Atomerőmű, 2004 (27. évfolyam, 1-12. szám)

2004-12-01 / 12. szám

14. oldal ATOMERŐMŰ 2004. december KI MIT GYŰJT? - HOBBI! Kovácsik László autómodellező A különleges hobbikról indított cikksorozatunk folytatásaként ismét egy különleges embert mutatunk be olvasóinknak. Kovácsik László mű­szaki szakértő, MV1GH Helyreállí­tási Projekt dolgozója, aki szabad­idejében autómodelleket épít.-Hogyan ismerkedtél meg az autó­modellezéssel?- Több mint húsz éve készítem a mo­delleket. Akkor még a debreceni MHSZ keretem belül működött modellezőklub, és ott is­merkedtem meg vele. Húsz évvel ezelőtt még egészen más techni­kával dolgoztunk. Min­denki saját maga készí­tette az autót. Most már azért külön iparág alakult erre, ezeket alkatrészek­ként meg lehet venni. Nem nagyon kell alkat­részt gyártani saját ma­gunknak.- Jelenleg milyen ke­retek között működtök?- Pakson van egy modellezőklub, annak keretein belül bíbelődünk páran paksiak. Tizenkettő-tizenöt tagja van a szakkörünknek. A technikát mindenki­nek magának kell beszerezni, de a szaktudást és a versenylehetőséget azt tudjuk biztosítani. A klubunkban több erőműves dolgozó is van. Nagydorogon, a sportcsarnokban beszélgetek Kovácsik Lászlóval. Itt éppen egy országos bajnoki forduló zajlik autómodellezésben.- Hány forduló van a bajnokságban?- Most éppen a téli bajnokság zajlik, a téli kupa. Hét fordulóból áll ez a baj­nokság, ebből négy forduló lesz ezen a nagydorogi helyszínen megrendezve. A futamok öt percre vannak limi­tálva. Öt percig kell menni, és ez idő alatt minél több kört kell megtenni.- Milyen kategóriában versenyzel?- Én a PR04VD nevű kategóriá­ban indulok. Ez egy viszonylag nagy teljesítményű autó.- Úgy tudom, hogy az idén részt vettél az Európa-bajnokságon is.-A nyári bajnokság győztese vehet részt az aktuális Európa-bajnoksá­gon, és én így kerültem be a csapatba, mivel a nyári bajnokságot én nyertem meg ebben a kategóriában. Nagyon érdekes, hogy négy paksi versenyző volt az EB-n a nyolc kiju­tóból. Az Európa-bajnokság Hollan­diában, Apperdonban volt. Én huszadik lettem a saját kategó­riámban.- Mit kell tudni ezekről az autókról?- Ez egy elektromotoros meghajtású autó, l:10-es méretarányú, négykerék­­meghajtású. Ugyanolyan a mechaniká­ja, mint egy eredeti autónak. Kb. 60-70 km-es sebességre képes a teremben. Rendkívül jól beállítható, mindenét úgy kell beállítani, mint egy rendes, igazi autó­nak. Olajos csillapítók vannak benne, függet­len felfüggesztés, elöl­­hátul differenciálmű, tehát nagyon komoly technika. Nagyon szórakozta­tó vezetni. Ez a kate­gória, amelyben én megyek, már egy ha­ladó kategória. Itt a versenyen van egy tel­jesen kezdő kategória, ahol nagyon olcsó és egyszerű autók­kal is lehet menni, nagyon élvezetes.- Mennyi az értéke egy ilyen autó­nak, amelyikkel te versenyzel?- Egy kezdő autó harmincötezer fo­rint, egy rendes, komoly autó százöt­venezer forint körül van. Mindenki sa­ját maga építi össze, saját ötletei alap­ján. Ki lehet választani alkatrészeket gyári katalógusokból, és azok alapján mindenki össze tudja állítani az autót a standartnak megfelelően. Az autók geometriai méretei viszont kötöttek.- Hány autómodellel rendelkezel?- Nekem nagyok sok modellem van, lehet úgy harminc darab, mivel én megtartom a régi autóimat.- Úgy tudom, hogy az autók mellett a repülőmodellekkel is foglalkozol.- így igaz, nyáron, mikor időm van, akkor repülőzök a barátaimmal. Abból is rendelkezem úgy tizenöt darabbal.- Magyarországon hány modelle­­zőklub működik?- Szinte minden városban van klub. Nagyon sokan foglalkoznak ezzel a hobbival. Ez látszik ezen a versenyen is, hiszen ötvenen-hatvanan vannak itt. A repülő- és autómodellekkel az erőmű dolgozói a villamos napokon már találkozhattak.- Köszönöm a tájékoztatást, és to­vábbi sikereket kívánok! Wollner Pál Filléres emlékeink „Az utcánkban volt egy bolt, abban mindenféle volt...”. Ez állt azon a meghívón, mellyel a paksi Városi Múzeum időszaki kiállításának, a szatócsboltnak megnyitójára hívta az érdeklődőket. A múzeum épülete ezúttal is csor­dultig megtelt, márcsak azért is, mert ez a tárlat vagy saját vagy hozzátarto­zóink életét volt hivatott megelevení­teni. Ahogy Herczeg József a kiállí­tást megnyitó alpolgármester ünnepi beszédében elmondta: gyermekkori szép emlékek kötik a szatócsbolthoz, hiszen szüleinek az élete volt az üz­let. Több volt az, mint egy bolt talál­kozóhely volt, ahol nem veszekedtek az emberek, ahol beszélgetés közben türelmesen kivárták sorukat, és ahová még költözés után is visszajártak vá­sárolni. 207 embert tartott el egy pak­si szatócsbolt - említette az alpolgár­mester, akit büszkeséggel töltött el, ha valaki a „boltos fiaként” szólította meg. Életforma volt ez, melyből nem lehetett meggazdagodni, ugyanakkor mégis apáról fiúra szállt ez a becsüle­tes mesterség. „A pult mögött csak mosolyogva volt szabad állni” - em­lékezett vissza a „Dóci-bolf ’ tulajdo­nosának fia, s végül megosztotta hall­gatóságával: ez a múzeumi meghívó és maga a berendezett szatócsbolt minden egyes darabkája Bródy János Filléres emlékeim című slágerét jut­tatta eszébe. Mindez persze nem véletlen, hiszen Ónodi Gyöngyi, a szatócsbolt megál­modója és Tornai Anita, aki számára a legtöbb segítséget nyújtotta, remek munkát végzett. A boltba belépő láto­gató egy időutazáson vehet részt, hi­szen a korabeli tárgyak, finomságok, a bolt elrendezése mind-mind az 1900- as évek szatócsboltjának hangulatát idézik. Ezt az érzést tovább erősítették azok a Mikszáth- és Tóth-novellarész­­letek, melyek a régi kor mindennapja­inak életképeit villantották fel, vala­mint az a Péger-festmény, mely a bolt­tal szembeni teljes falat elfoglalva a korabeli Paksra vezette a látogatót. A szatócsbolt 2005. április 20-ig váija „vásárlóit”. -ve­„Paksi Fiatalokért” Érdemrendet kapott Záborszki Zoltán, a PSE karateedzője A tanulmányokban, a művészetek és a sport területén kimagasló telje­sítményt nyújtó paksi diákok elis­merését és támogatását évek óta ki­emelten kezelik a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság vezetői és Paks Város Önkormányzat képviselői. Tizenhét éve a Paksi Atomerőmű Vállalat és a Paksi Városi Tanács kö­zösen hozta létre a Tehetséges Paksi Fiatalokért Alapítványt azon kiemel­kedő teljesítményt nyújtó fiatalok számára, akik méltó példaként szolgálhatnak a korosztályuk szá­mára. A novemberi számunkban jeleztük, hogy az alapítvány 2004. évi pályázatán eredménye­sen szereplő hatvan fiatal és az őket segítő, felkészítő pedagógu­sok számára a jól megérdemelt jutalmakat ünnepélyes keretek között október 23-án adták át. A sportkategória eredményhirdeté­sénél szólítottak a paksi VMK színpadára három válogatott karatékát: Magyar Évát, aki az országos bajnokságról ezüst­éremmel tért haza, Baksai József ma­gyar bajnokot és Horváth Erikát, aki mind egyéniben, mind csapatban a hazai bajnokság első helyezését érte el. A kiváló ifjú sportolók a paksi Vak Bottyán Gimnázium tanulói, nevelő­edzőjük Záborszki Zoltán, a Paksi Sportegyesület edzője, aki Paks vá­ros polgármesterétől és a PA Rt. kép­viselőjétől átvehette a „Paksi Fiatalo­kért” érdemrendet. A zsűri elismerte Zoltán húszéves eredményes edzői, irányítói, nevelői és szervezői mun­káját, külön kiemelve a hazai és nem­zetközi karateversenyeken eredmé­nyes paksi fiatalok szereplését, akik kiváló teljesítményükkel öregbítik városunk hírnevét. Itt jelezném, hogy jelenleg világszerte közel 40 millióan gyakorolják a XVI. század végén ki­alakult, és a XX. század elején egy­ségesített karatét. A nemzeti és nem­zetközi szövetségek által rendezett bajnokságokon rendre csaknem öt­száz-ezer versenyző indul két szám­ban, kumitében, azaz küzdelemben és katában, vagyis a formagyakorlat­ban. Remélem jó hír a küzdősportok kedvelőinek: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság azon öt sportág közé sorol­ta a karatét, amely bekerülhet a 2012- es ötkarikás játékok programjába. Most ne fussunk időben előre, az alábbiakban egy fontos kérdésre kér­tünk választ Záborszki Zoltántól.- A Pakson élő emberek nagyon szeretik a sportot, különösen a küzdő­sportokat. A sport kapcsán ismert Szent-Györgyi Albert gondolata, mi­szerint „a sport a test útján nyitja meg a lelket, így elsősorban szellemi fogalom". Mennyire igazolható ez a tézis az általatok művelt távol-keleti eredetű sportágban, a karatéban?- Röviden: teljes mértékben. Bő­vebben: az összes harcművészeti sport kapcsán igaz az a tétel, hogy a ver­senyzők, így a mi karatékáink számára is öt alapvető követelmény támasztott: a jellem, a becsület, az akarat, az ön­uralom és a tisztelet. Ha ezeket si­kerül az edzéseken és a versenyzés kapcsán treníroznunk, akkor elér­hetjük céljainkat mind a sportban, mind a tanulásban és később a nagybetűs ÉLET-ben, így a család­ban és a munkahelyen is. Az em­beri tulajdonságok a sport segítsé­gével fejleszthetők. A mai világunk sajnos túlzott rohanásban van, ami átragad a fi­atalokra is: kevés időt áldoznak a mozgásra, a sportolásra, és min­dent azonnal akarnak elérni. Mi a karateedzéseken igyekszünk meg­tanítani a gyermekeket a türelmes és kitartó küzdelmekre, ugyanis szin­te minden a fejben dől el, így percen­ként igazolódik a Nobel-díjas magyar kutató általad idézett tézise. A valós értékek megbecsülését segítik az öv­vizsgák, ahol van siker és kudarcél­mény is. Az utóbbi elviselését is meg kell tanítani. A karate sportág nevelő hatása így elvitathatatlan.- Gratulálunk a paksi karatésok­nak és edzőjüknek az elismeréshez, további eredményes küzdelmeket kí­vánunk! Sipos László Középen Záborszki Zoltán, a Paksi Sportegyesület karateedzője Bronzéremmel tért haza Bor Barna Kiválóan szerepeitek Ljubljanában a ma­gyar cselgáncsváloga­tott tagjai a 23 évnél fi­atalabbak első Európa­­bajnokságán, ugyanis hárman az eredmény­­hirdetésnél a dobogóra léphettek. Közöttük volt Bor Barna, az Atomerő­mű SE csupán 18 éves kiválósága, aki idén immár a harmadik érmét gyűjtötte be rangos nemzetközi versenyen. Szófiában, a juniorok Európa-bajnokságán arany-, a bu­dapesti junior világbajnokságon ezüst-, most pedig a nálánál jóval idősebbek között a bronzérem meg­szerzése sikerült. Hangyási László mesteredző igazán elégedett lehet tanítványa idei eredményeivel, aki mindhárom nemzetközi versenye után a dobogóra lépett. November 27-én Ljublja­nában, a huszonhárom évnél fiatalabbak (U 23) első csel­gáncs Európa-bajnokságán a +100 kg-os nehézsúlyúak mezőnyében tizenhat ver­senyző nevezett. Bor Barna, az Atomerőmű SE junior Európa-baj­­noka egy grúz versenyzővel kezdett. Bemelegítésképpen egy vazarival, öt jukóval és egy kokával nyert Gorgadze ellen. Ezt követően az izraeli Liasnak csak két és fél percet engedélyezett a tatamin. Az elődöntőben a későbbi aranyérmes, francia Robin jobbnak bi­zonyult egy vazarival, pedig a paksi fiú ellene is elért egy jukót és két kokát. A szőnyegen következett a brit Delahay, de ő még másfél percet sem kapott Bor Barnától. Az Atomerőmű SE kitűnősé­ge az idei egy arany, és egy ezüst mel­lé most egy bronzérmet is szerzett. — Hogyan értékeled tanítványod idei nemzetközi eredményeit? — kér­deztem Hangyási László mesteredzőt, immár Pakson.- Barna nagyon szépen dolgozott, és mindhárom alkalommal kiválóan versenyzett, így értékes érmeket gyűjtött be az idei versenyévadjában. O a szakosztályunk első junior Euró­­pa-bajnoka. A nálánál idősebb ver­senyzők között is megállja helyét a nemzetközi porondon. Soha ne le­gyen rosszabb eredményünk ennél! Gratulálunk az Atomerőmű SE Cselgáncsszakosztály teljes kollektí­vájának az idei évad kimagasló nem­zetközi eredményeihez! Sipos László Családi Sportnap 7. alkalommal rendezte meg 2004. december 4-én a Karbantartási Igaz­gatóság a város vállalkozóival karölt­ve ezt az egész napon át tartó egész­séges vetélkedést, visszahozva az erő­mű- és városépítés idején szabadté­ren lejátszott kispályás bajnokságok hangulatát. Abban az időben még nem volt más szórakozás. Ma már bővelkedünk a létesítményekben is. Négy sportágban (kispályás labdarú­gás, asztalitenisz, teke és sakk) lehetett versengeni 7.30 és 17.00 óra között egyénileg és csapatban egyaránt. A de­cember elejei időpontot meghazudtoló­­an gyönyörű verőfényes idő köszöntött reánk sokakat kicsalva a szabadba leg­alább egy kis sétára. A sportcsarnok és a tekéző körüli nyüzsgés, a kiszűrődő biztatás hangjai becsalogatták a kíván­csiskodókat drukkernek. Nagyon jól, nagyon szépen rende­zett sportesemény fő attrakciója ter­mészetesen a kispályás labdarúgás volt 12 csapat részvételével. Az elő­döntő során 3 csoportban körmérkő­zést játszottak a csapatok 2x8 percben. A csoportgyőztesek újra körmérkőzé­sen döntötték el a helyezéseket 2x10 perc játékidőben. A mérkőzések nagy­­iramúak voltak, és sportszerűen zajlot­tak, szándékos belemenés, szabályta­lankodás nélkül. A bírók szinte csak a gólokat és a játékidőt jelezték sípjuk­kal. A végig jelenlévő Dr. Vábró Lász­ló orvos a hevesebb összecsapások után pár vigasztaló szó kíséretében új­ra játékba bocsáthatta a résztvevőket. A szusszanásnyi szünetekben a Vak Bottyán Gimnázium tanulói „Sugárzó lányok” csapata ritmikus gimnasztika bemutatót tartotta igen nagy közön­ségsikerrel. A sportegyesület legfiata­labb tagja is számot adott tudásáról. Bámulatos, hogy már pöttöm korban ilyen bonyolult mozgássort képesek előadni. Érett versenysportból is íze­lítőt kaphattunk. Rendkívül kedves színfolt volt a családi- és gyermekvetélkedő. Megér­kezett ugyanis a Sportcsarnokba is a Télapó. A fenyőfa árnyékában, a csá­bító ajándékok közelében sorverse­nyek zajlottak. A nézők lélegzetüket visszatartva izgulták végig a produkci­ót, nehogy a nagy igyekezetben vala­melyik csöppség elcsússzon. Öröm volt nézni a sok csillogó szemet. Nagyon jó hangulatú napot töltött együtt ez a tehetséges csapat. Rövidesen bizonyíthatnak a munka frontján is a 2. blokk esedékes munkálatainál. gyulai

Next

/
Thumbnails
Contents