Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)

2006-12-01 / 12. szám

2006. december 15. oldal 1 1? & 1976-2006 KERÉNYI A. ÖDÖN: A magyar villamosenergia-ipar története 1888-2005 A nemzetgazdaság fejlődése szoros korrelációban van a villamosener­­gia-fogyasztással, így létszükséglet az iparágunk hosszú távú tervezése a jövő biztonságos villamosenergia­ellátása érdekében. A jó minőségű tervek minden esetben a múlt isme­retén, a jelen lehetőségein és a jövő igényeinek pontos elemzésén ala­pulnak. „Aki nem tudja honnan jött, az nem tudja, hogy hol van. Aki nem tudja, hogy hol van, az nem tudja, merre kell menni” - vallja a népi bölcselet. A Magyar Villamos Mű­vek Zrt. megbízásából, annak támo­gatásával a G-mentor Kft. kiadásá­ban készült el Kerényi A. Ödön: A magyar villamosenergia-ipar törté­nete 1888-2005 - Tények és szemé­lyes élmények címet viselő hiány­pótló mű. A szerző kiválóan képzett gépész­mérnök, a Magyar Villamos Művek Tröszt (MVMT) és így az iparág el­ső számú műszaki vezetője volt év­tizedeken keresztül. Az Állami Díj ezüst fokozatát (1973) a magyar vil­­lamosenergia-rendszer gyakorlati fejlesztéséért kapta. Nevéhez fűző­dik a VER Országos Teherelosztó 1978-ban üzembe helyezett új online rendszerirányító számítógé­pes létesítése, amely első volt a ko­rábbi szocialista országok között. Ennek korszerűsített továbbfejlesz­tése (ÜRIK-program) biztosítja az Európai Unió piacgazdasági irányel­veinek megfelelő UCTE VERE- együttműködés feltételeit is. Mint hatalmas élettapasztalat­tal rendelkező gyémántdiplomás kollégánk és termékeny szakíró ma is személyes felelősséget érezve, fáradhatatlanul dolgozik az előttünk álló feladatok széles körű meghatározásán és elfogad­tatásán. Személyes vallomásában történészi alapossággal, a megtör­tént események, valamint a hite­les adatok mérnöki összerendezé­sével mutatja be 1888-tól napja­inkig a közcélú villamosenergia­szolgáltatást és villamosenergia­rendszerünk történetét, fejlődését. Kitér a változások hátterére is, és tanúsítja, hogy a magyar alkotó­erő mindig képes az adott feltétel­­rendszerben eredményes munkát végezni. Kerényi A. Ödön tanúsá­ga nemcsak a villamosenergia­­iparágról, az eseményekről szól, hanem a középiskolai (bencés), műegyetemi nevelésről, az okta­tók, pályatársak felelősségéről, a le­hetőség megragadásáról, valamint az egész életen át való tanulás fontossá­gáról. Ezzel is személyes példát ad az olvasók számára. A könyv amellett, hogy az európai villamosenergia-rendszerekről is tá­jékoztatást ad, DVD-mellékletet, számos színes fotót, ábrát és grafi­kont tartalmaz, ezekkel is szemléle­tessé téve a leírtakat. A csatolt DVD 75 perces filmanyaga 1988-ban ké­szült a MVMT megbízásából az OVIT videostúdiójában, címe: 100 éves a magyarországi közcélú villa­mosítás. Az ajánlott kiadvány 2900 Ft/db áron beszerezhető az MVM Zrt. kommunikációs osztályán.-Sípos László-Könyvajánló: MAGYAR TUDOMÁNYTÁR 6. rész; Kultúra Az alapvető információk begyűjtése érdekében érdemes tanulmányozni, a Kossuth Kiadó hétkötetesre tervezett Magyar tudománytár c. könyvsoro­zat „Kultúra” alcímet viselő 6. ré­szét. A Magyar Tudományos Akadé­mia Társadalomkutató Központ és a Kossuth Kiadó összefogása révén, a magyar tudományos élet kiemelkedő egyéniségei igyekeznek áttekintést adni országunk ezredfordulós arcula­táról. A friss kutatásokra alapozott, világos, közérthető szöveges össze­foglaló mellett hiteles képek és gaz­dag ábrák is segítik a kultúra össze­függéseinek felismerését. A Magyar Tudománytár című sorozat legújabb kötete a tág értelemben vett magyar kultúra rendszerváltozás óta elért eredményeit és a terület gondjait összegzi. A kötet a világkultúra je­lenkori állapotának bemutatásával kezdődik, majd következik a magyar kultúra különböző területeinek leírá­sa. A fejezetben helyet kapott a köz­­művelődés, közműveltség ezredfor­dulós állapotának összefoglalása a hagyományos művelődéstől a digitá­lis kultúráig, a magyar nyelv és iro­dalom, a színház, a tánc, a komoly- és populáris zene, a film-, a képző­művészet, az építészet, a műemlék­­védelem és az oktatás legfontosabb kérdéskörei. A szerzők, témák szak­értői igényes szakmai elemzésekre törekedve olvasmányos, szórakozta-MAGYAR tudománytár tó és érthető stílusban írták le véle­ményüket a kultúra adott területéről, így a legszélesebb olvasóközönség igényeit is igyekeztek kiszolgálni. Emellett a tényeket objektiven és pártatlanul kívánták bemutatni, s írá­saikban hatalmas hazai és nemzetkö­zi irodalomra támaszkodtak. A köte­tet - mint kézikönyvet - a szűkebb szakmai közönség mellett az érdek­lődők szélesebb köre is haszonnal forgathatja. (Ara: 8900 Ft/db, internetes meg­rendeléskor 20% kedvezmény. Infor­máció: www.kossuth.hu)-Sípos László-50 éves a MEI atomerőművek tanszéke A kor mindenkin meglátszott, de a ta­nárok éles elméje és életbölcsessége ma is a régi. Sajnos, esetükben a vég­leg távozottak száma nagy, a fiatalok pedig elhagyják a pályát. Az orosz évfolyamtársak közül so­kan neves orosz kutatóintézetekben (Hidropressz, Kurcsatov Intézet) sze­reztek elismerést maguknak, nem kevesen az iparágon kívül próbál­tak szerencsét. A németek többsé­ge az ismert nukleáris holdingban dolgozik, de van, aki a menedzs­ment-tanácsadást végez, más szél­erőműparkkal rendelkezik. A viet­nami csoporttárs doktori diszszer­­tációt ír, a magyar csoportból ket­ten Moszkvában dolgoznak. A szakmai eszmecsere másnap folytatódott. Kuznyecov tanszékve­zető elmondta, a nagyra törő atom­program jelei náluk, az oktatásban és annak finanszírozásában még nem jelentkeznek, és a folytatást érin­tően is szkeptikus. Igaz, az orosz villa­­mosenergia-holding vezetése számára külön egyéves tanfolyamot szerveztek. Alhutov, aki magfizikát oktat ma is, szomorúan támasztotta alá: a tan­szék csak a nyugdíj előtti korosztály miatt létezik, a fiatalok nem marad­nak ott néhány ezer rubeles fizetésért. (1 rubel kb. 7,50 forint.) Valentyina Gyik tehetséges hallgatóinak lelkes­sége mégis reményt keltő. A jövő a MEI számára is bíztató le­het. A nukleáris szakembereknek fon­tos a fejlődés lehetősége, a hasznos szakmai karrier felmutatása, a szak­mai tudás és elkötelezettség elisme­rése! -Hadnagy Lajos-Zselbakov és munkatársai fogadták. Mint elhangzott, a MEI jelentősége ismét nő: 9 intézetében 70 tanszék működik, csak Moszkvában 13 ezren tanulnak, 650 a külföldi, 4-5-szörös a túljelentkezés. A bolognai rendszer szerint átalakult az oktatási rendszer: 4 év alaptanulmány után másfél éves mérnöki vagy kétéves mesteri képzés következik. Az egyetem profilja is szélesedett. Amikor az alapító Tereza Margu­­lova emléktábláját leplezte le Vaszilij Kuznyecov jelenlegi tanszékvezető, a folyosón a tanárok és az egykor ott végzettek alig fértek el. El­mondta: az ország szakem­berigénye mellett Mar­­gulova elszántsága és szakmai tudása is szüksé­ges volt az induláshoz. A tanszék azóta sok jelentős szakembert, tudóst nevelt ki. Az egykori kollégát méltatta a koros Rasszohin professzor is. A tanszék tudományos munkája ma is élenjáró, amit a kiadott kocká­zatkezelési és a biztonsági kultúra tankönyv is jelez. Az ünnepi beszéde­ket és köszöntőket követően a kevés­bé formális fogadás jelentett igazán lehetőséget a kötetlen beszélgetésre. A Moszkvai Energetikai Egyetem (MEI) az egyik alapja az oroszor­szági atomenergetikának. A sok külföldi nemzet közt jelentős ma­gyar csoport is tanult ott évekig. Az atomerőművek tanszék sok paksi szakembernek is a sikeres szakmai karrier kezdetét jelentette. Különösen ritka lehető­ség az egykori moszkvai Alma Mater meglátogatása. A tanszéki jubileum alkal­mából mód nyílt találkozás­ra a valamikori tanárokkal, diáktársakkal. A tucatnyi németet, a négyfős magyar csoportot és az egy vietná­mi kollégát a külföldiekkel foglalkozó osztály vezetője, Látogatóban Schuszter Györgynénél, a PA Zrt. nyugdíjas portásnőjénél Schuszter Györgyné Rózsika 1986. szeptember 1-vel nyert felvételt a Paksi Atomerőmű Vállalathoz rak­­tárosi beosztásba. Az új munka­hely, új munkakör komoly kihívást jelentett számára. Tanfolyamok, továbbképzések elvégzése után vi­szonylag hamar elsajátította a be­osztásához szükséges teendőket. Később egészségi okok miatt köny­­nyebb munkakörbe helyezték át — ahol nem kellett fizikai munkát vé­gezni —, portásként dolgozott to­vább. Családi okok miatt - élve a lehetőséggel - 1993. augusztus 31- vel, 51 éves korában 33 éves mun­kaviszonnyal a háta mögött - el­ment nyugdíjba. Schuszterné Ró­­zsikát faddi otthonában kerestem fel, hogy az erőműves éveket, emlé­keket idézzük fel közösen, beszél­gessünk a szép és a kevésbé szép eseményekről, emlékekről.- Több mint tizenhárom éve, hogy el­mentél nyugdíjba. Hogy érzed magadat?- Köszönöm az érdeklődést. Saj­nos jelenleg orvosi kezelés alatt ál­lok. Remélhetőleg az injekciós keze­lés után a jobb térdem ismét a régi lesz, és újból tudom végezni a min­­dannapi munkámat.- Mivel töltőd a megérdemelt pihe­nésedet?- Ha röviden akarnék válaszolni, akkor azt mondanám, hogy munká­val. Természetesen a pihenésre is ma­rad időm. Családi háznál mindig akad munka, amit el kell végezni. Szeretek olvasni. Rendszeres újság­olvasó vagyok. Érdekelnek a napi hí­rek, események. Hobbi szinten fes­tek, törött cserepekből mozaikképe­ket - főleg virágokat - készítek. Al­kotásaimat több helyi és vidéki kiállí­táson is bemutatták.- Hogyan kerültél az erőműbe?- Faddi Termelő Szövetkezetben dolgoztam tizenhét évig. Érdeklődés­sel kísértem az erőmű építését. A kí­váncsiság volt az egyik ok, hogy mun­kahelyet változtassak. Jelentkeztem, és felvételt nyertem. Azt is el kell monda­nom, hogy ebben az időben már sok falubelim az erőműben dolgozott. A tőlük hallott pozitív hírek adtak erőt, hogy jelentkezzek felvételre. — Szép és kevésbé szép emlékekről, ha tennél említést.- Mind a két munkakörömben - raktárosként és portásnőként is - jól éreztem magamat. Szerettem az em­berekkel foglalkozni. Raktárosként anyagot, portásként igazolványokat adtam ki, valamint szállításokat, azok okmányait ellenőriztem. Vélemé­nyem szerint mindkettő munkakör fe­lelősségteljes munkát igényelt. Veze­tőim és kollégáim segítségével a rám bízott feladatot mindig, mindenkor a legjobb tudásom szerint elvégeztem. Tovább is szerettem volna dolgozni, de sajnos idős beteg édesanyám folyamatos ápolásra szorult. Ki­mondottan nagy öröm volt szá­momra - sok nyugdíjas társam­mal együtt - a nyugdíjastalálko­zóra való meghívás. Jó volt talál­kozni régi munkatársakkal, akik korábban vagy később mentek nyugdíjba. Rossz, kellemetlen emléket nem őrzök a szívemben.- Családodról, ha mondanál va­lamit?- 1974-ben 38 éves korában szerető féljem tragikus körülmé­nyek között balesetben elhunyt. Két iskoláskorú gyermekünk: Il­dikó és Vilmos maradt árván. Na­gyon nehéz volt az életünk foly­tatása. Két felnőtt unokám van, Tamás és Nóra. Eldicsekedhetek a két dédunokámmal is Krisztián­nal, aki 6 éves, és a kis Márkkal, aki 4 hónapos. Asszony lányo­mék Szekszárdon élnek. Fiam még nem nősült meg. A szülői házban élünk együtt.- Köszönöm a beszélgetést. Minél előbbi gyógyulást, boldogságot kívá­nok neked és kedves családodnak!-MJ.­Törzsgárdatagsági elismerések 2006. november 20 éves Bese Dénes Sándor ÜVIG UVFO Reaktor Osztály, 1986. november 10.; Licsák András ÜVIG ÜVFO Irányítástechnikai Üzemviteli Osz­tály, 1986. november 21.; Oldal Ot­tó ÜVIG VEFO Vegyészeti Techno­lógiai Osztály, 1986. november 11.; Féhr György KÁIG KTFO Irányí­tástechnikai Karbantartás-technoló­giai Osztály, 1986. november 3. 30 éves László Andor Zoltánná HŰIG HUFO Munka- és Személyügyi Osztály, 1976. november 2.; Kern Jánosné GVIGH PSZFO Számviteli Osztály, 1976. november 1.

Next

/
Thumbnails
Contents