Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)

2006-10-01 / 10. szám

14. oldal 1976-2006 2006. október Elsöprő paksi vitorlássikerek osztályai nem rendelkeznek. Lipták Daniék dobogóesélyesként vágtak ne­ki az utolsó futamnak. Ráadásul az időjárás is kegyeskedett: a jó verseny­hez szükséges szélviszonyok kereked­tek, vele együtt azonban zimankóssá változott az idő. A középmezőnybe tartozók, és a gyengébb tudású, eset­leg gyengébb felszereltségű hajóval indulók aggódtak amiatt, hogy a zárófutam már a négyesnél nagyobb szélerősségben zajlott: tucatnyi hajó a félszáz közül nem is ment ki a vízre.- Várhatóan a 114-es és a 116-os hajó között dől el a csata - bocsátko­zott esélylatolgatásba Rényi Ádám. Tudta ezt persze Nagy Robi is, nem véletlenül mondta a futam előtt: „Most aztán minden tudá­sunkra szükség lesz, hogy nyerni tudjunk.” Persze Robi rutinja, helyzetfelis­merő képessége megaka­dályozta a trónfosztást - már a rajtra nagyon odafi­gyeltek. Ennyire még nem sike­rült megszorítani Boro­­misszáéknak az örök rivá­lis hajót, ami jelzi: nagy csatákra van kilátás az ASE-n belül is, annál is in­kább, mert a dobogó harmadik foká­Nincs még egy szakma hazánkban, ahol a vitorlássport ennyire kitelje­sedne, mint a villamos ipari dolgo­zóknál. Az évről évre megrendezett versenyeken vagy félszáz indulója van az atomerőmű balatonfüredi bá­zisán ideális körülmények között megrendezett országos bajnokságuk­nak, amit a vitorlásszövetség is sokra tart. A versenynek már évtizdekkel ezelőtt híre ment, így a nyílt kategó­riában rendre elindulnak a kalózhajó­osztály legjobbjai közül többen. Idén egy olimpiai résztvevő, Rényi Ádám volt a legnagyobb favorit, aki a 470- es hajóosztályban 2000-ben ott lehe­tett az olimpián Sydney-ben. Az öt­karikás játékok után ugyan visszavo­nult, de hobbi szinten nem hagyta ab­ba a versenyzést. Az iparági küzdelem a korábbi évek gyakorlatától eltérően idén még egyáltalán nem dőlt el. Az utolsó fu­tam előtt a jól összeszokott Nagy R. - Stadler paksi páros győzelme szinte borítékolható volt. Igen ám, de Stadler Csaba kiszállt a hajóból, a ka­pitánynak új társat kellett keresnie, amit meg is talált Mészáros Miklós személyében. En­nek a duónak azért még össze kell csiszolódnia. Nagyon nyomult Robiék mögött az apja és fia össze­tételű klasszikus paksi hajó Boromissza Tamással és Lászlóval, valamint az Atomerőmű SE új hullá­mosainak jeles képviselői is, jelezvén azt, hogy az utánpótlás-nevelés folya­matos az ASE-nél, olyan tartalékaik vannak, amivel más erőművek szak­ra is paksi hajó érkezett: a Lip­­ták-Varjú igen fiatal párost is nevez­hetjük nyugodtan trónkövetelőnek, akik általában pocsék rajtok után tud­tak folmanőverezni az élbolyba, és ott is megelőzni jónéhány Elmű, Vér­tes, Mátra vagy éppen MVM feliratú egységet. Ilyen még nem volt, hogy az iparági versenyen totális paksi si­ker szülessen. Persze közel sem a vé­letlen műve ez, a hétköznapok ala­pozták meg ezt a sikerességet.- Maga az Atomerőmű Sportegye­sület minden évben nagyon sok kalóz­háziversenyt rendez — mondta az ün­neplés pillanataiban László Zoltán klubelnök és támogatjuk azt is, hogy sportolóink eljussanak az MVSZ által szervezett megmérettetésekre. Ott vagyunk a kalóz OB-én, a Balato­non és a Fertő-tónál rendezett verse­nyeken is. A fejlődést talán a legérzék­­letessebben az jelzi, hogy meg tudtunk jelenni egy olyan fiatal párossal, a Lipták Dani-Varga Dani bronzérmes­egységgel, akik az utánpótlás-nevelés hatékonyságát mutatják meg, de mö­göttük is bontogatják szárnyaikat már az ifjúsági korosztályban ügyes gyere­kek, akik 8-10 éves korukban megis­merkedtek a sportág alapjaival Dom­bodban. -BGy.­Emlékek az 1. DÖMÖTÖR túratáborozásról A tavalyi próba után kellő tapasz­talattal felvértezve szervezte a DE­METER egyesület az „igazán” 1. DÖMÖTÖR túratáborát Magyar­­egregyen, a Vár-völgy bejáratánál fekvő Máré-kempingben 2006. jú­lius 3-6. között. Az alapos előkészítés csak a pontos indulási idő­pont meghatározásában bi­zonyult gyengének, de a keddi sátorverést és a tábor­nyitást ez sem befolyásolta. A szokásos ünnepélyes (gyors) zászlófelvonás után bemelegítő túraként Magyar­­egregyet közelítettük meg az Almás magaslat irányá­ból, majd megtekintettük a falu nevezetességeit: focipá­lya (a kötelező eltévedés után), Szentkút, Sági kocs­ma (Borostyán vendéglő), Vén Diófa fagyizó stb. Az első napon a kísérők (résztvevők: felnőttek, kísérők: ovisok és kisiskolások!) megkezdték a „Dömi” gyűjtést a hőstettek és jócse­lekedetek nyomán, ami az egész tábo­rozás alatt kellő motivációt biztosított! A szerdai terv szerinti túra a Máré­­vár becserkészésével indult (Hanga vezetésével!). A tervezett túrát „meg­nyújtottuk”, az ebéd, majd az azt kö­vető lejtő az Egregyi-völgyig hozott némi felüdülést, és az átkelés a Völgy­­ségi-patakon rögtönzött hídon is izgal­mas volt, de a Barna-kő megmászása igazi fekete leves lett! Az eredmény: kibírtuk, még a legkisebb (Ákos) is, de ez már nem séta volt! A kemping­ben jól jött a hűsítő csobbanás a kis medencében. Az esti tábortűzhöz a fa­gyűjtés Dömi-szerzési lehetőséget je­lentett, így aztán hamarosan lobogott a láng: szalonna is került a nyársak vé­gére (vacsi után csípsz helyett). Csütörtökön a kisebbeket Albiék vezették egy rövidebb, a piros jelzés elejét felderítő túrára a Vár-völgy­ben. A kitartóbbak Kárászról indultak a sárga jelzésű (aszfalt)úton Matyi vezetésével az „ős-Dömötör” emlék­helynek számító Vörösfenyő kulcsos­házhoz. Az út kellően meredeknek, majd később forrónak is bizonyult. Már kezdett a csapat lankadni, mikor a korábban tökéletes állapotú erdei aszfaltutat egy méteres szakadás met­szette. Nem kellett sokat mennünk a következő kihívásig sem. Egyszer csak az útnak nyomaveszett! A vizes hegyoldalban elnyelte az erdő. Némi felderítés után átvágtuk magunkat az úttalan sűrűségen, megtaláltuk a folytatást, és szamócával bíztatva a kisebbeket felértünk a kulcsos­házhoz. Az este élményeit a kézműves fog­lalatosság mellett Zsamai Nanyó pa­lacsintasütése emelte. Az elkészült al­kotásokból maradt mutatóba példány, de a palacsintából sajnos nem... Pénteki nagy túránkat Dani vezette a piros jelzésen a Vár-völgyön a Pásztor-forrásig, ahonnan a Cigány-hegyet „támad­tuk”. Innét csak egy ugrás a szomszédos csúcs: a Do­bogó, ahonnan ugyan kilá­tás nincs, de hát annak is örülnünk kell, hogy Tolna megyének is jutott egy kis rész a Mecsekből, hogy a legmagasabb pontja meg­legyen (594 m). A hivatalos táborzárási ceremóniát „elszúrta” né­hány darázs, de a Dömi­­osztás és a köszönő-bú­­csúzó szavak a vacsi után szerencsére nem maradtak el, szomorúan búcsúztat­tuk a távozókat. A szép idő maradásra csábította a Kasi és Weisz családot, és túraterv is volt még, ezért igazán nem volt még okunk a zászlólevonásra (további részletek a honlapunkon). Vasárnap a sátorbontással pillanatok alatt végez­tünk, az vigasztalt bennünket, hogy terveink teljesültek, és az idei tábort nem lesz könnyű jövőre felülmúlni. Azért mindent meg fogunk tenni, hogy mégis sikerüljön! u.i. A kísérők kitartását a Dömik iga­zolják! Büszkék lehetnek teljesítmé­nyükre, mint ahogyan mi is büszkék vagyunk rájuk!-Jakab Évi néni Weisz Palkó bácsi-Újra vízre és versenybe szálltunk Szeged adott otthont, a XXVIII. Villamosenergia-ipari Vízi Talál­kozónak szeptember 1-3. között, ahol a résztvevő 11 csapat több mint 100 versenyzője között a paksi delegáció ismét vízre szállt a dobogós helyezésekért. A szombati versenynapot a rende­ző Budapest Erőmű Zrt. részéről Gérard Bourland elnök-vezérigaz­gató nyitotta meg, amit a délelőtt folyamán az előfutamok, délután pedig a döntők követtek. A verseny végén, levezetve a nap feszültségét felszabadult fürdőzés vette kezde­tét. A találkozót este jó hangulatú bankett zárta a DÉMÁSZ patinás székházában, ahol sor került az eredményhirdetésre és a díjak ki­osztására is. Számunkra külön öröm volt, hogy éremátadóként friss vi­lágbajnokunkat, a Paksról Szegedre igazolt Gyökös La­jost köszönthettük Az atomerőmű csapatának évről év­re jobb eredményt sikerül elérni, kö­szönhető ez az egy­re nagyobb dolgo­zói érdeklődésnek, így ebben az évben a 14 fős keretszám betartása okozott fejtörést a csapat összeállításakor. A végeredményt látva elmondatjuk, hogy ismét sike­rült erős csapattal részt vennünk, amit az is mutat, hogy az utóbbi években elért összesített harmadik Különdíjban részesült Bérces Bálint, aki a verseny legfiatalabb résztvevőjeként a győztes férfi négyes tagja volt helyezés után, idén előreléptünk, és a szintén erős DÉMÁSZ-t megelőz­ve a BE Zrt. mögött a második he­lyet szerezte meg az atomerőmű csapata. Mindig az élvonalban Az Atomerőmű Tűzoltóság sár­kányhajós tűzoltói igen szép ered­ményeket könyvelhetnek el ma­guknak ebben az évben. Ahhoz ké­pest, hogy csupán néhány hónapja vették kézbe az evezőlapátot, ko­moly tanújelét adták ügyességük­nek, hisz minden versenyükön az elsők között értek célba. A csapat magját alkotó tűzoltók: Bazsonyi József, Bertalan István, Farkas József, Fehér Roland, Gyetvai Zoltán, Horváth József, Lepp Frigyes, Lesták Zsolt, Matus István, Papp Szilárd, Puxler István, Ródenbücher Ferenc, Szabó Tamás, Varga Tibor. Papp Szilárd csapatkapitány büszke a legénységre, az általuk kivívott szép eredményre. Mint meséli, a májusban rendezett győri Sárkányhajó Fesztivál előtt pár héttel állt össze csapatuk, és a fesztiválon meghirdetett versenyen ak­kora lelkesedéssel küzdöttek, hogy azonnal ezüstérmet szereztek. Év köz­ben is több megmérettetésen tették pró­bára magukat. Edzésekre csak a verse­nyek előtti felkészülési időszakban jár­tak, amit épp elég nehéz volt összehan­golni a műszakos munkarend miatt. A csapatnak meg kellett küzdeni a sike­rért, hisz a döntőket előfutamok előzték meg. Egy futam 250 m hosszú, amit a paksi csapat kb. 1 perc alatt tett meg. 2006. évi eredményeik: Atomerőmű Tűzoltók csapataként: Május 20-21.: III. Győri Sárkányha­jó Fesztivál, Military Kupa ( 2. hely) Szept. 23-24.: II. Székesfeh.-i Sárkány­hajó Fesztivál, TEAM Kupa ( 2. hely) Paksi Sárkányhajó Club színeiben: Július 23.: Tolnai Sárkányhajó Fesz­tivál (1. hely) Szeptember 16.: IV. Magyar Sár­kányhajó Bajnokság (4. hely) Magyar Villamos Művek csapatában: Augusztus 20.: Szegedi VB., Budapes­ti Olimpiai Mozgalom Kupa (2. hely) Szept. 23-24.: II. Székesfeh.-i Sárkány­hajó Fesztivál, Céges Kupa (2. hely) Gratulálunk! Csak így tovább! -LA.-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents