Atomerőmű, 2004 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2004-07-01 / 7. szám
1 2004. július ATOMERŐMŰ 5. oldal Athénra figyel a béke- és sportszerető világ Az idei év jelentős eseménye: XXVIII. Nyári Olimpiai Játékok Viktor Korcsnoj győzelme Pakson Berkes Ferenc veretlenül második A korszerű kommunikációs eszközök segítségével idén is számos kiemelkedő sportesemény küzdelmeit követhettük. Papp László háromszoros olimpiai bajnok ökölvívónkról elnevezett Budapest Sportaréna adott otthont az év elején, a műkorcsolya Európa-bajnokságnak, és a fedett pályás atlétikai világbajnokságnak. Bizonyára sokakat a televízió képernyője elé szögezett a Portugáliában rendezett labdarúgó Európa-bajnokság, de az idei esztendő legkiemelkedőbb sporteseménye mégis az augusztusi athéni nyári olimpiai játékok. Száztíz éve, 1894. június 23-án a párizsi Sorbonne-on Pierre de Coubertin vezetésével alakult meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, s ekkor határoztak az ókori olimpiai játékok felújításáról. Az 1920-as olimpián Antwerpenben használták először az ötkarikás jelképet, valamint a latin eredetű citius, altius, fortius (jelentése: gyorsabban, magasabbra, erősebben) hármas jelszót. Olimpiai játékok hivatalos jelvénye az öt kontinenst jelképező, egymásba fonódó kék (Európa), sárga (Ázsia), fekete (Afrika), zöld (Ausztrália) és piros (Amerika) karika. A sportszerető világ még ki sem gyógyult az idei foci Európa-bajnokság izgalmaiból, de már készülhet az augusztus 13-29. között Athénban megrendezésre kerülő XXVIII. Nyári Olimpiai Játékokra. A nemzetközi sportélet legátfogóbb és legnagyobb múltra visszatekintő, négyévente megismétlődő újkori versenysorozat megértése érdekében érdemes először áttekinteni az ókori olimpiai mozgalmat. Az ókori olimpiai játékok eredete a görög hitregék és mondák világába nyúlik vissza. Ezek többségükben három névhez kapcsolódnak: Zeusz, Pelopsz és Héraklész. Bármelyik változatot fogadjuk is el, az a tény, hogy az olimpiai versenyek a Zeusz tiszteletére rendezett vallási ünnepségekkel álltak szoros kapcsolatban. Ä versenyeket a Peloponnészoszi-félsziget északnyugati részén lévő Olimpiában rendezték. A vallási épületek tőszomszédságában építették fel a 215 m hosszú és 30 m széles stadiont, a különféle gyakorlóhelyeket, valamint a ló- és kocsiversenyek terét. Az első ókori olimpia időpontja i.e. 776 volt, már ekkor feljegyezték az első győztes nevét, aki a stadionfútást megnyerte. Ettől kezdve vezették a győztesek névsorát, és ennek az olimpiának éve lett e görög időszámítás alapja. Nem csak az időszámítás szempontjából volt hatalmas jelentőségük az olimpiai játékoknak: az olimpia alkalmából meghirdetett „istenbéke” azt jelentette, hogy az Olimpia, az ünnepség színhelye szent és sérthetetlen, amelyre nem szabad fegyveres erővel lépni, és hogy a játékok ideje alatt meg kell szűnnie minden háborúskodásnak és ellenségeskedésnek. Az olimpiai mozgalom virágzásának kora az 50. és 85. Olimpiász közé esett (i.e. 580-440), vagyis arra az időszakra, amikor a görög hatalom és kultúra elérte legmagasabb fokát. A görög gazdasági, szellemi és kulturális élet hanyatlásával párhuzamosan a sport is visszafejlődött, és Nagy Theodisius császár 394-ben kibocsátott rendeletével véget vetett az olimpiai játékoknak. Másfél évezred elteltével egy nagy tudású francia történész, irodalmár, pedagógus, Pierre de Coubertin báró áldozatos szervező és előkészítő munkájának eredményeként 1894. június 23-án a párizsi Sorbonne Egyetemen részt vevő államok képviselői kimondták: „A sport ápolása és fejlesztése, de különösen a népek közötti kapcsolatok erősítése érdekében az ókori görög olimpiai versenyek mintájára minden negyedik esztendőben más és más államban nagy sportversenyt kell tartani, amelyre meg kell hívni valamennyi kultúmemzetet.” 1896-ban Athénban megrendezték az első újkori olimpiát, és most 2004- ben ismét Athén rendezheti az immár XXVIII. Nyári Olimpiai Játékokat, ahol most huszonnyolc sportág háromszázegy versenyszámában avatnak bajnokot. Aján Tamás, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára június 23-án Budapesten a Duna-parti olimpiai szoborparkban rendezett ünnepségen kiemelte: „A magyar sportolók az első újkori olimpia óta nyert 149 bajnoki címükkel a nemzetek lélekszám alapján számított rangsorában az első helyen állnak.” Méltatta az utódok sikeres szereplését, hiszen rendkívüli erőfeszítéssel, becsületes helytállással közel 215 (köztük két paksi, Kovács Antal cselgáncsozó és Kozmann György kenus) magyar sportoló harcolta ki az athéni szereplés jogát. Sipos László Ali. Marx György-emlékversenyt június 5-15. között rendezték meg Pakson. A hatfős mezőnyben ott volt a két paksi sakkozó, Berkes Ferenc és Ács Péter is. A Paksi Atomerőmű Rt. által támogatott, az ország legerősebb idei sakktomáján Viktor Korcsnoj egy pont előnnyel nyert, megelőzve az ASE éljátékosát, Berkes Ferencet. A végig vezető Korcsnoj sikere némileg talán meglepetés annak, aki nem tudja: idén ez már a harmadik tomagyőzelme volt a még szovjet színekben olimpiai bajnok 73 éves sakkozónak. Tíz partijából hatot nyerve és hármat remire adva mindössze egyszer szenvedett vereséget. Ami a paksiak szereplését illeti: Berkes Ferenc igazolta jó hírét, hiszen a mezőnyben egyedüliként maradt veretlen: három siker és hét döntetlen áll a neve mellett. Ács Péter sajnos elmaradt a várakozástól: egy győzelem mellett négy döntetlen és öt vereség volt a mérlege. Talán a Libanonban megrendezett kieséses VB- n jobban kijön a lépés az olimpiai második helyezett paksi játékosnak. A záró eseményen dr. Kocsis István, a PA Rt. vezérigazgatója megköszönte, hogy a neves sakkozók elfogadták a meghívást, hozzájárulva ezzel is ahhoz, hogy az ASE nagymesterei hazai környezetben tehessenek szert további nemzetközi tapasztalatokra. Végezetül tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az atomerőmű jövőre is világklasszis sakkozókat szeretne vendégül látni a 2005-ös paksi sakkversenyen. Ambrus Zoltán, a Magyar Sakkszövetség főtitkára megköszönte a Paksi Atomerőmű Rt. támogatását, amely nélkül ez a rangos sakkverseny nem válhatott volna valóra. A paksi sakkozókkal kapcsolatban leszögezte: Berkes Ferenc és Ács Péter ismét bizonyította nemzetközi klasszisát. Méltatta az Atomerőmű SE nevelőmunkáját, valamint - természetesen - a versenyt megnyerő Korcsnojt és a sakkberkekben népszerű Beljavszkijt is. Zárszóként örömét fejezte ki amiatt, hogy a Paksi Atomerőmű Rt. jövőre is meg kívánja rendezni a tornát, mellyel egyszersmind öregbíti a cég, a sportegyesület és a város hírnevét is. Vöröss Endre balról: Berkes Ferenc, Portisch Lajos, Ács Péter, Alexander Beljavszkij, Viktor Korcsnoj, dr. Kocsis István és Vladislav Nevednichy „Sam-fülesek” az országos döntőben A getjeni Kenessey Albert Általános Iskola tanulói évek óta részt vesznek országos levelező tanulmányi versenyeken. Idén 5 tanuló jutott be a Sam- Füles Levelező Feladatmegoldó és Tehetségkutató Országos Tanulmányi Verseny döntőjébe, ahova levelezés során az országból a 20 legjobb eredményt elért tanulót hívják be. Getjenből Szebényi Anita (7.0.) - biológia, Berenkei Réka (6.0.) - természetismeret, magyar, Berenkei Petra (5.0.) - természetismeret, német, Máté Fanni (5.0.) - történelem és Hajnes Dániel (5.o.) - természetismeret tantárgyból vettek részt a versenyen. A június 5-én és 6-án Budapesten rendezett megmérettetésen a getjeni diákok szép eredményeket produkáltak. Berenkei Réka természetismeretből első helyezést ért el, Berenkei Petra harmadik, míg Hajnes Dániel ötödik, Szebényi Anita biológiából hatodik helyezett lett. (Felkészítő tanáruk Berenkei Krisztina.) Berenkei Réka magyar nyelv és irodalomból nyolcadik, Máté Fanni történelemből a kilencedik helyen végzett. (Felkészítő tanáruk Máténé Túri Katalin.) Berenkei Petra német nyelvből szintén a nyolcadik helyezett lett. (Felkészítő tanára Házi Józsefné.) Máté Dénes Lovasnapok hetedszer „Bach Ferenc”-emlékverseny csalogatta, ismét több százan tapsoltak a fogatok produkcióinak. Az eredményhirdetésen tiszteletét tette a verseny fővédnöke, Frankné dr. Kovács Szilvia, a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke is. A nem mindig kedvező időjárás ellenére a rendezvény - az előző évekhez hasonlóan - jól sikerült a lovasok és a nézők megelégedésére. A gerjeni Domsa Ferenc fogata Reméljük, a Domsa család barátaikkal, segítőikkel együtt jövőre is felvállalja a verseny megrendezését, hogy egy hétvégére ismét igazi népünnepélyt varázsoljanak a faluba. A lovasnapi képek megtekinthetők a getjeni honlapon: A hajtót és lovat próbáló maratonhajtás www.gerjen.hu. Máté Dénes Hetedik alkalommal gyűltek össze Gerjenben a megyei és megyén kívüli kettesfogathajtók, hogy tudásukat összemérjék. Sajnos, idén hívatlan vendég is érkezett: az eső, amely végigkísérte a maratonhajtást és a díjhajtást. A versenyzők így is derekasan helyt álltak, a nézőket azonban elriasztotta a rossz idő. Vasárnap reggel csak a legelszántabbak álldogáltak esernyővel a pálya szélén, hogy a díjhajtást figyelemmel kísérjék. Szerencsére a délelőtt folyamán elállt az eső, így a népi fogatok versenyére, majd a délutáni akadályhajtásra már kellemes napsütésben kerülhetett sor. A jó idő a közönséget is ki-EREDMÉNYEK Maratonhajtás: Megyebajnokság: Nyílt kategória: 1. Hollósi László 1. Zámbó István 2. Dávid János 2. Felki Gábor 3. Cseh László 3. Héder Róbert 4. Marsó László 4. Sebestyén András 5. Horváth Árpád 5. Afentáler Zsolt 6. Oszkó Zsolt 6. Domsa Ferenc P íihajjés; Megye bajnokság: Nyílt kategória: 1. Hollósi László 1. Frei János 2. Balatincz Tamás 2. Domsa Ferenc 3. Takács Nándor 3. Zámbó István 4. Dávid János 4. Afentáler Zsolt 5. Hajdú Miklós 5. ifj Zámbó István 6. Horváth Árpád 6. Drobni Anikó Akadálvhaitás Megye bajnokság: Nyílt kategória: 1. Oszkó Zsolt 1. Frei János 2. Horváth Árpád 2. Héder Róbert 3. Szavai Gergő 3. Domsa Ferenc 4. Kanizsai Zsolt 4. ifj. Zámbó István 5. Takács Nándor 5. Zámbó István 6. Cseh László 6. Felki Gábor Szabad kategória: Spedrter (népi fogatosok): 1. Bán Ferenc 1. Debreceni László 2. Puskás István 2. Kruller Zoltán 3. Domsa Dalma 3. Temesvári Gergő 4. Rodenbücher 4. id. Temesvári Zoltán András 5. Krullemé Szabó Irén 5. Hanoi Ferenc 6. Kruller István 6. Hanoi Éva Összetett eredménv Megyebajnokság: Nyílt kategória 1. Hollósi László 1. Zámbó István 2. Dávid János 2. Frei János 3. Takács Nándor 3. Héder Róbert 4. Horváth Árpád 4. Domsa Ferenc 5. Oszkó Zsolt 5. Felki Gábor 6. Cseh László 6. ifj. Zámbó István Cseppben a tenger Az atomenergia békés célú felhasználásának 50. évfordulója alkalmából Pécsett rendezett tudományos ülés egyik előadója Vajda György akadémikus volt. Előadásában a fenntartható fejlődés és a megbízható energiaellátás ellentmondó kihívásairól beszélt. Előadásának egyetlen ábrájában, mint cseppben a tenger, megmutatkoznak korunk társadalmi ellentmondásai, s az energetika előtt álló hatalmas kihívások. Az egy főre jutó energiafelhasználás (nem csak a villamos energiáé!) világátlagát önkényesen egynek véve ábrázolta a nagyobb régiók átlagait. Az arányok körülbelül az életminőség arányait is tükrözik. Képzeljük el, mi lenne, ha minden kínai állampolgár egyik napról a másikra ugyanannyi energiát fogyasztana, azaz kb. ugyanolyan jól élne, mint egy átlagos amerikai lakos! Bár ez a felvetés irreális, de ki meri azt mondani, hogy a kínaiak vagy Fekete-Afrika lakosai nem vágyhatnak erre. Képzeljük el, hogy a 21. század végére a különbségek lényegesen csökkennek, azaz a világ igazságosabb lesz! Nőni fog a világátlag, de nőni fog a világ lakossága is. Az energia felhasználása mindkét folyamat hatására emelkedni fog. Hát ez az a kihívás, ami a közeljövő energetikai döntéshozói előtt áll. Úgy kell a növekvő igényeket kielégítem, hogy közben a Föld állapota ne romoljon, közös élőhelyünk a következő generációk számára is lakható maradjon. Rósa Géza Hírlevél az Országos Atomenergia Hivataltól A Hírlevélben olvashatjuk Koblinger László írását a nemzetközi Sugárvédelmi Társaság (IRPA) 11. madridi kongresszusáról, valamint Vajda György akadémikusnak a Magyar Mérnökakadémián tartott előadását „Energiaellátásunk néhány gondja” címmel. Szatmáry Zoltán egyetemi tanár is tartott előadást a már jelzett mérnökakadémián, ezt szintén közli a lap „A jövő atomerőművei” címmel. Ezenkívül az Atomenergia Koordinációs Tanács tavaszi üléséről megjelent sajtóközleményt és a világ atomerőműveiről készült kimutatást is megtaláljuk az OAH júniusi Hírlevelében. b. Régiók fejenkénti energiafelhasználása
