Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2005-03-01 / 3. szám

Sikeres OSART-vizsgálat A NAÜ-OSART (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség - Üzemel­tetés Biztonságát Vizsgáló Csoport) szakértői egy héten át tartó utóvizs­gálaton mérték fel, milyen eredmé­nyeket produkált az atomerőmű az előző vizsgálatok alapján tett aján­lások megvalósítása terén. A szak­értői csoport február 28-án adott összefoglaló tájékoztatást a me­nedzsment és az ellenőrzésben érin­tett szakemberek részére. Ezt köve­tően Miroslav Lipar, az OSART-cso­­port vezetője és Kovács József ve­zérigazgató országos sajtótájékoz­tató keretében ismertették a hét so­rán szerzett tapasztalataikat. Lipar úr elmondta, hogy az eredeti vizsgálatot követően, két éven belül utóvizsgálatot tart az OSART-cso­­port, így győződik meg arról, meny­nyire fogadták meg, és milyen mér­tékben hasznosították ajánlásaikat az ellenőrzött nukleáris létesítmények. Megállapították, hogy Paks az ösz­­szes, korábban felvetett kérdést vagy teljes mértékben megoldotta, vagy ki­elégítő előrehaladást ért el a megoldás terén, és ez igen jelentős fejlődést ered­ményezett. Az OSART-vizsgálat aján­lásai vonatkozásában az ajánlások 71%-át teljes mértékben megvalósítot­tuk, illetve 29%-ban igen jelentős elő­rehaladást értünk el. Folyt. 2. old. Szállítói Nap 2005. Az idei Szállítói Nap 2005. március 4-én került megrendezésre Pakson, a Városi Művelődési Központban. Erre a rendezvényre társaságunk a 220 legfontosabb szerződéses part­nerét hívta meg. A rendezvény kereté­ben Hamvas István mű­szaki vezérigazgató-he­lyettes úr tájékoztatást adott a 2004. év kiemelt feladatairól és az elért eredményekről. Hamvas István 2004. év kiemel­kedő eredményeként ér­tékelte, hogy a 2. blokk biztonságosan újból vil­lamos energiát termel. Partnereink részletes tá­jékoztatást kaptak a 2004. évi üzletpolitikai célkitűzéseinkről, a 2. blokk 1. akna helyreállításáról, a szál­lítókkal szembeni elvárásokról és az üzemidő-hosszabbításról. A délelőtti program második elő­adója Molnár László gazdasági ve­zérigazgató-helyettes volt, aki ismer­tette a PA Rt. gazdálkodásának moz­gásterét, legfontosabb feladatait. Az üzletpolitikai, gazdálkodási célkitű­zések ismertetése keretében elmond­ta, hogy a fajlagos árbevételt a jelen­legi 8,60 Ft/kWh-ról 8 Ft/kWh-ra kell „leszorítani”. A szállítók jelenlévő képviselői örömmel hallhatták, hogy 2003-ról 2006-ra a PA Rt. megrende­lései mintegy 10 milliárd forinttal nő­nek. Ezért azonban a PA Rt. kiváló minőséget, szigorú határidőtartást, jó együttműködést, a rend és fegyelem javítását várja el partnereitől. A gaz­dasági vezérigazgató-helyettes szólt még a logisztikai modellváltásról, amelyről Halász János logisztikai fő­osztályvezető adott részletes tájékoz­tatást a délutáni szekcióülésen. A közbeszerzési törvény hatásairól, il­letve a közbeszerzések tapasztalatai­ról Szél István tájékoztatott. A délutáni programban Volent Gá­bor ipari biztonsági fő­osztályvezető a bizton­ságos munkavégzésre hívta fel a figyelmet. A Szállítói Nap kere­tében minden évben át­adásra kerül a „PA Rt. Kiemelt Szállítója” díj, amelyet az idén az oroszországi TVEL ve­hetett át. TVEL két ki­emelten fontos területen partnerünk, egyrészt a VANTAGED SUPPLIER nukleáris üzemanyag szállítója, más­részt a 2. blokk 1. akna helyreállítását készíti elő, illetve végzi el. Meg kell említeni, hogy az üzemanyag-kazetták mindig kifogástalan minőségben, ha­táridőre érkeztek be. Folyt. 2. old. A márciusi ifjak Márciusi ifjak. Hányszor halljuk e szavakat életünk során? Minden év március idusán megemlékezünk ró­luk, azokról a tízes éveik végén, hú­szas éveik elején járó fiatalokról, akik a pesti forradalom elindítói és irányí­tói lettek. Kik voltak ők valójában? Március 15-e eseményei ismertek, így jelen írás megpróbálja a forrada­lomhoz vezető utat végigjárni, kiemel­ve a fiatalok szerepét az események alakításában. 1848 elején a pozsonyi országgyű­lésen politikai patthelyzet alakult ki a reformellenzék és a kormánypárti kép­viselők között. A reformfolyamat min­den bizonnyal kilehelte volna lelkét, ha nem érkezik meg a párizsi forrada­lom híre. Kossuth Lajos a reformerek vezéreként híres felirati javaslatában síkra szállt az ellenzéki program elfo­gadása mellett („Emeljük fel politi­kánkat a pillanat színvonalára!”). Az országgyűlés alsótáblája elfogadta az indítványt tárgyalási alapként, de a fel­sőtábla elvetette azt, és az országgyű­lés vezetőit Bécsbe rendelték. A várakozás ideje alatt kereste fel Kossuthot a fiatalokat is tömörítő pesti Ellenzéki Kör megbízásából Iri­nyi József, és javasolta, hogy felirati javaslatát az ország lakosainak aláírá­sával erősítsék meg. Kossuth elfogad­ta a segítséget, és az Ellenzéki Kör hozzálátott a munkához. Március 12-re Irinyi elkészült az ellenzéki programot taglaló híres Ti­zenkét pontjával, Petőfi pedig megír­ta Nemzeti Dalát. A Tizenkét pont egy politikai és társadalmi értelem­ben feudális szerkezetű országban ra­dikális követeléseket foglalt össze, olyanokat, amelyek egy polgári állam alapvető politikai szabadságjogait tartalmazzák. Sajtószabadság, or­szággyűlésnek felelős kormányzat, törvény előtti egyenlőség és közte­herviselés nélkül aligha tudnánk el­képzelni egy modem demokráciát. A fiatalok a támogató aláírások gyűj­tését a közelgő március 19-i József-na­­pi vásáron akarták elkezdeni, azonban a március 13-i bécsi forradalom felgyor­sította az eseményeket. A közhiedelem­mel ellentétben a forradalom híre nem 15-én reggel, hanem már előző este megérkezett Pest-Budára. Az ellenzéki ifjúságot tömörítő Pilvax Kör elhatá­rozta, hogy másnap reggel a cselekvés útjára lép. A döntést követő pesti forra­dalmi események közismertek... A márciusi ifjak — hacsak egy nap­ra is - az ország valódi irányítói vol­tak. Bátran megforgatva a történelem kerekét, megmutatták az utat a mo­dem Magyarország felé. Emlékez­zünk rájuk! Tóth Zoltán Róbert Ifjúság, térségi jövő, atomenergia Az atomerőmű humánpolitikája Az atomerőmű a hazai villamosener­­gia-termelésben meghatározó jelen­tőséggel bírt az elmúlt két évtizedben, és talán még fontosabb szerep hárul rá az előttünk álló évtizedekben. Ez a kiemelt szerep kiemelt humánstraté­giát igényel. Napjainkban egyre töb­bet hallunk az atomerőmű humánpo­litikai elképzeléseiről és programjai­ról. Ilyen jelentős program zajlott 2005. február 17-én a látogatóköz­pontban. Ennek apropóján kértem Búza Katalin főosztályvezetőt, adjon rövid tájékoztatást az olvasók számá­ra az erőmű humánpolitikájáról. Búza Katalin: Az erőmű humánpo­litikai célkitűzései között a legfonto­sabb az üzemidő-hosszabbításhoz szükséges szakember-utánpótlás biz­tosítása, felkészítése amellett, hogy az erőmű napi működéséhez is szüksé­ges a megfelelően képzett szakember. A humánstratégiánkban 2004-ben történt meg a hangsúlyváltás, amely szerint a legfontosabb feladatunk az utánpótlás biztosítása a mai és a jövő­beni feladatok szakszerű és biztonsá­gos ellátásához. Ennek egyik programja az az együttműködési megállapodás, ame­lyet a SIF Alapítvánnyal kötöttünk a februári értekezleten. Ezt a rendez­vényt a Budapesti Műszaki és Gazda­ságtudományi Egyetemmel (BME) közösen szerveztük. Ez az együttmű­ködési megállapodás biztosítja, hogy a BME Gépészmérnöki Karán az energetikai mérnökképzést, az atom­­energetikai szakirányon indított mér­nökképzést, valamint a természettu­dományi karon a nukleáris technikai szakirányon folyó mérnök-fizikus képzést és az ezekhez kapcsolódó ku­tatási tevékenységeket az erőmű tá­mogassa. Folytatás a 2. oldalon. Nemzetközi nőnap KOSZONTJUK A HÖLGYEKET! A nemzetközi nőnap az egyszerű, de mégis történelmet alakító nők története. A nők évszázadok óta tartó küzdelmében gyökeredzik, melynek célja, hogy a férfiakkal egyenlő feltételek mellett vállalhas­sanak részt a társadalomból. Az ókori Görögországban Lüzisz­­trata a nemi élet megtagadását kezde­ményezte a férfiakkal szemben, hogy a háborúnak véget vessenek; a francia forradalom idején a nők a „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” kiáltásával vonultak Versailles elé, hogy választó­jogot követeljenek maguknak. 1908-ban a New York-i varrónők fellázadtak, s harcot indítottak jo­gaikért, többek között az ember­ségesebb bánásmódért. A nemzetközi nőnap hagyo­mánya 1857. március 8-án indult útjára amerikai nők de­monstrációival. A nemzet­közi nőnap gondolata először a századfordulón merült fel. 1866-ban fogadta el a Nemzet­közi Munkásszövetség a nők hi­vatásszerű munkavégzéséről szó­ló határozatot. 1909. február 28-án „A lét szépsége a nőtől fakad, nélküle a terhet el nem viselnénk - És kedvesség a nőtől fakad. Nélküle árnyat, haragot lehelnénk! (Janis Rainis) az Amerikai Szocialista Párt ha­tározata szerint szerte az Egye­sült Államokban megtartották az első nemzetközi nőnapot. 1913- ig február utolsó vasárnapján ün­nepelték a nőket. 1910-ben a Szocialista Intemacionálé résztvevői kezdeményezték a nőnap mint nemzetközi ünnep megtartását, tiszteletadásként a nők jogaiért küzdő mozgalom előtt, és segítségként az egyete­mes női választójog kivívásához. Folytatás a 2. oldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents