Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)

2006-02-01 / 2. szám

2006. február 9. oldal 3D 1976-2006 Nem kevesebb a feladatunk, mint volt! Az üzemi lapunk 2004. januári szá­mában „Hinni kell, és tenni is” cím­mel jelent meg egy interjú Hamvas István műszaki vezérigazgató-he­lyettessel. Két év elteltével ismét felkerestem Hamvas Istvánt, mert kíváncsi voltam hogyan értékeli az eltelt időszakot.- István! Mi van a hittel, a tenni akarással és a bizalommal?- Két év távlatából tekintve a hin­ni kell és tenni is mondásom válto­zatlanul igaz, és számomra nagyon fontos. Mondom ezt azért, mert az elmúlt két évben és most is állandó kihívások közepette kell dolgoz­nunk, ám a bizalom is töretlen. Ha az elmúlt két évet értékelem, akkor meg kell állapítanom: a bizalom meghozta gyümölcsét. Két évvel ez­előtt a cég mélyponton volt, főleg mentálisan. Egy álló 2. blokk mellett az üzemzavar felszámolásának nagy terhe és a 2. blokk elindításának a vá­gya volt előttünk. Am látszott a csa­paton: mindenképpen el akarja hárí­tani az üzemzavar következményeit, de nagyon nehéz volt mérlegelni, hogy ezt hogyan tegyük. A csapat ak­kor olyan lendülettel, olyan akarattal, a hozzáértésének a maximumát nyújtva állt hozzá, amelynek meglett az eredménye. Sikeresen készítettük fel a 2. blok­kot az inditásra. Ha akkor ezt nem tesszük, nem biztos, hogy a második indítási kísérlet sikeres lett volna egy évvel később. Olyan ötleteket és mű­szaki megoldásokat találtak ki a kol­légák, amelyek alapján nagyon sok szakember - akik kételkedtek a blokk elindíthatóságában — belátta a megfe­lelő előkészítettség tényét. Nyilváno­san, a média előtt is elismerték a szakértők, hogy az újraindítás nem je­lent többletkockázatot. Abban az időszakban a főjavításo­kat is nagyon nehéz volt összehangol­ni, még annak a veszélye is fenn állt, hogy egyblokkos üzem alakuljon ki. Ám a fáradságot nem ismerve, szinte folyamatosan végeztük a főjavítási munkákat. Ilyen terhelés mellett gőz­erővel dolgoztunk a helyreállítási projekten is. Erre a két évre estek azok a viták, azok a műszaki megol­dást kereső értekezletek, amelyek vé­gül kiérlelték a megoldás módját. Egy új típusú együttműködést igénylő munka indult el, amely az üzemidő-hosszabbítási projektben csúcsosodott ki. Ugyanis az üzemidő­hosszabbítási projekt által megfogal­mazott feladat nem egy szűk csapat által végzendő feladat, hanem egy szűk csapat által koordinált, az egész cégre kiterjedő tevékenység beindítá­sa. Az üzemidő-hosszabbítás feltét­eleinek teljesítéséhez vezető út egyik legfontosabb eseménye volt, hogy 2005 közepén felállt az a szervezeti egység, amelyik az élettartam-gaz­dálkodási tevékenység bázisa lesz. Az elmúlt két évben az emberek munkája mögött egy jövőt építő szán­dék is tetten érhető. Úgy érzem a tár­saság egésze hiszi azt, hogy a meg­kezdett munkákat eredményesen be tudjuk fejezni, a céget jó irányba le­het vinni, és tesz is érte mindenki.- Milyen jelentősebb feladatok áll­nak a cég előtt?- Három nagyon fontos feladatot emelnék ki. Az Integrált Műszaki Rendszer (IMR) bevezetése 2005. de­cember 12-én megtörtént, de éles használata, a főjavítás irányítása még csak most következik. Jelenleg domi­nánssá váltak azok az aggódó han­gok, amelyek kételkednek a rendszer sikerében, és azt mondják: kár volt a régi rendszert egy bizonytalan job­bért felcserélni. En bízok a sikerben, és a fiatalok zöme, akik a jövőjüket itt képzelik el, azok be is látják, hogy a jövő érdekében lépni kell, és nincs visszaút. Egyre jobban közeleg a helyreállí­tási munkák megkezdésének ideje. Ez azt jelenti, hogy a helyreállítási projekt tevékenysége még szélesebb körre terjed ki. Ez nagy kihívás lesz a társaságunk számára, amit csak úgy tudunk megoldani, ha mindenki akaija és hisz a megvalósítás lehető­ségében. Végül nagy erőpróbát jelentő ese­mény előtt állunk az üzemidő-hosz­­szabbítással kapcsolatos közmeghall­gatások közeledtével. A közmeghall­gatás keretében komoly kritikát kap­hatunk az antinukleáris beállítottságú emberektől. Bízom abban, hogy a társaság minden dolgozójának és is­meretségi körének segítségével bi­zalmat kap az üzemidő-hosszabbítás­ban dolgozó szakértői csapat munká­ja. Remélem, a közvélemény úgy fogja értékelni, hogy hihet a szakér­tői csapatnak. Összegzésképpen azt tudom mon­dani, nem lesz kevesebb feladatunk ebben az évben. Viszont szeretném, ha a helyreállítás után, a négy üzeme­lő blokk mellett nyugodtan tervezhet­nénk a munkaidőnket, és nem ilyen zaklatott, sok párhuzamosan végzett munkával terhelt körülmény között.- Köszönöm az interjút!-Beregnyei-A paksi atomerőmű érvé­nyes eljárásrendje szerint minden év szeptember kö­zepéig rögzíteni kell a tárgyévet követő főjavítás­ok hosszát hároméves idő­tartamra. ,y4 2006-2008 évi főjavítási hosszok meg­határozása” címmel ké­szült előterjesztésből, a 2006. év az, ami igazán fontos, a másik két év előrevetíti a főjavítás karban­tartási munkálatait. Az ez évi főja­vítási ütemtervről, a tervezett idő­szakról Faragó Péter főosztályve­zető tájékoztatott.- Főosztályvezető úr, milyen fázi­sok előzik meg az előterjesztést a fő­javítások hosszának meghatározásá­ra, és ezt követően milyen egyezteté­sek szükségesek?- Minden év júniusában kikül­dünk a szakterületekhez egy körle­velet, melyben kérjük, hogy nevesít­­sék a nagyobb volumenű munkákat, amelyek kihatnak a főjavítási hossz­ra. Ennek alapján összeállítunk egy tervezetet, amelyet véleményeznek a karbantartási munkabizottságban, szakmai elfogadásra a műszaki-gaz­dasági értekezleten, végül a cégve­zetői értekezlet hagyja jóvá az elő­­teijesztést. A következő lépés a kam­pányhossz megállapítása, az, hogy a következő évben milyen kezdési dá­tumra esik a blokkok főjavítása. Összegezve, a főjavítási hossz a munkavolumen, míg a pontos naptá­ri időpont a zóna függvénye. A kam­pányütemterv hosszából és a főjaví­tási hosszból számítódik ki a főjaví­tások dátuma.- A 2. blokki események révén, időtartamban és jellegében mennyi­re eltérőek a megszokottól az ez évi főjavítási munkálatok? Hogyan osz­lik meg a főjavításra szánt napok száma a blokkok között?- Az 1. blokk főjavításának kezdé­si ideje február 18., a tervezett időtar­tam 28 nap, ez normál főjavítás. A 2. blokk főjavításának kezdete március 18., tervezett idő­tartama 47 nap. A tavalyi főjavításhoz hasonlóan, ez évben ismételten sor kerül a traverz használatára. Lé­vén, hogy az 1. sz. akna még mindig nem áll rendel­kezésünkre, az üzemanyag biztosításakor és a kiégett üzemanyag elszállításakor a speciá­lis traverzet a reaktor főosztósíkjára helyezzük el, és arra kerül a C30-as konténer. A munkálatokra vonatko­zóan rendelkezésünkre áll az enge­dély. Az üzemanyag biztosítása mindenképpen különleges munká­nak számít, még akkor is, ha ily mó­don a munkát immár másodízben végezzük. A 4. blokki főjavítás kezdési ideje április 29., a tervezett időtartam 54 nap. Átfedés várható a 2. blokk befe­jezése és a 4. blokk kezdése között. A 4. blokk főjavítása nagy főjavítás­nak számít, ez teljes zónakirakást je­lent. Az 1., a 2. és a 4. blokk főjavítása gyakorlatilag egy huzamban törté­nik, feszes időszak lesz, ami rendkí­vül nagy terhelést jelent mindenki­nek. Gyógyírt jelenthet az ezt követő kéthónapos főjavításmentes időszak, ami gyakorlatilag a június 22 - au­gusztus 25. közötti periódust foglal­ja magában. Végül a 3. blokk főjavítása au­gusztus 26-án kezdődik, tervezett időtartama 27 nap, ez normál főjaví­tásnak számít. Szokott ritmusban — figyelembe véve a fűtési szezont - március előtt nem kezdődik el a blokkok főjavítá­sa, a hideg miatt a villamosenergia­­rendszemek sem túl előnyös a korai kezdés. Ez ellen szólhatna az is, hogy vannak munkálatok, amelyeket csak szabadtéren lehet elvégezni, de tudomásul vesszük a vis major hely­zetet. A ritmusmódosítás a 2. blokki események miatt van, de reménye­ink szerint a helyreállításról rövide­sen már múlt időben beszélünk.-Topor Magdolna-Egy eseménykivizsgálás tanulságai: B30506 - Engedélyezett szintet meghaladó dózisterhelés a Grádel-szivattyú szétszerelése közben Előzetes ütemtervek a 2006. évi főjavításokra 2005 októberében következett be az a dozimetriai engedélyen jóváhagyott dózisszinttúllépéssel járó esemény, amikor az érintett dolgozó a követ­kezményektől való félelmei miatt szétszerelte az elektronikus dózismé­rőjét azzal a céllal, hogy törölje a benne rögzített adatokat, és elkerülje a felelősségre vonást. Az elektronikus dózismérők az elem kivétele esetén is megőrzik a korábban tárolt adatokat, és kiértéke­lésükkel felrajzolható a dolgozó dó­zisterhelésének diagramja az idő függvényében, amely alapján megál­lapítható, hogy milyen dózistér­ben, mennyi ideig tartózkodott a munkavállaló. Az elektronikus operatív dó­zismérő olyan mértékű sérülése esetén, amikor az adatok nem ol­vashatók ki, vagy a dózismérő nem valós értéket mutat, akkor a film- és a TL-doziméter kiértéke­lésével, valamint a korábbi idő­szakra vonatkozó operatív ada­tok összevetésével lehetőség van a dolgozó „elvesztett” dózister­­helés-adatainak megállapítására. Személyi hibás esetekben a dolgozó meghallgatására kerül sor a szervezeti egység vezetőjének és a biztonsági igazgatónak jelenlét­ében, amelyen az esemény bekövet­kezéséhez vezető okok, körülmények tisztázásán kívül a meghallgatás rész­vevői megbeszélik az eset tanulsága­it, hogy hogyan lehetett volna elke­rülni az eseményt, és milyen javító intézkedésekkel kerülhetők el a jövő­ben a hasonló esetek. Az eddigi gyakorlatban a személyi hibából eredő dózistúllépéseknél az MSSZ előírásainak megsértése miatt az érintett dolgozóknak soron kívüli oktatására került sor, mely után MSSZ-vizsgát kellett tenniük. Ezek­ben az esetekben a munkavállaló mindig elismerte azt, hogy hol hibá­zott, nem próbálta elkerülni a felelős­ségre vonást. Az oktatással azt a célt szerettük volna elérni, hogy a dolgo­zók tanuljanak az elkövetett hibákból, felismerjék azokat a változtatási lehe­tőségeket, amelyekkel elkerülhető lett volna a megengedett szintet meg­haladó dózisterhelés. A dózismérő szétszerelése, a kapott dózisterhelés eltitkolásának szándéka azonba nem egyeztethető össze a biz­tonsági kultúra elveivel, ezért ebben az esetben a vezetőknek erősebb szankcionálást kellett alkalmazniuk, amely során a dolgozó ellenőrzött zó­nái belépési jogosultságát hosszú idő­re megvonták, valamint erre az idő­szakra a szervezeti egység vezetője a kollektív szerződés szerinti jogköre alapján a munkavállaló munkaköré­vel járó pótlékait is megvonta. A dolgozók sugárvédelme, dózis­terhelésük pontos mérése érdekében alkalmazzuk a dózismérőket, így minden dolgozó jól felfogott érdeke, hogy azok rongálását, adatainak tör­lését elkerülje. Az elektronikus operatív dózismé­rők bevezetésére azért került sor, hogy a munkavállalókat ért sugárter­helésről minél pontosabb és napraké­szebb információ álljon rendelkezés­re. Az elektronikus dózismérők fi­gyelmeztető hangjelzéseivel — amennyiben a dózismérőt viselő azt figyelembe veszi - elkerülhető az en­gedélyezett dózisterhelés szintjének túllépése. Az Alapvető Biztonsági Üzenetek második pontja felhívja a figyelmet a szabályok betartására. A fenti esetben a szabályok be­tartásával - vagyis a dózismé­rő hangjelzéseinek figyelem­­bevételével, a munkaterület elhagyásával - elkerülhető lett volna a dolgozó megenge­dett mértéket meghaladó dó­zisterhelése. Az Alapvető Biztonsági Üzenetek hetedik pontja ar­ra hívja fel a figyelmet, hogy gondolj a hibák lehetséges következményeire, vagyis eb­ben az esetben a dózismérő megrongálása esetén, (ha nem lennének további dózismérők) a dol­gozót ért valós sugárterhelés mértéke nehezen, vagy egyáltalán nem lenne megállapítható. Az elmúlt időszak nemzetközi el­lenőrzései rámutattak arra, hogy erő­művünk jövője érdekében szükség van az általános biztonsági kultúra ja­vítására. Ennek egyik eszközeként születtek meg az Alapvető Biztonsá­gi Üzenetek. Látható, hogy ezek is­merete és figyelembevétele akár meg is előzheti az ehhez hasonló esetek megtörténtét. Mi a helyzet a sugárhelyzettel? A sugárvédelmi osztály minden évben megjelente­ti az adott időszakra vo­natkozó sugárhelyzet-ér­­tékelését. Bujtás Tibor osz­tályvezetőt egy előzetes értékelésre kértem.- Tibor! A 2005-ös év fel­adatai mennyiben tértek el a szokvá­nyostól?- Az elmúlt évi tevékenységünket alapvetően a normál rutinfeladatok megoldása jelentette, de kiegészült néhány nem szokványos tennivaló­val is. Ilyen volt a 2. blokki 1. sz. ak­na helyreállítási feladatainak előké­szítésében, valamint az üzemidő­hosszabbítás környezeti hatásvizsgá­latában való részvételünk, továbbá a Végleges Biztonsági Jelentés elké­szítésében és a radioaktív hulladé­kok kezelésében elvégzendő sugár­­védelmi feladatok megoldása.- Hogyan értékeled a sugárvédel­mi előírások betartását?-A sugárvédelmi szabályok betar­tása általában megfelelő volt az el­múlt évben, azonban előfordult né­hány, a sugárvédelem területét érintő esemény. Ezek közül kettő hatósági jelentésköteles esemény volt, mind­kettő az engedélyezett dózis túllépé­se miatt történt. Az egyik dózistúllé­pés tanulságaival külön cikk foglal­kozik. El kell mondanom, hogy csökkenő tendenciát mutatnak ezek az események, hiszen 2003-ban még tíz, 2004-ben már csak három, 2005- ben pedig kettő ilyen történt.- Milyen a nem erőműves dolgozók szabályzatkövető magatartása?- Két csoportra osztom a külsős dolgozókat, ugyanis a nagyobbik részük már évek óta itt dolgozik, ők kellő is­merettel és tapasztalattal ren­delkeznek, velük kevés prob­léma van. Vannak viszont olyan vál­lalkozók, akik évről évre új dolgozó­kat hoznak, és velük több a probléma.- Hogyan alakultak a legfonto­sabb sugárvédelmi mutatók?- A 2005. évi kollektív dózisunk megfelelően alacsony volt, pedig két hosszabb főjavítás is történt tavaly. A 2. blokk főjavítása az év elején vi­szonylag hosszúra nyúlt a C30-as plat­form alkalmazása és a kiégett fűtőele­mek Kiégett Kazetták Átmeneti Táro­lóba történő átszállítása miatt. Ősszel a 3. blokknak volt az úgynevezett nagy főjavítása. Az egyéni maximális dózis tekintetében is betartottuk a célkitűzé­seinket, az éves egyéni maximális su­gárterhelés kisebb lett, mint 20 mSv. A kibocsátási korlátok kihasználá­sa 0,21%-os volt, tehát a radioaktív kibocsátásaink a megengedett érték 1%-a alatt maradtak, és ez jó ered­mény. A lakossági többlet-sugárter­helés is az éves célkitűzés (0,5 mikrosievert/év) alatt maradt.- Milyen eredménnyel zárultak a nemzetközi vizsgálatok?- Az elmúlt évben két nemzetközi vizsgálat volt az erőműben, amelyek természetesen érintették a sugárvéde­lem területét is. (Folytatás a 11. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents