Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2005-10-01 / 10. szám
12. oldal ATOMERŐMŰ 2005. október A VEGYÉPSZER az atomerőmű szolgálatában Az atomerőmű építésében hírnevet szerzett vállalatok sorában megtaláljuk a VEGYÉPSZER-t mint a fővállalkozó vállalatok egyikét. Kivitelezésükben valósult meg - többek között - a Vízvegyészeti Üzem, amelynek elkészítéséért és az addig végzett jó munkájukért 1980-ban nekik ítélték oda „A paksi atomerőmű építésében kiemelkedő munkáért” elnevezésű vándorzászlót. A neves cég ma már csak egy fiókteleppel van jelen az atomerőműben. Zántó László ez év február 15-től a VEGYÉPSZER Rt. Nukleáris Fióktelepének a főmérnöke; fiatal, agilis vezető. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem gépész-üzemmérnöki karán végzett 1990-ben. A diploma megszerzése után a volt középiskolájában tanított két évig, majd a Kőolajvezetéképítő Vállalatnál dolgozott Siófokon. Paksra 1997 márciusában került a VEGYÉPSZER Rt. alkalmazottjaként.- Főmérnök úr! Milyen munka folyik a kirendeltségen?- Jelenleg a korábbi három évig tartó fbldrengésvédelmi munkáknak egy kiegészítő szakaszán dolgozunk, nevezetesen néhány acélszerkezeti csomópont megerősítését végezzük, amelyet ebben a hónapban be is fejezünk. Kivéve az 1. és 2. blokki primer köri teijedelmet, ahol csak a helyreállítási munkák befejezése után végezhetjük el ezeket a csomóponti megerősítéseket. Ezenkívül részt veszünk karbantartási munkákban. Az FKO-val van karbantartási szerződésünk, amelynek keretében a vízműben a Vízvegyészeti Üzemben és a gépházban dolgozunk. Az olajrendszerek és armatúrák, illetve a vegyészeti armatúrák karbantartását végezzük. Ezeken a feladatokon kívül természetesen más karbantartási, létesítési és hibaelhárítási feladatokat is el szoktunk vállalni.- Milyen létszámmal vannak jelen az atomerőműben?- Jelenleg 27 fő fizikai és 11 fő alkalmazotti létszámmal rendelkezünk. Az elmúlt néhány hónapban jelentős létszámleépítést hajtottunk végre, mind fizikai, mind pedig az alkalmazotti állományú dolgozóink létszámából. A jelenlegi fizikai létszámból már nem tervezünk leépítést, mert ez az a mag, amelyre az atomerőmű képviselői (és mi magunk is) azt szokták mondani: szükség van rájuk, és meg kell tartani őket.- El vannak látva munkával?- A rövid válaszom: nem, nagyon kevés a munkánk. A jelenlegi munkaszegény időszakban vidékre járunk dolgozni, hogy a paksi jelenléthez szükséges humán, műszaki és minőségi feltételek megtartásának költségeit könnyebben tudjuk finanszírozni! Valójában nekem az a célom, hogy annyi munkát kapjunk rendszeresen, évi gyakorisággal, amennyi a rendelkezésre állásunk költségeit fedezi. Ennek érdekében sikerült több erőműves vezetőkollégával egyeztetnem, azonban a részletek kidolgozása még hátra van. Ugyanis, ha a rendelkezésre állás költségeit fedező munkák éves szinten biztosítottak lennének, akkor nyugodtan nézhetnék a versenytárgyalások elé, mondván: tényleg az nyerje el az adott munkát, aki jobb, olcsóbb, rugalmasabb, készségesebb.- A VEGYÉPSZER nem tervezi az atomerőműből történő kivonulását?- A VEGYÉPSZER vezetése az elmúlt hónapokban többször, több szinten elmondta, hogy a kirendeltséget meg akarja tartani. Mi továbbra is az atomerőmű rendelkezésére szeretnénk állni, ám a rendelkezésre állásnak vannak költségei. Arra, hogy nyerünk munkát vagy nem, a rendelkezésre állás költségeit nem lehet épiteni. Annyi kollégát szeretnék dolgoztatni a karbantartás területén, hogy munkájuk bevételéből az alapköltségeink finanszírozhatók legyenek, hiszen csak ekkor tudunk ugrásra készen állni.- Magasak a bérleti díjak?- Igen, hiszen havi 1,5 millió forint bérleti díjat fizettünk. Természetesen ebben benne volt a víz, villany és a fűtés díja is. Csak példaként említem, hogy a fűtési díjunk novembertől áprilisig 700.000 Ft volt havonta. Ez nagyon magas költség, a jelenlegi „munkaellátottságunk” mellett ezen költségek fedezetét nem tudtuk kigazdálkodni, ezért több irodát visszaadtunk, öszszébb húztuk magunkat, ezzel is csökkentve a magas bérleti költségeket. Végezetül, szeretném ismételten hangsúlyozni: a VEGYÉPSZER továbbra is eltökélten kész rendelkezésre állni az atomerőmű, a város és a közvetlen társadalmi környezetünk szolgálatában.- Köszönöm a tájékoztatást, és minél több megrendelést kívánok!-Beregnyei-Zántó László Visual Studi 2005 Team System Microsoft Fejlesztői Konferencia 2005. szeptember 30-án Budapesten, a Lurdy-házban Az élő demonstrációkkal sűrűn teletűzdel előadásokban maguk a fejlesztők (Michael Lewarthy és Eric Lee) a redmonti (USA) központból mutatták be az igen sokrétű program funkcióit. Talán többen emlékeznek rá, hogy egy pár éve fontos államhivatalok, nagy múltú cégek komoly megfontolás tárgyává tették, hogy a nagyon sok hibával forgalmazott keretrendszert lecserélik LINUX-ra. Akkor a Microsoftnál végre komolyan vették a reklamációkat, és két hónapig csak javítottak. Ajavítás és tesztelés tanulságai beépültek a termékbe. Ma már, ha kiakad egy program Windows alatt, felajánl egy ablakot, ami a kiakadás körülményeiről érdemi adatokon keresztül tájékoztatja a rendszergazdát. Ezen az úton elindulva ma már eljutottak a fenti termékhez. A programfejlesztéseket manapság versenyképesen csak csapatmunkában végezhetjük. A munkamegosztás, az egymás eredményeire történő épités eszköze lett. Segíti az egységteszteket, felderíti a hibás kódokat. Feltálja azokat a biztonsági réseket, melyekhez még nem kell speciális ismeret, „hacker-tudás”. Kimutatja a programrészek és az adatbázisok hozzáférésjogosultság-kezelésének esetleges ellentmondásait, és segíti a terheléses tesztet. Szimulálja a felhasználók válaszidejeit felmérés vagy statisztikai eloszlás alapján. Figyelembe veszi a hálózati protokolok típusát, a szerverek és végpontok erőforrásait. Az adatokat eltárolja, és különböző szempontok alapján elemezhetővé teszi. Leellenőrzi, hogy a tervezett felhasználószám milyen átlagos válaszidőt eredményez. A nagyon ígéretes programot majd csak november elején jelentik be Amerikában. Tavaszra kerül a piacra kb. 30.000 $ (~6 mFt) áron.-gyulai-Szoftvertechnológiai Fórum A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság kezdeményezésére már a 13. összejövetelt tartották meg szeptem bér 26-án a Műegyetem Informatika Épületében.-RJ ■ [Vj m A fórum célja, hogy a szoftverfejlesztés területén világhírű kutatás-fejlesztési szakemberektől első kézből származó információkhoz juthassunk, párbeszédes formában útbaigazításokkal szolgálhassanak. A témákat Bélády László, a Magyar Tudományos Akadémia külföldi tagja mutatta be. Majd húsz évig dolgozott az IBM kutatóközpontjában (szoftvertechnológiai igazgató), jelenleg is több szoftvervállalat tanácsadója. Néhány cím az eddig elhangzott előadásokból ízelítőnek: Valósidejű rendszerek, WEB-szolgáltatások, Komponensalapú szoftverfejlesztés, Modellalapú szoftverfejlesztés, Kockázatelemzés a szoftverfejlesztésben, Tapasztalatok szerepe a szoftverfejlesztésben stb. A külföldi előadók angolul, a magyar előadók pedig magyarul tartották ismertetőjüket. A program életciklusát taglalta Václav T. Rajlich Wayane Állami Egyetem Számítástechnikai Tanszékének professzora az első előadásban, de kitért a programkarbantartás lehetőségeire, kérdéseire is. Nagy várakozás előzte meg dr. Bagoly Zsolt (Multiráció Kft.) és dr. Ferenc Rudolf (SZTE Szoftverfejlesztési Tanszék) „A nyílt forráskódú szoftverek vizsgálata szoftvermetrikák alapján” című előadását. A nyílt forráskód a LINUX-ot jelenti, mely terjed, egyre jobb dolgokat alkotnak meg segítségével (open-office irodai alkalmazás, mozilla internetes csomag stb.). A forráskódok minőségét és megbízhatóságát tanulmányozni és ellenőrizni kell. Columbus-programmal elemzi a nagyméretű C++ programokat. A statisztikák alapján mérőszámokat állíthatnak elő, melyek azután jellemzőek a forrásprogramra. Ez már a mesterséges intelligencia kutatásának témájába tartozik. -gyulai-A látogatóközpont az atomerőmű kirakata Beszélgetés Mittler István főosztályvezetővel Egy évtizeddel ezelőtt nyitottuk meg a Tájékoztató és Látogatóközpontot (TLK). Abban az időben került a központba Mittler István mint tájékoztatási munkatárs. Egy évtized után, ez év augusztus másodikán kinevezték főosztályvezetőnek, egyben a TLK vezetőjének. Az évforduló és a kinevezés kapcsán arra kértem Istvánt, üljünk le egy röpke fél órára, és beszélgessünk az eltelt tíz évről és az új feladatokról.- István! Hogyan kezdődött a kapcsolatod az atomerőművel?- Középiskolában tanítottam, és a nyári vakációmat töltöttem, amikor Kováts Balázs azzal a kérdéssel fordult hozzám, hogy lenne-e kedvem a hamarosan megnyíló TLK-ban dolgozni és kommunikációval foglalkozni. Nekem már a Tájékoztatási Irodával is volt kapcsolatom, mert a középiskolai és egyetemi tanulmányaim alatt több dolgozatot írtam a magyar energetika helyzetéről, azon belül pedig a paksi atomerőmű szerepéről a magyar villamosenergia-ellátásban. Ennek ellenére a felkérés váratlanul ért, két nap haladékot kértem, bár az ajánlat nagyon csábító volt. Végül igent mondtam, és 1995. augusztus 15-én az Atomix Kft. alkalmazottjaként kerültem a TLK-ba.- Milyen feladatokkal bíztak meg az induló új intézményben?- Kezdetben a feladataim nagyobb hányadát a csoportok kísérése tette ki, majd folyamatosan kaptam más munkát is. Az első nagyobb önálló munkám a sajtófigyelés megszervezése, rendszerezése és archiválása volt. Az atomerőművel kapcsolatos írások faxon érkeztek az Observer médiafigyelőtől, és ebből a nagy halmazból kellett használható, feldolgozott anyagot készíteni. Kollégáim tovább csiszolták a módszert, amelynek eredményeként ma kitűnő, magas színvonalú a sajtófigyelésünk.- Az elmúlt évtizedben számtalan rendezvény volt a TLK-ban, melyekre emlékszel szívesen?- Talán a nyílt napokra és a különböző kiállításokra. A hagyományosnak mondható és nagysikerű nyílt napok szervezésével főnököm engem bízott meg. Nem volt könnyű a szervezés, sok új feladattal kellett megbirkózni. A legtöbb segítséget a Karbantartási Igazgatóságtól kértem, mert még a villanyvilágítást is ki kellett építeni a horgásztavak szomszédságában. Azért, hogy az idelátogató 500 ember jól érezze magát, illetve gördülékenyen menjenek a programok, közel 40-50 fős rendezőgárdát kellett szervezni és irányítani. Megnyugvással töltött el, mikor az első ilyen rendezvényen sikeresen túljutottunk. Nagy élményt és leterhelést jelentett az első kiállítás megszervezése, az úgynevezett NATUREXPO-96’. Ez a Budapesten rendezett kiállítás egy hónapig tartott, és külön standja volt az atomerőműnek. Ekkor nemcsak a TLK dolgozói, hanem az ESZI tanulói is besegitettek. Később aztán az MVM Rt.-vei közös standon állítottunk ki, és jelenleg is ilyen formában veszünk részt éves rendszerességgel a budapesti és a nagyobb vidéki városokban megrendezett kiállításokon.- Aztán a szakmai pályafutásod során jelentős előrelépés történt.- Igen, Kováts Balázsnak az volt az elképzelése, hogy kineveli az utódját, bevezeti ebbe a sokszor az abszurditást súroló kommunikációs világba. Ezért 2003. február 1-jén kinevezett helyettesének, és úgy gondoltuk, ez a betanulási idő hosszú évekig fog tartani. Másfél hónapra rá, a 2. blokki esemény gyökeres változást hozott, vége lett az aránylag nyugodt időszaknak, az atomerőmű az érdeklődés középpontjába került, és ott is maradt. Bármi történjen az atomerőműben, arra a média képviselői érzékenyen reagálnak. Alapkövetelmény lett számunkra, hogy ne követő magatartást folytassunk. Ha történik valami az erőműben, akkor azt azonnal tudassuk a dolgozóinkkal, majd a külvilággal is.- Mint mondani szokás, a helyzet fokozódott, és augusztus másodikával kineveztek a TLK vezetőjének. Milyen fontosabb célokat tűztél magad elé, és mik az elvárások veled szemben?- Hármat említenék. Az egyik fontos célom, és a menedzsment elvárása is, hogy a TLK munkatársaiból egy ütőképes csapat váljon. Ez - reményeim szerint - a meglévő állomány nagy részével megoldható. Ennek érdekében szeptember 1-től két csoport jött létre a TLK-ban. Az egyik csoport a látogatókkal, a látogatóközponttal és a múzeummal foglalkozik. Ennek a csoportnak a vezetője Dohóczki Csaba. A másik csoporthoz a belső és a külső kommunikáció tartozik, vezetője Enyedi Bernadett. Részemről minden lehetséges támogatást megadok a csoportvezetőknek ahhoz, hogy hatékony legyen az együttműködés és a közösen kialakított célokat elérhessük. A másik nagyon fontos cél a látogatóközpont felújítása. Tíz év alatt több mint 250.000 látogatót fogadtunk, egy kicsit megkopott minden, megérett a frissítésre és az aktualizálásra. Ebben az évben szeretnénk a terveket elkészíteni, a menedzsmenttel elfogadtatni, és a jövő évben elvégezni a felújítást. Ez az időpont azért is fontos, mert függvénye a harmadik célkitűzés megvalósításának. Ugyanis a jövő év második felében megkezdődik a sérült fűtőelemek eltávolítása, valamint az üzemidő-hosszabbítással kapcsolatos lakossági meghallgatások. Nagyon jó lenne, ha erre az időre befejezhetnénk a TLK felújítását, és minden energiánkat a két feladat kommunikációs munkáira fordíthatnánk.- Köszönöm a beszélgetést, sok sikert kívánok az új beosztáshoz! -berí-
