Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2005-04-01 / 4. szám
2. oldal ATOMERŐMŰ 2005. április Dr. Túri-Kovács Béla Pakson Folytatás az 1. oldalról. A jelentős médiaérdeklődés előtt megtartott tájékoztatón az elnök hangsúlyozta: tárgyalásain meggyőződhetett arról, hogy Pakson a biztonság az elsődleges szempont. Osztja azoknak a véleményét, akik azt mondják: az előrehaladás inkább valamivel lassabban, de feltétlenül biztonságosan, többszörösen ellenőrzötten történjen. Hozzátette azt is, hogy meglátása szerint az egyik legfontosabb biztonsági elem az itt dolgozók szakmai felkészültsége. Újságírói kérdésre válaszolva - mely szerint úgy látszik, mintha egyre inkább változna az elnök véleménye az atomerőműről, az atomenergetikáról - leszögezte: ő korábban sem ellene, sem mellette nem volt az atomerőmű működésének, az üzemidő-hosszabbitásnak. Arra törekedett, és most is azt szeretné, hogy a radioaktív hulladékok elhelyezése minél hamarabb és a lehető legbiztonságosabb módon megtörténjen. Ez - mint mondta - szorosan összefügg az atomerőmű működési engedélyének meghoszszabbításával is. Vöröss Endre Továbbra is meghatározó marad az atomenergia A folyamatosan növekvő energiaszükséglet kielégítésében jelenleg nincs alternatívája a nukleáris erőműveknek, hangzott el a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) március végén, Párizsban tartott rendezvényén, ahol 74 ország szakminiszterének közreműködésével a „Nukleáris energia a XXI. században” címmel rendeztek nemzetközi konferenciát A magyar delegációt Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter vezette. Rendkívüli jelentőséget adott a párizsi rendezvénynek, hogy ilyen magas szintű konferenciára utoljára az ötvenes évek végén gyűltek össze a NAÜ tagországainak miniszterei, hogy az atomenergia általános kérdéseit megvitassák. Éppen ezért már a konferencia megrendezésének a ténye is azt jelzi, hogy megváltozott a világban a nukleárisenergia-termelés megítélése - mondta érdeklődésünkre Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója, aki a magyar delegáció tagjaként vett részt a konferencián. Kóka János miniszter úr hozzászólásában elmondta, hogy a nukleárisenergia-termelés a magyar energiapolitika hosszú távú elképzelései szerint nélkülözhetetlen, ezért a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbításával kapcsolatos kérdések a legidőszerűbbek a hazai energiapolitikában. A konferencián megerősítették azt a Magyarországon is elfogadott álláspontot, hogy az atomenergia nem az egyetlen megoldás a világ energiaellátásában, de jelenleg nélkülözhetetlen, és a megoldás alapvető része. A világ egyre több régiójában, így Európa több országában is bejelentették, hogy a közeli jövőben új atomerőműveket fognak építeni. Finnországban és Franciaországban már megtörtént a bejelentés, Olaszországban és Lengyelországban a kormány erőteljesen fontolgatja, hogy ismét napirendre tűzik a nukleárisenergia-termelés folytatását, de Délkelet- Ázsia fejlett és fejlődő gazdaságai számára is nélkülözhetetlennek tűnik az atomenergia. Természetesen az is meghatározó, hogy a két legjelentősebb ország, az USA és Oroszország szintén a nukleárisenergia-termelés jövőbeni jelentős fejlesztésén dolgozik. Rónaky József szerint a jövő fejlődésének irányát jelzi az is, hogy világszerte egyre komolyabban foglalkoznak az úgynevezett negyedik generációs atomerőművek kifejlesztésével, melyek gazdaságosabbak és biztonságosabbak is a jelenlegieknél. Természetesen az atomenergia felhasználásának bővítésétől elválaszthatatlan a nukleáris hulladékok végleges elhelyezésének megoldása. A kis és közepes aktivitású hulladékok elhelyezése gyakorlatilag mindenhol megoldott, de a kulcskérdés a nagy aktivitású hulladékok biztonságos elhelyezése. Néhány országban, így Finnországban (már a telephely kijelölése is megtörtént), Svédországban és az USA-ban már megszületett a döntés a kiégett fűtőelemek végleges tárolójának elkészítésére. Jelentős kérdés az is, hogy a fütőelemciklusok lezárása oly módon történjen, hogy kizárható legyen a nukleáris anyagok illetéktelen kézbe kerülése, vagyis akár egyes államok, akár terroristák megszerezhessék. Ezzel kapcsolatosan rendeztek ezt megelőzően egy konferenciát Londonban, ahol éppen a nukleáris terrorizmus elleni fellépés lehetőségeit vitatták meg. Magyarország egyébként ezen a téren is a nemzetközi élvonalban van, a hazai jogszabályok, biztonsági előírások a legkorszerűbbek közé tartoznak. -Mayer György-Regionális szerepvállalás Folytatás az 1. oldalról. A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program felhívására a Dél-Dunántúl két megyéjét áthidaló közös pályázat született, amely végül 400 millió forintot hozott a régióba. A miniszter szerint lehet, hogy ez volt az a fordulópont, amely az egyre jobban leszakadó Dél-Dunántúlt felzárkózó térséggé alakítja. A nyertes társulások öröme mellett a gondok is megjelentek, hiszen a pályázati pénzek lehívásához 60 millió forint önrészt kell felmutatniuk. Ennek összegyűjtése nem megy gyorsan, addig viszont nem lehet az elnyert pályázati keretet megnyitni. Kováts Balázs a társulás vezetői és a sajtó munkatársai előtt jelentette be Pécsváradon, hogy a PA Rt. mint a régió motoija, 10 millió forint azonnali önrésztámogatást nyújt a pályázóknak, s ezzel az e-közigazgatási projekt elindítható. A hírközlési és informatikai miniszter kiemelte, hogy az Európai Unióban a regionális kutatási és fejlesztési programokban egyre több támogató, szponzorpénz jelenik meg a jól menő vállalkozásoktól, s ennek megfelelően az állami részvétel aránya csökkenthető. Példamutatónak nevezte, és a társulási vezetőkkel együtt megköszönte az erőmű regionális fejlesztési szerepvállalását. Az atomenergia magyarországi alkalmazásának biztonságáról készített 2001., 2002. és 2003. évi jelentésekről tárgyalt az Országgyűlés Folytatás az 1. oldalról. Szeretném biztosítani a Tisztelt Házat, hogy e kötelezettségének az atomerőmű mindenkor eleget is tett, és arról is, hogy a hatóság eszközei megfelelően erősek ahhoz, hogy döntését ellenérdekű engedélyes esetében is érvényre juttassa. Az esemény súlyosságának és következményei jelentőségének egyértelmű megítélése mellett, indokolt arra is rámutatni, hogy a súlyos üzemzavar nem az atomerőmű technológiai berendezéseiben, hanem egy külföldi cég által tervezett és üzemeltetett tisztítótartályban történt, amelyben a fűtőelemek eseti tisztítását végezték a nem üzemelő 2. blokk mellett. így az üzemzavar tanulságai az atomerőmű mint műszaki létesítmény nukleáris biztonságának értékelését nem változtatták meg. Említésre méltó, hogy az üzemzavar negativ következményei nem csökkentették érezhető mértékben a lakosságnak a nukleáris energiatermelésbe vetett bizalmát: az évenként megismételt, reprezentatív mintán végzett közvélemény-kutatások szerint arra a kérdésre, hogy: „Támogatjae ön, hogy Magyarországon atomerőmű működjék?” a lakosság igen válaszai mindenkor 63% és 80% között voltak, 2003 júniusában, az üzemzavar után két hónappal ez az arány 73% volt. Megragadom az alkalmat arra, hogy tájékoztassam az Országgyűlést a 2003. áprilisi üzemzavar következményeinek felszámolásában tett lépésekről is. A sérült fűtőelemek biztonságát jelenleg az atomerőmű üzemi rendszereitől független rendszerek garantálják. A felszámolási munkákban a hazai szakemberek mellett részt vesznek az atomenergetikában élenjáró országok szakemberei is. így a paksi atomerőmű az eltávolítási munkákkal az oroszországi TVEL üzemanyaggyártó cég által vezetett konzorciumot bízta meg, míg a nukleáris hatóság támogatást kért és kapott mind az egyesült államokbeli, mind az orosz nukleáris biztonsági hatóságtól. Az erőmű benyújtotta azt a több ezer oldalas dokumentumot, amely az eltávolítási munkák elvi engedélyének kérelmét támasztja alá. A hatóság erre a célra létrehozott munkacsoportja (amely a hatóság aktív létszámának több mint 1/3-át foglalja magába) intenzíven dolgozik a kérelem elbírálásán. Biztosíthatom az Országgyűlést és az ország lakosságát, hogy a hatóság csak olyan eljárásokat és megoldásokat engedélyez, amelyek a nukleáris biztonság követelményeit teljes mértékben kielégítik. Nem hallgatható el az a tény - és az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának vitájában ez hangsúlyosan merült fel -, hogy a közeli és nem túl távoli jövőben a hatóságot terhelő nagy biztonsági és gazdasági jelentőségű ügyek (teljesítménynövelés, üzemidő-hosszabbítás, nukleáris biztonsági szabályzatok korszerűsítése, részvétel az EU harmonizációs folyamataiban, felkészülés a létesítmények leszerelésére, hulladékkezelés) megnyugtató kezeléséhez számos feltétel megteremtése szükséges. Növelni kell a hatóság szerepét azáltal, hogy egyes, ma még nem a hatáskörébe tartozó, de a nukleáris biztonsággal összefüggő kérdéskörben felhatalmazást kapjon, de szükség van a hatóság anyagi és emberi hátterének megerősítésére is. A Budapesti Kutatóreaktor, az Oktatóreaktor és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója a tervekben, engedélyekben meghatározott paraméterekkel üzemeltek. A hatósági ellenőrzések során feltárt apróbb hiányosságok nem veszélyeztették a nukleáris biztonságot. Ezekben a létesítményekben a környezeti kibocsátási határértékek túllépésére sem került sor. Az energetikai alkalmazás mellett a radioaktív izotópok és ionizáló sugárzások felhasználása kiteljed az egészségügyi ellátás, az ipar, a mezőgazdaság, a tudományos kutatás és az oktatás területére. A vizsgált időszakban több mint 5500 munkahelyi egységben alkalmaztak radioaktív anyagot, valamint ionizáló sugárzást előállító berendezést. A különböző foglalkozási területeken rendszeres foglalkozási sugárterheléssel járó munkahelyen dolgozó munkavállalók, illetve egyéni vállalkozók száma közel 15.000. Az egészségügyi tárca az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat útján látja el a sugárveszélyes létesítményekkel, a sugárbiztonsággal és sugárvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat. A rendszeres ellenőrzések eredményeinek feldolgozásából egyértelműen megállapítható, hogy a három év során egyetlen dolgozó sugárterhelése sem érte el a hatósági dóziskorlátot. A nukleáris fegyverek eltelj edésének megakadályozásáról szóló szerződés végrehajtásaként hazánk nukleáris tevékenységét a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrzése alá helyezte. Az Országos Atomenergia Hivatal és a nemzetközi szervezet által végzett ellenőrzések a vizsgált három évben is igazolták, hogy hazánk teljesíti nemzetközi kötelezettségeit, és Magyarországon a nukleáris anyagok felhasználása eredeti rendeltetésüknek megfelelően, kizárólag békés célok érdekében történik. A nukleáris export és import engedélyezésének hazai rendszere érvényesítette a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó nemzetközi irányelveket. 2001. szeptember 11-én az Amerikai Egyesült Államokban végrehajtott terroristatámadások után számos országban megszigorították a nukleáris létesítmények védelmét, újra megvizsgálták a létesítmények potenciális veszélyeztetettségét. Az Országos Atomenergia Hivatal átfogó elemző tanulmányt készíttetett a hazai létesítmények veszélyeztetettségéről. Az elemzések alapján nem volt szükség számottevő kiegészítő intézkedésekre. A csatlakozási folyamat során az Európai Unió részletesen megvizsgálta a nukleáris biztonság magyarországi színvonalát és intézményrendszerét. 1996 és 2002 között a paksi atomerőmű 1996. évi bázisáron számolva 60 milliárd forint költségű - középtávú biztonsági fejlesztési programot hajtott végre. Ennek köszönhetően jelentősen nőtt a blokkok biztonsága. A zónasérülés kockázata - ami az atomerőművi blokkok egyik legfontosabb biztonsági mutatója - egy nagyságrenddel csökkent. Az Európai Unió szakértőinek megállapítása szerint a paksi atomerőmű biztonsági színvonala összemérhető a hasonló korú nyugati atomerőművekével. A nemzetközi együttműködés fontos elemei az e területen létrejött kormányközi és államközi egyezmények. Hazánk az elsők között irta alá az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződést és az ahhoz kapcsolódó nemzetközi megállapodásokat, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében a nukleáris balesetekről adandó gyors értesítésről és segítségnyújtásról szóló egyezményeket, az atomkárokért való polgári jogi felelősségről. Hazánk részese a nukleáris biztonságról szóló nemzetközi egyezménynek, valamint a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról létrejött nemzetközi egyezménynek. A nukleáris biztonságról szóló nemzetközi egyezmény keretében 2001-ben nyújtottuk be második Nemzeti Jelentésünket. A 2002 áprilisában megtartott felülvizsgálati értekezlet megállapította, hogy Magyarország teljesítette az egyezményben vállalt kötelezettségeit, továbbá, hogy az első felülvizsgálati értekezlet óta jelentősen növekedett a paksi atomerőmű nukleáris biztonsága. A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról létrejött nemzetközi egyezmény keretében 2002-ben nyújtottuk be az első Nemzeti Jelentést, a 2003 novemberében megtartott első felülvizsgálati értekezlet ez esetben is pozitív értékeléssel zárait. A jelentéseket az Országos Atomenergia Hivatal az illetékes szakmai szervezetek bevonásával készítette el, és a Kormány egyetértésével nyújtotta be. Mindkét értekezlet eredményeiről az Országos Atomenergia Hivatal részletes jelentést készített a Kormány számára. Az atomenergiáról szóló törvény előírásaival összhangban működött a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap és a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság. Az alap és a társaság működése az atomenergiáról szóló törvény szerint megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy a radioaktív hulladékok biztonságos kezelése és elhelyezése, valamint a nukleáris létesítmények leszerelése megoldható legyen, és ne háruljon az elfogadhatónál nagyobb teher a jövő generációkra. Az Atomtörvény 2000. évi módosítása miatt 2001-ben és 2002-ben a költségvetés nem utalta át az alapba az előző évi átlagos állományt és a jegybanki alapkamatot figyelembe vevő, az értéktartást biztosító összeget. 2003-tól visszaállt az eredeti állapot, így az alap értékállósága helyreállt. A 2003. évi költségvetésről szóló törvény az alap bevételeit 23,5 milliárd Ft összegben határozta meg. A 2003-ban tervezett kiadások 9,6 milliárd Ft-ot tettek ki. 2003 végén a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapban 47,2 milliárd Ft volt. A püspökszilágyi telephelyen 1976. december 22-én kezdte meg működését a Radioaktiv Hulladékfeldolgozó és - tároló a gyógyászatból, kutatásokból, oktatásból és az ipari alkalmazásokból származó radioaktív hulladékok elhelyezésére. A tároló létesítése óta a nemzetközi és hazai biztonsági követelmények jelentős mértékben szigorodtak, és új tudományos módszerek születtek a radioaktívhulladék-tárolók környezeti és sugárbiztonságának értékelésére. Ezt figyelembe véve biztonságnövelő program készült, amely tartalmazza a tároló hosszú távú biztonságos működéséhez szükséges munkálatokat. Az alap terhére megindult a tároló korszerűsítése, sugárbiztonságának növelése, ennek eredményeként a tároló megkapta 10 évre szóló végleges üzemeltetési engedélyét. A Tóba megyei Bátaapátiban 2003-ban befejeződtek a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére szolgáló telephely felszíni földtani kutatási munkái. Az illetékes hatóság, a Magyar Geológiai Szolgálat Dél-Dunántúli Területi Hivatala által jóváhagyott zárójelentés megállapítja, hogy a telephely a vonatkozó rendeletben megfogalmazott valamennyi követelményt teljesíti, igy földtanilag alkalmas kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére. A telephelyen azóta megkezdődtek a tároló végleges helyének meghatározására irányuló felszín alatti vizsgálatok. A létesítés előkészítésének megkezdéséhez az Országgyűlés előzetes elvi hozzájárulása szükséges. A nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság kutatási programot dolgozott ki, melyet az Országos Atomenergia Hivatalt felügyelő miniszter 2003-ban hagyott jóvá. A kutatási program alapján a Baranya megyei Boda térségében 2003-ban vizsgálatok kezdődtek egy földalatti laboratórium helyszínének kiválasztására. Az atomenergia alkalmazásának biztonsága területén 2001-2003-ban az Országos Atomenergia Hivatal és az illetékes minisztériumok több fontos jogszabályt készítettek elő. Az Országgyűlés 2003-ban az Európai Unió elvárásaival összhangban módosította az atomenergiáról szóló törvényt, és megszüntette az Országos Atomenergia Bizottságot. A módosított törvény rendelkezéseinek megfelelően kormányrendelet szabályozta újra az Országos Atomenergia Hivatal feladatát és hatáskörét. A jogszabályi változások eredményeként miniszterelnöki határozat alapján az Országos Atomenergia Hivatal felügyeletét - az energiatermelésben érdekelt - gazdasági és közlekedési minisztertől a belügyminiszter, majd 2004 novemberében az igazságügy-miniszter vette át. Ezzel tovább erősödött az Országos Atomenergia Hivatal függetlensége. A vizsgált három évben kormányrendelet jelent meg az országos sugárzási helyzet és a radioaktív anyagkoncentrációk ellenőrzéséről, valamint a nukleáris és radiológiai veszélyhelyzet esetén végzett lakossági tájékoztatás rendjéről. Új miniszteri rendeletek szabályozzák a külső munkavállalók munkahelyi sugárvédelmét; az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak kitett személyek egészségének védelmét; a levegőbe és vizekbe történő kibocsátásokat és azok ellenőrzését; az egészségügyi ágazat radiológiai mérő- és adatszolgáltató hálózatát; az atomenergiáról szóló törvény honvédségi alkalmazását; a radioaktív hulladékok átmeneti tárolásának és végleges elhelyezésének egyes kérdéseit; valamint az ipari tevékenységek során bedúsuló, a természetben előforduló radioaktív anyagok sugár-egészségügyi kérdéseit. Tisztelt Országgyűlés! Az atomenergia magyarországi alkalmazásának biztonságáról készített 2001., 2002. és 2003. évi jelentések tanúsága szerint az atomenergia biztonságának magyarországi helyzete egészében megnyugtató. Ugyanakkor a paksi atomerőműben 2003 áprilisában bekövetkezett súlyos üzemzavar fokozottan felhívta a figyelmünket arra, hogy az atomenergia alkalmazásának biztonsága állandó odafigyelést igényel, a biztonság szintje fokozatosanjavítandó. Az esemény elemzése, értékelése, a tanulságok levonása, és az annak alapján az erőműben és az ellenőrző hatóságnál végrehajtott változtatások garanciát jelentenek arra, hogy hasonló eset a jövőben ne fordulhasson elő. Az atomenergia alkalmazásában foglalkoztatottakat, a lakosságot és a környezetet a vizsgált három év alatt nem érte károsodás. Kérem, hogy a tisztelt Országgyűlés az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról szóló 2001., 2002., illetve 2003. évi jelentéseket fogadja el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Ezt követően a kormány képviselője, a szakbizottságok előadói, majd a pártok vezérszónokai mondták el támogatói véleményüket az értékelésről.
