Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2005-06-01 / 6. szám

2005. június ATOMERŐMŰ 11. oldal Látogatóban Virtin Ferencnél A PA Rt. nyugdíjas karbantartó lakatosánál Virtin Ferenc 1981. augusztus 19-vel került a Paksi Atomerőmű Vállalat­hoz karbantartó lakatosi beosztás­ba. Nagy gyakorlattal, szakmai ta­pasztalattal dolgozott a blokkokon. Mind a négy blokk indítása előtti munkákban részt vett. Idős szaki lé­vén fiatal kollégáit se­gítette munkájukban. Szorgalmával, köz­vetlenségével elisme­rést szerzett. 1993. december 30-val - él­ve a lehetőséggel - 54 éves korában elment nyugdíjba. Feri bácsit paksi otthonában ke­restem fel, hogy az erőműben eltöltött eseményekről, emlé­kekről beszélgessünk.- Tizenkettedik éve, hogy nyugdíjas vagy. Hogy érzed magad?- Köszönöm az érdeklődést, most már kezd az egészségem helyre állni. Ez év márciusában Pakson a 6-os úton kisebb autókoccanásos balesetem volt. Szerencsére csak pár napot kel­lett a kórházban töltenem. Pár hétig otthon „nyomtam” az ágyat. Fel­­gyógyulásom után feleségemmel vár­juk a jó időt, hogy mehessünk hor­gászni. Közelítve a 70-hez kötelessé­gemnek tartom, hogy a saját egészsé­gemre vigyázzak. Több évtizedes erős dohányos létemre, leszoktam a ciga­rettáról. Nem volt könnyű, de megér­te. Azóta jobb a közérzetem.- Mivel töltőd a megérdemelt pihe­nésedet?- Mint említettem szenvedélyes hor­gász vagyok feleségemmel együtt. Mindketten az Atomerőmű Horgász­egyesület tagjai vagyunk. Sokat va­gyunk a Kondor-tónál és a Füzes-ta­vaknál. Ez a legjobb kikapcsolódásunk. Tíz éve, hogy az Atomerőmű Nyugdí­jasklub elnöke vagyok. Őszintén mond­va, ezen tevékenységem sok időt vesz igénybe. Szivesen csinálom. Önzetle­nül, nagy szeretettel, közösen szervez­zük a programokat. Igazi klubközössé­gi életet élünk. Nagyon sok örömöt kapunk és adunk egymásnak. Na­gyon sok segítséget ka­punk erkölcsi és anyagi vonatkozásban a PA Rt.­­tól és a PADOSZ-tól. Klubunk jelenlegi lét­száma: 103 fö. Megra­gadva az alkalmat ez­úton is arra kérem a nyugdíjas kollégákat, hogy látogassanak el hozzánk, nézzenek meg bennünket. Beszélges­sünk el, és ha úgy látják, hogy a közös­ségünk megnyerte a tetszésüket, lépje­nek be, és legyenek klubtagok.- Nyugdíjasként jártál-e az erőműben ?- Számtalanszor bemegyek. Meg­látogatom a volt kollégáimat is, de legtöbbször a nyugdíjasklub ügyinté­zése végett megyek be az erőműbe.- Milyen körülmények között lettél PAV-os?- Hadd kezdjem egy kicsit korább­ról. 1947-ben nyolcévesen, árva gye­rekként kerültem Paksra nevelőszü­lőkhöz. Több évtized után is hálás szívvel gondolok rájuk. Gondoskodá­suknak, törődésünknek köszönhetően kitanulhattam a lakatos szakmát. Ab­ban az időben itt helyben nem sok le­hetőség volt az elhelyezkedésre. így kerültem Sztálinvárosba - a későbbi Dunaújvárosba - dolgozni. 16 évet a Dunai Vasműben, majd 9 évet a Hőtechnikai Vállalatnál dolgoztam. Mindkét helyen megbecsültek, jól éreztem magam. Fogadott testvérem - nevelt szüleim fia - technikusként a PAV-nál dolgozott. Ő csalt el. Nem bántam meg, hogy PAV-os lettem. Nagyon sokat tanultam szakmailag. Nagyon jó kollektívában dolgoztam.- Rossz és szép emlékek?- Mindennek a jó oldalát kell néz­ni. A munkát mindig becsülettel el kell végezni. Tisztelni kell a kollégá­kat. Mindenkivel szót lehet érteni. Ta­lán ennek tudható be, hogy mindenki­vel jó munkakapcsolatot tudtam léte­síteni. A munkában összekovácsolód­­nak az emberek. Külön öröm szá­momra, hogy nem feledkeztek meg rólam a volt munkatársaim. Szinte minden összejövetelre meghívnak. Ha valaki elmegy nyugdíjba, a bú­csúztatón ott vagyok én is.- Családról, ha tennél említést.- Sajnos a sors nem volt kegyes hozzám. A 7 éves és a 28 éves lányo­mat közlekedési balesetben elvesztet­tem. A kisebbiket motorkerékpár, a felnőtt lányomat tehergépkocsi gázol­ta halálra. 1991-ben 49 éves korában váratlanul elhunyt szerető feleségem. Hirtelen nagyon egyedül maradtam. Két év özvegység után találkoztam egy asszonnyal, aki reményt adott az életem értelmének. Szerető felesé­gemmel, Máriával kaptam egy csalá­dot is. Felnőtt fia és lánya elfogadott. Bátran mondhatom, hogy megszeret­tük egymást. Boldogságot jelent a két unoka is. Nagypapa lettem idős ko­romra. Remélem, hogy a szeretteim­mel még hosszú időt élhetek, ha a sors kegyes lesz hozzám.-Köszönöm a beszélgetést, további jó egészséget, boldogságot kívánva neked és családodnak.- Köszönöm. Én is hasonló jókat kívánok minden kedves ismerősnek, kollégáknak. -MJ.­Elégedetlenek a nagyfogyasztók az energiapiac működésével Az MVM határozott törekvése a paksi üzemidő-hosszabbítás végrehajtása A gáztörvény (GET) és a villamos­­energia-törvény (VET) általános vi­tája lezárult, sőt a villamosenergia­törvény tervezetének részletes vitá­ja is befejeződött, így június elején a T. Ház szavazhat a törvényjavasla­tokról, tehát nem látszik veszélyben az új törvények júliusi hatálybalé­pése - jelezte Hatvani György, a gaz­dasági tárca helyettes államtitkára május végén, az Ipari Energiafo­gyasztók Fórumának (IEF) buda­pesti konferenciáján. Hatvani György a változásokról el­mondta: a VET többek között ponto­san fogja szabályozni a piaci szerep­lők adatközlési kötelezettségeit, vala­mint bővül a MÉH feladatköre és ez­zel együtt hatósági jogköre is. Bizo­nyos esetekben az eddigi bejelentési kötelezettség engedélyezési eljárássá változik. Az árampiac hatékony mű­ködésének erősítése keretében például lerövidül 6 hónapról 60 napra a ver­senypiacra való kilépés ideje. Erősö­dik a fogyasztóvédelem, és az új tör­vény egyértelműen rendezni fogja a közcélú hálózatokhoz való hozzáférés prioritását. A GET speciális szétvá­lasztási szabályai is változnak. A piac­ra lépés könnyítése kapcsán 90-120 napra változik az eddigi 6-18 hónapos határidő, valamint lerövidül a vissza­lépés határideje is 6 hónapra az eddigi 12 hónap helyett. Ugyancsak válto­zást fog jelenteni, hogy a biogáz been­gedhető lesz a foldgázrendszerbe, va­lamint lényeges az is, hogy az átállási költségek szabályai megszűnnek. Hatvani György kérdésre válaszol­va jelezte, hogy a tárca a szükséges és szokásos egyeztetések után minél előbb elkészíti majd a törvények vég­rehajtási rendeletéit, hogy ez ne gá­tolja a piaci működést, bár határidőt nem tudott ígérni. A BorsodChem volt az első nagyfo­gyasztó, mely vállalta a kockázatot, és kilépett a versenypiacra. Ez azért is nagyon lényeges, mert a cég összkölt­ségein belül 20%-ot jelentenek az energiaárak, vagyis alapvetően meg­határozzák a versenyképességet - emelte ki Kovács F. László vezérigaz­gató. Az eddigi tapasztalatokról szól­va elmondta, hogy a nagyfogyasztók szerint az MVM nem igazán tudta be­tölteni szerepét, bár tény, hogy elsőd­leges feladata a közüzemi szektor energiaellátása. A nagyfogyasztók vi­szont azt remélik, hogy a jövőben több energiát tud a szabadpiacnak is biztosítani. Kritizálni kell az aukciós rendszert is és a díjakat, mert például tavaly rendkívüli módon „elszálltak” az átviteli költségek, ezért hiába jut­nak esetleg olcsó importhoz a feljogo­sított fogyasztók, ha a rárakódott költ­ségek miatt versenyképtelenné válik. Nem érthető, hogy a rendszerhaszná­lati díj 18,7%-kal növekedett a nagy­­fogyasztók számára, melynek mint­egy 40%-át az MVM átviteli díjnöve­kedése adta. Az MVM a hosszú távú szerződésekkel alapvetően kényelmes helyzetbe hozta a hazai erőműveket is, ami ugyancsak nem szolgálta a versenyhelyzetet. A földgáz esetében némileg egyszerűbb a nagyfogyasztó helyzete, hiszen ott alapvetően nincs verseny, ezért legelőször a közüzem átláthatóságát kellene növelni. Rend­kívül rontja a nagyfogyasztók ver­senyhelyzetét az is, hogy a villamos energia mellett a földgáz, sőt az üzem­anyag tekintetében is lényegesen drá­gábban jutnak hozzá, mint a környező országok, de akár a fejlett nyugati or­szágok vállalkozásai - jelezte végeze­tül a vezérigazgató. A következő 20-25 évben a világon egyértelműen a földgáz és az olaj ma­rad a meghatározó energiahordozó, ezért a fő kérdés az árak alakulása lesz - ismertette Molnár László, az Energia Központ ügyvezető igazgatója a konfe­rencián. Mint mondta: bár kétségtele­nül magas az olaj ára, ám elfelejtjük, hogy mégis alacsonyabb, mint 30 éve, az olajválságkor volt. A készletek mintegy száz évre elegendőek, de a nö­vekvő felhasználás mellett is az újabb és újabb felmérések mindig a meglévő tartalékok növekedését jelzik, ezért egyelőre nem kell az elfogyásától tarta­ni, bár az árak emelkedhetnek. Az vi­szont elgondolkoztató, hogy a magyar piac főleg Oroszországtól függ, viszont ők csak a feltárt készletek 5%-ával ren­delkeznek, szerencsére földgázkészle­teik lényegesen magasabbak. A hazai árakat figyelembe véve megállapítha­tó, hogy a lakossági árak alacsonyab­bak a világban tapasztaltnál, az ipari fogyasztók árai közel azonosak, vi­szont a nagyfogyasztók drágábban jut­nak energiához, mint versenytársaik. A hazai energiatermelésről szólva ki­emelte, hogy az erőművek hatásfoka (kivéve az atomerőműét) elmarad az európai átlagtól, miközben lényegesen több embert foglalkoztatnak az iparág­ban, mint az Európában megszokott. A magyarországi árampiac megnyi­tása tulajdonképpen sikertörténet, de a kijelentés után három pontot kell ten­ni. Sikertörténet, mert a BorsodChem versenypiacra lépését követően folya­matosan bővült, ám ezt követik azok a bizonyos előbb említett pontok. Folytatás a 12. oldalon. Vízerőmű atomos szemmel Atomerőműves szakemberek jár­tak egy ausztriai vízerőműben. A program előzménye, hogy a PA Rt. Villamos Üzemviteli Osztályának kezdeményezésére, Pál József önál­ló mérnök szervezésében és a Ma­gyar Elektrotechnikai Egyesület közreműködésével villamosmű-ke­­zelői (elektrikusi) tanfolyamot tar­tottak az atomerőműben. Az auszt­riai Ludmannsdorf Drávára épített vízerőművének megtekintésére e tanfolyam üzemlátogatásaként ke­rült sor. Az út élményeiről, tapasz­talatairól a főszervezőtől, Pál Jó­zseftől kaptunk tájékoztatást. központból szabályozzák, ügyelve a felduzzasztott víztározók szintjére, aminek igen nagy a függősége az idő­járástól és a csapadéktól. A 28 méter magas gáton a Dráva teljes vízmeny­­nyisége áthalad, kivéve a szennyfogó túlcsordulást és az árvízi túlfolyást, ami a zsiliptáblák felett folyik át. A megtermelt villamos energia - miu­tán a helyszínen feltranszformálják - országos hálózatba kerül. A ludmannsdorfi erőmű egyetlen vezénylőjéből irányítják a Dráva 150 km-es szakaszán sorakozó tíz vízlép­csőt. Valamennyi a legmodernebb technikával rendelkezik. Optoká­­belekkel felszerelt, telje­sen távvezérelt mind­egyik. Összteljesítményük 600 megawatt. A hóolva­dás miatt a vízszint min­den évben áprilisban kezd emelkedni, és májusban éri el a legmagasabb érté­ket, ez az ún. „zöldár”. Mint elmondta, tíz évvel ezelőtt járt már ezen a vidéken. Akkor csak három vízlépcső működött, de tervben volt to­vábbiak építése. Az elképzelést tettek követték, és 2004-ben befejezték a tize­dik vízlépcsőt is. A ludmannsdorfi erő­műben Herbert Juch igazgató úr fogad­ta a csapatot, és kísérte őket végig az üzemlátogatás során. Ebben az erőmű­ben 2 darab 40 megawattos AEG gyárt­mányú KAPLAN turbina működik. Az erőmű 40 éves, de a legmodernebb ve­zénylői technikával ellátott. Rendelke­zik internetes meteorológiai display-jel, melyen keresztül lehívható a pillanat­nyi állapot. A berendezés villámcsapás figyelésére is képes. Amikor ott jártak, láthatták, hogy Münchenben éppen ak­kor kezdett esni az eső. A paksi csapat ott-tartózkodása idején két vízlépcsőnél éppen karban­tartások folytak, ezért kisebb teljesít­ményen üzemeltek. Ausztriában 80 vízlépcső van, az ország villamos­­energia-termelésének döntő hányadát vízerőművek állítják elő. A diákokból és oktatókból álló ma­gyar csoportnak, atomerőműves vil­lamos szakembereknek igen sok ér­dekességgel, újdonsággal szolgált a Dráván üzemelő osztrák vízerőmű. Az erőmű teljesítményét a bécsi-Lovásziné Anna-A biztonság, a balesetek elkerülése és a hulladékok kezelése a jövő atomerőműveinek alapkérdései Többféle megoldás is szóba jöhet a jövő atomerőműveinek kifejlesztésé­re, ám ehhez még legalább 10-15 év szükséges. Viszont sürgető a kérdés, hiszen például a klímaváltozás miatt ismét világszerte előtérbe került a nukleáris energiatermelés fejleszté­se. A szakemberek szerint leginkább a rendkívül magas, akár ezer fokos hőmérsékletet elviselő anyagokat keU megtalálni az erőművek építésé­hez, mert a szóba jöhető nukleáris technológia már ismert - hangzott el egy május végi konferencián. A jövő atomerőműveinek alapvetően három problémára kell választ adniuk, mégpedig a biztonságos működésre, a balesetek elkerülésére és a radioaktív hulladékok kérdésének megoldására. Mindez azért is lényeges, mert eddig két komoly nukleáris baleset történt a világon. Az első az 1986-os csernobili, máig világszerte ismeretes és gyakran emlegetett, eddigi legsúlyosabb nukle­áris baleset volt. A másik 1987-ben az USA-ban a TM1-2 erőműben, amely komoly anyagi kárral járt, de nem ke­rült ki környezeti szennyezés- emelte ki dr. Szatmári Zoltán, a Műegyetem professzora a jövő energiaforrásaival foglalkozó konferencián. Szerinte mindkét balesetnél bebizo­nyosodott, hogy emberi mulasztás okozta a tragédiákat. Éppen ezért olyan új típusú erőműveket kell kifej­leszteni, ahol mindez megelőzhető. Ma már 435 atomerőművi blokk üzemel a világon, ezeknek a típusoknak az üzemideje 2030 körül fog lejárni. Ter­mészetesen megkezdődtek a kísérletek az új típusok kifejlesztésére. Alapkér­dés, hogy az új erőműveknek meg kell felelniük a gazdaságosság kérdésének, a környezeti kihívásoknak, a bizton­ságnak, a radioaktív hulladékok keze­lésének, sőt csökkentésének, a drága és hosszadalmas hatósági eljárások gaz­daságossá és gyorsabbá tételének. Amerikában már engedélyezték az úgynevezett ABWR-típust, melyből kettő már üzemel Japánban, valamint két másik rendszeren is dolgoznak. Eu­rópában az EPR, vagyis az Európai Nyomott Vizes Reaktor jöhet számítás­ba. Ennél a cserélhető alkatrészek élet­tartamát 40, a nem cserélhetőkét 60 év­re tervezik. Jelenleg úgy néz ki, hogy 1 kWh energiára számolva ez a típus 15%-kal olcsóbb, mint a konkurensnek tekinthető kombinált ciklusú gázerőmű. Ezenkívül megvannak már a jövőt igazán meghatározó 4. generációs erő­művek tervei. Ezeknek a kifejlesztésén több ország összefogásával dolgoznak a szakemberek. Szintén több lehetősé­get kell számba venni. Alapvetően hat­féle megoldáson dolgoznak világszerte, és előzetesen 2010-re valósulhat meg a terv, bár én ennél legalább 10 évvel ké­sőbbi realitással számolok - mondta Szatmári Zoltán. A szóba jöhető megol­dások a következők: a héliumhűtésű gyorsreaktor, az ólomhűtésű gyorsreak­tor, a sóolvadék reaktor (ezt már 1960- ban kidolgozták az USA szakemberei, melynek segítségével a kiégett fűtőele­mek újrahasznosítása is megoldható), a nátriumhűtésű gyorsreaktor, a kritikus pont feletti vízzel hűtött reaktor és a na­gyon magas hőmérsékletű gáztöltésű reaktor. A megvalósításban a fő problé­mát leginkább az anyagtechnológia okozza, hiszen rendkívül magas, eseten­ként ezer fokos hőmérséklettel kell szá­molni a működés során. -Mayer György-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents