Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2005-11-01 / 11. szám

2005. november ATOMERŐMŰ 13. oldal Ismét bizonyítottak Az Atomerőmű Tűzoltóság tűzoltói október elején újfent tanúságot tet­tek arról, hogy szakmájukban az élen állnak. A BM Országos Katasztrófavédel­mi Főigazgatóság szervezésében ke­rült sor az V. Országos Tűzoltó Szakmai és Veszélyhelyzeti Fel­derítő Csoportok vetélkedő­döntőjének megrendezésére 2005. október 4-én. A vetélkedő két helyszínen, Szentendrén és Pomázon zajlott. A döntőt megyei és országré­szi (több megyét összefogó) ver­senyek előzték meg. Az orszá­gos versenyen már csak a leg­jobb 8 csapat és 30 fő versenyző találkozott. A csapatversenyek mellett egyéni kategóriában - úgymint beosztott tűzoltó, tűzoltóirá­­nyitó, VFCS (Vegyi Felderítő Cso­port) technikus, VFCS-gépkocsiveze­­tő és VFCS-irányítói - is ösz­­szemérték ügyességüket, tu­dásukat. Az Atomerőmű Tűzoltóság csapata a Főfoglalkozású Léte­­sitményi Tűzoltó kategóriájá­ban indult. Már a versenyre va­ló jelentkezés is komoly kitéte­leket szabott meg. A verseny­zőknek rendelkezni kellett a meghirdetett kategóriáknak megfelelő képesítéssel és egész­ségügyi alkalmassággal, gépjár­művezetői és egyéb kezelői jo­gosítvánnyal, a feladatok ellátá­sára alkalmas érvényes hatósági engedéllyel. Maguknak kellett gondos­kodni megfelelő felszereltségü gépjár­műfecskendőről, VFCS és felmálházott gépjárműről, valamint a forgatókönyv­ben előírt egységes gyakorlóruházatról. A vetélkedő során be kellett tartaniuk a munkavédelmi szabályokat, és szigorú előírás szerint kellett használniuk a be­vizsgált egyéni védőeszközöket, a tűz­oltó- és VFCS-felszereléseket. Miután bizonyíthatóan eleget tettek a feltételeknek, csak azután vehettek részt a verseny akadályainak leküzdésében. Az atomerőmű tűzoltói miután kitöltöt­ték a „szakmai elméleti teszüapof ’ egy „rajtriasztási feladatot” hajtottak végre. Ez utóbbi abból állt, hogy a riasztási jel elhangzása után a lehető legrövidebb idő alatt a kijelölt helyen álló gépjármű­höz szaladjanak, védőruházatba öltöz­zenek, és elfoglalják megadott helyüket. A következő feladat a gépkocsivezető tudását tette próbára. Zárt vezetéstech­nikai pályán kellett szlalomfelada­tot és különböző hátramenetet, fordulást végrehajtani úgy, hogy közben ügyességi feladatok is ne­­hezitették a manőverezést (áll­ványról pohár elvétele stb.). Ter­mészetesen nem maradhatott el a tűzoltás sem. A szimulált közleke­dési baleset során gépjárműtüzet kellett eloltani, személyt kellett ki­menekíteni, és forgalmi akadályt kellett megszüntetni. Egy másik feladatban - ami lakástüzet felté­telezett - miután behatoltak az épületbe, és a bent lévő személye­ket kimentették, egyidejűleg oltották a tüzet, majd feltöltöttek egy víztartályt Az Atomerőmű Tűzoltóság csapata a Főfoglalkozású Létesít­ményi Tűzoltó kategóriában 1. helyezést ért el, és egyéni kategóriákban is szép ered­ményeket gyűjtöttek be. Irányítói állomány - 1. hely: Lengyel Miklós. Be­osztotti állomány - 1. hely: Kőbányai Zoltán, 3. hely: Jákli Gábor, 4. hely: Fehér Roland, 5. hely: Viniczai Ferenc. Gépkocsi-vezetői kategóriában: Lesták Zsolt 2. helyezést ért el. Az atomerőmű tűzoltói ismét bizonyítottak, és tel­jesítményük alapján igazolták, hogy az ország legjobb lánglovagjai közé tartoznak. Gratulálunk!-Lovásziné Anna-KIADVÁNYAINK Humán Levelek 2. szám Ebben az évben második alkalommal vehettük kéz­be - a bérjegyzékkel együtt - a humán igazgatóság tájékoztatóját. A mostani számban az atomerőmű komplex karrier- és utánpótlás-tervezési rendszeré­ről tájékozódhatunk. Az atomerőmű üzemidejének meghosszabbításá­val összefüggésben, kiemelt figyelmet kell fordítani a hosszú távú üzemeltetési időszakra, és megfelelően felkészült munkaerő-állományt kell biztosítani. A le­velekben ezzel kapcsolatban tesznek fel kérdéseket, amelyekre egyben a választ is megadják. A Humán levelek megjelenését negyedévenként tervezi kiadni a Humán Igazgatóság Miért nincs...? A Simon Péter (®) és Hadnagy Lajos által szerkesztett 72 oldalas kiadvány jól áttekinthetően összegzi és gyűjti csokor­ba azokat a kérdéseket és a rájuk adott válaszokat, amelyek bizonyítják, hogy a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítá­sának miért nincs ésszerű alternatívája Magyarországon. Ennek a megállapítás­nak az elfogadásához vagy tudomásul­vételéhez összehasonlításra alkalmas té­nyeket olvashatunk a világ energiaszük­ségletének kielégítésére tett törekvések­ről. Megismerhetjük a magyarországi erőmű-építési változatok összehasonlí­tását energiapolitikai, gazdasági, kör­nyezetvédelmi és a társadalmi megítélés szempontjából. A kiadvány sok olyan adatot tartalmaz, amelyek ismeretének hiányában nem mondhatunk felelősség­­teljes véleményt hazánk villamosener­­gia-ellátásának jelenlegi helyzetéről és a jövő eneigiapolitikájáról. Miért nincs az atomerőmű üzemidő-hosszabbításának ésszerű alternatívája Magyarországon? Ki emlékszik a Csütörtökre? A harkányi víz jótékony hatása Magyarországon számtalan ter­mál- és gyógyfürdő várja a felüdül­ni és gyógyulni vágyókat. Bátran kijelenthetjük: e természeti kincsek terén fürdőnagyhatalomként tart­ják számon hazánkat. Ennek elle­nére sajnos idehaza még mindig nem eléggé elterjedt a gyógyvizekre alapozott egészségmegőrzés.- Közel kétszáz éve ismetjük a har­kányi gyógyvíz jótékony hatását. 1823-ban az elmocsarasodott terület lecsapolásakor, a vízelvezető rend­szer kiépítése közben bukkantak rá a természet e kincsére. A vizesárokban dolgozó munkások egyike kínzó izü­leti fájdalmai enyhültek, mígnem tel­jesen megszabadult bántalmaitól. A harkányi víz a világon egyedül tartal­maz gáz formájában oldott szulfid­­iont, amely nemzetközi hírű gyógy­hellyé tette a Pécstől 25-km-re lévő üdülővárost - tudtam meg dr. Gyöngy Anna mozgásszervi rehabilitációs szakorvostól, a gyógyfürdőkórház osztályvezető főorvos asszonyától. A Paksi Atomerőmű Rt. dolgozói a családorvosi és üzem-egészségügyi szolgálat vezetőjének javaslatára im­már évek óta igénybe vehetik a har­kányi gyógyfürdőkórház szolgáltatá­sait. A magas szulfidion-tartalmú gyógyvíz összetétele különösen al­kalmas a reuma összes vállfájának, az izületi gyulladások után visszamaradt mozgáskorlátozottságnak és az idült bőrbántalmaknak a gyógyítására, va­lamint törések és egyéb balesetek utá­ni mozgásszervi gyógykezelésre.-A harkányi gyógyfiirdőkórházban a betegek szakszerű gyógyítására szakorvosi felügyelettel lehetőség van elektro-hidroterápiák széles ská­lájának igénybevételére, amit speciá­lis masszázzsal, gyógytornákkal, iszapkezelésekkel és szénsavas für­dőkkel lehet kiegészíteni - tájékozta­tott a főorvos asszony. A gyógymasszázs során csökken az izmok kötöttsége, javul a vérellátás, fokozódik a gyulladásos folyamato­kat fenntartó mediátorok elszállítása, ezért csökken a gyulladás, s így a fáj­dalom is. A hatás speciális gyógytor­nával tovább nö­velhető. A beteg testrész megfele­lő tomáztatása szaktudással ren­delkező gyógy­tornászok segít­ségével történik. Egyes mozdulat­sorok, gyakorla­tok a három hét alatt megtanul­hatók, így oda­haza immár egyedül is foly­tathatók. A víz alatti vízsugár biztosította masszázs során az orvos által előírt testfelületen a károsodott izmok ingerlésével a normális műkö­dés helyreállítható. Az iszapkezelé­sek során a bőrön keresztül felszívó­dó biológiailag aktív anyagok gyógy­­hatása érvényesül. Az ultrahang, re­­keszes galván, TENS-kezelés, mag­­netoterápia, iontophoresis és inger­áram-kezelések csökkentik a betegek fájdalmát, és megkönnyítik a mozgá­sukat. A harkányi víz gyógyító erejét szeptemberben nekem is volt lehető­ségem megtapasztalni. Várakozásaim beigazolódtak, különösen tetszett, hogy valamennyi kórházi dolgozó fi­gyelmes volt velünk, nagy szakmai hozzáértéssel foglalkoztak a beutal­takkal. A kevéske szabadidőben volt lehetőség felkeresni a siklósi várat, a villányi pincesort, Máriagyűdön a le­gendás kegyhelyet és Drávaszab­­olcson benevezni egy kellemes hajó­­kirándulásra. Minden érdeklődő kol­légámnak ajánlom a harkányi gyógy­fürdőkórház szolgáltatásait.-Sípos László-Girts Ferencné (1932-2005) 2005. szeptem­ber 30-án Pak­son váratlanul elhunyt Girts Ferencné, PA Rt. szolgáltatási osztály nyugdí­jas dolgozója. Girts Ferencné 1983-tól 1987-ig dolgozott az erő­műben, sugármentesítői beosztás­ban. Nyugdíjasként otthonában dolgozott tovább, kertészkedett, virágot árult. Férjével együtt „fá­radhatatlanul” dolgoztak, hogy nyugdíjukat kiegészítsék pluszjö­vedelemmel. Múlt évben szívmű­téten esett át. Idén tavasszal szin­tén orvosi javaslat alapján műtétre került volna sor, de Kató néni az újabb műtétre nem vállalkozott. 2005. október 4-én Pakson, a Fehérvári úti temetőben vettek végső búcsút Girts Ferencnétől. Gyászolja őt szerető félje, Feri bácsi, akivel 53 évig éltek együtt boldog házasságban. Gyermekei: Katalin, Julianna, Ferenc és család­juk. Sógornője: Erzsébet és család­ja. Szerető unokái: Katalin, Ádám és családja, Julianna és Attila. Ke­resztfia: János és családja. Roko­nok, kollégák és ismerősök. Kató néni, nyugodjék békében! M.J. Kedves Olvasó! Segítségét szeretnénk kérni a lappan­gó Csütörtök című kiadvány számai­nak felkutatásához. A nukleáris főosztály (NUFO) KISZ alapszervezete 1981 márciusában indí­totta újra Pakson azt a bulletint, ame­lyet még Budapesten szerkesztettek a Központi Fizikai Kutatóintézetben, majd a fiatalok Paksra kerülésével a lap megszűnt. A NUFÖ kiadásában megjelent számokból eddig nyolcat si­került begyűjteni. Kováts Balázs adta az 1., 5., 6., 7., 8. és 9. számokat, míg Várszegi Ági a 2. és 3. számokat. Nem tudjuk mikor szűnt meg, és hány szám jelent meg a Csütörtökből. Arra kérjük kedves olvasóinkat, ha valakinek a tulajdonában van Csütör­tök, szíveskedjen jelezni a szerkesz­tőség címén. Fáradozásukat előre is köszönjük! -Szerkesztőség-Tanka János (1954-2005) 2005. október 6-án este so­kan riasztották egymást a megrendítő hírrel. Tanka Ja­ni meghalt. Előszörre szinte senki nem fogta fel, amit hallott, hiszen néhány órával azelőtt még a munkahelyén találkoztak, tudták ró­la, hogy komoly feladatokra készül. Valamikor 1980 táján sok fiatal érkezett Paksra az új technikát meg­ismerni, jobb életet remélni. Tanka János is fiatal üzemmérnökként ér­kezett, és gyorsan a legjobbak közé került. Szerény, kissé zárkózott al­kata miatt a szakmai érdemeit kez­detben főleg közvetlen munkatársai vették észre. Később egyre szapo­rodtak újításai, méréstechnikai, szá­mítástechnikai megoldásai. Az erő­műben felmerült problémákra min­dig világos, a fizika, méréstechnika alapjaira támaszkodó megoldásokat keresett, számitástechnikai ismere­tei az irányítástechnikai feladatok megoldásában magas szintű ered­ményekhez vezették. Egyetemi, ku­tatóintézeti partnereink vele az erőmű rátermett emberére találtak felada­taik megoldása során. A reaktorszabályzó, turbinadiagnosztika, nukleáris méréstechnika területén ma már sok megoldásról Tanka Jani neve jut az ezekkel dol­gozók eszébe. Számos munkájával jelentős elismerést ért el. A fiatalabbak is sokat köszönhet­nek neki, mert hosszú ideig oktatta őket az ESZI-ben a szakmája elmé­letére és gyakorlatára. A vele egyko­­rúakban felidéződnek a régi, jóked­vű családi kirándulások, külföldi közös utazások élményei, melyek mintha az utóbbi időben megfogyat­koztak volna. Az atomerőmű, amely számára tu­dása és ereje nagy részét áldozta, már csak saját halottjai között őrizheti emlékét. Utolsó útjára sokan kísérték mun­katársai közül, osztozva felesége, fia, édesanyja gyászában. Porai visszataláltak édesapja sírjá­hoz a gyöngyössolymosi temetőbe. Isten veled János!

Next

/
Thumbnails
Contents