Atomerőmű, 2005 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2005-08-01 / 8. szám
2005. augusztus ATOMERŐMŰ 5. oldal Évek óta megy ezen sorozatunk, egyre többen figyelnek fel rá, amelynek örül a szerkesztőség, különösen akkor, ha egy-egy vezető ajánlja a munkatársait. így volt ez a mostani és a következő résznél, mert Süli János üzemviteli igazgató ajánlotta figyelmünkbe az ügyeletes mérnököket és a szolgálatvezetőket. Mostani számunkban a hat ügyeletes mérnököt mutatjuk be. Kovács Tibor ügyeletes mérnök O is a híres Üteg utcai iskola padjait koptatta 1980-84 között, neki is Kékesi György tanár úr volt az osztályfőnöke, akárcsak az előző számunkban bemutatott osztály tagjainak. Nagyon jól érezte magát a szakközépiskolában, csak pozitív élményei vannak az ott eltöltött időről. A középiskola elvégzése után mint egyetemi előfelvételes bevonult katonának, majd egy év múlva megkezdte tanulmányait a Műegyetem Gépészmérnöki Karán.- Tibor! Pályakezdőként 1991. július 29-én kezdted a munkát az atomerőműben. Milyen munkakörben? — Akkor primer köri gépésznek vettek fel. Volt egy hosszabb távú elképzelés, hogy betanulás után a Reaktor Osztályon negyedmagammal technológusként egy-egy blokk primer köri berendezéseinek felügyeletét látnánk el. Ez időközben módosult, így végigjártam a szamárlétrát üzemviteli területen. Voltam primer köri gépész, főgépész, reaktoroperátor. Blokkügyeletesi betanulás során a szekunder köri szakterületi vizsgákat is le kellett tenni. Blokkügyeletesként 1997-től közel hat évet töltöttem el az 1. blokkon a C műszakban. — Többéves tanulás és folyamatos irányítói tevékenység után lettél ügyeletes mérnök. Összefoglalnád az itteni teendőidet?- Nehéz megfogalmazni, mert nagyon sokrétűek a feladatok. Igazából nem is mindenki érti és látja — mint ahogyan kezdetben és sem láttam hogy ügyeletes mérnökként mi mindennel kell foglalkozni. Nemcsak az üzemvitel irányítása a feladat, hanem egyéb problémákat is meg kell oldani, főleg hétvégén, amikor nappali személyzet nincs a területen. Néha elég szokatlan dolgok is előfordulnak.- A külső kapcsolattartás is hozzátok tartozik?- Csak meghatározott esetekben. Az OAH felé van adott esetekben tájékoztatási kötelezettségünk. A teherelosztó pedig az igényeit a diszpécseren keresztül közvetíti felénk, hogy adott esetben milyen blokki teljesítményváltoztatásokra van szükség. Az érvényes eljárásrendek alapján mi engedélyezzük a blokkok között, hogy milyen mértékben vegyenek ebben részt. A fontosabb külső kapcsolatot a TLK-n keresztül intézzük. Ha „események” vannak, akkor az úgynevezett gyors értesítési rendszer aktivizálása a feladat; ezen rendszer segítésével azonnal értesítjük a felsővezetést. A nyilvánosság felé azonban már csak az erőmű szóvivője közvetíti az információkat.- Hétvégeken minden üggyel téged keresnek?- Igen, hiszen az adott műszakban én vagyok az egyszemélyes felelős, viszont lehetőségem van segítséget - tanácsot - kérni a tanácsadó ügyeletes mérnöktől. Amennyiben az én hatáskörömet meghaladja az adott ügy, akkor a vezetői ügyeletes döntését kérem.- Szoktad kérni a segítségüket?- Többször, mert kérdéses esetekben a hibázás lehetősége jobban kizárható. Mivel a műszakomban egy személyben felelek a dolgokért, ha rosszul döntök, már nincs kontroll. Tehát érdemes a tanácsadók véleményét meghallgatni, mert az ő tapasztalataikat felhasználva körültekintőbb döntéseket lehet hozni.- Normál munkaidőn túl te döntesz a felmerült kérdésekben?- Az azonnal meghozandó döntés az enyém. Olyan esetekben viszont, amikor nem kell azonnali intézkedést végrehajtani, és van idő a döntéshez szükséges kellő információk megszerzésére, akkor a lehető legjobban megpróbálom körbejárni a problémát. Ilyenkor a műszakomba lévő szakterületi irányítók, kollégáim vannak nagy segítségemre.- Milyen emlékezetesebb esemény történt szolgálatod alatt?- Ami felfokozza az izgalmi állapotot, az mindig valamilyen műszaki probléma, gépkiesés, blokk-kiesés. Ezekre igazából nem lehet felkészülni, mégis gyorsan és a lehető legjobban kell dönteni, ráadásul feszültségterhes körülmények között Ezek az események mindig emlékezetesek maradnak.- Munka után mivel töltőd a szabadidődet?- Aktív pihenéssel, focizom egy nagyon jó baráti társasággal, közel 14 éve. Öt-hat éve pedig elkezdtem Cseresznyés környékén lovagolni. Itt is egy nagyon jó kis társaság alakult ki, akikkel rendszeresen összejövünk. Heti kéthárom órás lovaglás nagymértékben segíti a jó közérzetem megtartását.- A családodról mondanál néhány szót?- Feleségem pedagógus végzettségű, de elhelyezkedési problémák miatt elvégezte az Államigazgatási Főiskolát, és pályamódosítást hajtott végre; az önkormányzatnál dolgozik gyámügyesként. Két fiunk van, nyolc és tizenegy évesek, általános iskolába járnak. A nagyobbik idejét a sport, a kisebbik idejét inkább a számítógéppel való foglalatosság tölti ki. —Köszönöm a beszélgetést, jó időt kívánok a tervezett zalai szabadsághoz! -t> Kiss József ügyeletes mérnök 1978. április 1. óta dolgozik a paksi atomerőműben. A pécsi hőerőműtől saját kérésére helyezték át Paksra. Diplomáját a BME Energetikai Mérnök Szakán szerezte.- Mi vonzott Paksra, amiért az áthelyezésedet kérted?- Gyakorlatilag szakmai kihívásnak tekintettem, és a szakmai fejlődés miatt döntöttem így. Egy ismeretterjesztő előadás fordította figyelmemet az atomerőmű felé. Érdeklődtem, és nagyon megtetszett.- Milyen volt az első munkaköröd?- Turbinagépészként kezdtem. Tulajdonképpen az energetikai területen az első szakképesítéseket még a pécsi hőerőműben szereztem meg. Turbinagépészi és kazánkezelő oklevéllel rendelkeztem, munkám erre irányult, így nyilvánvaló volt, hogy az atomerőműben is a turbinás területen kezdtem el dolgozni. Később az elvégzett tanfolyamok, illetve megszerzett ismeretek birtokában kerültem mindig más-más munkakörbe. így lettem később turbinaoperátor, turbinafögépész, blokkügyeletes, az OTEO-nál csoportvezető, majd pedig ügyeletes mérnök. 2003. január 1-től dolgozom ebben a beosztásban.- Mondhatni, hogy folyamatosan tanultál, képezted magad?- Mindvégig tetszett az üzemvitellel kapcsolatos terület, ezért igyekeztem egyre több tanfolyamon részt venni. Több hónapon keresztül voltam voronyezsi, greifswaldi betanuláson. Orosz alapfokú nyelvvizsgával rendelkezem. Amikor az 1. blokk üzembe helyezése történt, akkor voronyezsi szakemberek is részt vettek benne. Sikerült velük aránylag jó kapcsolatot kialakítani, szakmailag sok mindent lehetett tőlük elsajátítani. Folyamatosan szereztem meg a munkakörök betöltéséhez szükséges képesítéseket, jogosító vizsgákat. Van turbinaoperátori, turbina-főgépészi, blokkügyeletesi és ügyeletes mérnöki képesítésem. Ez utóbbihoz háromévenként kell megvédeni a jogosítványt, ami folyamatos tanulást és önképzést kíván. Én nagyon szeretem ezt a feladatot, jól érzem itt magam.- Milyen követelményeket támaszt ez a munkakör?- Mindig mindennel képben kell lenni, kitekinteni az eseményekre. Tulajdonképpen az erőmű egész területéről átfogó szakmai ismerettel kell rendelkezni. A blokkvezénylő szakmai felügyeletét is mi látjuk el, és ha szükséges, be kell segítenünk. Ha valami rendkívüli esemény történik, akkor addig, amíg a vezetői készenlétes vagy a biztonsági igazgató meg nem érkezik, és át nem veszi tőlünk, ügyeletes mérnököktől a jogokat, addig mi vagyunk az elsőszámú vezetők. Ez komoly felelősséget jelent- Hogyan telnek a hétköznapok?- A reggeli 6.10-es operatív értekezletet az ügyeletes mérnök vezeti, majd részt vesz a 7.30-kor kezdődő vezetői értekezleten. Begyűjti és továbbadja az információkat. Áz általános munkamenet során nap mint nap eleget teszünk a felmerülő kihívásoknak, igyekszünk elhárítani a problémákat. A 2. blokki üzemzavart követően igen eseménydús volt az élet de mára már rendeződtek a dolgok, és kiegyensúlyozottan folyik a munka. Én aránylag nyugodtan kezelem az eseményeket. A munkatársakkal jó a kapcsolatom. Nemcsak szakmailag, de minden téren segítjük egymást A szabadságolást tekintve például, ami nálunk nem egy egyszerű feladat, mindig készséggel alkalmazkodunk társainkhoz, és vállaljuk a helyettesítést- Pihenés, nyaralás, család?- Augusztus elején tervezünk két hetet Horvátországban, illetve a Balaton partján eltölteni a családdal. Feleségem a Ruhaipari Szövetkezetnél dolgozik. Gyermekeim 23 és 24 évesek, tavaly államvizsgáztak közgazdász szakon. Szeretem a vízpartot, többnyire ott szoktam a szabadidőmet eltölteni. Már amennyire időm engedi, időnként horgászni szoktam.- Kellemes pihenést!-Lovásziné Anna-Kovács Ferenc László ügyeletes mérnök Rangidős az ügyeletes mérnöki csapatban, akit a családi házában kerestem fel. Egy szál rózsával a kezében jött elém, ám kiderült: akkor vágta le frissen a nejének az előkertben lévő rózsabokorról.- Laci bácsi! Köszönöm, hogy otthonodban is zavarhatlak, és néhány kérdést feltehetek számodra. Elsőként arra lennék kiváncsi, hol dolgoztál, mielőtt Paksra kerültél, illetve mikor jöttél az atomerőműbe?- Az érettségi után egy évet dolgoztam a GYGV-nél, ahol a vasmű hengerművét szereltük. Aztán átmentem a hengerműbe, ahol 17 éven át dolgoztam, egészen 1979-ig. A Dunai Vasműben eltöltött majd két évtized alatt a művezetői beosztásig vittem, és közben elvégeztem a főiskolát. Egy évet Jugoszláviában is dolgoztam, egy új acélkombinát beüzemelésén, ez a munka nagyon érdekes volt Aztán lenéztem Paksra, és az épülő atomerőműben találkoztam Almagambetov Galijjal, aki megkérdezte, hol akarok dolgozni. Mondtam, hogy a reaktor körül, mert ott jó meleg van. Ez nagyon tetszett neki, és felvettek primer köri fogépésznek egy olyan üzembe, ahol még a 6 m-es szinten járt az építkezés. Ez 1979 novemberében volt. Ezt követően Novovoronyezsben, egy hónapig voltunk a BME tanreaktorán, majd az NDK-ban folytattam a betanulást, amely egy fél évet tett ki. Ha ehhez hozzáveszem az öszszes tanfolyamot és a szükséges szakmai képzéseket, akkor azt mondhatom, hogy ezek felérnek egy másik diplomával. Végigcsináltam az építkezést, láttam és részese voltam több neves eseménynek - például az első reaktortartály beemelése - és az 1. blokkon primer köri művezetőként kezdtem az üzemeltetést, majd blokkügyeletes lettem. Közben elvégeztem a két éves reaktortechnikai szakmérnöki kurzust a BME-n.- Nagy élmény volt az első reaktor életre keltése?-Az egy fantasztikus dolog volt. Én már részt vettem beüzemelési programban a vashengerműben, így volt ilyen fajta tapasztalatom. A tanulópénzt azért itt is megfizettük, néhány szivattyú és egyéb berendezés látta kárát. Azon csodálkozom, ha most van egy apró, pici hiba, akkor itt mindenki az atomerőmű biztonságát emlegeti, holott annak idején nagyon kevés tapasztalattal, de roppant akarattal és lendülettel tettük dolgainkat, bár apróbb hibák becsúsztak. Én egyrészt úgy emlékszem azokra az időkre, hogy akkor voltam fiatal, és annyi esemény történt nap mint nap, hogy egyáltalán nem unatkoztunk. Másrészt pedig minden nap tanultunk valami újat. Nagyon kellemes, igaz sokszor fárasztó időszak volt. Ha most valaki túlórázik, akkor már a fáradtságra panaszkodik. Mi akkor valahogy nem éreztük a fáradtságot. Akkora volt bennünk a lelkesedés és az akarat, meg sem kérdeztük, mikor mehetünk haza, vagy mikor jöjjünk be, meddig kell maradni, hanem azt kérdeztük, mit kell csinálni. — Ez volt a híres „csikócsapat"mentalitás?- Én már a csikócsapatnak az öregebb tagja voltam, mert a csikócsapatgeneráció egy elsőgenerációs ügyeletes mérnöki gárda volt. Őket is meg lehetne kérdezni, hogy az akkori csikócsapat hova jutott, milyen versenylovakká váltak? Én 1987 decemberében vizsgáztam le, és 1988. január 1-vel nevezett ki Pónya József vezérigazgató ügyeletes mérnöknek, azóta folyamatosan ebben a beosztásban vagyok.- Ez azt jelenti, hogy tizennyolc éve vagy ügyeletes mérnök. Kezdetben milyen problémákkal fordultak hozzád?-Az elején még a lakótelepi szennyvízlefolyó eldugulása miatt is minket kerestek meg. Ha valami kapcsolatba hozható volt az erőművel, akkor hozzánk fordultak, mert mi voltunk az elérhető ember. Szívesen segítettünk, ha tudtunk, ha volt rá eszköz és kapacitás. Ma ez már nem jellemző, annyira kiépült az infrastruktúra, hogy a hasonló jellegű dolgokkal már nem hozzánk fordulnak. Persze a legfontosabb dolgunk a biztonságos üzmeltetés irányatása volt és az maradt ma is. — Milyen üzemvitellel kapcsolatos problémákra emlékszel? (Folyt. 6. old.) Somogyi Gyózó ügyeletes mérnök- Győző, elmondanád, hogyan kerültél az atomerőműbe?- 1979-ben kerültem az erőműbe, de nem ez az első munkahelyem. 1975-ben végeztem a Budapesti Műszaki Egyetemen, és utána a GANZ-MÁVAG-hoz kerültem tervező-szerkesztő mérnöknek. Ezután — mivel a szüleim bajaiak - a bajai Mezőgazdasági Kombinátban dolgoztam, ahol szállító- és tárolóeszközöket terveztem. Ezt követően egy - már az erőműben dolgozó - kolléga javaslatára jöttem Paksra, és néztem körül 1979 júniusában. Bekerültem - az akkor még nem teljes - második ügyeletes mérnöki vonalba. 1979. június végén álltam munkába, szeptemberben pedig már Novovoronyezsbe mentünk a primer köri gépészképzési rend szerint három és fél hónapra. Miután hazajöttünk, összeállt a komplett második ügyeletes mérnöki vonal is. Az üzembe helyezésekben is részt vettünk, ún. üzembe helyező ügyeletesekként. Sokat lehetett tanulni ebben az időszakban. Az első vonalbeli ügyeletesmérnök-gárda a későbbiekben a vezetésben kapott szerepet, így mi kerültünk a helyükre.- Mióta vagy ügyeletes mérnök?- Mi 1985-ben kerültünk az első vonalba, én azóta is itt vagyok - ugyanabban a műszakban —, most már 20 éve. Egyes vélemények szerint 4-5 évnél többet nem lehet ilyen munkakörben eltölteni, azonban úgy tűnik, ilyen hosszú ideig is működik a dolog. Kovács Laci bácsival mi ketten vagyunk a régiek közül, hét vezérigazgatót szolgáltunk ki. — Nem gondolkoztál azon, hogy más munkakörre válts?-A tervezői pályára készültem, ez pedig arra szoktatott, hogy jól gondoljak meg mindent. Hívtak az üzemvitel különböző területeire, de több szempont miatt sem váltottam. Egyrészt szeretek a berendezések közelében lenni, ahol érzékelni lehet a történéseket. Itt kezdődik az operatív vezetés, a felsővezetés ennél adminisztratívabb munka. Másrészt - ami számomra nagyon fontos - megszerettem ezt a műszakot és az embereket. A munkahelyi légkör nagyban függ az emberek összeszokottságától, és engem sok mindenen átsegített ez a társaság. Soha nem hagytuk egymást cserben.- Milyen a presztízse az ügyeletes mérnöki munkakörnek? (Folytatás a 6. oldalon.)
