Atomerőmű, 2004 (27. évfolyam, 1-12. szám)

2004-06-01 / 6. szám

4. oldal ATOMERŐMŰ 2004. június Gyors segítség Környezetbiztonsági szakmai látogatás Simontornya városa igen nehéz helyzetbe került a legnagyobb foglalkoztató­jának, a bőrgyárnak a ’90- es években történt bezárá­sát követően. A település működtetésének minimá­lis szinten tartása is komoly nehézségeket jelent. A PA Rt. gyors segítséget nyújtott a vá­rosnak az orvosi ellátás színvonalá­nak emelése és az általános iskola épületmegóvása érdekében. Ez év márciusában kért találkozót az erőmű vezérigazgatójától Csőszné Kacz Edit polgármester. Bemutatta városának igen nehéz helyzetét, a bőrgyár bezárása után kialakult fog­lalkoztatási válságot, amelyet a 20%­­ot jóval meghaladó munkanélküliségi mutató jellemez. Ehhez társul a több szóló megállapodást 2004. május 27-én látta el kézje­gyével dr. Kocsis István ve­zérigazgató és Csőszné Kacz Edit polgármester. Az eseményt a helyi televízión keresztül a város lakossága is figyelemmel kísérhette. Az erőmű vezetője elmondta, hogy a PA Rt. mint a térség leg­nagyobb vállalkozása, egyúttal fog­lalkoztatója, felelősséget érez a körü­lötte lévő kisrégió gondjai iránt. A re­ális lehetőségek határain belül segít­séget nyújt a legsúlyosabb problé­mák orvoslása érdekében. A rendel­kezésére álló pénzügyi források szű­kösek, az erőmű szigorú, költségta­karékos gazdálkodást folytat, de még ilyen feltételek mellett is tud pénzt elkülöníteni a környezet indokolt megsegítésére. milliárd forintos környezeti kárelhá­rítási igény is, amelynek megszerzé­sére nincs sok remény. A környezeti állapot elriasztja a befektetőket, a vá­ros ipari parkja egyelőre üres. A pol­gármester asszony segítséget kért az erőmű vezetésétől a lakossági ellátás fenntarthatósága érdekében. A vezérigazgató megbízásából Kováts Balázs, az erőmű térségi kap­csolataiért felelős szakembere vég­zett helyszíni felmérést a reális támo­gatási lehetőségekről, amelynek ered­ményeként két téma került kiemelés­re. A város általános iskolájának egyik épületszámya megsüllyedt, az alapozás aláinjektálást igényel. A munkák előkészítésének, elsősorban a talaj szelvény feltárását célzó fúrá­sok elvégzésének költségeit az erőmű fogja állni. A település 2-es számú or­vosi rendelője, amely a ’60-as évek­ben készült, teljesen lepusztult, az alapvető infrastrukturális háttér hi­ányzik. Az erőmű vezetése vállalta, hogy biztositja a teljes közműcsere és a gázfűtésszerelés költségeit. A 3,2 millió forint támogatásról A polgármester asszony megkö­szönte a simontomyai lakosok nevé­ben a gyors intézkedést, és meghívta az erőmű vezetőit a beruházások megvalósulását követő ünnepélyes átadásra. -K.B.-2004. május 17-én a Környezetvédel­mi és Vízügyi Minisztérium - kap­csolódó szervezetei részvételével - környezetbiztonsági szakmai látoga­tást tartott a paksi atomerőműben. A Paksi Atomerőmű Rt. részéről Volent Gábor ipari biztonsági főosz­tályvezető fogadta a vendégeket. A program a látogató­központ megtekinté­sével indult, majd szakmai előadássoro­zattal folytatódott. A környezetvédelmi szakemberek tájékoz­tatást kaptak az atom­erőmű környezetvé­delmi tevékenységé­ről, a 2. blokk 1. sz. aknájában bekövetke­zett esemény helyre­­állítási munkálatairól, illetve az esemény környezeti hatásairól. A program zárásaként a vendégek látogatást tettek az erőmű üzemi területén. Fehérvári Pál, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium környezet­­biztonsági főosztályvezetője a látoga­tás céljáról és eredményességéről az alábbiak szerint nyilatkozott:- Az elmúlt évben bekövetkezett üzemzavar folytán szinte mindenki­ben felmerül a kérdés, hogy mennyire biztonságos az atomerőmű működése, technológiája. Ezen okok alapján je­lentkezett az igény a minisztérium ve­zetőinek részéről, hogy szeretnék az atomerőművet megtekinteni, az atom­erőmű technológiai sorrendjét köze­lebbről megismerni, és tájékozódni arról, hogy jelenleg hol tart az üzem­zavar elhárítása, a munka befejezése. Mi más szemmel nézzük az atomerő­művet, mint a látogatók többsége, hi­szen különböző szakterületekről vannak jelen kollégáink. Közülük többen ko­rábban is jártak Pakson mint illetékessé­gi ügykörükhöz tartozó létesítményben. Én magam is többször jártam már itt. A nukleárisbaleset-elhárítási rendszer ke­retében — környezetbiztonsági szem­pontból - folyamatosan és kiemelt fi­gyelemmel kísérjük az atomerőmű működését. A környezetvédelmi ha­tóságok és a minisztéri­um vezetői érdeklődve figyelik az atomerőmű tevékenységét. A mai napon elhang­zott előadások minden szakmai területet felölel­tek. Sokkal bővebb, szakmai szempontból megalapozottabb tájé­koztatást kaptunk, mint amit ebben a rövid idő­ben elvártunk volna. A kollégák már most jelez­ték, hogy nagyon ko­moly ismeretanyaghoz, számos olyan információhoz jutottak, amiről eddig nem volt tudomásuk. Teljes betekintést kaptunk a technológiai rendszerbe, ez­által környezetvédelmi szakmai látoga­tásunk eredménnyel j árt. LA A NucNet hírei NucNet-szeminárium és közgyűlés Budapesten Magyarországi vonatkozású hír, hogy az elmúlt hónap elején a NucNet ha­zánkban tartotta éves közgyűlését. A kétnapos eseményen lehetőség nyílt arra, hogy a magyarországi NucNet­­kapcsolattartók személyesen is megis­merkedjenek a NucNet szervezetével és annak vezetőségével. A paksi atom­erőmű képviselője elmondta, hogy a hírügynökség által az atomerőműnek napi rendszerességgel elküldött hírek a fő forrásai a világ nukleáris iparában történt eseményekről való informá­ciószerzésnek. A külföldről érkező híranyagot magyarra fordítva az atomerőmű Intranet oldalán is meg le­het találni a Hírlevelek - NucNet könyvtárban. A legérdekesebb, illetve a legnagyobb érdeklődésre számot tartó cikkek pedig az atomerőmű új­ságban is megjelennek. A szemináriumról a múlt havi ki­adásunkban már részletesen beszá­moltunk, így következzenek térségünk nukleáris vonatkozású hírei: Románia újabb blokk építését tervezi A román nukleáris társaság, a Nuclearelectrica tanácsadó céget bí­zott meg azzal, hogy készítsen el egy megvalósíthatósági tanulmányt, amely az ország harmadik reaktorblokkjá­nak a felépítését célozza. A Nuclearelectrica külföldi (kana­dai, olasz és dél-koreai) partnerek se­gítségével már feltérképezte az új, megépítendő atomerőművi blokk mű­szaki és gazdasági vonatkozásait, me­lyek a Candu 6 (kanadai fejlesztésű, nehézvizes) technológián alapulnak. Ezzel egy időben zajlanak a Cemavoda-2 blokk felépítésének a folytatására irányuló munkálatok. Je­lenleg az atomerőmű és az országos hálózat közötti villamoskábel-rend­­szer kiépítése van folyamatban. Romániában jelenleg egy atomerő­művi blokk üzemel (Cemavoda-1). A Román Atomenergia Szövetség szerint 2007-től már a második blokk is üzembe lép, és ezzel megközelítő­leg 18%-os részesedést fog képvisel­ni a nukleáris ipar az országos villa­­mosenergia-termelésből. Bulgária eltökélt a Belene atom­erőmű felépítésének kérdésében A bolgár kormány jóváhagyta a Belene atomerőmű felépítésére irá­nyuló tervet. Az erőmű üzembe he­lyezése kompenzálhatja azt a kieső villamosenergia-kapacitást, amellyel a kozloduyi atomerőmű 3-4. blokkjá­nak leállítása miatt Bulgáriának szembesülnie kell. Simeon Saxe- Coburg bolgár miniszterelnök Belenén, a román határhoz közeli Duna-parti városban megtartott be­szédében hangsúlyozta, hogy az atomerőmű felépítésének meghatáro­zó szerepe lesz a villamosenergia-el­­látás biztonsága és megfizethetősége szempontjából. Abelenei atomerőmű építése 1986- ban kezdődött. Az eredeti tervekben két 1000 MW-os orosz tervezésű, nyomottvizes blokk felépítése, illetve további négy blokk későbbi üzembe helyezése szerepelt. Az építkezést 1991-ben az első blokk 65%-os ké­szenléti állapotában leállították. Összeállította: Dohóczki Csaba Katasztrófavédelem - veszélyhelyzet-kezelés Katasztrófavédelmi szakemberek érkeztek szakmai találkozóra má­jus 20-án a paksi atomerőműbe. A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (KVI) és a Paksi Atom­erőmű Rt. szervezésében zajló ren­dezvényen az Országos Katasztró­favédelmi Főigazgatóság, a BM Vé­delmi Hivatal vezető szakemberei, valamint országos hatóságok, me­gyei katasztrófavédelmi igazgató­ságok és önkormányzatok védelmi munkatársai vettek részt. A program dr. Muhoray Árpád dan­dártábornoknak, az Országos Kataszt­rófavédelmi Főigazgatóság főigazgató­helyettesének előadásával kezdődött. Muhoray úr a veszélyhelyzeti felké­szülésben való együttműködés jelentő­ségét emelte ki beszédében. Volent Gá­bor, a PA Rt. ipari biztonsági főosztály­­vezetője az erőműnek a katasztrófavé­delem rendszerében betöltött szerepé­ről szólt. A Radioaktiv Hulladékkeze­lési Kht. munkatársa, Nős Bálint a kis-és közepes aktivitású radioaktív hulla­dékok kezeléséről tartott tájékoztatást. Mácsai Antal pv. ezredes, a Tolna Me­gyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője az atomerőmű környezetében élő lakosság védelmének tervezéséről, szervezéséről számolt be. A szakembe­rek a nap folyamán megtekintették a látogatóközpontot, és részt vettek egy fűtőanyag-szállitási gyakorlaton az erőmű üzemi területén. Dr. Muhoray Árpád dandártá­bornok a találkozó összegzéseként a következőket mondta:- Nagy örömmel érkeztem etre a szakmai szemináriumra. Nagyon jó dolognak tartom, hogy ez a szakmai szeminárium pont a paksi atomerő­műben került levezetésre. A nukleá­risbaleset-elhárítási védekezésben szereplő szervezetek képviselői talál­koztunk most itt, és igy a megyei szin­ten szervezendő tevékenységekről, az előttünk álló feladatokról tapasztalatot cserélhettünk. Bemutató foglalkozás ke­retében megtekintettük az atomerőmű üzemi területének egyes részeit. Ez az ismeretszerzés elősegíti, hogy a nukleá­­risbaleset-elhárítás szervezésével, a vé­dekezés elősegitésével foglalkozóknak adott esetben nagyobb rálátásuk legyen a területre. A találkozó egyik alapgon­dolata, hogy miként lehet megvalósítani az együttműködés javítását, ami ve­szélyhelyzetben kiemelten fontos. Min­denkinek megvan a jogszabályok által előírt feladata, melyeknek végrehajtá­sát, valamint az egymással való szakmai párbeszéd fenntartását javítani kívánjuk, és ennek érdekében cselekszünk. Mácsai Antal pv. ezredes, a KVI igazgatójának nyilatkozata a rendez­vényről:-Aveszély- és katasztrófahelyzetek­re való felkészülés, a védekezés és mentés csakis akkor lehet sikeres, ha az abban résztvevők (beleértve a katasztrófavédelmi vagy más szakmák ismerőit, a különleges is­meretekkel nem rendelkezőket és az állampolgárokat) összefognak a közös cél megvalósítása érdeké­ben. A közös cél pedig az, hogy elkerülhessük, illetve az elviselhe­tő mértékűre csökkentsük a ka­tasztrófák, vagy azok szintjét el nem érő események hatását. A szakma tenni akarását, összefogá­sát és együttműködését példázta a rendezvény. Örülök, és egyben megkö­szönöm, hogy a Paksi Atomerőmű Rt. támogatja a biztonság növelését célul kitűző rendezvényeinket és kezdemé­nyezéseinket, többek között ilyen mó­don is hozzájárulva a katasztrófák elle­ni védekezés megvalósulásához. Ven­déglátóinktól az általunk eddig részlete­iben nem ismert folyamatról szereztünk elméleti ismereteket, testközelből szemlélhettük annak gyakorlati megva­lósítását. Mi pedig azokról a Tolna me­gyében alkalmazott lakosságvédelmi módszerekről és terveinkről számol­tunk be, melyek más szervezetek, más megyék számára lehetnek hasznosak. A biztonság növelése érdekében a megyében megtartott rendezvényeket rendszeressé kívánjuk tenni. Hagyo­mányteremtő volt a nukleárisbaleset­­elhárításban közvetlenül érintett há­rom megye (Bács-Kiskun, Fejér és Tolna) védelmi bizottságainak április­ban megtartott ülése, melyen közös határozatok kerültek elfogadásra. A következő rendezvénysorozatot ősz­szel, a nemzeti nukleárisbaleset-elhá­rítási együttműködési gyakorlat része­ként a megyei védelmi bizottság köz­reműködésével tervezzük megtartani. Lovásziné Anna

Next

/
Thumbnails
Contents