Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2005-06-01 / 6. szám

8. oldal 2005. június ff ff ATOMERŐMŰ FINE-tanulmányút Csernobilba A Magyar Nukleáris Társaság (MNT) ifjúsági szakcsoportja, a Fi­atalok a Nukleáris Energetikáért (FINE) fő célja, hogy a fiatalok kö­rében a nukleáris energiával kap­csolatos ismereteket bővítse, a fel­merülő kérdésekre hiteles válaszo­kat adjon, az esetleges tévhiteket eloszlassa. A FINE egy 31 fős csoportja 2005. május 28-a és június 4-e között Uk­rajnában, a helyszínen tanulmányozta a csernobili baleset következményeit, hogy a látottakról később Magyaror­szágon beszámoljon. A helyi partne­rek, a Csernobili Atomerőmű és a Nemzetközi Radioökológiai Labora­tórium közreműködésével szervezett tanulmányút alapvető célja az volt, hogy a fiatal szakemberek a baleset helyszínén és annak környezetében ismerjék meg a következményeket és a jelenlegi állapotokat. A FINE a háromnapos - május 31. és június 2. közötti - szakmai program révén közvetlenül, a helyszínen, ob­jektív, megbízható forrásokból tudott információkat szerezni a csernobili baleset részleteiről, az atomerőmű ép blokkjairól, a balesetet szenvedett 4. blokk és a szarkofág állapotáról és az új szarkofággal kapcsolatos tervekről. A tanulmányút résztvevői jártak a je­lenlegi erőművi lakótelepen, a fiatal, pezsgő életű Szlavuticsban, az elha­gyott Pripjaty városban, a Vörös erdő­ben, eszmét cseréltek szakemberekkel, és beszéltek a helyi lakosokkal. A FINE szakemberei sugárvédelmi, do­zimetriai méréseket, terepi mintagyűj­tést, ökológiai hatásfelmérést végez­tek, a kapott adatokat pedig részben már a helyszínen feldolgozták. Az igen sikeres és eredményes út­ról az Atomerőmű újság következő, júliusi számában dr. Aszódi Attila, a tudományos program vezetője, a BME Nukleáris Technika Intézet igazgatója számol be részletesen.-Beregnyei Miklós­­-Hadnagy Lajos-Nívódíjas lett a Szent László híd Az „Építőipari Nívódíj 2004.” elis­merést a 917 méter hosszú szek­szárdi átkelő, a Szent László hid építői érdemelték ki. A minden te­kintetben kiemelkedő alkotás a Pont-Terv Rt. és az Uvaterv Rt. ter­vezőinek remekműve. A generálki­vitelező a Vegyépszer Rt. és a Ganz Acélszerkezet Rt. által alkotott kon­zorcium volt. Az április 15-i ünnep­ségen minden hozzászóló hangoz­tatta, az elismerés a hídépítés vala­mennyi közreműködőjét megilleti. Immár 2003. június 4. óta az új Du­­na-híd Szekszárdnál, az M9-es számú gyorsforgalmi út részeként - Duna­­foldvártól kb. 50 km-re délre és Bajá­tól kb. 20 km-re északra - teremt új közúti kapcsolatot a Duna két partja között. A Szent László névre keresz­telt híd három különálló szerkezetből: a jobb parti ártéri hidból, a mederhíd­­ból, valamint bal parti ártéri hidból áll. Az autóút építtetője a Nemzeti Au­tópálya Rt. vezetése volt, amelynek megbízásából a híd kivitelezését a Magyar Hídépítő Konzorcium végez­te. A konzorciumot a Vegyépszer Rt. és a Ganz Acélszerkezet Rt. szakem­berei alkották. A Pont-Terv Rt. és az Uvaterv Rt. tervezőinek rajzasztalán megálmodott híd építés közbeni mér­nöki, minőségügyi felügyeletét az Ál­talános Mérnökiroda Kft. szakértői látták el. Az alépítmények kivitelezés­ét a Mahíd 2000 Rt. végezte, míg az acélszerkezetet a Ganz Acélszerkezet Rt. szállította és építette be. Az „Építőipari Nivódíj 2004.” elis­merést - a mérnöki és mélyépítési lé­tesítmény kategóriában - a két éve át­adott, összesen 917 méter hosszú szekszárdi átkelő megvalósítói érde­melték ki. Az építőipari nívódíjat megtestesitő bronztáblát, Asszonyi Tamás szobrászművész alkotását áp­rilis 15-én avatták a Szent László híd Bács-Kiskun megyei hídfőjénél. Dr. Somogyi László, az Építőipari Mesterdíj Alapítvány bírálóbizottságá­nak elnöke elmondta: - „Immár ötödik éve ítélik oda az építőipari nívódíjat. A Szent László hídról a bizottság tagjai­nak véleménye egyöntetű volt. A mű mind megjelenését, mind használható­ságát, mind az építése során alkalma­zott technológiákat tekintve a magyar mérnöki munka kiemelkedő alkotása.” A bírálóbizottság tagjai szerint a jól előkészített, kiválóan szervezett és nagy szakértelemmel kivitelezett munka végeredménye egy csodálatos mérnöki létesítmény lett. Az értéke­lésben kiemelték: tökéletesen sikerült az acél és vasbeton harmóniáját meg­teremteni; a híd összhatását tekintve egy tájba simuló, kecses szerkezet, ami ugyanakkor erőt és stabilitást su­gároz. A „szekszárdi” híd ma a leg­hosszabb az országban. AII. világhá­ború óta az első, amely Budapesten kívül, újként épült fel. Tény, hogy a hídon egyelőre nincs komolyabb for­galom. Az új dunai átkelő igazi jelen­tősége akkor látszik majd, amikor megépülnek a hozzá kapcsolható gyorsforgalmi utak, valamint az eze­ket érintő leendő további sztrádák, így az M6-OS. -Sípos László-Találkozó Sztanyik B. Lászlóval A Magyar Szakújságírók Egyesüle­tének Nukleáris Szakosztálya invi­tálta tagjait egy színvonalas beszél­getésre, amelynek meghívott elő­adója dr. Szatnyik B. László pro­fesszor volt. A neves, nemzetközi hírű tu­dós a csernobili re­aktorbaleset idején, és még éveken át fő­igazgatóként vezette az OSSKI-t (Orszá­gos Sugáregészség­ügyi és Sugárbiológi­ai Kutatóintézet). Irányította a hazai méréseket, részt vál­lalt az óvintézkedé­sek kidolgozásában, majd az adatok fel­dolgozása és értéke­lése után számos nemzetközi és hazai fórumon tette közzé saját és munkatársaival kö­zös eredményeit. Talán sokak előtt ismert, hogy a baleset idején éppen Tengelicen ok­tatta a megye orvosait és az erőmű su­gárvédelmi szakembereit a blokkok üzembe helyezése során szerzett ta­pasztalatokra, illetve a még előttük álló feladatokat ismertette. Innen hív­ták vissza Budapestre, és ezt követő­en sokszor találkozhattunk vele a kü­lönböző médiamegje­lenések során. A professzor úr ösz­­szefoglalta az eltelt időszak Csemobil­­vizsgálatának ügyében elért eredményeit, be­mutatta az elmúlt évek könyvtermését és fon­tosabb szakmai cikke­it. Szólt az ENSZ és szakosított szervezete­inek a témában végzett felvilágosító-tisztázó tevékenységéről is. Valószínűleg itthon sem szakad meg az öt­évente megrendezésre kerülő, a Ma­gyar Tudományos Akadémia és a nukleáris szakmai cégek által működ­tetett rendezvénysorozat. Kifejezte azon reményét, hogy a jövőre esedé­kes huszadik évfordulóra is számos tanulmány, elemzés gazdagítja majd a tudományos ismereteket a humán or­voslás, a sugárvédelem és a nukleáris biztonság területén. Csupán néhány adat az elmúlt idő­szak eredményeiből. Az elvégzett elemzések azt mutatják, hogy 2000- ben a 0,002 mSv/év extra terhelés volt a világátlag Csernobil miatt, és még a kiemelt európai országokban sem volt több ez az érték 0,04 mSv/év-nél. A hazai egészségügyi hatások sem vol­tak jelentősek, az országos halálozási gyakoriságra vonatkozó adatok nem hozhatók össze a legnagyobb terhelést kapott országrészekkel. Csak emlé­keztetőül: a világon a természetes hát­térsugárzásból származó éves effektiv dózis átlaga 2,4 mSv, és a legkonzer­vatívabb számítások szerint sem volt nagyobb 1986-ban Magyarországon a csernobili eredetű terhelés 0,5 mSv­­nél (inkább 0,3 volt). Jelenlegi munkájáról faggatva ven­dégünk elmondta, hogy szakértőként még dolgozik, az RHK Kht. munkáját segíti a radioaktív hulladékok végle­ges elhelyezésével kapcsolatos felada­tok során. Az előadás végén számos kérdésre válaszolt még Sztanyik úr. Munkájához további sikereket és jó egészséget kívánunk! -Varga József-ESZI nyári gyakorlat Az ESZI ipari elektronika szakon végzett negyedéves diákjai, egy he­tes nyári gyakorlatukat töltötték az erőmű irányítástechnikai laborjában május 23. és 26. között. Weisz János tanár vezetésével a gyakorlatban előforduló mérésekkel ismerkedtek meg a diákok. -WP­\_____________________________J Törzsgárdatagsági elismerések - 2005. május 20 éves Wolf Józsefire HŰIG HUFO Munka- és Személyügyi Osztály, 1985. május 9.; Strausz Tamásné HŰIG HUFO Szociálpolitikai Osztály, 1985. május 2.; Tóth József BIG IBIFO Munka- és Tűzvédelmi Osztály, 1985. május 16.; Varga István ÜVIG UVFO Reaktor Osztály, 1985. május 2.; Brucker Zoltán ÜVIG UVFO Turbina Osz­tály, 1985. május 13.; Kókai Lajos MIG MFO Rendszertechnikai Osztály, 1985. má­jus 15.; Majer JózsefKAlG KAFO Reaktor- és Készülék-karbantartó Osztály, 1985. május 29.; Péri Józsefié KÁIG Üzemfenntartási Főosztály, 1985. május 31. Látogatás az ISAR-i atomerőműben A Hírközlési és Informatikai Tudo­mányos Egyesület Paksi Atomerő­mű Helyi Csoport küldöttsége má­jus végén szakmai kirándulás kere­tében ismerkedett a villamosener­­gia-ellátás bajorországi lehetősége­ivel, a több alkalommal termelési világcsúcsot elérő ISAR-2 atomerő­mű telekommunikációs és tűzvédel­mi rendszereivel. A HTE PAE Helyi Csoport tagsága éppen tíz éve, a CeBIT kiál­lításról hazafelé utazva már meglátogatta az Isar folyó partján létesített 900 MW-os forraló vizes atomreaktort működtető ISAR-1 atom­erőművet. Nagy várakozás­sal tekintettünk az idei uta­zás elé, tudva, hogy most is várnak bennünket Bajoror­szágban, az 1400 MW-os nyomott vizes reaktorblok­kot üzemeltető ISAR-2 atomerőműben. Szállásunk az ausztriai Dachstein lábá­nál lévő Gosauban, egy tipi­kus hegyi faluban volt. On­nan utaztunk megtekinteni a környék nevezetességeit (Salzburg, Aubach­­fall, Dachstein Höhlenpfad, Koppen­brüllerhöhle, Eisenriesenwelt), vala­mint a bajor Landshut közeli Essen­­bachba, az Isar folyó partján felépí­tett, az E.ON Kemkraft GmbH által üzemeltetett két atomerőművet. Az ISAR-1 és az ISAR-2 atomerőművek együttes tájékoztató központjában szívélyesen köszöntötte a paksi kül­döttséget, és az ott csatlakozó Szórádi Gábort, a Siemens magyarországi szakemberét Siegfried Seifert műsza­ki vezető, majd Johann Seidl úr, az információs szolgálat vezetője tartott egy előadást. Megtudtuk, hogy a ber­lini szövetségi SPD- (zöldek szövet­sége) koalíciós kormány atomerőmű­ellenes nézetét Bajorországban a la­kosság és politikusok nem osztják. Az ökológiai párt radikális szárnya 1998- ban kicsikarta a németországi villa­­mosenergia-szükséglet egyharmadát megtermelő atomreaktorok üzemelte­tésének fokozatos beszüntetését. A biztonságos és gazdaságos erőműve­ket üzemeltető Stadtwerke München (25%) és az E.ON Kemkraft GmbH (75%) tulajdonosi társaságnak jelen állás szerint 2010-ben, illetve 2020- ban le kellene állítaniuk az 1979-ben és az 1988-ban beüzemeltetett reakto­raikat. A bajor szakemberek többször kérték a szövetségi kormányt, hogy vizsgálják felül az elsietett döntésü­ket. Megtudtuk, hogy 2004-ben 167 TWh-ra emelkedett a német atomerő­művekben megtermelt villamos ener­gia mennyisége, a 18 üzemelő blokk­juk átlagos rendelkezésre állási té­nyezője 89,8% volt, ami magasabb a megelőző évek értékeihez képest. A 17 éve működő ISAR-2 atomerőmű­nek immár hat alkalommal sikerült a világon egy év alatt (2004-ben 12,24 TWh) a legtöbb villamos energiát előállítania, amire az ottaniak nagyon büszkék. Itt jegyezném meg, hogy 31 or­szágban jelenleg 438 reaktorblokk működik, és jelen adatok alapján, a világon nyilvántartott tíz legjobb eredményt felmutató atomerőmű kö­zül hat Németországban üzemel. Az atomenergia jelentős mértékben hoz­zájárult, hogy a szén-dioxid-kibocsá­­tás visszaszorítása érdekében kitűzött céljaikat el tudták érni. Az is bizonyí­tott, hogy a kiegyensúlyozott energia­koktél részeként az atomenergia biz­tonságos, versenyképes, ellátásbiz­tonságot javító és környezetbarát energiatermelési mód. E kiváló ered­ményeket a kormányon lévő zöldek nem értékelik, de Seidl úr szerint a választópolgárok már büntetik a poli­tikusokat. A szövetségi parlamentben a jelenleg ellenzéki CDU és az FDP immár nemcsak Bajorországban, ha­nem további nyolc tartományban is átvette a dolgok irányítását, így bizo­nyára nem túlzás Seidl úr kijelentése: a szeptemberi előrehozott választások után nem a bezárásról, ha­nem blokkjaik üzemidő­hosszabbításairól szeretne beszélni. A tájékoztató után immár az ISÄR-2 területén a tele­kommunikációs terület két szakembere Zeilhofer és Krauss urak kalauzolták nyolcfős csoportunkat. Itt csatlakozott Stefanowitsch úr, a Siemens AG helyi szakembere is. Megismer­kedhettünk az 1999-ben két központi Siemens HICOM 300E típusú egységgel tele­pített és HiPath 4000 V2.0 szoftverrel közelmúltban feljavított telefonközpontjukkal. Meglátogattuk a SIGMASYS M tűzjelző központok központi kezelő- és alközponti helyi­ségeit és a karbantartó helyiséget. A mi Nukleáris Biztonsági Szabályzata­inknak megfelelő, a KTA-Regel 3901 előírásait kielégítő, üzemi és meleg­tartalékkal rendelkező akusztikus ri­asztórendszer gazdája is a helyi hír­adástechnikai szakemberek csoportja, de a Siemens gyártmányú üzem­­anyagkazetta-átrakógép kamerájának javítását a jogutód Framatom cég szakemberei végzik. Számtalan szak­mai kérdés merült fel, melyekre min­den esetben korrekt választ kaptunk. Összegezve a tapasztalatokat, él­ményekben gazdagodva sikeres prog­ramokat tudhatunk magunk mögött. Köszönet illeti egyesületünk és az atomerőmű vezetőit, akik remélhető­leg a továbbiakban is támogatják az aktív kezdeményezéseinket.-Sipos László-

Next

/
Thumbnails
Contents