Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)
2006-12-01 / 12. szám
4. oldal & 1976-2006 2006. december Érdekcsoportok Bizalomépítő Fóruma ország - köztük hazánk - képvise-A világ energiaellátásának hosszú távú biztosítása egyre nagyobb gondot jelent a szakemberek és a politikusok számára. A szakemberek már hangosabban artikulálják: az atomenergiát nem lehet kihagyni a villamosenergia-termelésből. Ezt a véleményt - ha nehezen is - egyre több politikus fogadja el. Az atomenergia jövőbeni felfutási lehetőségének sarkalatos pontja a radioaktív hulladékok végleges és biztonságos elhelyezése, amely igen összetett feladat, számos érdek öszszeegyeztetésével oldható meg konfliktusmentesen. Ezt a feladatot vállalta fel a 2000- ben alakult Érdekcsoportok Bizalomépítő Fóruma (FSC), amely a Gazdasági Együttműködési Szervezet (OECD) egyik munkacsoportja. Az FSC rendszeresen szervez olyan műhelyértekezleteket, amelyeken a fogadó ország gyakorlatát tekintik át. Ez év november 14-17-e között hetedik alkalommal a tengelici Hotel Orchideában ültek asztalhoz 13 lói, hogy megvitassák az előző fórumok tapasztalatait, továbbá a hazánkban keletkező nukleáris hulladékok elhelyezésének és a regionális fejlesztésnek a kapcsolatát. Az előadások és kerekasztal-beszélgetések mellett a közel félszáz résztvevő megtekintette a Bátaapátiban épülő végleges tárolót. -b-A Végleges biztonsági jelentés, az időszakos biztonsági felülvizsgálat és az üzemidő-hosszabbítás kapcsolata (Folytatás a 3. oldalról.) Az időszakos biztonsági felülvizsgálat központi kérdése az erőmű öregedett állapotának, az öregedéskezelési, minősített állapotfenntartási és karbantartás-monitorozási programok értékelése, valamint prognózis készítése a következő tíz évre. Az Ibj-ben igazolni kell, hogy ezek a programok, eljárások garantálják, hogy az erőmű állapota a követelményeknek megfelel. Ez az üzemidő-hosszabbítás engedélyezésének fő kérdése is. E programok, eljárások kidolgozása és bevezetése most folyik éppen az üzemidőhosszabbítás előkészítése keretében. Az Ibj-ben erről tudunk beszámolni. Az öregedett állapot értékeléséhez és az elkövetkező akár tíz, vagy a tervezett üzemidőt követő 20 éves időtartamra szóló prognózis készítéséhez szükség van az üzemidő-hosszabbítás keretében készülő szilárdsági, törésmechanikai elemzések eredményeire. Pontosan ezek szükségesek a Vbj teljessé tételéhez is. A határidőink eléggé következetlenek. Az Ibj-t 2007 végéig el kell készíteni, az üzemidőhosszabbítás feladatainak ütemezése pedig 2008-hoz igazodik. A Vbj, az ibf és az üzemidő-hoszszabbítás előkészítése és engedélyezése jelentős mértékben átfed, bár a szempontok különbözőek. Ugyanakkor a Vbj kapcsán már felismert problémák, az üzemidő-hosszabbítás központi problémái, illetve az ibf várhatóan központi problémái tekintetében teljes az átfedés. A Vbj-ben ma még nem kezelt, az NBSZ-nek való megfelelés szempontjából is kritikus, s az ibf súlyponti problémája is ugyan az, ami egyben az üzemidő-hosszabbításé, azaz az öregedett állapot értékelését lehetővé tevő, az élettartamot korlátozó számítások, elemzések pótlása, valamint az öregedéskezelési, minősített állapotfenntartási és karbantartási programok kidolgozása és megfelelőségének biztosítása. A három tevékenység szinergiája a biztonságot szolgálja, a feladatok egyidejűsége pedig jelentős erőfeszítést követel meg tőlünk. -Kovács Ferenc - Dr. Katona Tamás - Ftátkai Sándor-Szimpózium az atomerőmű veszélyeztetettségéről „A paksi atomerőmű veszélyeztetettségének vizsgálata légi-földi katonai műveletek, terrorista cselekmények esetére” című tanulmány állt a középpontjában annak a szimpóziumnak, melyeket november 24-én rendeztek az atomerőműben. A tanulmány készítője a SOMOS Alapítvány a Védelmi Oktatásért és Kutatásért. Mint ahogy a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadás után a világon mindenütt elvégezték az atomerőművek terrorfenyegetettségének általános felmérését és áttekintését, így ez nálunk is megtörtént. Akkor azonban elmaradt a katonai eszközökkel megvalósítható terrorista cselekmények fenyegetettségének vizsgálata. Mi a tanulmányban a légi, folegy utasszállító repülőgéppel történő légitámadás lehetősége. A légierő szakértőinek értékelése kimutatta, hogy ilyen jellegű cselekmények valószínűsége teljesen kizárható. Egy utasszállító repülőgép képtelen olyan zuhanórepülést végrehajtani, amivel egy terrorcselekmény végrehajtható lenne, ezenkívül az atomerőmű környezetében kialakított tiltott repülési di és vízi úton történő katonai jellegű műveleteket, terroristacsoportok által potenciálisan végrehajtható, egyáltalán szóba jöhető eseményeket és azok várható következményeit, különösen pedig a megelőzés és elhárítás módozatait vizsgáltunk. A legfontosabb megállapítások egyértelműen igazolták, hogy a paksi atomerőmű védettsége kiemelkedően jó, képes - saját eszközeivel és együttműködésben a területi szervekkel, köztük a Magyar Honvédséggel, a katasztrófavédelemmel és a rendőrséggel - minden tekintetben garantálni az erőmű biztonságát ezen a speciális szakterületen is. A vizsgálatok részeredményei természetesen nem nyilvánosak, ám ha megengedik, egy konkrét példát mondanék a tévhitek eloszlatására. A bulvársajtóban időnként felvetődik zóna és a légvédelem is képes megakadályozni az ilyen cselekmények bekövetkezését. Hasonlóképp jó az atomerőmű védettsége a földi terroristacsoportok behatolása, illetve a Duna felől, vízi úton történő támadások veszélye ellen. Összegezett megállapításként elmondható, hogy bár az atomerőmű, mint egy lehetséges terroristatámadás potenciális célpontja csábítónak tűnhet, azonban a biztonsági intézkedéseknek köszönhetően túlságosan is kemény célpont ahhoz, hogy előnyben részesíthetnék más, könynyebb célpontoknál. Nekünk pedig a jövőben is a biztonság megőrzése és további növelése a fő célunk. A tanulmány elkészülése jelentős esemény, hiszen az atomerőmű eddig nem vizsgált területeire irányította a figyelmet, az erőmű katonai jellegű nukleáris terrorfenyegetettségét elemezte. A paksi atomerőmű eddigi biztonsági elemzéseihez ez a tanulmány olyan hiánypótló kiegészítéssel szolgál, amivel további biztonságnövelő intézkedésekre nyílik lehetőség.-Lovászlné Anna-A rendezvényen részt vett az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója, dr. Rónaky József, több katonai intézmény szakértője, az atomerőmű biztonsági igazgatóságának és rendészeti osztályának vezetője. Radnóti István biztonsági igazgató megnyitójában kiemelte, hogy az atomerőműben a biztonság jogi, intézményi és műszaki garanciái nemzetközi szinten is magas színvonalúak. Szólt arról, hogy a terrorizmus okozta globális fenyegetettség folytán előtérbe került a világ nukleáris létesítményeinek veszélyeztetettsége. A Paksi Atomerőmű Zrt. egy tanulmány elkészítésére kérte fel a SOMOS Alapítvány a Védelmi Oktatásért és Kutatásért Kuratóriuma által megbízott szakértői kollégiumot, hogy vizsgálja az atomerőmű technológiai és biztonsági rendszereinek veszélyeztetettségét, roncsolhatóságát, az esetleges rombolás következményeit, a katonai tevékenységek légi-földi műveleteire és a terrorista cselekményekre. A tanulmánnyal kapcsolatban Solymosi József professzortól, a Somos Alapítvány alapítójától, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tudományos rektorhelyettesétől kaptam tájékoztatást.- A PA Zrt. és a Magyar Honvédség (MH) korábbi együttműködésére alapozva, mintegy két évvel ezelőtt kaptunk felkérést az atomerőmű részéről, hogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Magyar Honvédség Görgey Artúr Vegyvédelmi Információs Központja, az MH Légierő Parancsnokság és az MH műszaki szakértői végezzenek felmérést a paksi atomerőmű katonai jellegű nukleáris terrorfenyegetettségének témájában. NucNet hírek a nagyvilágból News Agency Előrelépés az ITER építésében November 21-én az ITER-projekt hat tagállama és az Európai Unió aláírták az egyezményt, amellyel létrehozzák a Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor (International Thermonuclear Experimental Reactor - ITER) megvalósítását irányító szervezetet. Az aláírásra a párizsi Elysée Palotában került sox Jacques Chirac francia elnök és Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének védnöksége mellett. Chirac elnök kijelentette, hogy Európa és Franciaország számára megtiszteltetés, hogy 2005 júniusában a franciaországi Cadarache-t választották az ITER megvalósításának helyszínéül. „Ha semmi nem változik, akkor az emberiség 200 év alatt felhasználja a százmillió évek alatt felhalmozódott fosszilis források többségét, miközben a klíma felmelegedését is kiváltja” -jelentette ki Chirac elnök. „Ezen források kimerülése és a globális felmelegedés elleni küzdelem forradalomra hív fel bennünket mind a termelés, mind a fogyasztás módozatainak területén. A mi felelősségünk belefogni a kutatásokba, amelyek energetikai megoldásokat adhatnak az utódainknak. A legfőbb tudományos projekt, az ITER, egyike a leginkább forradalmi programoknak, amely átvezethet ezen a hatalmas fordulaton. A kihívás hatalmas: irányítani a nukleáris fúziót. Irányítani a rettenetes mennyiségű energiát, ami százmillió fokon keletkezik, és létrehozni olyan ellenálló anyagokat, amivel ez megoldható. Megtermelni egy liter tengervízből annyi energiát, mint egy liter olajból vagy egy kiló szénből.” Az ITER lesz a világ legnagyobb kísérleti berendezése, amellyel a fúziós energiatermelés műszaki és tudományos megvalósíthatóságát tervezik demonstrálni. A 10 éves létesítési folyamat költségeit 5 milliárd euróra becsülik. Európa körülbelül a költségek felével járul hozzá, míg a másik hat résztvevő ország - Japán, Kína, Dél-Korea, Oroszország, India és az USA - egyenlően osztoznak a maradék költségen. 2005 júniusában az ITER résztvevők a dél-franciaországi Cadarache-t választották telephelynek. További részletek olvashatóak az ITER honlapján: www.iter.org. 2010-re elkészül az orosz úszó erőmű A világ első polgári célú úszó atomerőművét várhatóan 2010 májusában fejezik be, jelentette be az Orosz Nukleáris Társaság (NSR). Az állami tulajdonú szolgáltató, a Rosenergoatom és a kivitelező Északi Gépépítő (Northern Machine Building Plant - Szevmas) szerint addigra az összes parti munkálattal is elkészülnek, de arról nem szóltak, hogy mikor helyezik üzembe az erőművet. Az NSR megerősítette, hogy a személyzet számára kiképzőközpont is épül. Az orosz tervekben további 5-7 úszó erőmű terve szerepel, ebből kettő esetében konkrét tervek is vannak, mindkettő a Távol-Keleten épül majd. Az úszó erőmű nagyon fontos az ország számára, mivel átfogó megoldást nyújt az ország energiahiányban szenvedő északi részei részére. A Rosenergoatom 2006-ban jelentette be, hogy az építés megkezdődött, ezt megelőzően 2004-ben engedélyezték a telephelyet Szeverodvinszkban, az Észak-Arhangelszk régióban. Az építés költségeit mintegy 225 millió dollárra teszik. Az NSR szerint több ország, pl. Kína, Malajzia, Indonézia is érdeklődik az úszó erőművek iránt. A villamos termelés mellet az erőmű a tengervíz sótalanítására is alkalmas. Az erőművet azért nevezik úszónak, mert egy erre a célra tervezett hajóra épül. A hajón két KLT-40C típusú, egyenként 35 megawattos reaktor és két generátor kap helyet. A reaktorok alacsony dúsításé uránnal üzemelnek. Forrás: NucNet -M.F.-
