Atomerőmű, 2004 (27. évfolyam, 1-12. szám)

2004-07-01 / 7. szám

2004. július ATOMERŐMŰ 13. oldal Hogyan védekezzünk a szabadban villámcsapás ellen? Ez a természeti jelenség, a villámlás egy lenyűgözően szép látvány, de veszélyes, sőt életveszélyes is lehet, ha a közelünkben csap le. Az erős függőleges légáramlás kö­vetkeztében a légnedvesség kiválik, majd egyre aprózódik, töltése meg­oszlik. A felhők belsejében felgyü­lemlett töltés kb. fél óra alatt éri el a villám kialakulásához alkalmas érté­ket. Kisüléskor egyenlítődik ki a töl­tés egy olyan úton, ahol a paraméte­rek a legkedvezőbbek (ionizációs csatorna). A 30.000°C-os plazmacsa­­tomában 10.000 amper erősségű áram folyik. A kisülés zaja, a menny­dörgés kb. 140 dB. Lényeg az, hogy mi ne legyünk az útjában, sem a kö­zelében. Szerencsére a töltéskiegyenlítődés zöme a felhőkön belül rendeződik (felhővillám 70-80 %), és csak kisebb része (20-30 %) csap a földbe. Ki ne ismémé a vihargóc távolságmérési módszerét, mely szerint a villám fény­­jelensége és a dörgés közötti idő har­madrésze adja a keresett adatot kilo­méterben. Ha ez az idő öt másodperc­nél rövidebb, az már veszélyes közel­séget jelent. A villám alakja abból adódik, hogy keresi a legkedvezőbb útját, és 50-100 m szökellésekkel fut­ja be 5-10 km-es útját. Az utolsó 10- 100 méteren dől el, hogy hova csap le. Természetesen általában magaslati helyekre, földelt fémtárgyakba, de nedves fal, szikla is szóba jöhet. Zivataros napok és villámsűrűség szempontjából térségünk és a Duna- Tisza köze a legnyugodtabb az or­szágban. A május 28-ai MEE rendez­vényen Szonda Sándor villamosmér­nök (MVM Rt.) bemutatta az 1999-től működő SAFIR villámfigyelő rend­szer eddigi eredményeit. Az egyik áb­ráján a környékünkön előfordult vil­lámcsapások gyakoriságát láthattuk, melyen érdekes módon minimumként rajzolódott ki a Duna vonala. Mindezek ellenére egy villám is sok, így a következő szabályok meg­tartásával csökkenthető a veszély: • Úszás és strandolás zivatarban életveszélyes, mert a vízbe becsapó villám 100 méteres körzetében bénu­lást okozhat. • A horgász vízparton vagy vízben állva hasonlóan életveszélyben van. Horgászbotja villámhárítóként mű­ködve odavonzza a villámot. El a víz­től, a lefektetett botoktól. • A szörfdeszkán nem lehet a vil­lám ellen védekezni. A zivatar elől időben el kell menekülni, és a parton kell menedéket keresni. Ha erre már nincs mód, akkor az árbocot, vitorlát vízrefektetni, és ráfeküdni a szörf­deszkára. • Vitorlás hajón viharban semmi esetre se tartózkodjunk a fedélzeten. Még a vihar előtt horgonyt kell verni, vitorlát lehúzni, az árbocot egy drót­kötéllel a vízen keresztül leföldelni. • Kiránduláskor a hegytetők, gerin­cek a legveszélyesebb helyek. Ha már nem tudunk menedéket keresni, feküd­jünk le - a vizes ruha majd megszárad. Ha mezőn ér bennünket a zivatar, ne álljunk fa alá, mert belecsaphat a vil­lám. Kerékpárt fektessük a földre, ma­gunktól 4-5 m távolságban, guggol­junk le inkább a gazba összezárt lábak­kal, fejünket hajtsuk le, és a kezünkkel kulcsoljuk át a térdünket, hogy köny­­nyebb legyen a zivatar végét kivárni. • Vadászok hagyják el a magaslest, puskát maguktól távolabb, a földre fektessék. • Az egyszerű sportpályán sincse­nek biztonságban zivatarkor sem a sportolók, sem a drukkerek, nézők. Legalább 3 méter távolságban le­gyünk lámpaoszloptól, zászlórúdtól, villámhárítótól. Ha van rá lehetőség a lelátó alatt, az öltözőkben vagy az au­tókban találhatunk menedéket. • Gyakran ért már villámcsapás au­tót. A kocsiban ülők sértetlenek ma­radnak a fém karosszéria képezte Fa­­raday-kalitka hatása miatt, esetleg az ijedség okozhat múló kellemetlensé­get. A gépkocsi általában nem ússza meg ennyivel, a kerékgumik, esetleg elektromos vezetékek sérülnek, ezért célszerű továbbhaladás előtt ellenőr­zést tartani. Nyitott kocsinál már más a helyzet, de a felhúzott tető fém­­szerkezete csökkenti a veszélyt. A statisztikák szerint a villámsúj­totta emberek 80 %-a férfi. Talán a rosszul értelmezett bátorság, talán a munkamegosztás - a lábasok között kevesebb a vihar — lehet a jelenség oka. Van a villámcsapásnak jótékony hatása is, 1115-ben villám csapott egy német lovag lova elé. A ló ijedtében levetette lovasát, aki felépülése után megtért, és ma Szent Norbertként tisztelik jócselekedeteiért (1582). Ő alapította a premontrei szerzetesren­det. Magdeburg érseke volt, földi ma­radványait Prágában őrzik (1687-től). Nem minden villámcsapás halálos, noha a túlélés csodaszámba megy. Néha csak megtépi a ruházatot, némi égési sérülést okoz, esetleg még azt sem. Feltétlen mentőt kell hívni, vagy legalább orvoshoz kell fordulni akkor is, ha pillanatnyilag semmi hatás nem érzékelhető. Gyakran fordul elő idegi károsodás (tudatzavar), légzés-, szív­megállás. Az elsősegélynyújtás álta­lános szabályai szerint kell eljárni, a villámsújtott már nem hordoz ilyen­kor elektromos töltést. Joggal felmerülhet a kérdés, hogy ezt a hatalmas energiát miért nem hasznosítjuk. Noha egy villám kon­centrált teljesitménye több gigawatt is lehet, az esemény csak nagyon rö­vid ideig tart (néhány miliszekun­­dum). Ahova a villám becsap egy ma­réknyi földet olvaszt meg, és nem azért, mert útközben elfáradt - ez így csupán néhány kWh energia. Ha a legzivatarosabb vidékeken bevetnénk a földet villámhárítóval, szezonális jellege (nyár), megjósolhatatlanul szeszélyes időeloszlása miatt nem ad­na kellő energiaellátási biztonságot. A rövididejű, nagy áramerősségű egyenáramú impulzusokat műszaki­lag még nem tudjuk kezelni, betáplál­ni a hálózatba. Egyes tudósok szerint a villámok­nak igen nagy szerepe lehetett az evo­lúció elindításában. gyulai Tálos Zoltán művei az Iparművészeti Múzeumban Az Iparművészeti Múze­um „Magyar kézműves­ség - 2004” című kiállí­tásán ismét bemutatást nyertek Tálos Zoltán ólomüvegező, tiffany­­készítő alkotásai. A ma­gyar kézműves munkák remekeit bemutató kiál­lításon 200 alkotó képvi­seltette magát a legkü­lönbözőbb alapanyagok­ból készített használati és dísztárgyakkal. Tálos Zoltán az atom­erőmű beszerzés előkészí­tési osztályán diszponens­­ként dolgozik, szabadidejében az üvegművességnek hódol, oly nagy si­kerrel, hogy immár negyedik alkalom­mal választották be üvegtárgyait a kézműves munkák nagy országos se­regszemléjére. Több mint tíz éve fog­lalkozik ólomüvegezéssel, tiffany­­készítéssel. Kezdetben saját kedvére készített különböző üvegtárgyakat, majd ahogy mások is látták munkáit, és tudomást szereztek ilyen irányú te­vékenységéről, egyre többen keresték meg, és rendeltek tőle szép, díszes üvegműveket, többek között ékszere­ket, lámpákat. A „Magyar kézművesség - 2004 és Balassi korának kézműves hagyomá­nyai” címmel meghirdetett pályázatra három alkotást küldött, és - mint ahogy az előző években is - mind­három kiállításra került. A Vadkacsák c. faliképé igényel­te a legtöbb mun­kát, ez jelentette a legnagyobb felada­tot, ezért ennek ter­vét már télen elké­szítette. Tiffany asztali lámpája vi­szont csak a kiállí­tás előtti utolsó na­pokban fejeződött be, mert sokáig ér­lelődött benne az elképzelés, a meg­jelenítés gondolata. Harmadik mun­kája, a kültéri lámpa, ólomüveg-tech­­nikával készült, és múlt századi stí­lusjegyek díszítik. A kiállítás híre után ismerősei meg­rohamozták, mert mindenki látni sze­rette volna a tárgyakat. Fényképalbu­ma - mely szinte valamennyi munká­ját tartalmazza - állandóan kézről kézre jár. Zolit nagyon sokan ismerik az atomerőműben, és egyre többen ér­deklődnek üvegműves munkái felől. Leginkább dísztárgyakat kémek tőle, mint például képet, fénykép-, gyertya- és szalvétatartót, nyakéket, kitűzőt, hajcsatot, de az ablak-, bútorüvege­zéstől kezdve a tükörig és lámpáig na­gyon sok mindent készített már. Vall­ja, szinte mindent el lehet készíteni üvegből, ami a szemnek szép, és ezt saját lakókörnyezete bizonyíja. Kony­habútorát tiffany-üveggel ékesítette, és saját lámpái, képei díszítik lakását. Úgy gondolja, nem baj, ha egy tárgy, amellett, hogy mindennap használják, mellette még szép is. Az első visszajelzéseket párjától, Adorján Erikától kapja, aki folyama­tosan figyelemmel kiséri tevékenysé­gét, ha szükséges besegít a munkák­ba, és biztosítja számára a nyugodt otthoni hátteret, önállóan vezeti a háztartást. Zoli nagyon hálás érte, mert tudja, hogy nélküle nem érhetne el ilyen szép eredményeket. Férfitár­sait arra kéri, hogy becsüljék meg az ilyenfajta női hozzáállást, a nők által végzett háztartási és többletmunkát, mely dicséretet érdemel. Azáltal, hogy párja magára vállalta a segítő támogatást, beleolvadt az alkotások­ba, ahogy mondja: „Erika is benne van minden munkámban, a képekben, a lámpákban, azért is csillognak, vilá­gítanak olyan szépen.” Zoli nagyon szereti a természetet, különös a vízpartot, és ötletei is több­nyire innen származnak, melyek kivi­telezésében nagy segítségére van digi­tális fényképezőgépe. Szeretne még sokáig alkotni saját maga és mások örömére, gyönyörködtetésére. A paksi amatőr alkotókkal közös kiállításra ké­szül június végén, melyre szeretettel válj a az ismerősöket, érdeklődőket. Lovásziné Anna A Moulin Rouge és a Kán-Kán 115 évvel ezelőtt nyitotta meg ka­puit az első bohém tanya A prűdség oldaláról nézve a Kán- Kán az 1900-as évek párizsi feslett­­ségének örök szimbóluma. Más olvasatban, ez a tánc. Az új szá­zaddal együtt beköszöntő él­­vetegség, művészeti, magatar- ^ tásbeli forradalmiságot jelen­tette. Az óhazai ledérség még izgatóbb volt Amerikában, Ausztráliában, mint Euró­pában. Az eredeti Moulin Rou­ge, melyet Joseph Oller és Charles Zidler a bohémek tanyájának szánt, 1889- ben nyitotta meg kapuit a nagyérdemű előtt a Mont­­marton. Ezen a vidéken ele­inte tisztes szőlősgazdák él­tek, akik kemény munka után csak hétvégeken rúgtak ki iga­zán a hámból. Őket hamarosan követték a festők, szobrászok és egyéb „henye” népek. Ez utóbbiak már minden este züllöttek a mulató­ban, számolatlan abszintot lehajítva a gallér mögé. A mulató tulajdono­sa főattrakcióként az eszeveszett forgással, lábdobálással tarkított, de mindenképp erotikusnak számító tánccal, a Kán-Kánnal rémisztgette és gyönyörködtette mámoros kö­zönségét. A Kán-Kán, a kikötővárosok mat­rózkocsmáiból indult el a vi­lághírnév felé, meghódítva először Franciaország nagyvárosait — mint Marseille vagy Toulon - majd Pá­rizst bűvölte el. Ez a tánc jelen volt a kispolgár szerény szalonjában és az arisztokrácia fényes báltermeiben egyaránt. A szilaj, fékeveszett tánc „udvarképes” formáját a híres fran­cia zeneszerző, Offenbach Orfeusz című darabjában nyeri el a végső, el­fogadott formáját. , A párizsi mulatókat " előszeretettel látogat­ták a kikapós felső tízezer férfijai. A főúri saij, Henri Toulouse-Lautrec világhírű művész festészetében örökí­tette meg a kor szellemét, visszaadva a revűjelenetek rafinált, hamisítatlan francia bukéját. Művészete mélysé­gesen emberi voltánál fog­va vált megrázóvá. A lehető legnagyobb tisztánlátással idézi fel az elkápráztató, mámorosán csillogó, de an­nál inkább dekadens bohém negyedek féktelen világát, melyet estéről estére a hír­hedt mulatóknak sikerült meg­teremteniük. A Moulin Rouge és a Kán-Kán immár több mint száz éve az élveteg „carpe diem” szimbóluma. A múló idő sem változtatott semmit, hiszen a mulató táncos lányai azok, akik után még ma is „...omlik, bomlik, romlik száz messieurs”. Néhány évvel ezelőtt, bizonyára ezért is vezetett több hónapon ke­resztül a hazai nézettségi toplistán Baz Luhrmann ausztrál filmrendező Moulin Rouge című filmje. Vissza­köszönt a rég megfogalmazott gon­dolat, hogy a Moulin Rouge, azaz a Vörös Malom nem más, mint: „A huszadik század legvéresebb virága, a kéjek kéje, az örökké for­­gólapátú malom”. Összeállította: Topor Magdolna Aktuális információk, évfordulók 2004. július közepétől 2004. augusztus közepéig "1 Július 17. - Cselgáncs Atom-kupa, junior világkupa-verseny Pakson Jú­lius 17-18. között a hagyományoknak megfelelően az Atomerőmű SE Csel gáncsszakosztálya Pakson, az ESZI Sportcsarnokban rendezi az idei Nem zetközi Judo Atom-kupa versenyt, ami egyben junior világkupa-verseny is. Július 20. - Harmincöt éve lépett ember a Holdra „Kis lépés egy ember­nek...” Neil Armstrong amerikai űrhajós 1969. július 20-án mondta ezeket a szavakat, amikor a holdkomp lépcsőjéről az „új földrészre”, a Holdra lépett. Július 22. - Kétszázöt éves a méter, a kilogramm és a liter mértékrend szer 1799. július 22-én mutatta be Pierre Simon Laplace, az elmúlt század egyik legjelentősebb matematikusa és csillagásza a végleges méter, kilo­gramm és liter mértékeket a francia nemzetgyűlés képviselő testületé előtt. Július 23. - A puccsal megszerzett hatalom napja Egy éppen aktuális meg­látás: „Baj van olyankor, mikor egy liter tej azt ambicionálja, hogy betölt­sön egy ötliteres fazekat.” Miért? - Addig forralja magát, amíg végül kifut és leég. Sajnos a világ tele van egyliteres emberekkel. Július 24. - Daróczy-virtusúszás Pakson Az elmúlt évi sikeres program után a szervezők idén is megrendezik a Dunán - július 24-én, szombaton a 15 km-es távú Daróczy-virtusúszást. Bővebb információval Gyulai János kollégánk szolgál a 75/311-443-as telefonszámon. Július 24. - Duna-parti Családi nap - „Mindent bele party” Pakson Július 24-én 18 órától a paksi víziszínpadon a Margaréta Mazsorett Egyesület, majd a Csillag Show Táncegyüttes bemutatóját láthatjuk. 19 órától Roy és Ádám, majd Komár László és a Sárga Taxi együttes közös koncertjét hallhatjuk. Augusztus 1. - Százharminc éve felfedezett oxigén Joseph Priestley (1733- 1804) angol vegyész 1774. augusztus 1-én fedezte fel a deflogisztonizált le­vegőt, amelyet később Lavoisier nevezett el oxigénnek. Az elektromosságról szóló művéért beválasztották a Royal Society tagjai közé 1766-ban. A .Jcötött levegőről” szóló tanulmányaiért megkapta a Royal Society Copley-érmét is. Augusztus 4. - Sziget 2004. Fesztivál - Budapest Immár tizenkettedik al­kalommal augusztus 4-11. között rendezik meg a Sziget 2004. Fesztivált. Bővebb információ a www.sziget.hu Internetes honlapon. Augusztus 6. - A nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapja A Békevilágtanács elnöksége 1978. július 13-i moszkvai ülésszakának javas­latára augusztus 6-át - Hirosima atombombázásának évfordulóját - a nukle­áris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapjává nyilvánította. Augusztus 7. - Dunakömlődi nyári est A Dunakömlődi Faluház előtt au­gusztus 7-én este 18 órától a Margaréta Mazsorett Egyesület, majd TAI-JI QUAN kínai harcművészek mai követőinek műsorát láthatjuk. 19 órától Bach Szilvia produkciója, majd Komáromi István „Pisti” koncertje követ­kezik. 21 órától Závodi Duó műsorával kezdetét veszi az utcabál. Augusztus 13. - Nyári Olimpiai Játékok küzdelmei Athénban Augusztus 13-29. között Athénban rendezik az idei esztendő vitathatatlanul legkiemel kedőbb sporteseményét, a XXVIII. Nyári Olimpiai Játékok küzdelmeit. Szurkoljunk az Atomerőmű SE kvalifikációt szerzett sportolóinak, Kovács Antal olimpiai bajnok judosnak és Kozmann György világbajnok kenusnak. Hajrá magyarok! s. L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents