Atomerőmű, 2004 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2004-11-01 / 11. szám
2004. november ATOMERŐMŰ 3. oldal HATVANI GYÖRGY: Szükséges az élettartam-hosszabbítás Az erőmű nem halat ad: halászni tanít „Magyarország mint EU-tagállam energetikai ellátásbiztonsága; lehetőségek és korlátok” címmel rendeztek szakmai konferenciát október 21-én Budapesten. A konferencián Hatvani György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára a hazai energetikai körkép ismertetéséről szóló előadásában külön is kiemelte a paksi atomerőmű fontosságát. Mint elmondta: az ország villamosenergia-igényének 40 %-át az atomerőmű termeli meg, ezért az erőmű a jelenlegi helyzetben és a jövőben sem lesz kiváltható. Véleménye szerint az atomerőmű élettartamát 20 évvel meg kell hosszabbítani, de ehhez politikai konszenzus szükséges. Elég a legutóbbi egyes fokozatú üzemzavarra gondolni, hogy az mekkora politikai vihart kavart. A hazai energiapolitika egyébként hosszú távon számít a paksi atomerőműre. Szerinte az ország energiaellátása szempontjából elsődleges az ellátás biztonságának garantálása. A megújuló energiaforrások részarányát növelni kell, valamint jelezte: a hazai rendszerirányítás szerinte túlszabályozott a liberalizált piaci körülmények között. Külön hangsúlyozta azt is, hogy az energetikai cégeknek hozzá kell járulniuk Magyarország versenyképességének javulásához. Tombor Antal, a MAVIR Rt. (Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt.) elnök-vezérigazgatója jelezte, hogy bizonyos esetekben (főleg a hétvégi időszakban) vissza kell terhelni a paksi atomerőmű blokkjait, bár az utóbbi időben némileg javult a helyzet, mert a MVM Rt. (Magyar Villamos Művek Rt.) megpróbálja értékesíteni a paksi áramot a „völgyidőszakban” is. Tavaly, amikor három blokkal üzemelt az atomerőmű, még akkor is többször előfordult, hogy visszaterheléshez kellett folyamodniuk. Az elmúlt évben egyébként összesen 115 napon fordult elő visszaterhelés, idén szeptember végéig 98 napon volt erre szükség. Mint mondta: ez azért okoz komoly gondokat, mert a visszaterhelések alapvetően befolyásolják a blokkok élettartamát, ezért az üzemidő-hosszabbítás kapcsán nagyon oda kell erre figyelni. Az MVM igyekszik kedvező áron értékesíteni az éjszakai órákban a paksi áramot, ez általában a hétköznapokon sikerül is, de a hétvégi időszakban még mindig nehézségekbe ütközik. A konferencián Hamvas István műszaki vezérigazgató-helyettes „A Paksi Atomerőmű Rt. stratégiai projektjei, a teljesítménynövelés és az üzemidő-hosszabbítás” címmel tartott előadást. Bevezetőjében kiemelte: a cél az, hogy a paksi atomerőművet a lehető legbiztonságosabban, leggazdaságosabban üzemeltessük, és ésszerűen legtovább üzemben tartsuk. Ezt követően bemutatta a tavalyi üzemzavar elhárításának műszaki koncepcióját, majd ismertette a 2. blokk újraindításának feltételeit, valamint a tervezett teljesítménynövelési és üzemidőhosszabbítási elképzeléseket. Mint mondta: az üzemeltetési engedélyt az 1. blokk példáját véve 2012-ben meg kell hosszabbítani, amihez 2008 végén be kell nyújtani a hatóságnak azt a programot, amely biztosítja az erőmű biztonságos üzemeltethetőségét további 20 évre. Mayer György Biztonságosabb villamosenergia-ellátás A balkáni térség is csatlakozott az UCTE-hálózathoz A volt jugoszláv háborúnak még ma is érezni lehet a hatásait, hiszen például 1991-ben (a balkáni háború miatt) kettészakadt az európai villamosenergia-rendszer. A hálózati kapcsolatot négy év előkészítő munkája után október 10-én állították helyre a délkelet-európai régióval - tudtuk meg Kovács Krisztinától, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (Mavir) Rt. kommunikációs osztályvezetőjétől. Mint mondta: a próbaüzem után részben Magyarországon keresztül csatlakozik Bosznia-Hercegovina, Szerbia-Montenegro, Macedónia, Albánia, Görögország, Bulgária és Románia az egységes európai villamosenergia-rendszerhez, az UCTE-hez. A csatlakozás után minimum 200 megawattal nőhet a magyar fogyasztók villamosenergia-import lehetősége. Az európai villamos hálózat kibővítésével stabilabbá és megbízhatóbbá válik a hazai áramszolgáltatás, hiszen az új tagoknak vállalniuk kellett - más szigorú szakmai szabályok betartása mellett - az automatikus segítségnyújtást is. Magyarország egyébként földrajzi helyzeténél fogva fontos szerepet tölt majd be az európai villamosenergiatranzitban. Hazánk - a visegrádi országokkal együtt - 1995 óta tagja az UCTE-nek. A csatlakozási kérelem 1992-es benyújtása után számos szabályozási, távközlési és védelmi berendezést kellett kiépíteni, meg kellett állapodni az elszámolásról, és ki kellett képezni az ehhez értő munkatársakat is. A felkészülés 3 évig tartott. Az újbóli szinkronizáció megvalósítása nem lett volna lehetséges a szükséges infrastruktúra újjáépítése nélkül. A fontosabb munkákat 2003- ban elvégezték a Horvát Villamos Művek (FIEP) irányításával és horvát kölcsönből történő finanszírozással (Emestinovo és Zeijavinec alállomások a szomszédos távvezetékekkel), miközben a Mostar-Gacko „adriai táwezeték”-et az alállomásokkal és más fontos (mint pl. az Uglijevik- Emestinovo és Sarajevo-Mostar) távvezetékeket ez év augusztusában a rendszerirányító (JPCG) sikeresen üzembe helyezte Bosznia-Hercegovinában, az „Energia IlT’-program pénzügyi alapjaiból, melyet nemzet- | közi pénzügyi intézmények finanszí- J roztak. Mayer György \ A Chapelcross telephelyen megszűnik az energiatermelés A Skóciában található, Magnox típusú atomerőmű leállításáról szóló korai híradást 2004. június 29-én tette közzé a British Nuclear Group (a Britisch Nuclear Fuels Ltd. (BNFL) tagja). A BNFL azonban már 2002- ben nyilvánosságra hozta döntését, miszerint a még három, villamos energiát termelő reaktort 2005 márciusáig üzemen kivül kivánja helyezni. Az időben megtett bejelentések alapján a társaság és a munkaerő teljes mértékben a leszerelés előkészítésére tud koncentrálni. Az erőmű (amely Nagy-Britannia második atomerőművi telephelye) most csatlakozik a Calder Hall erőművet korábban érintő döntési folyamathoz. A Calder Hall 2003 márciusában szüntette be működését, és 1956-os indításával kezdődött meg a térségben a nukleáris energiatermelés. Ahogy Bob Clayton telephelyi igazgató elmondta, a bezárás oka az, hogy a három üzemben tartott, kis teljesítményű reaktor - modem előírások szerinti - üzemének fenntartásához szükséges források biztosítása kereskedelmileg nem fedezhető. Szándékaik szerint erőfeszítéseiket most az üzemanyag eltávolításának előkészítésére és a leszerelésre fókuszálják. Néhány évvel korábban, még mielőtt a villamos energia ára drasztikusan csökkent a dereguláció következtében, a BNFL úgy számolt, hogy mindkét telephelyet az ötvenéves évforduló eléréséig üzemeltetik. Mark Morant, a British Nuclear Group reaktortelephelyek üzletágának vezetője azt mondta: „Soha el nem feledhető, micsoda áttörő mérnöki munka volt az erőmű 1959-es indítása. Azért tesszük közzé azonnal döntésünket, hogy megszüntessük a dolgozók körében a bizonytalanságot. Folytami fogjuk a konzultációt a dolgozókkal és érdekképviseleti szervezeteikkel a személyzeti kérdésekről, így kézben tarthatjuk az átképzést és azokat az előkészítő tevékenységeket, amelyek a telephely életének új fázisát jelentik, és lehetővé teszik a személyzet legteljesebb és legjobb felhasználását.” Az erőmű egy olyan repülőtér helyén épült fel, amelyet a második világháborúban pilóták kiképzésére használtak. A villamos energia termelése 1959-ben kezdődött meg. A négy j kis reaktor együttes bruttó teljesítménye 240 MW, nettó értékben 194 MW volt. A társaság többi Magnox típusú erőművének üzemeltetési időpontjait az alábbiakban határozta meg: Sizewell-A 2006., Dungeness-A 2006., Oldbury 2008. és Wylfa 2012. Forrás: Nuclear News, 2004. augusztus Varga József A Paksi Atomerőmű Rt. (PA Rt.) október közepén „Település-menedzselés az Európai Unióban” címmel nyolchetes tanfolyamot indított. A kurzus célja: felkészíteni az EU nyújtotta lehetőségek kihasználására az atomerőmű térségében élő önkormányzatokat. Habsburg György, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott EU-nagykövete, a kurzus védnöke megnyitójában aláhúzta a kapcsolattartás fontosságát. Kapcsolattartást az EU-s partnertelepülésekkel, az Európai Parlament magyar képviselőivel és tisztségviselőivel. „Tapasztalatokat kell gyűjteni, melyhez az ilyen tanfolyamok remek lehetőséget nyújtanak” - hangsúlyozta, majd hozzátette: Nyugat-Európában gyakori, hogy a tőkeerős vállalatok felelősen gondolkodnak, és segítik térségüket. Ez a fajta mentalitás Magyarországon még nem terjedt el, ezért is örvendetes az atomerőmű kezdeményezése. Dr. Varga-Sabján László, a PA Rt. törzskari és humán igazgatója elmondta: az erőmű eddig is támogatta környezetét, és ezzel a tanfolyammal is ez a szándéka. Hangsúlyozta: az atomerőműnek érdeke, hogy a térségében fekvő önkormányzatok fejleszthessenek, ennek érdekében az erőmű tudásközpontját és infrastrukturális lehetőségeit szívesen ajánlja fel a régiónak. Úgy fogalmazott: e tanfolyammal nem halat ad az erőmű, hanem megtanítja az önkormányzatokat halászni. Kováts Balázs, az erőmű térségi kapcsolataiért felelős szakembere, a tanfolyam ötletének menedzselője szerint a modem gondolkodás megkívánja, hogy az atomerőmű ne csupán pénzzel, hanem a használható tudás megszerzésében is támogassa térségét. Ennek leghatásosabb eszköze ez a tanfolyam. A képzésen szó esik arról, milyen keresőprogramok állnak az önkormányzatok rendelkezésére, ha fejleszteni kívánnak, mi jellemzi az unió regionális gondolkodását, miképpen válhatnak támogató szolgáltatásokat nyújtó önkormányzatokká. Molnár József, Gerjen polgármestere egyike a hatvan résztvevőnek. Elmondta: vannak olyan területek, melyekben Gerjen már pozitív tapasztalatokat szerzett, ilyen a pályázatírás. A kurzuson részt véve azonban látja a hiányosságokat, gyengeségeket is, és itt hallott először arról, hogy az Európai Parlament bármely tagjával magyarul is fel lehet venni a kapcsolatot. A www.europa.eu.int honlap mindegyik képviselő e-mail címét tartalmazza, amelyre bárki írhat, és kérhet segítséget. ,,A Habsburg György által emlegetett kapcsolattartásnak ennél közvetlenebb módját nem is lehet elképzelni” - mondta a polgármester. Vöröss Endre EGY UJ LEHET0SEG: a RAPID-L reaktor A 200 kW villamos teljesítményű gyorsreaktort kezelő nélküli felhasználásra szánták. Az üzemanyag uránium-nitrid, a hűtőközeg lítium. Elképzelhető Holdra telepített erőműként is, de lehetséges a Földön történő alkalmazás is. A névadó technológia (Refueling by All Pins Integrated Design) a gyorsreaktoros koncepción alapul, ami gyors és egyszerű üzemanyagcserét tesz lehetővé. A RAPID-koncepció alapvető jellegzetessége az, hogy az aktív zóna egy integrált üzemanyagcsoportot alkot, ellentétben az üzemanyag hagyományos, köteges elrendezésével. Ebben a kis zónában 2700 darab üzemanyagtű van összerakva, és betokozva az üzemanyagbetétbe. így a töltet cseréje egyszerűen a betét cseréjét jelenti. A reaktor akár 10 évet is üzemelhet az aktív zóna cseréje nélkül. A nagy kihívást jelentő szabályozási igényeket az alábbi módszerekkel kívánják megoldani. A reaktorban nem lesznek szabályozó rudak, de az alábbi újszerű, a reaktivitást szabályozó rendszereket építik be: - lítium-tágulási modul az inherens reaktivitás-visszacsatolás érdekében (LEM), - lítium-befecskendező modul az inherens leállítás érdekében (LIM), - lítium-eltávolító modul az automatikus indítás biztosítására (LRM). A lítium kitüntetett szerepére utal az L betű a típus nevében. A fenti rendszerek lítium-6 izotópot használnak folyékony reaktorméregként a szokásos bórkarbid rudak helyett, és teszik lehetővé egyúttal a kezelő nélküli üzemeltetést. A teljesítményt a hűtőközeg mennyiségének változtatásával lehet beállítani. Az indítási időszakot követően 45-108 % közötti teljesítmény biztosítható, a zóna életének vége felé ez az érték 37-87 % közötti. A reaktor önszabályozó képessége gyors. Az automatikus indítás gradiense 7 °C/perc, és a folyamat kb. 11 órát vesz igénybe. A villamos energia termelését 4 darab félvezetős hőelektromos egység végzi, amelyekhez 2- 2 radiátorpanel tartozik. A tervezés során figyelembe vették a Holdon uralkodó hőmérsékleti- és fényviszonyokat is. A szükséges műveleteket egy űrhajós is elvégezheti. A főbb műszaki paraméterek: - hőteljesítmény 5000 kW, — bruttó/nettó villamos teljesítmény 240/200 kWe -, konverziós hatásfok 5 %, - tervezett élettartam 20 év, - termoelektromos rendszer belépő/kilépő hőmérséklete 1065/550 °C, - radiátor belépő/kilépő hőmérséklete 573/727 °C, - a radiátor felülete 240 m2. Forrás: Nuclear Engineering International, 2004. március Varga József DÉLKELET-EURÓPA ÚJBÓLI ÖSSZEKÖTTETÉSE A FŐ . UCTE-RENDSZERREL
