Atomerőmű, 2004 (27. évfolyam, 1-12. szám)

2004-07-01 / 7. szám

8. oldal ATOMERŐMŰ 2004. július Munkavédelmi érdekképviselet A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításra került a 2004. évi XI. törvénnyel. A módo­sítás 2004. május 1-től lépett ér­vénybe. Az alábbiakban a törvény munkavédelmi érdekképviselet, ér­dekegyeztetés fejezetének lényeges változásait ismertetem. A munkáltató az egészséges és biz­tonságos munkavégzés érdekében kö­teles a munkavállalókkal, illetve mun­kavédelmi képviselőikkel tanácskoz­ni, valamint biztosítani részükre a le­hetőséget, hogy részt vehessenek az egészségre és biztonságra vonatkozó munkáltatói intézkedés kellő időben történő előzetes megvitatásában. A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képvi­seletére jogosultak munkavédelmi képviselőt válasz­tani maguk közül. Munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden olyan munkáltató­nál, ahol a Munka Törvénykönyve ha­tálya alá tartozó munkavállalók lét­száma legalább öt­ven fő. A választás megtartásának lebo­nyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége. Az ötven főnél kevesebb munka­­vállalót foglalkoztató munkáltatónál - amennyiben nem kerül sor munkavé­delmi képviselő-választásra - a mun­káltatónak a munkavállalókkal ta­nácskoznia kell. A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szava­zással négy évre választják. Amennyiben a munkavédelmi kép­viselők száma eléri a hármat, úgy munkahelyi munkavédelmi bizottsá­got hozhatnak létre. A bizottság tárgyalásán - a bizott­ság kezdeményezésére - a munkálta­tó vagy hatáskörrel rendelkező meg­bízottja köteles részt venni. Annál a munkáltatónál, ahol a fog­lalkoztatottak száma legalább ötven fő, és munkavédelmi képviselők mű­ködnek, összmunkáltatói szinten pa­ritásos munkavédelmi testületet kell létrehozni, amelyben egyenlő szám­ban vesznek részt a munkavállalók és a munkáltató képviselői. A testületnek a munkavállalói és munkáltatói oldalán azonos számú rendes, valamint póttagjai vannak. A munkáltató köteles a testületbe döntésre jogosult vezető állású mun­kavállalót, továbbá munkáltatói mun­kavédelmi feladatokat részben vagy egészben ellátó személyt kijelölni. A testület rendes és póttagjainak megbízatása négy évre szól. A testület elnöki tisztét a munka­­vállalók, illetve a munkáltatók képvi­selői felváltva gyakorolják. A testület az egészséget nem veszé­lyeztető és biztonságos munkavég­zésre vonatkozó érdekegyeztető tevé­kenységet végez. Egy választási ciklusban a képviselő megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően évente legalább 8 órás to­vábbképzésben való rész­vétel lehetőségét kell bizto­sítania a munkáltatónak. A képzés csak rendes munkaidőben történhet, szükség szerint külső helyszínen is megtartható. Megjegyzés: a munkavédelmi kép­viselő-választásra várhatóan novem­berben kerül sor a PA Rt.-nál, az Üze­mi Tanács választásával egyidőben. A választás lebonyolításával mind az ÜT, mind az MvB megbízta a létrejött Választási Bizottságot. Wollner Pál a Munkavédelmi Bizottság elnöke Közhasznúsági Jelentés Az alapítvány neve: 2010-es Sporttal a Jövő­ért Alapítvány. Székhelye: Paks, Babits M. út 10. Célja: Az ifjúsági, diáksport támogatása, fellendítése, szervezése alapvetően a kajak-kenu sportágban, is­kolai tömegsport támogatása a kajak-kenu és kosárlabda ágazatban. A 2003. évi gazdálkodás adatai: összes közhasznú tevékenység bevétele: 1.076.000,­­Ft. Összes ráfordítás: 710.000,- Ft Lacza János, a kuratórium elnöke Törzsgárda tagsági elismerések 2004. június 20 éves Pósztory Zoltán VÍG VTIG Stratégiai Kontrolling, 1984. június 15.; Riszter Margit Mária HŰIG HUFO Munka- és Személyügyi Osztály, 1984. június 1.; Pisi Gézáné HŰIG HUFO Rekreá­ciós Központ, 1984. június 8.; Rankovics Erika HŰIG HUFO Rekre­ációs Központ, 1984. június 19.; Patyi Károly BIG MINFO Minőségbiztosí­tási Osztály, 1984. június 1.; Kertai Pál ÚVIG UVFO Turbina Osztály, 1984. június 29.; Horváth Tamás ÚVIG UVFO Külső Technológiai Osztály, 1984. június 29.; Antal Lajosné ÚVIG VEFO Vegyészeti El­lenőrzési Osztály, 1984. június 18.; Csizmadiáné Csemák Katalin ÚVIG VEFO Vegyészeti Ellenőrzési Osztály, 1984. június 15.; Hangyási Sándomé ÚVIG VEFO Vegyészeti Ellenőrzési Osztály, 1984. június 27.; Burányi Im­re MIG MFO Karbantartás Tervezési Csoport, 1984. június 22.; Györki László KÁIG KAFO Turbina és For­gógép Karbantartó Osztály, 1984. jú­nius 5.; Kiss László KÁIG KAFO Turbina és Forgógép Karbantartó Osztály, 1984. június 12.; Szabó Imre KÁIG KAFO Turbina és Forgógép Karbantartó Osztály, 1984. június 19.; Szabó János KÁIG KAFO Turbina és Forgógép Karbantartó Osztály, 1984. június 29.; Féhr Ferenc KÁIG KAFO Armatúra és Csővezeték Karbantartó Osztály, 1984. június 11.; Gyulai Atti­la KÁIG SZFO Gépész Szerviz Osz­tály, 1984. június 29.; Remmert Csaba KÁIG SZFO Gépész Szerviz Osztály, 1984. június 29.; Miklós Lőrinc KÁIG SZFO Villamos és Installációs Szerviz Osztály, 1984. június 1. Megyei elsők lettek A júniusban Gyönkön megrendezett megyei tűzoltóversenyen az Atom­erőmű Tűzoltóság csapata magabiz­tos győzelmet aratott. A verseny mindhárom kategóriájában, a 4x100 m-es váltófutásban, a kismo­torfecskendő szerelésben és a 100 m-es akadálypályán is el­sőként végeztek, és így termé­szetesen az összesített eredmé­nyek alapján is ők lettek az el­sők. A 100 m-es akadálypálya egyéni versenyében 30 részt­vevő közül Szabó Tamás a 3. helyet vívta ki magának. A csapat felkészítője Schreiner István, tagjai: Hahn János, Juhász Sándor, Lacza János, Papp Szilárd, Pesztericz Rajmund, Rodenbücher Fe­renc, Szabó Tamás, Szabó Zoltán, Széles Ferenc és Viniczai Ferenc. A 4x100 m-es váltó futás 400 m-es salakos atlétikai pályáján zajlott, amit az atomerőmű tűzoltóság csapa­ta 63,69 másodperc alatt teljesített. A kismotorfecskendő szerelési ver­senyben az összeszerelést követően irányított sugárral kellett egy 5 m tá­volságra lévő céltábla 5 mm-es nyílá­sába vizet juttatni. Itt 27,97 másod­perc alatt hajtották végre a feladatot. A 100 m-es akadálypálya feladataként szerepelt a tömlőcsatlakoztatás és töm­lővel való célba futás. Ennél a versenyszámnál a csapat 6 legjobb versenyzőjének idő­eredményét vették figye­lembe, és így az atomerőmű 111,79 másodperccel került az első helyre. Az atomerő­mű tűzoltói a megyei tűzol­tóverseny utóbbi négy évét tekintve már harmadszor vívták ki a győzelmet. Lovásziné Anna Karbantartás, megbízhatóság, hatékonyság 16. Nemzetközi Karbantartási Konferencia - Veszprém, 2004. június 7-9. A majdnem negyven szakmai elő­adást az ország minden részéről, a legkülönbözőbb területekről érke­zett mintegy négyszáz karbantartó szakember hallgatta felfokozott kí­váncsisággal. Ez a rangos rendez­vény jócskán hoz újdonságokat még az évről évre visszatérők szá­mára is. Előadást tartott az egyetem hajdani diákja és első diákrektora, az adat­mentési bravúrjairól híres Kürt Kft tulajdonos vezetője, a Széchenyi-dí­­jas dr. Kürti Sándor vegyészmérnök. Máig visszajár ide, mert a Társadalmi Szenátus tagja, a Tudás Sziget támo­gatója. Egy nagyon érdekes hiányos­ságra hívta fel a figyelmet az egyete­mi oktatással kapcsolatban: „Csapat­­játékosokra van szükség — nem indi­­vidumokra”. Előadásában a Micro­soft minőségbiztosítási hiányosságait ostorozta, valamint az interneten ki­alakult forgalmi káoszt. A legnagyobb vitát volt kollégánk, dr. Nagy István a DLI-rezgésmérő és kiértékelő rendszerről szóló előadása váltotta ki, melyet az erőműben is al­kalmazunk. A hozzászólók éppen a rendszer legnagyobb előnyeit próbál­ták támadni. Szinte minden hozzászóló elfelej­tette, hogy elsősorban tervezett, meg­előző karbantartás támogatására al­kalmazzák, s nem egy ismeretlen, do­kumentáció nélküli berendezés első rendellenes viselkedése okainak kide­rítésére. A berendezések egyedi méreteinek messzemenő figyelembevételével, valamint hasonló típusú, műszaki pa­raméterű egységekkel történt esemé­nyek, üzemállapotok statisztikai adat­bázisával támogatott hibás elem felis­merése nagyobb biztonságot ad a ha­gyományos eljárásokhoz képest. Míg a program az összes hibát ki­mutatja, addig egy gyakorlott elemző az első egy-két nagyobb probléma megtalálása után megoldottnak tekin­ti a feladatot. Jó érzés volt tudni, hogy még min­dig milyen korszerű ez a több éve be­vezetett rendszerünk. Igen nagy sikert aratott kollégánk, Hauszmann János előadása „Szám­szerűsíthető és nem számszerűsíthető jelek a karbantartási döntésekben” címmel. Doktori disszertációjához gyűjtött eddigi kutatási eredményeit és a levonható következtetéseket tárta volna a nyilvánosság elé, de a téma újdonsága megkövetelte a bővebb be­vezetőt, a szűkös idő viszont nem tet­te lehetővé annak kifejtését. így is so­kan hivatkoztak a bevezetett fogal­makra. Talán ehhez a témához lazán kap­csolható két egyetemi dolgozat: „Né­met-magyar szervezeti kultúra össze­hasonlítások” és az „Interkulturális menedzsment empirikus vizsgálatá­nak tapasztalatai”. Konkrét esetekre adott válaszok alapján sorolhatók be nemzeti viselkedések, melyek befo­lyásolják az üzleti döntéseket is. Nagy figyelmet keltettek a tömítés­forgalmazók előadásai. Az EU új elő­írást fogadott el, mely szerint a meg­engedett szivárgási rátát a korábbi ér­téknek századrészére csökkentette. Ez az új feltétel számos helyen vál­toztatásokat követel meg az üzemel­tetőktől és a karbantartóktól egyaránt, mivel a korábbi tömítőanyagok nem tudják szavatolni ezt az értéket. Érdekes gondolatot vetett fel dr. Ködmön István „Van-e létjogosultsá­ga a formalizált menedzsment rend­szereknek, avagy hogyan tovább mISOria” című előadásában. A külön­böző tanúsítások (minőség - ISO 9001, környezet -1 SO 14001, munka- és egészségvédelem - OHS AS 18001, információ- és adatvédelem BS 7799, valamint a jogszabályok és rendele­tek, és ki tudja mi lesz még ha ezen az úton haladunk...) az egységes válla­latirányításon belül újabb szigeteket hoznak/hoztak létre. Változás esetén külön-külön kell módosítgatni, a kö­zös részeket összehangolni. A több­­szempontú, egységes működésszabá­lyozás érdekében vállalják az össze­dolgozás feladatát, melyhez rég bevált keretrendszert, módszertant: a JMG-t alkalmazzák. Józan Mezőgazdasági Gondolkodás (JMG), vagy ahogyan hagyományos eszközét emlegetik: , józan paraszti ész”. gyulai A NucNet hírei Egyre jobban megerősödik a Fiatalok Nukleáris Társasága Bár még csak ötéves a nukleárisener­­gia-iparban dolgozó fiatal szakembe­rek nemzetközi hálózata, a szervezet­ről elmondható, hogy mind a taglét­szám, mind pedig a tag­országok számának te­kintetében rohamosan fejlődik — hangzott el a közelmúltban Torontó­ban megrendezett Fiata­lok Nukleáris Társaságá­nak Nemzetközi Kong­resszusán. Az eseményen 35 or­szág képviseltette ma­gát, a 236 résztvevő kö­zött egyetemi hallgatók, egészségügyi intézmények dolgozói, radiológusok, de még űrprogramok fiatal kutatói is jelen voltak. A közel egyhetes összejövetelen az előadá­sok, szemináriumok középpontjában a radioaktív hulladékkezelés, a tájé­koztatás, az oktatás, a kockázatérté­kelés és a legújabb fejlesztésű reakto­rok álltak. A non-profit szervezetnek napja­inkban már 50 ország a tagja, s a ta­lálkozók jó alkalmat adnak arra, hogy a fiatalok megvitassák az egyes or­szágok nukleáris helyzetét. Hangsú­lyozva azt, hogy a nukleáris energia felhasználásnak helye kell, hogy le­gyen a villamos energia előállításá­nak palettáján a jövőben is. Múlt és jövő - nemzetközi konfe­rencia Moszkvában Mohamed ElBaradei, a Nemzetközi Atomener­gia Ügynökség vezetője beszédet tartott Moszk­vában azon a nemzetközi konferencián, amelyet a világ első energetikai cé­lokat szolgáló atomerő­művének, az 1954-ben beindított obnyinszki atomerőműnek a tiszteletére rendeztek meg. Az ügynök­ség vezetője részletes beszédében ki­tért arra az orosz kezdeményezésre, amely kiégett fűtőanyag kazetták nem­zetközi tárolójának a megépítését cé­lozza Oroszországban. ElBaradei azon a véleményen van, hogy a geológiai vi­szonyok nem teszik lehetővé földalatti tárolók megépítését minden országban, emellett a létesítmények megépítésé­nek a költsége is megoldhatatlan fe­ladat elé állíthatja a kisebb nukleáris iparral rendelkező országokat. Ezért ő támogatja a nemzetközi tároló létreho­zásának a gondolatát. A mérnöki kamara támogatja a paksi atomerőmű üzemidő-hosz­­szabbítási tervét A Magyar Mérnöki Kamara által szer­vezett tanácskozáson a résztvevők szak­mai előadásokat hallgattak meg a fosz­­szilis, a nukleáris, valamint a megújuló energiahordozók felhasználásáról, érint­ve azok gazdasági és környezeti hatása­it is. A kamara ajánlásában Magyaror­szág kormányának, illetve parlamentjé­nek kiemelten figyelmébe ajánlva a kö­vetkező megállapításokat tette: A nukleáris energia alkalmazása és a Paksi Atomerőmű Rt. üzemidő­hosszabbítása megkülönböztetett fi­gyelmet kell hogy kapjon. A nukleáris energia felhasználását tovább kell fejleszteni, megfontolva egy új atomerőmű létesítését. A radioaktív hulladék kezelése és elhelyezése kérdéskörben a kis- és kö­zepes aktivitású radioaktív hulladé­kok végleges elhelyezésére alkalmas tároló kijelölése és a létesítmény meg­építése kell, hogy előtérbe kerüljön.

Next

/
Thumbnails
Contents