Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)
2006-10-01 / 10. szám
4. oldal 1976-2006 2006. október A paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbításának szerepe a nemzetgazdaságban, a megvalósíthatósági tanulmány főbb megállapításai, a politikai, társadalmi támogatottság Nukleáris Technikai Szimpózium 5. alkalommal rendezik meg a Magyar Nukleáris Társaság éves konferenciáját, a Nukleáris Technikai Szimpóziumot 2006. november 30. és december 1. között. A szimpózium célja, hogy fórumot biztosítson a hazai szakemberek, kutatók, valamint a szakma fiatal művelői közötti kapcsolatépítésre, információcserére. A korábbi hagyományoktól eltérően idén nem Budapesten, hanem Pakson lesz a rendezvény azért, hogy a paksi mérnökök könnyebben részt vehessenek rajta akár előadóként, akár hallgatóként. Az idei szimpózium témái:- A 2003. áprilisi paksi üzemzavar felszámolása; - Reaktorfizika; - Termohidraulika; — Újgenerációs reaktorok; — Fúziós technológia; - Üzemeltetés és hatósági szabályozás; - Hulladékkezelés és transzmutáció; - Radiokémia, egyéb nukleáris technikák; - Oktatás, PR és HR; - Nukleáris biztonság; - Sugár- és környezetvédelem; — Üzemidő-hosszabbítás A konferencia szervezői szeretnék, ha a tapasztalt tudósgeneráció mellett a fiatalok is szerepelnének előadásokkal. A nem előadó résztvevők jelentkezési lap beküldésével jelezhetik részvételi szándékukat. Beküldési határidő: 2006. november 3. Előadás tartására cikkösszefoglaló és kitöltött jelentkezési lap beküldésével lehet jelentkezni. Beküldési határidő: 2006. október 20. A cikkösszefoglalókat kéijük a szimpozium2006@reak.bme.hu e-mail címre elküldeni Word formátumban a konferencia weblapjáról letölthető mintadokumentum alapján. Az összefoglalóban fel kell tüntetni az előadás címét, szerzőit, a szerzők munkahelyét, elérhetőségét (e-mail cím, postacím, telefon- és faxszám), valamint az előadás rövid, maximum 300 szavas tartalmát. A jelentkezők 2006. november 3-ig kapnak értesítést a cikk elfogadásáról. A cikkek beküldési határideje: 2006. november 30. A cikkek Word formátumban beküldhetők a konferencia e-mail címére, vagy a szimpózium ideje alatt személyesen leadhatók a helyszínen. A konferencia részvételi díja 20 000 Ft/fő, ami magában foglalja a konferenciakiadványok (absztrakt füzet és CD), valamint a konferencia alatti étkezés költségeit. Kérés esetén 50%-os kedvezményt kaphatnak a részvételi díjból a diákok, a középiskolai tanárok, az egyetemi oktatók és a nyugdíjasok. Az MNT legfeljebb húsz tanár részvételét támogatja, számukra a részvételi díj 2000 Ft. Az ehhez szükséges formanyomtatvány letölthető a weblapról. A részvételi díj befizetési határideje: 2006. november 10., ezután történő fizetésnél kedvezmény nem érvényesíthető és a díj 25 000 Ft/fő. A részvételi díj a befizető nevének feltüntetésével a Magyar Nukleáris Társaság bankszámlájára (OTP Bank, számlaszám: 11712004-20111748) történő átutalással fizethető be. Ha a banki átutalás nem megoldható, kérjük azt a sjmpozium2006@reak.bme.hu e-mail címen jelezni. Ebben az esetben a szervezőbizottság csekket küld az érintetteknek. A konferencia előzetes programja és további információk a http://nukinfo.reak.bme.hu/szimpozium2006 interneteimen olvashatók, ahonnan a jelentkezési lap, a cikkösszefoglaló és a konferenciacikk elkészítéséhez felhasználható Word mintadokumentumok is letölthetők. Minden érdeklődőt tisztelettel várunk az V. Nukleáris Technikai Szimpózium rendezvényen! (Folytatás a 3. oldalról.) Ha ez így van, akkor mindezt be kell mutatni, és képviselni kell, hogy a társadalom támogatását elnyeljük, ami nélkül semmilyen komoly vállalkozás sem valósítható meg, legkevésbé a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása. A paksi atomerőmű telepítése, létesítése a lakosság megkérdezése nélkül történt. Ez ellenérzést keltett beruházással szemben, még akkor is, ha ez az évek során nyilvános tiltakozást, akut problémákat nem váltott ki. Bármilyen ellenérzések is voltak korábban, azokról szisztematikus felmérés, elemzés nem nagyon készült. Azt azonban tudjuk, hogy már évek óta tartósan, a megkérdezettek 75%-a egyetért azzal, hogy atomerőmű működik az országban. Ebben - az érdekek felismerése és a megszokás mellett - igen fontos szerepet játszik az is, hogy ma, főleg az atomerőmű környezetében élőknél, az ismeretek szintje lényegesen magasabb, mint húsz évvel ezelőtt, s a tájékozódás informális és formális lehetősége egyaránt adott. Az üzemidő-hosszabbítás társadalmi elfogadásának előkészítése komoly feladatot jelentett, még akkor is, ha a környező településekkel az évek során harmonikus és bizalomra épülő kapcsolat alakult ki. Két eszköz van a lakossági kapcsolatok építésére: a nyílt, őszinte tájékoztatás és a lakosság részéről érkező érdeklődés fogadása. A hiedelmek ellenére nem lehet jó és tartós az a kapcsolat, amely csak a településeknek nyújtott anyagi támogatásra épül. Az anyagi támogatás lehetősége korlátos, kisebb, mint a települések igénye, sőt a kielégített igények újabb igényeket szülnek, s a folyamatnak nincs vége. Ez persze nem jelenti azt, hogy a PA Zrt. nem segiti minden eszközzel a környező települések fejlődését. Érdekes tapasztalat, hogy az üzemidő-hosszabbítás társadalmi elfogadtatása szinte egy időben volt 2003-ban a 2. blokki üzemzavarral, ami a várakozásokkal és a félelmekkel ellentétben, nem zavarta meg az ügy társadalmi befogadását, s nem rontotta számottevően az atomerőmű elfogadottságát sem. Az üzemidő-hosszabbítás társadalmi támogatásának próbája a környezetvédelmi eljárás és a közmeghallgatások voltak. A PA Zrt. mindent megtett a bizalom elnyerésére: tájékoztatókat, látogatásokat szervezett minden érintett településnek, s minden formában és körben kész volt a kérdések megválaszolására. 32 ezer darab tájékoztató füzetet osztottunk szét mintegy 130 ezer lakosnak. Tapasztalható volt, hogyan mozdult el sokak véleménye a kezdeti negatív vagy tartózkodó álláspontról a pozitív irányba a közvetlen és nyílt beszéd hatására. A közmeghallgatások igazolták, hogy az üzemidő-hosszabbítást a Duna mindkét partján élők elfogadták. Igen érdekes tapasztalat volt, hogy a közmeghallgatást inkább a nemzetgazsek jellemezték. A tények, amelyeket fentiekben említettünk, egyértelműen az üzemidő-hosszabbitás javára billentették el a mérleget, hiszen a hétköznapi közgazdaság szintjén is nyilvánvaló az üzemidő-hosszabbítás minden előnye. Az üzemidő-hosszabbítás társadalmi és politikai elfogadása egymással összefügg. Azt a magyar közéletben különös dolgot tapasztalhattuk és tapasztalhatjuk, hogy az üzemidőhosszabbítás politikai támogatása „politikamentes”. Mindenki, pártállástól függetlenül, bár aggodalmaktól nem mentesen, az ország érdekeit mérlegelve foglalt állást. így történhetett, hogy az üzemidő támogatást (együtt a bátaapáti kis és közepes aktivitású hulladékok tárolójának ügyével, amely úgyszintén teljes társadalmi támogatást élvez) az Országgyűlés 2005. november 21-én 339 támogató és 4 ellenző szavazattal, 8 tartózkodás mellett elfogadta. Összességében megállapítható, hogy a paksi atomerőmű 2012-2017 közötti leállítása és más megoldásokkal történő helyettesítése nemzetgazdasági szinten nem elfogadható következményekkel és kockázatokkal járna. A megvalósíthatósági tanulmány igazolta, hogy az üzemidő-hosszabbítás műszaki és biztonsági szempontból egyaránt megvalósítható. Az ehhez szükséges ráfordítások és a meghosszabbított üzemidő alatti bevételek igen jó megtérülést eredményeznek a tulajdonosnak. A nemzetgazdasági és a környezetvédelmi előnyöket, valamint az atomerőmű továbbüzemelésének biztonságára felhozott érveket, indokokat a magyar társadalom egésze és különösen a környezetben élők megértették, és ezt kifejezték a közvélemény-kutatások és a közmeghallgatás során. Ezért a bizalomért és az üzemidőhosszabbítás vitathatatlan nemzetgazdasági hasznáért kell és érdemes dolgoznunk . -Dr. Katona Tamás Rátkai Sándor - Kovács Ferenc-V. Nukleáris Technikai Szimpózium 2006. november 30 - december 1. Paks A tudományos konferencia helyszíne: Energetikai Szakközépiskola és Kollégium Paks, Dózsa György út 95. Szervező: Magyar Nukleáris Társaság dasági és fogyasztói irányultságú kérdé-NucNet hírek a nagyvilágból A környezetvédelem miatt is szükség van atomenergiára David Miliband brit környezetvédelmi miniszter szerint országának váltania kell a nagy szén-dioxid-kibocsátást eredményező energiahordozók felhasználásáról olyanokra, melyek alkalmazása során alacsonyabb, vagy egyáltalán nincs ilyen kibocsátás. Ezt a szakszervezetek konferenciáján mondta, és hozzátette: a szakszervezetek által támogatott kiegyensúlyozott energiapolitika a kormány elgondolásaival is összhangban van. Miliband szerint, ha a megújuló energiahordozók alkalmazására, szén-dioxid-megkötésére és az energiahatékonyság fejlesztésére fordított befektetések után az Egyesült Királyságnak választania kellene az atomenergia, a gáz- vagy a kőolaj-felhasználás mellett, környezetvédelmi szempontból az atomenergiát kellene választania. Miliband azt is elismerte, nehézségek is felmerültek a kormány megújuló energiaforrásokra vonatkozó politikájának közvéleménnyel történő elfogadtatása során. A brit kormány egymilliárd fontot (1,5 milliárd eurót) költ évente a megújulok támogatására és fejlesztésére. Elmondta, mintegy kilenc gigawattnyi szélerőművi kapacitás felépítése azért akadt el a tervezési fázisban, mert a közvélemény elutasította a szélkerekeket, például a tájkép megóvása miatt. A brit kormány 2006 júliusában jelentette be: új atomerőműparkra lesz szükség, hogy hosszú távon megoldható legyen az ország energiatermelése. Ez a döntés egy széles körű és átfogó energiapolitikai vizsgálat eredményeként született. Az EB szerint szükség van atomenergiára az ellátásbiztonsághoz Az Európa Bizottság (EB) szerint az atomenergia hozzájárul az energiaellátás biztonságához, jelentette ki Massimo Garriba, a bizottság Energetikai és Közlekedési Főigazgatóságának az Euratom koordinálásáért és a nemzetközi kapcsolatokért felelős részlegének vezetője. Garriba 2006. szeptember 4-én, az európai atomenergetikai tanácskozás (European Nuclear Power Debate) megnyitóján beszélt az atomenergia fontosságáról az ellátásbiztonság területén. Az európai atomenergetikai tanácskozást a Wilmington Conferences szervezte a brit, a francia és az európai nukleáris társaság támogatásával. A nukleáris iparnak ugyanakkor többet kell tennie azért, hogy megnyugtassa a közvéleményt: elkötelezettnek kell lennie az atomerőművek további biztonságos üzemeltetése mellett. Egy 2006 végén megjelenő EU- tanulmány áttekinti a nukleáris biztonság területén érvényes gyakorlatot a tagállamokban, és összehasonlítja, milyen mértékben hajtják végre a biztonsági előírásokat. A tanulmány eredményei alapján fogalmazzák meg az ajánlásokat az EU legfőbb döntéshozó testületé, az Európa Tanács részére a nukleáris biztonság területén hozandó törvényhez. A Westinghouse 4 új blokkra . szerződött Dél-Koreával A Westinghouse 300 millió dolláros szerződést írt alá a Shin Kori-3 és -4 blokkok részére gyártandó nukleáris berendezések és technológia szállításáról a Doosan Heavy Industries and Construction Company és a Korea Power Engineering Company cégekkel. A két továbbfejlesztett nyomottvizes reaktor (Advanced Pressurised Reactor 1400 - APR 1400) tulajdonosa a Korea Hydro and Nuclear Power Company (KHNP) lesz, amely a Korea Electric Power Corporation érdekeltségébe tartozik. A két, Pusan mellett épülő blokkal kapcsolatos munkálatok azonnal megkezdődnek, és várhatóan 2014-ig tartanak. A KHNP felel a projekt vezetéséért és az építésért, valamint az indítási és üzemeltetési feladatokért is. A Westinghouse egyik alelnöke kijelentette, hogy az APR 1400 megépítésével Dél-Korea jelentősen hozzájárul a 3. generációs reaktorokra való átálláshoz, és egybén dicsérte az ország tervezési és építési képességeit. A Westinghouse a szerződés szerint fő keringtető szivattyúkat és ezek motorjait, a reaktortartály belső berendezéseit, szabályozórúd-hajtásokat, továbbfejlesztett iránytástechnikai berendezéseket, valamint műszaki szolgáltatásokat biztosít. 2002-ben a Westingouse hasonló szerződést írt alá a Shin Kori-.l és -2, a Shin Wolsong-1 és -2 blokkokra. Utóbbiak esetében a földmunkák 2006 áprilisában kezdődtek el, és az első blokk 2011-ben kapcsolódhat a hálózatra, míg a második egy évvel később. A Shin Kori-1 és -2 esetében pedig a nyáron kezdték meg a betonalap kialakítását, mindkét blokk koreai tervezésű 950 megawattos hagyományos nyomottvizes reaktor (Optimized Power Reactor - OPR- 1000) lesz. Ezek a blokkok is 2011- ben és 2012-ben állnak üzembe. Jelenleg 20 atomerőművi blokk üzemel Dél-Koreában, amely a villamosenergia-szükségletek 40%-át fedezi. Legutóbb 2004 decemberében a 960 megawattos Ulchin-6 blokkot helyezték üzembe. Forrás: NucNet-M.F.-
