Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2005-03-01 / 3. szám

2005. március ATOMERŐMŰ 7. oldal Startvonalon a 2. blokk Befejezéshez közelednek a 2. blokki főjavítási munkálatok. Horváth Miklós karbantartási igazgatót ar­ra kértem, foglalja össze ennek a különleges etapnak a fontosabb mozzanatait.- Miklós! Miben különbözött ez a főjavítás a többitől?- A 2. blokki főjavítás azért volt különleges a korábbiakhoz képest, mert egyrészt az 1. akna nem állt ren­delkezésre mint karbantartási akna, ezért az üzemanyag ki- és beszállí­tását más módon kellett megoldani. Másrészt egy új tisztítási metodikát kellett alkalmaznunk a reaktor alkat­részeinek revíziója során. Továbbá azért is eltér az eddigi gyakorlattól, mert a visszaindulás folyamata külön program szerint megy, hasonlóan a 2004. augusztusi visszainduláshoz.- Szeretném, ha részletesebben szólnál néhány fontosabb feladatról, így például az üzemanyag ki- és bera­kásáról. — Avz üzemanyag ki- és berakása azért volt kihívás és teljesen újszerű, mert az 1. akna hiányában az átrakó­medencét kellett felhasználnunk arra, hogy egy úgynevezett fogadóplatfor­mot telepítsünk oda, egészen ponto­san a reaktortartály főosztósíkjára. Ez a platform, - úgynevezett traverz - al­kalmas volt a C30-as üzemanyag­szállító konténer fogadására, és ezzel a megoldással az 1. akna funkcióját időszakosan az átrakómedence vette át. Az átrakógép a pihentető meden­céből nem az 1. akna irányába, hanem az átrakómedence irányába szállította az üzemanyagot. Összesen hat konté­nert kellett ilyen módon megraknunk kiégett üzemanyaggal, és négy konté­­nemyi - egészen pontosan 108 db -friss üzemanyag berakása történt meg. Ez a bonyolult üzemanyagmoz­gatás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a főjavítás nem a szokásos 60 nap kö­rüli ideig tart, hanem 94-95 nap körül fog teljesülni. A főjavítás következő kiemelt mo­mentuma a reaktor különböző szerke­zeti elemeinek a tisztítása volt. Itt kü­lön az aknára és a kosárra gondolok, amelyeket víz-levegős, illetve viz-vi­­zes technológiával kellett tisztítanunk. A víz-levegős tisztítási technológiát már az elmúlt évben is eredményesen alkalmaztuk, most a víz-vizes techno­lógia applikálása jelent kihívást. Ez azt jelenti, hogy víz alatt, egy medencé­ben, közel 2500 bar-os víznyomással kellett a kérdéses felületeket megtisztí­tani. Ehhez különböző manipulátoro­kat, tulajdonképpen robotokat fejlesz­tettünk ki, és speciális vizuális eszkö­zöket telepítettünk a tevékenységek nyomon követéséhez, ellenőrzéséhez. A főjavításnak volt még egy külön­leges pontja, amely inkább műszakilag és a megoldás megtalálásában, kivite­lezésében volt különleges. Mégpedig az, amikor az üzemeltető jelezte, hogy két gőzfejlesztő aktivitáskoncentráció­ja eltér a szokásos üzemeltetési para­méterektől, de messze alatta maradt a beavatkozási szintnek. Ugyanakkor egy részletesebb vizsgálatot hajtottunk végre a két gőzfejlesztőn. Ez a gőzfej­lesztő összes csöveinek a 100%-os ör­­vényáramos vizsgálatát jelentette, majd pedig egy úgynevezett buboré­kos vizsgálattal próbáltunk megbizo­nyosodni arról, hogy milyen a csőve­zetékek dugózási és hegesztési állapo­ta. Ennek a programnak a végrehajtá­sát nagy sikerként könyveltük el, mert az egyik gőzfejlesztőben kettő, a má­sikban pedig egy olyan szivárgási pon­tot sikerült detektálnunk, amelyek a gombostű hegyének megfelelő nagy­ságúak voltak. A probléma érzékelésé­hez jegyzem meg: egy gőzfejlesztő térfogata közel 60m3, ezen belül vala­mivel több mint 5500 cső található, és ebben a térben kellett megtalálni eze­ket az igen apró hibákat. Ez nem kis kihívás volt, de sikerült; a javítás után pedig igazoltuk, hogy a tömörség 100%-osan fennáll.- Milyen jelentősebb feladatok vannak még hátra?- Előttünk van még a reaktor ösz­­szeszerelése. Ez a munka csak volu­menében nagy, de a szokásos módon történik, ebben új dolog nem lesz. Ugyanakkor a visszaindulás olyan ér­telemben különleges és eltérő a szoká­sostól, hogy nem abban a fokozatos­ságban és lépcsőzetességben zajlik, mint ahogyan megszoktuk. Úgy fog megvalósulni, mint ahogy a 2004. au­gusztusi visszaindítás során történt. Tehát egy átgondolt különböző telje­sítményszinteken történő mérési soro­zat alapján történik a blokk indítása. Ezeket a programokat előzetesen a hatósággal jóváhagyattuk, engedé­lyeztettük. Úgy érzem, mindenki tud­ja a maga dolgát, és ha a terveink sze­rint halad minden, akkor április elején a 2. blokk újra energiát fog termelni. A 2. blokk üzemanyagtöltete lehető­vé teszi, hogy közel 330 napig névle­ges teljesítményen üzemelhet a blokk. Elmondhatom, hogy ez a főjavítás a paksi atomerőmű életében a legtöbb tevékenységet magában foglaló főjaví­tás volt. Azt reméljük, hogy olyan blokkot adunk vissza az üzemeltetők­nek március végén-április elején, ame­lyet megelégedéssel fognak tudni üze­meltetni a következő kampány során is. Természetesen az 1. akna elhárítási munkálatai idején - tervezett módon - a 2. blokk leállításra kerül.- Köszönöm a tájékoztatást! Átrakómedence traverzzel és C30-as konténerrel Víz-vizes technológia, felső manipulátor egysége Az elvi engedélyt benyújtottuk elbírálásra Nemzetközi kommu­nikációs díjat kapott a Fiatalok a Nukleáris Energetikáért szervezet Folytatás az előző oldalról. Az idei PIME-konferencia és a Kommunikációs Díjjal járó elisme­rés fordulatot hozott ebben. A munka azonban nem állhat meg, nem dőlhetünk hátra forgó­székünkben a díj oklevelével a fa­lon! Szerencsére egyre több aktív fiatalt számlálhatunk szervezetünk­ben, de a célul kitűzött feladatok száma is egyre nő. Természetesen idén is lesz Nukleáris Sátor a Szi­get Fesztiválon, de emellett előadá­sokkal készülünk az Országos Kö­zépiskolai Fizikatanári Ankétra, ott leszünk a Környezet- és Természet­­védő Szervezetek Országos Talál­kozóján, és ellátogatunk néhány középiskolába is. Az idei évre ter­vezett legnagyobb dobásunk azon­ban maradjon egyelőre titokban... Az erre az évre tervezett progra­mok előkészítése, az ötletek össze­gyűjtése már el is indult február utolsó napjaiban az immár hagyo­mányosnak tekinthető balatonfüre­di FINE-hétvégén. Reméljük, az idei év még a tavalyinál is sikere­sebb lesz! Az atomerőmű 2005. február végén benyújtotta az Országos Atomener­gia Hivatalhoz (OAH) a 2. blokki 1. akna helyreállítására, illetve az ak­nában lévő sérült fűtőelemek eltá­volítás! munkálatainak megkezdé­séhez szükséges elvi engedélyezési dokumentációt. Az elvi engedélye­zési anyag elkészítése egy követel­ményrendszer megismerése, majd végrehajtása alapján történt. Eck József projektvezetőt arra kértem, vázolja fel azt az utat, amely elveze­tett az elvi engedély benyújtásához. Eck József: Az elhárítással kapcso­latban ugyanolyan procedúrát kell vé­gigvinni, mint bármely más átalakí­tásnál, két jelentős eltéréssel. A ható­ság erre a munkára külön követel­ményrendszert állított fel, amely mé­lyebb a szokványos követelmény­rendszernél, és hosszabb távra tekint előre. A másik eltérés: a hagyomá­nyos eljárásnál a munka megkezdését átalakítási engedélyhez kötik a vonat­kozó szabályozások. Ebben az eset­ben az átalakítási engedély nem a sé­rült üzemanyag eltávolítására vonat­kozik, hanem már az azt megelőző helyszíni előkészítő munkák megkez­déséhez szükség van rá. Ahhoz, hogy a tényleges eltávolítási munkákat meg tudjuk kezdeni, még egyfajta pluszengedélyre is szükségünk lesz. Ez az engedély hasonlít a hagyomá­nyos átalakítási munkáknál kiadott használatbavételi engedélyhez, ame­lyet az üzembe helyezést követő kb. 3. hónapban adnak ki, amikorra bebi­zonyosodott, hogy az adott átalakítás megfelelően működik. A mi esetünk­ben ezt az engedélyt a tényleges mun­kavégzés előtt kell megkérni, és azt kell bizonyítanunk ebben, hogy min­den tekintetben felkészültünk a tevé­kenységre, az elvégzendő munka végrehajtási fázisait begyakoroltuk. Tudni kell, hogy magának a ható­ságnak is jelentős időre volt szüksége a fentebb említett követelményrend­szer kidolgozásához. Az esemény 2003 áprilisában történt, a hatósági követelményrendszer pedig 2004 ja­­nuáijában készült el. Mi csak a követelményrendszer el­készülte után kezdhettük meg ennek a lebontását az engedélyezési doku­mentumokra vonatkozóan. Ekkor ké­szült el az engedélyezési dokumen­tum vázlata, amelyet szintén egyez­tettünk a hatósággal 2004 februárjá­ban. Csak ezek után kezdhettük meg­tölteni tartalommal az elvi engedélye­zési dokumentumot. Az orosz fél adta a műszaki és a biztonsági megalapozó anyagokat, az Erőterv és a Transelektro pedig a nem orosz kompetencájú részeket készí­tette el napi együttműködésben a helyreállítási projekt, illetve a társa­ság érintett kollégáival. A beadvány 2004. szeptember vé­gére készült el, viszont egy téma nem volt teljesen lezárva. Nevezetesen a sérült fűtőelemek befogadására szol­gáló tokok katalizátorának a kérdése. Ugyanis közben kiderült, hogy a ka­talizátorok nem alkalmazhatók, mert élettartamuk nem felel meg a mi elvá­rásainknak. Tehát egy katalizátor nél­küli megoldást kellett kitalálni, és an­nak a műszaki-biztonsági megalapo­zását kellett végrehajtani. Ez az új konstrukciós megalapozás február közepére készült el, majd a dokumen­táció beadásra került a Biztonsági Igazgatóságra, ahol megtörtént a fe­lülvizsgálata, s ezt követően nyújtot­tuk be a hatósághoz. Az elvi engedé­lyezési dokumentáció a hatósághoz történő benyújtás előtt még két másik eljáráson is keresztülment. Az egyik a szakhatósági engedélyeztetés, a má­sik pedig a független szakértői véle­ményeztetés volt. — A közel 500 oldalas dokumentu­mot és több ezer oldalnyi mellékletét az OAH elkezdi vizsgálni. Milyen fo­lyamatsor következik az elvi engedély kiadását követően?- Az elvi engedélyezési dokumen­táció készítését követően, illetve már azzal párhuzamosan megkezdődött a gyártási-behozatali engedélyek készí­tése, és több berendezésre vonatkozó­an már el is készültek. Reményeink szerint a hatóság pár­huzamosan végzi majd az elvi enge­dély elbírálásával a munkaplatform behozatali engedélyezését, és a gyár­tási engedélyt röviddel az elvi enge­dély kiadását követően megkapjuk, amelyet a tokok, majd a szerszámok engedélyezése követ majd. Rövid időn belül meg kell kezde­nünk az átalakítási engedélyezési do­kumentáció elkészítését, amelyhez úgy az orosz, mint a magyar fél meg­kezdte a végrehajtási utasítások ké­szítését. Az átalakítási engedély fog­ja tartalmazni a helyreállítási, illetve eltávolítási tevékenység részletes le­írását, a hozzá szükséges szabályozá­sokat és a kapcsolódó ellenőrzési fel­adatokat. Az átalakítási engedély ki­adása után kerülhet sor a helyszíni előkészítési munkákra, és amikor mindez megtörtént, csak akkor lehet belevágni a nagy munkába. Ma úgy látjuk, hogy a berendezések és az összes kapcsolódó dolog - eszköz, eljárás, program és utasítás - októ­berre rendelkezésünkre fog állni. Egy szoros, tempós munkavégzéssel no­vembertől megkezdhetjük a helyszíni előkészületeket, és az első sérült üzemanyag 2006 januárjában kerül­het ki a tartályból. Itt nincs helye a kapkodásnak, ezt a feladatot csak egyszer lehet elvégezni, és csak jól lehet megoldani. — Köszönöm a tájékoztatást, továb­bi eredményes munkát kívánok! ll/4-s gőzfejlesztő csőfal hibahely-detektálása

Next

/
Thumbnails
Contents