Atomerőmű, 2006 (29. évfolyam, 1-12. szám)
2006-08-01 / 8-9. szám
6. oldal 1976-2006 2006. augusztus-szeptember Új tendenciák a nukleáris energetika megítélésében, az üzemidőhosszabbítás szerepe a nukleáris energetika jövője szempontjából (Folytatás az 5. oldalról.) — A környezetvédelmi intézkedésekre, mint a megújuló energiák felhasználásának serkentése, az energiahatékonyság növelése, a nukleáris energia alkalmazása, a kutatásfejlesztés és innováció, a kvótakereskedelem.-Az ellátásbiztonsági intézkedésekre, mint a szállítókkal való dialógus, az európai készletezés megvalósítására, a terrorizmus elleni védelmi intézkedésekre. hivatalnokai, menedzserei foglyai bizonyos koncepcióknak, s az egyensúly megteremtése leginkább csak általánosságokban nyilvánul meg, s továbbra is a korábban üdvözítőnek tűnő válaszokat helyezik előtérbe. Az Európai Bizottság (EB) 2006 márciusában publikált Zöld Könyve nem saját forrásokra, hanem az USA Energy Information Administration 2004. évi tanulmányára támaszkodik, tehát egy évvel korábbi, mint az álta-Az EC DG Energy and Trasport elképzelései azonban igen kevés új elemet tartalmaznak a 2000. évihez képest, sőt jelentős mértékben egymással is átfedésben vannak. Pozitívum, hogy a diverz rendszerben pedig már létjogosultsága van a nukleáris energia felhasználásának. Az Európai Bizottság semleges magatartást tanúsít a technológiák vonatkozásában. Minden tagállam maga határozza meg, milyen energiaforrásokat aknáz ki, és milyen technológiákat alkalmaz. Ugyanakkor a közösség elváija, hogy lünk fentiekben idézett 2005. évi tanulmány. Ez már a megjelenésekor bizonyos mértékig elavulttá teszi a közösségi dokumentumot. A 2004. évi prognózisban a világ nukleáris kapacitásának szerény növekedését (360 GW-ról 407 GW-ra) jósolták 2015-ig, majd pedig monoton csökkenést 2025-ig 385 GW-ra. Ezzel szemben a 2005. évi tanulmányban már a növekedés monoton: a kapacitás a 2002. évi 361 GW- ról 422 GW-ra növekedik 2025-re. Ugyanitt Európára az 1. táblázatban látható prognózist olvashatjuk. ben 11% kapacitáscsökkenést jósol 2030-ra, a nukleáris energia hányadát a teljes energiafelhasználásban pedig a 2000. évi 14,4%-kal szemben 2030- ban 11,1%-ra becsüli. A villamosenergia-termelésben a mai 30%-kal szemben 2030-ra 19% lesz, jóllehet, a tanulmány feltételezi, hogy több tagállamban a régi atomerőművek helyett újakat építenek majd. Az EB referencia-forgatókönyvét ma már a tények és történések megcáfolj ák. A tartósnak várható 70 USD/hordó olajár mellett elég nyilvánvaló, hogy az a trend, ami a nukleáris energetika pozícióját erősíti tartós lesz. Mondhatjuk, hogy az új Zöld Könyv az osztrák elnökség szellemiségét tükrözi, s majd minden más lesz az energetika terén sokkal tudatosabb finn elnökség alatt. Ebben persze reménykedhetünk. Reményre okot nem annyira az unió, mint inkább a tagországok nemzeti politikája ad: új blokk építésének előkészítése és alapvetően pozitív társadalmi vitája az Egyesült Királyságban (Európai Nukleáris Vita, 2006. szeptember 4-5.), a svéd társadalmi felfogás változása, amin a forsmarki üzemzavar nem sokat változtat, élő projektek Szlovákiában, Csehországban, a csatlakozás előtt álló Romániában, Bulgáriában stb. Az energiastratégiát tekintve különleges szerepet játszanak az olyan nagyhatalmak, mint az USA, Oroszország, Kína, Japán és az egyre erősödő India. Nincs mód arra, hogy minden ország helyzetét, stratégiáját részletesen bemutassuk: az USA esetét érintettük. Várhatóan Kínában valósítják meg a legnagyobb atomerőműépítési programot az elkövetkező évtizedekben. Oroszország helyzete sajátos, szerepe meghatározó a nukleáris energetika fejlődésében, hiszen azon kevés országok egyike, amely képes önállóan atomerőművet tervezni, gyártani, létesíteni és üzemeltetni, és rendelkezik a teljes iparági vertikummal. Oroszország egyúttal a világ egyik meghatározó kőolaj- és földgázszállítója, érdekelt tehát, hogy a kőolaj és a földgáz belső fogyasztását épp a nukleáris energia fokozott felhasználása révén csökkentse. Ezért igen jelentős erőmű-építési program várható Oroszországban. A körkép láttán egyértelmű, hogy az elkövetkező két évtizedben a nukleáris energia stratégiai szerepe a meglévő atomerőművek üzemidő-hosszabbítása révén biztosítható, amit egyre jelenrégió Forgatókönyv (értékek GW-ban) 2002 prognózis 2010 2015 2020 2025 Ny-Európa referencia 127,0 120,1 114,9 104,6 95,1 K-Európa 11,7 12,2 13,2 14,1 15,1 Ny-Európa nukleáris fejlődés 127,0 125,0 130,2 132,2 147,0 K-Európa 11,7 12,0 15,2 20,6 30,9 Ny-Európa nukleáris hanyatlás 127,0 107,1 94,6 73,2 45,2 K-Európa 11,7 10,7 10,8 11,4 10,2 Ny-Európa kiotói jegyzőkönyv 127,0 125,0 130,2 132,0 147,0 K-Európa 11,7 10,7 10,8 11,4 10,2 a létező és jövendő nukleáris kapacitásokat biztonságosan és a környezetvédelmi követelményeknek megfelelően üzemeltessék a tagállamok, mint ahogy azt jelenleg is teszik. Összességében azonban úgy tűnik, hogy Európa politikai vezetői és a közösség Az EB 2006. évi Zöld Könyvében a referencia-forgatókönyv azt tartalmazza, hogy Belgiumban, Svédországban és Németországban a korábban elfogadott atomerőmű-leállításokat megvalósítják. Az EB dokumentuma 2000-hez képest az EU egészétősebb mértékben kiegészít az új atomerőművek építése. Ez nem is lehet másképp, hiszen a meglévő atomerőművek kiváltásának nagyon átgondolt, évtizedekre, és nem egy-egy kormányzati ciklusra kiterjedő programnak kell lenni, mert bármilyen más elképzelés csak a fosszilis energiahordozók, elsősorban a földgáz felhasználását fokozná, ami környezetvédelmi és stratégiai okból egyaránt hátrányos. Szüksége van tehát a meglévő nukleáris kapacitásokra, s azokat mindaddig üzemben kell tartani, amíg műszaki-biztonsági szempontból lehetséges és gazdaságilag ésszerű. Ugyanakkor az atomerőművek pártolóinak le kell számolni azzal a még ma is létező hiedelemmel, hogy az üzemidő-hosszabbítás és az atomerőművek építése egymás ellen ható folyamatok. Egy atomerőmű létesítése, az üzleti döntéstől az üzembe helyezésig számítva optimális esetben 7 év, gyakrabban azonban 10 év. Ma csak kevés ország képes önállóan atomerőmű tervezésére, a berendezések legyártására. Ezt a most létesülő új finn blokk példája is bizonyítja, amely reaktortartálya és várhatóan más főberendezése is Japánban készül. Nincs esély arra, hogy rövid időn belül meg lehetne újítani a nukleáris erőművi kapacitásokat. Ehhez a teljes iparági tervező, gyártó, szerelő és üzemeltető vertikumnak újra fel kell épülnie, meg kell erősödnie még a vezető ipari országokban is. A nukleáris energia megítélésében tapasztalható változás globális tendencia, amelyet legjobban a 74 ország felelős miniszterei részvételével, 2005 márciusában, Párizsban megrendezett „Nuclear Power for the 21st Century” konferencia zárónyilatkozata tükröz. Ennek logikus folytatásaként tekinthetjük a nagyhatalmak, a G-8 idén július 16-18-án Szentpéterváron tartott értekezletét. Ennek fő témája az energiaellátás biztonsága volt, s egyértelmű állásfoglalás született a nukleáris energia jövőbeli növekvő szerepét illetően, s a G-8 országok ezen a téren egyenként és együttesen jelentős erőfeszítéseket tesznek és terveznek.-Dr. Katona Tamás - Rátkal Sándor - Kovács Ferencr — — — — — — — — — — — — — — — — — | Statisztika az \ I elmúlt évről \ Harmadik alkalommal jelent meg i a MAVIR Rt. és az MVM Zrt. kö- i 1 zös kiadásában a magyar villa- 1 mosenergia-rendszer tömörített ! i statisztikája. A kiadvány felelős i i szerkesztője, Kerényi A. Ödön i megfogalmazása szerint a szer- ; i kesztési irányelvük az elemző sta- i > tisztika, amely az adatokat a villa- ■ 1 mosenergia-szolgáltatás biztonsá- i ga, gazdaságosságának fokozása i i érdekében mutatja be a nemzetkö- • zi adatok tükrében és az ország ' i gazdasági terveivel összefüggés- i i ben. A szép és igényes kivi! telű periodikát érde- i mes azoknak is • lapozgatni, ' akik nem i kimondot- i tan a villamosenergia- i termelés terü• létén dolgoz-Holdingközpont irányítja az MVM Társaságcsoportot Az MVM Társaságcsoport anyavállalatánál, a Magyar Villamos Művek Zrt.-nél augusztus 17-én új Szervezeti és Működési Szabályzat lépett hatályba. Az MVM Középtávú Üzleti Stratégiájának végrehajtásának részeként korábban elkészült az MVM Zrt. új Szervezeti és Működési Szabályzatának tervezete, amelyet a társaság igazgatósága június 23-i ülésén hagyottjóvá. A hatályba léptetésre több lépcsőben került sor. Ennek során döntő jelentőségű volt az MVM Villamosenergia Kereskedelmi Zrt. részére a Működési Engedély kiadása a Magyar Energia Hivatal által, melynek birtokában az új közüzemi nagykereskedelmi társaság augusztus 1-jével megkezdte tényleges működését. Az új társaság - átvéve a korábbi közüzemi nagykereskedelmi tevékenység alapját jelentő villamos energia kereskedelmi szerződésállományt - az MVM Zrt. volt Kereskedelmi Igazgatóságának személyi bázisán jött létre. A működés megkezdésével lényegében lezárult az MVM Középtávú Stratégiájában célul tűzött stratégiai holdingszervezet kialakításához kapcsolódó jelentősebb szervezeti átalakítások sora. Az integrált átviteli rendszerüzemeltető társaságnak az MVM Csoport keretében az év elejével történt kialakításával, valamint a közüzemi nagykereskedő működésével az MVM Zrt. a továbbiakban nem végez engedélyesi tevékenységeket. A szervezeti átalakulás alatt az MVM ügyvezetése mindvégig nagy hangsúlyt helyezett az érdekegyeztetésre, a munkavállalói érdekképviseletekkel történő folyamatos konzultációra. A munkáltató erőfeszítéseinek eredményeként az átszervezésben érintett munkavállalók több mint háromnegyede továbbra is a társaságcsoport kötelékében marad. Az új szervezeti struktúra a korábbinál lényegesen átláthatóbb és egyszerűbb: az előző négy helyett két alárendelt vezetési szint valósul meg. A stratégiai jelentőségű területeket a jövőben vezérigazgató-helyettesek irányítják, az alárendelt szervezetek osztály formában működnek, hasonlóan a továbbra is közvetlenül vezérigazgatói irányítású szervezetekhez. Az MVM stratégiai jelentőségű területei és irányítói: • Törzskari vezérigazgató-helyettes: Dr. Gerse Károly • Stratégiai vezérigazgató-helyettes: Dr. Kari Imre, az igazgatóság tagja • Kereskedelmi vezérigazgató-helyettes: Mártha Imre, az MVM Villamosenergia Kereskedelmi Zrt. vezérigazgatója • Termelési vezérigazgató-helyettes: Kovács József, a PA Zrt. vezérigazgatója, az igazgatóság tagja • Gazdasági vezérigazgató-helyettes: Molnár László, a PA Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese, az igazgatóság tagja Az MVM Zrt. ügyvezetésének döntéshozatalt elősegítő testületé a Vezetői Értekezlet, melynek tagjai a vezérigazgató, a vezérigazgató-helyettesek, a biztonsági igazgató, a vezérigazgatói tanácsadók, a jogi és igazgatási, valamint a kommunikációs osztályvezető. <!!> Paksi Atomerőmű Zrt Atomerőmű Kiadja a Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős kiadó: Kovács József vezérigazgató Nyomdai előállítás: Séd Nyomda Kft., Szekszárd, 2006. szeptember Felelős vezető: Katona Szilvia ügyvezető • Szerződésszám: 4500021612 Főszerkesztő: Beregnyei Miklós • E-mail: beregnyei@npp.hu Főszerkesztő-helyettes: Lovászi Zoltánná. A szerkesztőség tagjai: Enyedi Bernadett, Gyulai János, Hadnagy Lajos, Majoros János, Medgyesy Ferenc, Sipos László, Wollner Pál Szerkesztőség címe: Paksi Atomerőmű Zrt. Tájékoztató és Látogató Központ, Paks, Pf. 71.7031, Telefon: 75/507-431, Telefax: 1/355-7280, Internet: www.npp.hu Tördelőszerkesztők: Kertai Edit, Dombi Viktória • Korrektor: Lukácsiné Patyi Orsolya
