dolgozókat hoznak, és velük több a probléma.- Hogyan alakultak a legfontosabb sugárvédelmi mutatók?- A 2005. évi kollektív dózisunk megfelelően alacsony volt, pedig két hosszabb főjavítás is történt tavaly. A 2. blokk főjavítása az év elején viszonylag hosszúra nyúlt a C30-as platform alkalmazása és a kiégett fűtőelemek Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolóba történő átszállítása miatt. Ősszel a 3. blokknak volt az úgynevezett nagy főjavítása. Az egyéni maximális dózis tekintetében is betartottuk a célkitűzéseinket, az éves egyéni maximális sugárterhelés kisebb lett, mint 20 mSv. A kibocsátási korlátok kihasználása 0,21%-os volt, tehát a radioaktív kibocsátásaink a megengedett érték 1%-a alatt maradtak, és ez jó eredmény. A lakossági többlet-sugárterhelés is az éves célkitűzés (0,5 mikrosievert/év) alatt maradt.- Milyen eredménnyel zárultak a nemzetközi vizsgálatok?- Az elmúlt évben két nemzetközi vizsgálat volt az erőműben, amelyek természetesen érintették a sugárvédelem területét is. (Folytatás a 11. oldalon)