Atomerőmű, 2004 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2004-02-01 / 2. szám
2. oldal ATOMERŐMŰ 2004. február PA Rt. - TEIT Elkészült a Paksi Atomerőmű Rt. kapcsolatok A Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT) 2004. január 9-én Balatonfüreden tartotta soron következő ülését. A hagyományoknak megfelelően az év első találkozóján a települések polgármesterei mellett jelen voltak a Paksi Atomerőmű Rt. vezetői is. így lehetőség nyílt az erőmű és a környezetét érintő kérdések közvetlen megvitatására. Az első napirendi pontban Török Gusztáv Andor TEIT-elnök a Radioaktív Hulladékkezelő Kht.-val kötendő megállapodásról beszélt. Ismertette a költségfelhasználási keretek felosztási elvét és az egyes településekre háruló feladatokat. Ezt követően Dr. Molnár Károly, a PA Rt. Igazgatóságának elnöke részvénytársaságunk jövőképét ismertette. Beszámolt arról, hogy a világon több ország elkötelezte magát az atomerőművek üzemidő-hosszabbítása mellett. Az elnök úr hangsúlyozta, hogy Paks esetében is hasonló tervekről van szó. Az üzemidő-hoszszabbitás és a teljesítmény-növelés továbbra is társaságunk fő célkitűzései között szerepelnek. Megemlítette: az EU-n belül is meghatározó szerepe van a nukleárisenergia-felhasználásnak. Az unión belüli államok villamosenergia-termelésének közel 35 %a atomerőművekben történik. Kitért arra, hogy a közelmúltban néhány nagy egyetemmel kötött megállapodás a szakembergárda utánpótlás kérdésének megoldását célozza. Ezután Hamvas István, a PA Rt. műszaki vezérigazgató-helyettese ismertette a 2004-ben cégünk előtt álló feladatokat. Kiemelte, hogy a biztonságnövelő intézkedések nem fejeződtek be. Mint ismeretes, az atomerőmű 1996-2002 között közel 60 milliárd forintot költött a fent említett intézkedésekre. Hamvas István kijelentette, hogy a biztonságnövelésre a korábbival megegyező nagyságú pénzösszeget szándékozik felhasználni a társaság a jövőben. Az ülés résztvevői részletes tájékoztatást kaptak a vezérigazgató-helyettestől az atomerőműben 2004-ben tervezett berendezések, rendszerek felújításáról, cseréjéről. Szó volt még az üzemidő-hosszabbítás aktuális feladatairól, valamint arról, hogy a radioaktív hulladék gyűjtését racionizálni kívánják, és szelektív gyűjtést kívánnak bevezetni. Az erőmű körüli települések vezetői tájékoztatást kaptak az erőmű 2. blokkjának jelenlegi helyzetéről. Eck József, a Helyreállítási Projekt vezetője beszélt az elhárítás részleteiről és a blokk újraindításának lehetőségéről. Ezt követően az atomerőmű vezetői válaszoltak a polgármesterek kérdéseire, melyek többsége a 2. blokki újraindításra, illetve a blokk helyreállítására vonatkoztak. Az ülés utolsó napirendi pontja Paks város és a TEIT együttműködését tartalmazta. A kapcsolat eddig is jó volt, Paks mindig is képviseltette magát a TEIT-üléseken. A jövőben ezt már hivatalból is megteszi, hiszen a január 9-i találkozón döntés született Paksnak a TEIT-be való felvételéről. Dohóczki Csaba Együttműködési megállapodás a közgázzal Folytatás az 1. oldalról. ...az egyetem szándéka, hogy kitárja kapuit az üzleti szféra előtt: a hoszszú távú, minden érdekelt számára gyümölcsöző együttműködés megteremtésével jelentősen javulhat a képzés színvonala, s a támogatók is profitálhatnak a kapcsolatok szorosabbra fűzéséből. Az egyetem a vezetőképzés minden területén magas szintű képzést folytat, és komoly tapasztalattal rendelkezik. Az egyetem testre szabott vállalati és felsővezetői programot szervez, igény szerint bekapcsolódik a pályakezdő fiatal tehetségek karrieijének alakításához kapcsolódó programok kidolgozásába és végrehajtásába. Az erőműben felhalmozódott tapasztalatok több szakterületen jelenthetnek értékes adatbázist az egyetem kutató- és fejlesztő munkájához. A felek rendszeresen áttekintik azokat a kérdéseket, amelyekben külön kutató-, fejlesztő-, együttműködési- és tanácsadási megállapodást köthetnek. Az erőmű és az egyetem évente legalább egy alkalommal közösen szakmai konferenciát szervez. Az egyetemen a IV. és V. éves hallgatók képzésében egyre hangsúlyosabb a gyakorlati jellegű, konkrét vállalati helyzetekhez, problémákhoz kötődő oktatási forma. A gazdálkodástudomány szakos végzős hallgatóknak több, alapvetően vállalati projektmunkára épülő tantárgyuk van (például kontrolling, emberi erőforrás-menedzsment, stratégiai menedzsment). Ezen tárgyak módszertanának lényege, hogy a félév eleji rövid, egy hónapos intenzív elméleti képzés után 2 hónapos vállalati projektmunka következik, amelyet írásbeli beszámoló és szóbeli prezentáció követ. A projektmunka egy konkrét, a vállalat által definiált kérdés, probléma, terület feldolgozása, és nemcsak helyzetfeltáró, hanem adott esetben problémamegoldó, javaslati elemeket is tartalmazhat. Az erőmű lehetőséget biztosít arra, hogy az érdeklődő hallgatók a gyakorlati kérdéseket az erőműből kiinduló ötletekre építsék, illetve vállalja, hogy segíti az elérhető információkhoz történő hozzájutást. Az erőmű az egyetem hallgatóit szakmai gyakorlatra fogadja, vállalja tudományos diákköri, illetve szakdolgozati témák konzulensi szerepét. A megállapodás konkrét tartalmi megvalósítása az adott témákhoz kapcsolódó külön megállapodások része, amely megállapodások szorosan kapcsolódnak a szakképzési hozzájárulás konkrét, az erőmű érdekét maximálisan figyelembe vevő elosztásához. A közösen — bízunk benne, hogy sikeresen - végzett munka természetesen lehetővé teszi, hogy a gazdasági élet leendő vezetői megismerjék az erőművet, illetve hogy az erőmű a felsőfokú oktatás e területén is komoly publicitást kapjon. üzemidő-hosszabbításának előzetes környezeti tanulmánya A Paksi Atomerőmű Rt. 2001-ben megfogalmazott stratégiai célja az atomerőmű üzemidejének meghoszszabbítása. Az atomerőművek tervezett üzemidő-hosszabbítása az atomenergiát használó országok körében az elmúlt 10 évben eltelj edtté vált. A nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével a Paksi Atomerőmű Rt. egy mindenre kiterjedő megvalósíthatósági vizsgálatot végzett, amely egyértelműen igazolta, hogy az atomerőmű a 30 év tervezett üzemidőn túl még 20 évig üzemben tartható. Az üzemidőhosszabbításnak műszaki, biztonsági korlátja nincs, gazdaságilag pedig egyértelműen előnyös. A tervezett üzemidő-hosszabbítás engedélyköteles tevékenység. A Nukleáris Biztonsági Szabályzatok (NBSZ) szerint engedélyeztetése kétlépcsős, először az elvi, majd az üzemeltetési engedély kiadása történik. Az üzemeltetési engedély meghosszabbításának elvi engedélyezéséhez a kérelmet 5 évvel a jelenleg érvényes üzemeltetési engedély lejárta előtt az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóságához kell benyújtani. Ez a határidő az 1. blokk esetén 2007 vége. A határidő a nukleáris biztonsági szabályozás értelmében jogvesztő. Az üzemeltetési engedély meghosszabbításának elvi engedélykérelméhez az NBSZ által előírt műszaki dokumentáción túl mellékelni kell az Atomtörvény előírása szerinti egyéb hatósági engedélyeket, amelyek közül kiemelt jelentőséggel bír a környezetvédelmi engedélyezési eljárás keretében kiadásra kerülő környezetvédelmi engedély. Az engedélyezésben'érintett hatóságok, szakhatóságok is megerősítették azt a koncepciót, hogy az atomerőmű környezeti hatásainak teljes körű vizsgálatát a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása biztosítja megfelelően. Az eljárás egyben a nyilvánosság szabályozott bevonását (közmeghallgatás) is megvalósítja, valamint az Espoo-i Egyezményben előírt vizsgálati eljárásnak is megfelel. A környezetvédelmi engedélyeztetés többlépcsős, időigényes folyamat, amelynek jellemző lépéseit és időigényét az alábbi ütemezés mutatja be (lásd táblázat). Az előkészítő munka eredményeként elkészült az üzemidő-hosszabbítás környezetvédelmi engedélyeztetési eljárásának első dokumentációja, az előzetes környezeti tanulmány. A tanulmány összefoglalja a telephely és az erőmű alapadatait, a technológiát, a felhasznált anyagok és képződő hulladékok mennyiségét, a környezetvédelmi és sugárvédelmi monitoringrendszer jellemzőit és az erőmű eddigi működése során a környezetre gyakorolt hatásait (hatótényező-hatásfolyamat). A tanulmány foglalkozik az üzemidőhosszabbítás műszaki megvalósításának módjával, időütemezésével, a környezeti hatásokkal, várható változásokkal, a hosszabbítás során képződő hulladékmennyiségekkel. Ismerteti továbbá az üzemidő-hosszabbítás elmaradása esetén a kieső energiatermelés pótlásának alternatív lehetőségeit, érintőlegesen a környezeti hatásait is. Mivel az EKT a környezetvédelmi eljárás első lépcsőjéhez tartozó dokumentáció, ezért természetesen tartalmazza a részletes hatásvizsgálati szakaszban továbbvizsgálandó fő környezeti kérdéseket. A tanulmány mellékletét képezi a Közérthető összefoglaló, amelyet az engedélyezésre történő beadványozást követően az érdeklődő munkavállalók az Intranetén, a Műszaki Igazgatóság honlapján érhetnek el. Elter Enikő Üzemidő-hosszabbítás Projekt Engedélyezési lépés Tervezett határidő Előzetes környezeti tanulmány (EKT) benyújtása 2004. február 29. EKT-t elfogadó határozat 2004. október 30. Részletes környezeti tanulmány (RKHT) benyújtása 2005. május 30. Közmeghallgatás 2005. október 30. és 2006. január 31. között Környezetvédelmi engedély 2006. március 31. A vártnál jobban teljesített az atomerőmű Folytatás az 1. oldalról. A megváltozott körülmények a cég gazdálkodását negatívan érintették, mely hatások részbeni ellensúlyozása érdekében az igazgatóság és a vezetés szigorú intézkedéseket hozott. A legfontosabb cél a veszteségek minimalizálása és a szükséges feladatok finanszírozhatóságának biztosítása volt. Az előzetes értékelés eredményei alapján megállapítható, hogy a módosított tervet a részvénytársaság sikeresen teljesítette. A Pakson elért villamosenergia-termelés több mint 11 terawattóra volt tavaly, ami 62,4 gigawattórával több a módosított tervben szereplőnél. Az erőmű önfogyasztásának kedvező alakulása miatt az értékesítés ezt meghaladóan, 82,5 gigawattórával teljesítette túl a tervet. Mindez azért is rendkívül jelentős, mert tavaly minden eddiginél több, öt főjavitást hajtottak végre. Az adózás előtti eredményre a módosított terv 8,3 milliárd forint veszteség kialakulásával számolt. A várható értékek alapján ez a veszteség azonban jelentősen csökken, értéke a jelenlegi ismeretek alapján 6-7 milliárd forint körül fog alakulni. A veszteség csökkenése főleg abból adódik, hogy az erőmű szigorú és takarékos gazdálkodást folytatott, így a társaság pénzügyi helyzete várhatóan a módosított tervhez viszonyítva jóval kedvezőbb lesz. A 2. blokkon elvégzendő feladatokkal kapcsolatban a vezérigazgató azt emelte ki, hogy az orosz TVEL konzorcium és a paksi szakemberek az ütemterveknek megfelelően dolgoznak az elhárítási munkákhoz szükséges műszaki dokumentációk és feltételek megteremtésén, hogy a tevékenységek megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyek birtokában a munkák mielőbb megkezdődhessenek. A nukleáris biztonság elsődlegességét mindenkor prioritásként kezelve történik a blokk műszaki állapotának fenntartása és a berendezések, rendszerek tisztítása. A szakemberek legfontosabb feladata a sérült üzemanyag biztonságos eltávolítása, mely minden más tevékenységgel szemben elsőbbséget élvez. Az üzemzavart követően a sérült üzemanyag biztonságos állapotának ellenőrzésével kapcsolatos műszaki intézkedések végrehajtása megtörtént. A tartós leállás miatt sor került az energiatermelésben érintett technológiai rendszerek konzerválására. Ugyanakkor a vállalkozó kiválasztását követően megkezdődött a felkészülés a sérült üzemanyag eltávolítására, a sérült üzemanyagot tartalmazó 1. számú akna funkciójának helyreállítására. Az üzemelő blokkok működtetésében érintett műszaki szakemberek hazai és külföldi tudományos intézetek bevonásával megkezdték a 2. blokk visszaindíthatósági feltételeinek részletes vizsgálatát is, melyet a biztonsági szempontok figyelembevételével részletesen értékelnek, valamint elemzik a blokk lehetséges energetikai indításának lehetőségeit. Számos olyan műszaki feladatot kell megoldani, amelyek kidolgozása, engedélyeztetése bonyolult és időigényes, és ezek végrehajtását összhangba kell hozni az eltávolítási munkálatokkal. A 2. blokk indításának időpontja csakis a szükséges hatósági engedélyek alapján jelölhető ki. Kocsis István külön kiemelte, hogy a legfőbb tervszámok a vártnál kedvezőbben alakultak, és a társaság gazdasági helyzete stabil, ami megalapozza a 2004. évi kiegyensúlyozott gazdálkodást, a helyreállítási, illetve a biztonság növelésére vonatkozó feladatok végrehajtását. Az rt. vezetése az idei évben a tavalyinál több, mintegy 12,6 terawattóra villamosenergia-termeléssel számol, az adózás előtti eredmény pedig mínusz 5,2 milliárd forint körüli lehet. A cég az elmúlt évben 21 milliárd forintot fizetett be a központi nukleáris pénzügyi alapba, az idei tervben pedig már 24 milliárd forint befizetése szerepel. Az erőmű továbbra is a hazai piacon a legolcsóbban (8,34 forint/kilowattóra) és a leginkább környezetbarát módon állítja elő a villamos energiát, az előzetes tervek szerint idén a hazai igény több mint 37 százalékát fogja megtermelni. Mindezek mellett rendkívül lényeges az is, hogy tovább kell folytatni a már korábban megkezdett élettartam-hosszabbítási és teljesítmény-növelési projektet. Ezt támasztja alá az a közelmúltban elvégzett felmérés is, mely szerint a magyar állampolgárok 68-73 százaléka stabilan és tartósan elfogadja, hogy az országnak szüksége van a paksi atomerőműben megtermelt villamos energiára. Mindehhez Molnár Károly, az igazgatóság elnöke hozzátette: az üzemzavar elhárítására az idei év végéig megvan a reális lehetőség. Rendkívül lényeges azonban, hogy nem a reaktorban bekövetkezett üzemzavarról van szó, így a teljes villamosenergia-termelő technológia sértetlen és biztonságos, ezért mielőbb szeretnék megteremteni az újraindítás feltételeit. Mindezek mellett a jövő időszak legfontosabb feladata az élettartamhosszabbítás és a teljesítmény-növelés megvalósitása. A meglévő teljesítmény 10 százalékos növelése 200 megawatt pluszt jelent, ezt mintegy 5 milliárd forintos saját beruházással el lehet érni. Mayer György
