Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)
2006-10-01 / 10. szám
12. oldal 1976-2006 2006. október // AZ EMBER AZ ELSŐ Humánfejlesztési WANO-misszio Pakson A WANO (Atomerőműveket Üzemeltetők Világszervezete) Moszkvai Központja (MC) szervezésében a kommunikáció, a humán erőforrás és a vezetői fejlesztésre vonatkozó legfontosabb kérdéseket vitatták meg műszaki támogató misszió (TSM) keretében szeptember 25-28. között a PA Zrt. Karbantartó és Gyakorló Központjában. Az általános szempontokról és a legfontosabb gyakorlati tapasztalatokról kérdeztük a három külföldi szakembert, Szergej Vibornovot (WANO MC), Jelenő Boriszovát (Szentpétervár) és Alain Huchet-et (WANO Párizsi Központ). — Mi jellemző a WANO TSM programra, és mi jellemző a paksi misszióra? SZV: - A TSM a WANO fontos programja, amely 2001-től kezdve működik. Minden évben nagyszámú ilyen missziót bonyolítunk le a moszkvai régióban. Valójában minden, a biztonsággal összefüggő technikai, emberi kérdésben próbálunk segítséget nyújtani. Több ilyen programot szerveztünk Oroszországban, Ukrajnában, Csehországban, Szlovákiában. Magyarországon ez a hatodik TSM. Általában akkor kerül sor ilyen programra, ha kérdések merülnek fel a biztonságos üzemeltetéssel kapcsolatban. Ez esetben Paks a Moszkvai Központhoz fordult az emberi tényezővel kapcsolatos kérdésekkel. Mi egy francia és egy orosz szakembert hívtunk meg, hogy megvitassuk a paksi kollégákkal azokat a kérdéseket, amelyeket ők fejleszteni szeretnének. A missziót követően intézkedési tervükben figyelembe vehetik a tapasztaltakat. Az atomerőművek személyzetével való foglalkozás az egyik legfontosabb irányvonal az üzemeltetés fejlesztésében. Nagyon sok biztonsággal kapcsolatos kérdés függ össze az emberi tevékenységgel. Az, ahogyan a személyzet a munkáját végzi, betartja a biztonsági előírásokat, ahogyan a vezetés és a személyzet közötti egyetértés, a dolgozók közötti együttműködés alakul, közvetlen összefüggésben van az emberi tevékenységgel, hatással van a biztonságos üzemeltetésre. Ez nagyon fontos szempont az atomerőmű működtetésénél. Most feladatunk megosztani azt a tapasztalatot, amit Franciaországban a személyzeti munkában, Oroszországban az irányításban gyűjtöttek. Az már az erőmű feladata, hogy az elhangzottakból felhasználja a hasznosítható gondolatokat. Másrészt szakembereink az önök munkatársaival konzultálva hatósága, és hogyan fejleszthetik a biztonságos működést a vezetők? AH: - Úgy gondolom, hogy az előadásaimban elemzett téma az egyik legbonyolultabb és egyben leghasznosabb a vezetők számára. A technika - mint minden erőműben - már nem probléma: azokat már megoldották, szintén találtak nagyon sok érdekes, pozitív, az erőművi tevékenységen alapuló tapasztalatot. Mindezt természetesen magunkkal visszük, és terjeszteni fogjuk a régióban és általában az atomerőművek között. Azt gondolom, az eszmecsere előnyös volt mindkét fél számára. Remélem, hogy akárcsak mi, a paksi szakemberek is megkapták azt a hasznos információt, ami ezen a területen a tevékenységük fejlesztéséhez szükséges. Az itteni tevékenységünkről elkészítünk egy rövid, előzetes, a javaslatainkat tartalmazó dokumentumot, amelyet a PA Zrt. vezetésének adunk át. A végleges változatot hamarosan megküldjük. — Miért fontos a folyamatok átlátvagy a felmerülő problémák kezelésére megvan a mérnöki gárda, és megtalálhatók a műszaki megoldások. Ezért az erőművek mindennapi működése már más problémákat tartogat, úgy mint kommunikáció, vezetés, menedzsment, emberi viselkedés, felügyeleti tevékenység, koordináció. Mindezek távolabb állnak a műszaki kérdésektől, de a mindennapi élet részei. Ezen a területen az európai országok előtt jár az USA, ott a legtöbb problémát már megoldották. Észlelték a humán tényező fontosságát, és időben megelőző intézkedéseket tettek. Az INPO kutatóintézet nagyon sokat dolgozott ezen a téren, de valamennyi erőműben tudatosult, hogy az emberi tényező kulcsfontosságú. A probléma ezen a területen az, hogy nagyon sokat kell várni az eredményre, sokszor visszatérve a kezdőpontra, megismételve a szükséges intézkedéseket. Hiszen, ha úgy gondoljuk, hogy megérkeztünk, és már nincs szükség további fejlődésre, akkor is felmerül a továbblépés szükségessége. Ma a legtöbb európai vállalatnál rájöttek, hogy nem erősítették eléggé a helyszíni vezetői ellenőrzést, nem összpontosítottak eléggé az emberi tényezőre. Ezért próbálják alkalmazni például a hibacsökkentő technikákat, erősíteni a vezetői helyszíni jelenlétet, javítani a munkatársaknak a vezetők általi ösztönzését. Megértették, hogy a legeredményesebb e terület fejlesztése. Természetesen sokszor ezen intézkedések bevezetése nehéz: bonyolult, sokáig tart, problémát jelenthet a megszokás, a kultúra, a történelem, az emberi gondolkodás. Néhány országban a problémák egy részét megoldották, vagy közel jutottak ahhoz, máshol más területen haladtak előre. Lehetetlen valamennyi kérdést egyszerre rendezni. A megoldások terén semmi sem természetes, tanulnunk kell egymástól. Sok olyan módszer van, ami segít a menedzsereknek a kommunikációban, a helyszíni ellenőrzésben, a delegálásban, a munkatársak kiválasztásában, az ösztönzésben, a teammunka erősítésében. Mindezek célja az atomerőmű még biztonságosabbá és megbízhatóbbá tétele. Az együttműködés nemcsak a saját szervezeten belül fontos, de a különböző szervezeti egységek között is. Ha a kérdés a folyamatok javítása, az mindig a többiekkel való együttműködést jelenti. A menedzser legfontosabb feladata mindezt működtetni nap mint nap. — Melyek a munkatársak elismerésének legfontosabb szempontjai, és hogyan javítható a kommunikáció? JB: - El szeretném mondani, hogy a jelenlévők nagyon aktívan reagáltak a munkatársak értékelésének kérdésére. Ez fájó pont nemcsak az atomerőművekben, hanem a világ többi vállalatánál is. Ezt láttam Amerikában, Angliában, Máltán, Ukrajnában és Oroszországban is. A kérdés nagyon tipikus: csak lassan válik tudatossá, hogy a munkatársakat rendszeresen és naponta értékelni kell. Ennek oka, hogy a vezetők többsége kiváló műszaki szakember, számukra nem központi kérdés az értékelés. Pedig mindegyikőnk azt szeretné, ha elismernék a munkáját. Ez a dolog pedig továbbadódik az egész szervezet mentén. Én is akkor értékelem a beosztottaimat, ha engem értékelnek - pozitívan, de akár negatívan. Látható, hogy Pakson a humán terület munkatársai hatalmas munkát végeztek a teljesítményértékelés bevezetésére. Csak sikert és kitartást lehet nekik kívánni, hiszen az eredmény nem jön egyik napról a másikra. Természetesen van néhány feltétel. Az első a legfelső vezetők egyértelmű, tevékeny támogatása. A második a vezetők bevonása valamennyi szinten a belső kommunikáció fejlesztése érdekében. A harmadik pedig valószínűleg a fiatal tehetségekre való támaszkodás, akik képzésénél érdemes bevezetni a humán fejlesztés, az értékelés programját, hogy ők vezetőkként új kultúrát honosítsanak meg. Mivel már sok vállalatnál jártam, kiderült, hogy a kérdés mindenhol aktuális. Az emberekkel való foglalkozás, értékelésük komoly munka: nehéz objektívnak lenni, elkerülni a személyes kapcsolatok hatását vagy az egyforma értékelést. Amennyiben nem végzünk reális értékelést, formálissá tesszük ezt a tevékenységet, a jövőnket tesszük kockára: ma, holnap még működik a vállalat, de később eltávoznak a legjobb szakemberek. A kommunikáció kétszintű. Egyrészt emberek közötti - erről beszéltünk a legtöbbet - és szervezeti. Ez utóbbi esetben lehetetlen valamennyi folyamatot írásba fektetni. Fontos az emberekkel foglalkozó szervezetek, a humán, a tájékoztatási és a biztonsági szervezet jó együttműködése. Ha célorientáltan gondolkodunk, meg kell fontolni az együttműködés szervezeti kereteit: milyen információt és hogyan cseréljünk. Folyamatra szervezve az egyes részfeladatok végrehajtása megfelelő, de egészében kisebb lehet az összhang. Érdemes szem előtt tartani a célokat. A személyes kommunikáció fejlesztéséhez képzésre van szükség. A legjobb a személyes példamutatás és a javulásra való törekvés! És a siker nem marad el! -HyLII Új francia atomerőmű önkormányzati támogatással Az Európai Nukleáris Létesítmények Körüli Önkormányzatok Szövetsége (GMF) Flamanville-ben, az új francia atomerőműnek helyet adó településen rendezte meg szakmai konferenciáját ez év szeptemberében. A GMF egyik fo célkitűzése, hogy tagjai számára lehetővé tegye a különböző európai önkormányzatok és a környezetükben található nukleáris létesítmények kapcsolatának megismerését. Ennek jegyében 2006 szeptemberében háromnapos szakmai konferenciát szervezett meg a normandiai Flamanville-ben. Flamanville közelében két atomreaktor üzemel, emellett a térségben található egy kiégett fűtőanyag reproceszszáló és egy kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat tároló üzem is. így elmondható, hogy a térség élete hosszú évtizedek óta öszszeforrt a nukleáris energia felhasználásával. Néhány hónapja azt is tudjuk, hogy ez a kapcsolat a jövőben még jobban megerősödik majd, ugyanis megszületett a döntés, amelynek értelmében Franciaország új atomreaktora a Flamanville közelében üzemelő atomerőmű telephelyén épül majd fel. Ez adta az aktualitását annak, hogy a GMF ezt a térséget választotta ki szakmai konferenciájának helyszínéül. Az eseményen küenc európai ország önkormányzati képviselője vett részt. Magyarországról három önkormányzati társulás képviseltette magát. A Társadalmi Ellenőrző és Tájékoztató Társulást (TETT) Tillmann Péter, Feked község polgármestere, a Nyugat-mecseki Tájékoztató és Információs Társulást (NymTIT) Sándor Tibor, Kővágószőlős polgármestere, a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulást (TEIT) pedig Dohóczki Csaba, a TEIT megbízottja képviselte. A szakmai program résztvevői tájékoztatókat hallgattak meg a térség parlamenti képviselőinek, az önkormányzatoknak, az atomerőmű éj a régió további nukleáris létesítményei vezetőinek előadásában. Az elmondottakból egyértelművé vált, hogy a térség lakosai bizalommal vannak az atomenergia felhasználása iránt, mi több egyértelmű támogatói annak, hogy az új blokk térségükben épüljön fel. A bizalom alapja a nukleáris létesítmények felelős és biztonságos üzemeltetése. Fő pillérei pedig a lakosság és az üzemek közötti őszinte kapcsolat, valamint a rendszeres és hiteles tájékoztatás. A jól működő kapcsolatot erősitették meg mind az önkormányzatok, mind pedig a nukleáris létesítmények vezetőinek előadásai. Az üzemlátogatások és az önkormányzatok képviselőivel való találkozások szintén alátámasztják, hogy Franciaországban a nukleáris ipar működése, valamint az ipar és a lakosság kapcsolata példaértékű. A vendégek a szakmai program zárórészében megtekintették a flamanville-i atomerőművet, egyben az újonnan épülő blokk területét, ahol már elkezdték a tereprendezési munkálatokat. Látogatást tettek a kiégett fűtőelemek La Hague-i reproceszszáló üzemében és a Centre de la Manche-i kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójában. A szakmai konferencia összegzéseként elmondható, hogy Franciaországban a nukleáris iparnak meg van a kellő lakossági támogatottsága. Az ipar pedig él ezzel a lehetőséggel, és felelős módon gondolkodva arra törekszik, hogy a nukleárisenergia-ipar a jövő energiaforrásaként versenyképes, környezetkímélő módon biztosítsa az ország villamosenergia-ellátásának közel 80%-át. ■ Terjeszkedik a nukleáris ipar Kínában Jelenleg kilenc atomerőművi blokk üzemel, és kettő van üzembe helyezési fázisban Kínában (az eredeti cikk szerint annak szárazföldi területén). Két projekt keretében összesen négy blokk építése van napirenden. A már működő blokkok össztermelése 2005-ben 53 TWh volt, ez az összes hazai produktum 2,1%-át tette ki. Az országnak szembe kell néznie a gyors gazdasági növekedés és a szigorodó környezetvédelmi előírások kettős szorításával, így célként a nukleáris energia fejlesztését fogadták el, amelynek keretében 2020-ig 40 ezer MW kapacitást kell megépíteniük. Ez a fordulat viszont azt követeli meg Kína atomiparától, hogy tegyen eleget a szabványosítás, a humánerőforrás-biztosítás és a lakossági támogatás biztosítása terén fellépő igényeknek. Napjainkban számos hazai és nemzetközi reaktortípus együttélése tapasztalható az országban. A jövőben döntő lehet a szabványosítás, hogy fennmaradhasson a gyors léptékű fejlődés. Ez elősegíti majd a váltást a hazai berendezés- és alkatrészgyártók körében, csökkenni fognak az építési és üzemeltetési költségek, lehetővé válik az üzemeltetési tapasztalatok és műszaki újítások gyűjtése és cseréje, és végül hozzájárul majd a tervezési kódok, szabványok és szabályozások, biztonsági vizsgálatok fejlődéséhez. A Kínai Nemzeti Nukleáris Testület (CNNC) most végzi a CNP1000 rendszer tervezését, ami egy módosított második generációs nyomottvizes egység. A gyors nukleáris fejlesztést nehezítik az alábbi szűk keresztmetszetek: a képzett szakemberek hiánya és a szakemberképzés rossz rendszere. Ezek megoldására a CNNC létrehozott egy stratégiát a humán erőforrás biztosítására, továbbá egyezményeket kötött szakmai intézetekkel bizonyos felhasználóorientált képzésekre. Mindamellett a személyzet, bár már megkapta ezt az új, sűrített képzést, még mindig nem rendelkezik üzemeltetési tapasztalatokkal és magas szintű biztonságtudatos gondolkodással. Amióta 1991-ben üzembe helyezték Kína első, a CNNC által tervezett blokkját (Qinshan-1, 300 MW), jelentősen javultak a biztonsági mutatók. A hetedik és a nyolcadik kampányban 443, illetve 448 napos folyamatos, teljes terhelésű üzemet teljesítettek - ez az ország többi erőművéhez képest kimagaslóan jó eredmény. A biztonságos üzemeltetést jellemző javuló eredmények fontos szerepet játszanak mind a kormányzat, mind a lakosság bizalmának megnyerésében. Azonban továbbra is fáradságos és időigényes feladat még a médiával és a lakossággal való kommunikáció, illetve a helyi lakosság támogatásának megnyerése. Most, hogy már az ország elfogadta ezt az expanziós fejlesztést a nukleáris energetikában, a meglévő atomerőművi blokkok biztonságos üzemeltetése kiemelkedő fontosságúvá vált. Rixin Kang, a CNNC elnöke szilárdan hiszi, hogy soha nem lehet arra gondolni, hogy „mi vagyunk a legjobbak”, hanem a biztonságot kell első helyre sorolni a kiváló üzemeltetési eredmények megtartása érdekében. Forrás: WANO Inside 2006/2 -Varga József-
